Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-12 / 207. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csíilrtríöh, 1940. IX. 12. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. tttoiuam 207. s/dm Kitörő örömmel fogadta Erdély fővárosa a felszabadító honvédeket A zuhogó eső sem tudta szétoszlatni a mámorosan ünneplő kolozsvári magyarságot Haniu-gárdisták orvul megtámadták a be* vonuló honvédeket — Antonescu rádióbeszéde az anarchista jelenségek ellen Kolozsvár, szeptember 11. Erdély szive, kincses Kolozsvár zászló- és virágdíszben várta a 20 évi rabság után a boldog felszabadulást hozó magyar bonvédek bevonulását. Már a kora reggeli órákban talpon volt a város apraja-nagyja cs boldog izgalommal lódultak az utcákra, pedig a bevouulás előreláthatólag csak a kora délutáni órákban várható. Az emberek azonban valósággal ncni biruak magukkal az örömtől. Az utcák feketéllenek a lelkes tömegtől, amely nüoduutalan harsány éljenzésben tör ki. Újra és újra felhangzik az ütemes kiáltás: »Horthy! Horthy!* ültették Teleki Pál gróf miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert, de ugyanilyen lelkesedéssel ünnepük a tengelyhatalmak nagy vezéreit, Hitler kancellárt és Mussolini miniszterelnököt, valamine munkatársaikat, Ribbentrop cs Ciano külügyminisztereket. A Mátyás-szobor tövében diszcs emelvény várja az előkelőségeket. A Mátyás-szoborról szer»da reggelre hirtelen eltűnt a román felirat. A románok ugyanis ezt irták a szobor talapzatára: »Itt van Hunyadi Mátyásnak, a románok legnagyobb fiának szobra. Az egész világot le tudta győzni, de saját nemzetét nem.* Kolozsvár lakossága sohasem tudta megérteni, miért volt Mátyás király a románok legnagyobb hőse. de nem értették meg a felirat másik részét sem. hisz Mátyás király legyőzte a románokat. A Fő-térre vezető egyik nyilt utcán kilométer Hosszú asztal van felállítva. Az asztal roskadásig megrakva töltött káposztával, kürtös kaláccsal és jóféle borral. Őzzel várja az asszonynép a magyar fiukat. A kalácsba valósággal a lelküket sütötték bele a hostáti asszonyok. Csak azért aggodalmaskodnak, hogy majd a vitéz tábornok ur engedje meg katonáinak, hogy itt vacsorázzanak, vagy ba már ezt semmiképpen sem lehet, legalább hogy »töllölt káposztát kávézzanak*. Hirtelen felhangzik a Himnusz. A csoportok felvonulása szakadatlanul tart. Igy várja kincses Kolozsvár a bevonuló daliás honvédeket A Fö-tórcn és a környező utcákban összegyűlt hatalmas tömeg egetverő éljen kiáltással fogadja a 2 óra után néhány perccel a városba érkező első honvédcsapatokat Mélységes áhítattal énekelte végig a tömeg a magyar imádságot és utána megkezdődött a fogadó ünnepség, amelyet Kolozs vár városa és a kolozsvári magyar párt rendezett. A csapatok parancsnoka kíséretével elfoglalta helyét a diszemelvényen. Ott volt a néhány perccel később érkezett Pfiszterer budapcsii német katonai attasé is. Elsőnek Vékás Lajos dr., az Országos Magyar Párt kolozsvári tagozatának elnöke üdvözölte a bevonuló csapatokat. — Kolozsvár város polgársága mondottá — liapok óta várta ezt a pillanatot. Hálás szívvel gondolunk e pillanatban Magyarország kormányzójára (a szóuok szavait itt megszakította a szűnni nem akaró lelkes éljenzés) nagybányai Horthy Miklós őfőmclíóságára, a hadsereg legfőbb hadurára, akinek két évtizedet meghaladó bölcs államvezotcsc határozott vonalú külpolitikai iránymutatása, meghozta a mi vérnélküli felszabadulásunkat. A jelenlevők viharos lelkesedéssel vélték át jfez éijenzést, amelynek elültével a katolikus eavbáz nevében Sándor Imre katolikus helynök mondott üdvözlőbeszédet. A püspöki helynök beszédét hosszantartó éljenzéssel fogadta Kolozsvár magyarsága, majd az éljenzés elültével Vásárhelyi János erdélyi református püspök köszöntötte a diadalmasan bevonuló honvédséget. Még el sem ült az éljenzés, máris a következő szónok. Kiss Elek dr. unitárius püspökhelyettcs kezdte meg üdvözlö beszédét az erdélyi uuitárius egyház nevében. Beszédét az elözö beszédekhez hasonlóan hatalmas éljenzés fogadta. Utána Alberthy Richárd, a kolozsvári szász luteránusok Iclkészeínöko mondott beszédet. Magyarul mondott bevezető szavai után kérte, hogy a szász evangélikus egyház üdvözletét német nyelven tolmácsolhassa. Ezután németre fordítva a szót, rámutatott, hogy az erdélyi szászság 600 esztendeje mindig résztvett Erdély épitő munkájában. Készek vagyunk most is erre az épitőuiunkára. Beszédét ezekkel a magyar szavakkal fejezte be: Éljen a honvédség! Az erdélyi magyarság, amely a világháború előtti testvéri együttélés