Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-11 / 206. szám
DEEMAGYARORSZÁG SZEEDA. 1940. SZEPTEMBER 11 gyar volt, pedig feltűnően sok román ifjú iratkozott be, hogy a hallgatók statisztikájában a nemzetiségi rovatot a románok számira kedvezőbbé tegyék. Nein sokkal később Porutiu prefekt bizalmasan órtesitelte az egyetem rektorát, hogy a kormányzótanács qgy rendeletet adott ki, amely szerint az egyetemet a román hatóság átveszi — annak ellenére, hogy Berthelot, Pathé és Civrieux tábornokok kijelentették, hogy a tanintézetet a magyaroktól elvenni nem lehet s a tanároknak, valamint az alkalmazottaknak egy héten belül nyilatkozniok kell, hogy leteszik-e a hűségesküt Ferdinánd román királyra. Az egyetem ünnepélyes külsőségek körött hozott határozata értelmében megtagadta a hűségeskü letételét azzal nz. indokolással, hogy egy hűségesküt már letettek a magyar király kezébe, több hüségesküre senki nem kötelezheti őket a főidőn. Az utolsó ngp 1919 május 12-én délelőtt három román gyalogsági szakasz vette körül az egyetemet, hogy hátterül szolgáljon az egyetem átvétel aktusának. Minden kijáratot elálltak a szuronyos román katonák. A román bizottság megjelent a rektori hivatalban s előadta, hogy mivel a tanárok az esküt megtagadták, a román kormányzótanácsnak Nagy. szebenben kelt rendelete értelmében a magyar egyetemet a román állain számára átveszi — Az örök igazság nevében tiltakozom . . , «— mondotta a roktor. Akkor a karhatalmat veszem igénybe! favolt a válasz. A karhatalom igénybevételének jelképezésére Vaisliu Jan őrnagy a vonakodó rektor vállára tette a kezét . . . Déli 12 órakor a tanároknak minden munkát 8bba kellett hagyniok, a legtöbb tanár el sem búcsúzott növendékeitől: Kolosváry Bálintot, aki néhány búcsúszót szólt tanítványaihoz, csak két év mnlva mentették föl a lázítás vádja aiól. A kővetkező napon, május 13-án megkezdődött az egyetemnek leltár szerinti átadása, illetve átvétele. Egyik tanár az átadásnál a kővetkezőket mondotta: — Rendben, hiány nélkül adom át önöknek a Szemináriumot, majd önök is rendben és hiány nélkül adják nekem vissza . . . Az átvételt végző hatóságok minden magyar vonatkozású képet és feliratot eltávolítottak az egyetemről, egvik katona lefűrészelte az egyetem alapítójának, Ferenc Józsefnek a homlokzati kőmuzsák közt elhelyezett fejét s ezzel a kolozsvári egyetem 20 évre megszűnt magyar lenni . ., Bartók professzpr visszaemlékezése A Délmagyarórszág munkatársa felkereste Bartók György professzort, aki részese és szenvedője volt a Ferenc József-tudományegyetem fekete napjainak. A professzor a következőkkel kezdto visszaemlékezését: — 1919 május 13-án a Jelképes karhatalmi átvétel után kivonultunk az egyetemről. A hűségesküt nem tettük le, fizetésünk folyósítását megtagadták s csaknem mindenikünk megkapta a kiutasitó végzést, azzal az indokolással, hogy nem vagyunk kolozsvári polgárok. Egyik ismerősöm azt mondotta a prefekturán: »Nézzék meg a temetőben azt a hatalmas márványsirkővet, amelyen oz áll: Bartók Győző református püspök, az ö fia nem kolozsvári polgár?* Igy aztán rövid ideig még Kolozsváron hagytak, de állandó felügyelet alatt álltara. Ila kiléptem a házunk kapuján, percek múlva már egy női hang azt kérdezte a telefonon: — Otthon van Györgyé Bartók? Ha a feleségem azt kérdezte: miért érdeklődBek, akkor azt felelte a hang: — Majd tudják azt a sigurancán! Néha éppen csak a levest ettem meg. amikor már betoppant két szuronyos katona, megtudni, hogy otthon fartórkodom-e? Egy alkalommal bekísértek s szt kérdezték tőlem, hol szolgáltam a katonai időmet. Az igazságnak megfelelően azt felejtem, hogv nem voltam