Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-15 / 235. szám

Szlovák nemzetiségű kűmiives és napszámos nemzefgyalázási ügye az ötöstanács előtt (A Délmagyarország munkatársától) Nóvák Jenő dr. törvényszéki tanácselnök elnöklete mellett hétfőn nemzetgyalázási ügyekkel fögielkozott a törvényszék ötöstanácsa. Lévai Balázs szarvasi járásbírósági irodaIgazgató készülő házánál dolgozott nemrégiben Zvada György szlovák nemzetiségű kőműves. Lévai egy ízben beszélgetni kezdett Zvadával. — Miért nem tótul beszél? — kérdezte Zva3a Lévait. — Fiatalboromban beszéltem ezt a nyelvet, 3e már teljesen elfelejtettem, — válaszolta az irodaigazgató a kőművesnek. — Szégyelje magát, ha Tótországban nem lüd tótul beszélni. Ez tót ország, a magyarok Ázsiából vándoroltak és menjenek vissza Ázsiába, — mondotta Zvada. A kőműves ellen szavaiért nemzetgyalázás miatt indult meg az eljárás. Az ügyben megtartott hétfői főtárgyaláson Zvada tagadta a vádat A bizonyítás során ismertették a csendőrség előtt tett beismerő vallomását. A tanok kihallgatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Zvadát ós négyhónapi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a vádlott semmisségi panaszt jelentett be a kúriához. Nemzetgyalázásért került hétfőn a vádlottak padjára Kurüsa Pálné 35 éves szőregn aszszony. A vádlottnál néhány hónappal ezelőtt lefoglaltak egy tehenet. A foglalás ntán, augusztus 17-én levágták és húsát kiárusították. Mielőtt azonban a kiárusításra került volna a sor, Kúrusáné viharos jeleneteket rögtönzött a végrehajtó és a községi esküdtek előtt. Nemzetgyalázó kifejezéseket használt és azt mondotta, bárcsak jönnének már a románok. A nemzetgyalázással vádolt asszony tagadta a terhére rótt bűncselekményt A kihallgatott tanuk terhelő vallomásai után a törvényszék igazoltan látta a vádat és ezért kéthónapi fogházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Legény Mihály 21 éves szlovák nemzetiségű pitvarosi napszámos május 3-án az utcán öszszetalálközott Koczlta János nevű Ismerősével. Legény és Koczka szóváltásba keveredtek egymással és eközben Legény a követikezöket mondotta szlovákul: — Disznó magyar. A uemzetgyalázússal vádolt napszámos a hétfői tárgyaláson védekezésében elmondotta, hogy ítem akarta a magyar nemzetet megsérteni. A törvényszók a bizonyítás lefolytatása után jogerősen egyhónapi fogházra ítélte a vádlottat, A zenekultura iskolánkivüli fejlesztése Szegeden A városi zeneiskola keretében ingyenes előadásokat és hangversenyeket rendeznek — Szeged kezdeményezésére országos szervet állitanak fel az iskolánkivüli koncertek rendezésere — Megszervezik a zeneiskola kamarazenekarát (A Délmagyarország munkatársától) Szeged •lenelkulturája jelentős állomáshoz érkezett: Pálfy György dr. kulturtauácsnok budapesti tárgyalásai során olyan eredményeket éct el, amelyeknek alapján a városi zeneiskolát szeíyoseu belekapcsolják a zenekultura tágabb terjesztésébe az iskolánkivüli munkálkodás segítségével. A zene eddig nagyrészt a kiváltságosok művészete volt. Pálfy György dr- kulturtauácsnok felvetette illetékesek előtt azt a gondolatot, hogy a zeneművészet szélesebb rétegekkel való megismertetése céljából Szegeden megszervezi az iskolánkivüli munkát. Tárgyalásokat folytatott ebben az ügyben az Országos Irodalmi ós