után az elmúlt esztendők ben is sorsközösségben élt a szászsággal, egetverő éljenzéssel fogadta a visszatért kolozsvári szászság elnökének a testvéri együttműködésre felkínálkozó szavait. Kolozsvárott 8000 tűzharcos él. A tűzharcosok örömét és kimondhatatlan lelkesedését feiezte ki Kerekes István tartalékos alhadnagy, aki meghatottan kérte az altábornagyot, hogy szeresse a honvédség Erdélyországot, amint Erdély szeretni fogja a csonka haza minden magyarját Gróf Bethlen Györgyné, gróf Bethlen György, az erdélyi magyar párt elnöké-nek felesége szólott ezetuán az asszonyok nevében. Ezután Vásárhelyi Jánosné, Erdély refott mátus püspökének felesége köszöntötte diadal* masan bevonuló honvédeinket, az erdélyi refon mátus egyházak nőszövetsége nevében. Az unitárius nök nevében dr. M i k ó Móricné köszöntötte a felszabadító csapatokat, majd utána a luteránus nőszövetség nevében Marnsberg Margit mondott Istenhozzádot és fehér szegfűt nyújtott át az altábornagynak. A felnőttek után három kisdiák lépett az emelvényre és a gyermeki lélek melegével köszöntötte a felszabadító honvédséget. Közben egyre vészesebben gyülekeztek a fellegek és az üdvözlő beszédek elhangzása után eleredt az eső. Az ünneplő ruhák megáztak, de a Fő-téren és az utcákon levő tízezres tömegből nem fordult meg senki. A parancsnokló altábornagy hulló esőben szólt az ünneplő magyarsághoz és köszönte meg a fogadtatást. Hálás szívvel és meghatottan mondott köszönetet ezért a meleg szeretetért. Büszke örömmel jöttünk ide és köszönetet hoztunk azért, hogy Kolozsvár magyar maradt és nem rendült meg a hite. Az üdvözlő beszédek elhangzása ulán a parancsnokló altábornagy parancsot adott, bogM Kolozsvár városának tiszteletére disziucnetben vonuljon cl a honvédség a Szent Mihály-tércn felállított diszemclvény előtt. Felhangzott a Szózat. A tömeg egy emberként vette át a szent imádság hangjait és büszke örömmel énekelt 22 esztendő? elnyomatás után a zászlödiszbe öltözött város minden magyarja. A színpompás képet az eső sem zavarta meg. A magyar zászló mellett ott láttuk a német és olasz lobogókat is. A tömeg éljenzi a hadsereget, majd újból cs újból kezdi éne. kelni a Himnuszt, A legtöbb házon ott van Magyarország kormányzójának fényképe. A honvédség képviselőinek csoportját az erdélyi magvarság vezetői övezik. Az ünneplő tömegben a most kiszabadult politikai foglyok csoportosan jelentek meg. Vannak közöttük olyanok is. akiket magyarságukért 20 évi rabsággal sújtottak. Közben az eső is erősödik. de senki sem fiffvel az idő'árásrn. mer* egv szerre megkondulnak a több százéves Szent Mihálv-templom öreg harangjai, hirdetve Kolozsvár felszabadulását. Az arcokra kiül a boldog mosolv és a Fő-térre vezető utca sarkán Mtűnik' az első lovas. Mindent elsöprő éijenzést vernek vissza az ősi város falai, egetverő kiáltás hangzik: Éljen a magyar hadsereg! A hoifivldverfrhor s/rntái Budapest, szeptember 11. A honvédvezérkar főnöke szeptember 11-én este 8 órakor közli: Csapataink a lakosság tomboló lelkesedése közben bevonultak Kolozsvárra és a mai nap folyamán itt elérték a demarkációs vonalat. Gyalu, Szászfenes, Kolozsvárt (Felek kizárólag)', Kolozs. Vajdakamarás, Magyarpalatka, Pete vonalában. Székelyföldön az elnyomatást tervszerűen folytattuk. Bevonultunk Székelyudvarb'elyre, Csíkszeredára és elértük egyrészt a demarkációs vonalat Magyarhidegkut, Fiátfalva. Kányád, Báróé vonalában, másrészt a menetcélokat — általában NagyHomoród völgye, Lövéte, Csíkesögöd, Gyimesi-szoros vonalában, 12-én megszálljuk a Csik"-medence déli részét. Bárótól. Nagybacont, Planiu-gárdisfdh orvtámadása magyar határvadászok ellen Budapest, szeptember 11. X Magyar Távirati Iroda jelenti: Szeptember 9-én az ördögkutná! áthaladó batárvadászzászlóaljra a faluban elbujt Maniu-gárdisták lövéseket adtak le, aminek következteben négy határvadász súlyosan megsérült. A magyar csapatok a falut körülzárták. A román parasztok niaguk segítettek a határvadászoknak a támadók rejtekhelyét felfedezni, akiket a határvadászok rövid harc után ártalmatlanná tettek. Eközben 16 Maniu-gárdista életét vesztette. A halottakat megvizsgálva", a, határvaaászok megleuetten állapították meg. hogy közülük négynek manikűrözött keze volt, ami élénken elütött a magukra öltött parasztgunyáktól, Poríuőölíába mcau Károly volt román Király Madrid, szeptember 11. A Reuter-iroda lenti: Az itteni román követség jelenti, hogy Károly volt román király valószínűleg csütörtökön utazik át Spanyolországon. Károly Portugáliában utazik cs ott szándékozik telelő* pedni.