katona. — Hazudik! Maga a 9. huszároknál szolgált. — Sohn életemben nem voltam huszár. >— Hazudik! "Aztán elengedtek. És ez így ment napról-napra. A hozzám beszállásolt román tisztek leírhatatlan dorbézolás-t vittek véghez éjszakánként, minden elemelhetőt elvittek, még a cilindersimogató kefét ts. Hogy ez mire kellett nekik, azt nem ttndom. Az ellenük lelt fellelentésemet vissza kellett vonni mert mint tudomásomra hozták: # detektívet egyszerűen lekenyerezik s akkor én maradok a legnehezevb helyzetben. A Romániában rekedt magyar katonalisztek megszöktetésében való közreműködés cimén felségsértés és hazaárulás vádja cimén vontak felelősségre. Amikor kiutasítottak, csak drága pénzen adtak vagont, ugy, hogy könyveimnek és bútoraimnak nagyrésze ottmaradt , , , Mi mindent átadtunk, még a Sffnikai anyagokat is, amelyeket a románok azután ugy használtak, mint saját munkájuknak eredményét. Az utolsó pecsétviaszig becsületesen átadtunk mindent a románoknak, liogy most mit kap vissza az egyetem, nem tudom, de azt remélem, hogy legalább azt visszakapjuk, amit átadtunk. Remélem, mert én hiszek a tudomány becsületében . . , Kalmár-Maron Ferenc. tűzkár aiaMiZWi elleti Keretben ii! Vakmerő betörés Újszegeden Amig templomban volt, ellopták looo pengő értékű ékszereit és looo pengő körüli megtakarított pénzét (A Délmagyarország munkatársátóló .Vakmerő betörés ügyében indított nyomozást a szegedi rendőrség bünügyi osztálya Kolozsváry Andor dr. rendőrtanácsos és Papp Ferenc detektivfőfelügyelő irányításával. Hétfőn este ismeretlen tettes Újszegeden behatolt Hódi Lajosné Pillich Kálmán-utcai lakásába és közel 2000 pengő értékű zsákmánnyal távozott Az egyedül élő úriasszony hétfőn a késő délutáni órákban templomba meni Amikor hazatért, meglepődve látta, hogy a frissen súrolt előszoba padozatán lábnyomok láthatók. Követte a lábnyomok irányát, azok a hálószobába, a szekrényhez vezettek. Rosszat sejtve nyitotta ki a szekrényt. Először semmi rendellenességet nem tapasztalt, a következő percben azonban felfedezte, hogy a doboz, amelyben ékszereit és pénzét szokta tartani, üres. A dobozból hiányzott 960 pengő megtakarított pénze és 1000 pengő értéket kitevő családi ékszerei. A rendszerető úriasszony az első meglepetéséből magához térve, ismét fcisurolta a szobákat, eltüntette a lábnyomokat és csak azután ment a rendőrségre jelentést tenni. A megindult nyomozás megállapította, hogy a betörést csak a helyzettel ismerős egyén követ, hette eL A betörő megleste Hódinét. amint templomba menet, a ház kulcsát a kapun levő szögre, a szobakulcsot pedig a levélszekrénybe helyezi. Amikor azután Hódiné eltűnt, a szegről leakasztotta a kulcsokat és kirabolta a lakást. A rendőrségen ezeken a nyomokon kivül egyelőre más adat nem áll rendelkezésére, mert Hódiné a lábnyomokat; amikor a szobákat ismét felsúrolta, eltüntette. Megállapították, hogy a dobozból a 960 pengő készpénzen kivül a következő ékszerek tűntek el: Egy arany pecsétgyűrű, piros kővel, H. L. monogrammal. egy arany karkötő 1886 III 29-i bevéséssel, egy négyszögletes üvegezett arany amulett, egy arany szerencsepók kék diszitéssel, egy arany lánc hosszúkás pálcákból összeállítva, egy duplafedelü ezüst zsebóra, egy arany antik fülbevaló és egy ezüstből készült Jézus-szive ereklye, Abból a nyomból kiindulva, hogy a tettes ismerős lehetett a kifosztott úriasszony személyi körülményeivel, remélik, rövidesen hurokra kerül a Pillich Kálmán-utcai betörés tettese. II szegedi törvényszék tárgyalja az előkelő autós szélhámosnö bűnperét Készül a vádirat Mátyási Zoltánná ügyében (A Délmagyarórszág munkatársától) Mintegy másfél esztendővel ezelőtt a szegedi