Művészeti Tanáccsal, salamint a zeneiskolák országos szakfelügyelőjével: KazeTósay Tiborral, akit megkért, hogy a szegedi zeneiskolában tartandó előadások sorozatát nyissa meg. Kazacsay Tibor készséggel vállalta a feladatot s amint az előkészítő munkáintok befejeződnek, ellátogat Szegedre és a Zeneiskola nagytermében előadást tart „Humor, a zenében" címmel. Az előadást kórusok ós zenekarok kísérik. A megnyitó előadás ütán váltakozva szerepelnek majd az iskolánkivüli zeneterjesztés programján koncertek és előaddeok, amelyek teljesen ingyenesek. A programon természetesen közreműködnek a szegedi zeneiskola tanárai, szerepelnek azonban örszágoshírü kiváló művészek és előadók Is. A munka célja az, lipgy uj zeneközönséget neveljen Szegeden, megismertesse, megszerettesse a zenét a város minden társadalmi rétegével, belekapcsolja a zenekultúrába azokat is, akiknek eddig uern volt alkalmuk arra, hogy hangversenyeknek, inagasuivójú zenei eseményeiknek tanúi legyenek. Az Országos Irodalmi éa Művészeti Tanács ezzel kapcsolatban elfogadta Pálfy György dí. kullurtanágsnOknak azt az indítványát, hogy a zenekultura fejlosztcs© céljából állítsanak fel egy országos szervet hangversenyek rendezésére. Ezt is a zeneiskola iskolánkívüli programjába illesztenék be, a hangversenyek tehát ingyenesek lennének. Szeged szempontjából elsősorban az a mérvadó, hogy a nagy zenei hagyományoknak ebben 0 párosában nem jüheluek számításba usaJt olyan művészek, akik a közönség fejlett zenei Ízlésének minden tekintetben megfelelnek, tehát országos hírű művészek, vagy világklaszszisok. Csak ebben az esetben lehet ugyanis arra számítani, hogy Szegeden eléri célját az iskolánkivüli zeneterjesztés, tehát hogy nemcsak kiváltságosak, vagy nemcsak „ingyenhallgatók" látogatják a hangversenyeket, hanem a társadalom minden rétege résztvesz, ebben a munkában. Áldozatokkal jár majd ez a munka: kétségtelen azonban igen helyénvaló Pálfy György dr. kulturtanácsnokuak az az elgondolása, hogy a városi zeneiskola korszerűsítési munkálataira kiadott közel 80.000 pengő necsak a falak újjáépülésében, vagy újrameszelésében mutassa meg hatását, hanem olyan munlcában is, amely a zenekultura szélesebb területen való terjesztését Qélozza s amely alkalmazkodik minden viszonylatban azokhoz a követelményekhez, amelyeket a vár ros nagyhírű zenei múltja azok elé állít, akik a zenét terjeszteni hivatottak Szegeden. , A yárosi zeneiskola új munkásságával kapcsolatban érdekes terv még az, hogy Pálfy György dr. kuIturtanácsnok rövid időn belül meg akarja szervezni, újre életre akarja kelteni á zenede ka mar zene kar át, hogy ezzel is szolgálja azt a célt, amelyet a város most a zeneterjesztés útján maga elé tűzött. Ezek a tervek már túl vannak a tanácskozási stádiumon, rövid időn belül megvalósulnak és így remény van arra, hogy Szeged zenekultúrája igen szép fejlődés előtt áll. SZÉCHÉNYI-TER i Rövidesen hllelöllk a szappíMkereskedőkef (A Délmagyarország munkatársától) A kor, petróleum, fa és egyéb aDyag árusításárai vonatkozó rendelkezések után rövidcsen sor kerül a szappan árusítására vonatkozó engedélyek kiadására is. A kormány ugyauis felhatalmazást adott a kereskedelemügyi minisitemek, hogy rendeletileg szabályozza a szap* pan árusítását. Ez a felhatalmazás azt jelentig hogy a