rendőrségen különös csalások ügyében kezdték meg zárt ajtók mögött a sértettek kihallgatását. A kihallgatásokról csupán annyi szivárgott ki, hogy egy magasrangu állami tisztviselő felesége különös hitelezési csalásokat követett el. Autón érkezett Szegedre, az egyik előkelő szállodában szállt meg Idejét azzal töltötte, hogy autón járta a várost s a belvárosi ruhás és ékszerészboltokban nagyobb bevásárlásokat végzett — hitelbe. Mindenütt azt Ígérte, hogy néhány nap múlva fizet. Amikor nem teljesítette határidőre fizetési kötelezettségét, a megkárositoltt kereskedők feljelentették. Amikor a kihallgatások befejeződtek, a rendőrség letartóztatást parancsot adott ki Mátyási Zoltán magasrangu katonatiszlt felesége ellen. Mátyásinét azután a rendőrség őrizetbe vette, májd sz ügyészségre kisérte. Az előkelő szélhámosnö szabadonhocsátása érdekében rövidesen megindult a mentőakrió. Férje és ügyvédje megjelentek az ügyészségen és elmondották, hogy a vizsgálati fogságban levő uriasszonynak Baján nagyobb földbirtoka van, ami bőséges fedezetet nvujt a vásárlásokra. Előadták, a továbbiak során azt is, hogy Mátvási Zoltánná a múltban többször volt idemrvógyintézotben és tetteiért nem vonható felelősségre. ígéretet tettek ezután arra is. hogy az adósságokat rövid időn belül megtérítik. Hosszas eljárás ntán végül is Mátyási Zoltánná szabadlábra került. Az adósságok kifizetése azonban nem iftrfént meg, sőt az előkelő szélhámosnö ezután mind többet hallatott magáról. Debrecenből. Hódmezővásárhelyről és tőbb nagyobb városból érkeztek hirek arról, hosy Mátyásiné ezeken a helyeken követett el különböző csalásokat. Januárban azután a budapesti rendőrség hasonló bűncselekmény miatt letartóztatta Máteás' Zoltánnét. Az uriasszonv a MsrVó-ufeábsn kezdte meg a vízserálati focságot, amfg űgvéber. az elmnlt napokban váratlan fordulat történt Wátvásinét kedden Budapestről » szegedi ügyészség fogházába kisérték Vele együtt érkeztek meg az ügyészségre a szélhámos nriasszonv flgveire vo. natkozó iratok is. A mellékletek közel két hatalmas aktacsomót tettek ki Az iratokat Szarvas János dr. ügyészségi alelnök kapta meg, a nyomozati iratok alapján néhány napon belül ő kezdi meg a vádirat elkészítését Az ügyében még ebben az évben megtartja a fötárgyalást a szegedi törvényszék. Mátyásiné a szélhámosságok legnagyobb részét Szegeden és környékén követte el, ezért ugy döntöttek, ügyeit egyesítik és a szegedi törvényszéken tárgyalják le. értesülésünk szerint a Mátyásiné ellen befutott följelentés közül sokban az ügyészség megszünteti az eljárást, de még igy is közel 109 vádpont szerepel majd a vádiratban az úriasszony ellen. Megnémult a vasvillával megvert idős naoszámos Támadólát egyévi bfirtönte íiéllék (A Délmagyarórszág munkatársától) Véreá jelenet játszódott le január 26-án egy hódmezővásárhelyi tanyán. Spiszke István 36 éves napszámos szóváltásba keveredett Papp Ferenc 56 éves gazdasági cseléddel. Szóváltás közben. Spiszke a főidről felkapott egy vasvillát és azzal támadt idős társára. Papp az ütések következtében elvesztette beszélőképességét. Spiszke István ellen az ügyészség szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt adott ki vádiratol Az ügyet kedden tárgyalta a törvényszék Bókay-tanácsa. A vádlott napszámos beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy azért támadt Pappra, mert neki tulajdonította, hogy az inségsegély folyósítását megvonták tőle. Azzal védekezett hogy nem akarta Pajppot megölni. Az orvosszakértő meghallgatása, ma'jd a vád- és védbeszédek elhangzása után a bíróság súlyos testi sértésben mondotta ki a vádlottat bűnösnek és egyévi börtönbüntetésre itétte-