kereskedelemügyi miniszter által megbízott hatóságok jelölik majd meg azt, hogy kik árusíthatnak szappant és kik nem. Való* szinű, hogy a szappan árusítására vonatkozók rendelkezés ugyanolyan elvek alapján lep ér*l vénybe, mint a púkor és a többi áruk eladásárai' vonatkozó rendelkezés, tehát a jogosítvány); megszerzésére irnuyuló ténykedések is ugyan*! ilyen módszer alapján nyernek majd elintő* zést. A miniszteri rendelet még nem jelent meg, csak az értesítés látott napvilágot a Bú* dapesti Közlönyben ós érkezett meg az ipaiV hatóságokhoz, tekintve azönbaD, hogy a többi árura vonatkozóan már hatályba lépett, ez néni késik soká. Értesülésünk szerint ugyanazokat a származási okmányokat kell majd becsa* tolni a szappan árusítására vonatkozó jogosít* ványt elnyerni szándékozóknak, mint azoknak, akik petróleumot, fút, vagy cukrot kívántak! árusítani. Az ügyben majd az iparhatóság véleményezése alapján valószinűleg a polgármester dönt, ő jelöli ki a szegedi szappankereskedőket, ö állítja össze azt a névsort, amelyben azok szerepelnek, akik szappandrüsitással foglalkozhatnak a jövőben. Keszthelyen felépitik a szegedi órajáték hasonmását Festelicli György öerceg, a „Keszthelyi nábob" megszemlélte a szegedi órajálékot (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi órajáték híre szétfutott már az országban! enuek egyik beszédes bizonyítéka, hogy hétfőn Szegedre érkezett herceg Festetich György, a „keszthelyi nábob", hogy megszemlélje a l'oga/dalmi templom előtt a püspöki palota homlok* zatán elhelyezett órajátékok Keszthelyen ugyanis az órajáték hasonmását kívánja felépíttetni. Délben Tukats Sándor dr. főispánnal és Pálfy József dr. polgármesterrel együtt autón a Dóm-térre ment és megtekintette azl óraművet Vógigjátszatták elötto az órajáték minden hangzatát A herceg a legnagyobb elismerését fejezte ki s kijelentette, hogy a sze* gedi órajáték mintájára építteti fel Keszthelyen a templom előtt létesítendő óramüvet. Hathónap; bortóni kapott az apróhirdetés utján szerzett fer;-jeiöit (A Délmagyarország munkatársától) VargH Lajos 60 éves rovottn.ultu budapesti gópészkovács csalással vádoltan állott hétfőn Haber* mann Gusztáv törvényszéki tanácselnök előtt. Varga az ellene kiadott vádirat szerint különböző fondorlatokkal 100 pengőt csalt Ki Ncmiila Mártonnc budapesti varrónőtől. — Nem érzem magam bűnösnek — mondotta a vádlott a vádirat felolvasása után. Nem hogy Nemillánénak volna követelése velem szemben, hanem még Nemilláné tartozik nekem. A sértett két esztendővel ezelőtt >,Együtt dolgozunk, jelige alatt apróhirdetést adott fel az egyik budapesti lapban, Erre én válaszoltam és igy kerültem ismeretségbe Nemillánéval. ' A bizonyítás során kiderült, hogy a többszörösen büntetett gépészkovács Ncmillánéhoz irott levelében MÁV-alkalmazotfnak adta ki magát. Az asszonyt magához hivta Mezőhegyesre, ahol Nemilláné egyideig mint a felesége szerepelt. Néhányhetes együttélés után Budapestre költöztek, ahol Vargát Nemilláné tartotta el. Amikor azután az asszony megtudta, hogy Varga nincs a MA Vnál, kiutasította a lakásból. A bizonyítás lefolytatása után a törvényszék az előzetes letartóztatásban levő vádlottat bünösntk mondotta ki az ellene enielt vádban és ezért hathónapi börtönbüntetéssel sújtotta Az ítélet nyomban jogerőre emelkedőit.