Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-11 / 206. szám

DEEMAGYARORSZÁG SZEEDA. 1940. SZEPTEMBER 11 gyar volt, pedig feltűnően sok román ifjú irat­kozott be, hogy a hallgatók statisztikájában a nemzetiségi rovatot a románok számira kedve­zőbbé tegyék. Nein sokkal később Porutiu prefekt bizalmasan órtesitelte az egyetem rektorát, hogy a kormányzótanács qgy rendeletet adott ki, amely szerint az egyetemet a román hatóság átveszi — annak ellenére, hogy Berthelot, Pathé és Civrieux tábornokok kijelentették, hogy a tanintézetet a magyaroktól elvenni nem lehet s a tanárok­nak, valamint az alkalmazottaknak egy héten belül nyilatkozniok kell, hogy leteszik-e a hűség­esküt Ferdinánd román királyra. Az egyetem ün­nepélyes külsőségek körött hozott határozata ér­telmében megtagadta a hűségeskü letételét azzal nz. indokolással, hogy egy hűségesküt már letet­tek a magyar király kezébe, több hüségesküre senki nem kötelezheti őket a főidőn. Az utolsó ngp 1919 május 12-én délelőtt három román gyalog­sági szakasz vette körül az egyetemet, hogy hát­terül szolgáljon az egyetem átvétel aktusának. Minden kijáratot elálltak a szuronyos román ka­tonák. A román bizottság megjelent a rektori hi­vatalban s előadta, hogy mivel a tanárok az esküt megtagadták, a román kormányzótanácsnak Nagy. szebenben kelt rendelete értelmében a magyar egyetemet a román állain számára átveszi — Az örök igazság nevében tiltakozom . . , «— mondotta a roktor. Akkor a karhatalmat veszem igénybe! fa­volt a válasz. A karhatalom igénybevételének jelképezésére Vaisliu Jan őrnagy a vonakodó rektor vállára tette a kezét . . . Déli 12 órakor a tanároknak minden munkát 8bba kellett hagyniok, a legtöbb tanár el sem bú­csúzott növendékeitől: Kolosváry Bálintot, aki néhány búcsúszót szólt tanítványaihoz, csak két év mnlva mentették föl a lázítás vádja aiól. A kővetkező napon, május 13-án megkezdődött az egyetemnek leltár szerinti átadása, illetve át­vétele. Egyik tanár az átadásnál a kővetkezőket mondotta: — Rendben, hiány nélkül adom át önöknek a Szemináriumot, majd önök is rendben és hiány nélkül adják nekem vissza . . . Az átvételt végző hatóságok minden magyar vonatkozású képet és feliratot eltávolítottak az egyetemről, egvik katona lefűrészelte az egyetem alapítójának, Ferenc Józsefnek a homlokzati kő­muzsák közt elhelyezett fejét s ezzel a kolozsvári egyetem 20 évre megszűnt magyar lenni . ., Bartók professzpr vissza­emlékezése A Délmagyarórszág munkatársa felkereste Bartók György professzort, aki részese és szenvedője volt a Ferenc József-tudományegyetem fekete napjainak. A professzor a következőkkel kezdto visszaemlékezését: — 1919 május 13-án a Jelképes karhatalmi átvétel után kivonultunk az egyetemről. A hűség­esküt nem tettük le, fizetésünk folyósítását meg­tagadták s csaknem mindenikünk megkapta a ki­utasitó végzést, azzal az indokolással, hogy nem vagyunk kolozsvári polgárok. Egyik ismerősöm azt mondotta a prefekturán: »Nézzék meg a te­metőben azt a hatalmas márványsirkővet, ame­lyen oz áll: Bartók Győző református püspök, az ö fia nem kolozsvári polgár?* Igy aztán rövid ideig még Kolozsváron hagytak, de állandó fel­ügyelet alatt álltara. Ila kiléptem a házunk kapu­ján, percek múlva már egy női hang azt kérdezte a telefonon: — Otthon van Györgyé Bartók? Ha a feleségem azt kérdezte: miért érdeklőd­Bek, akkor azt felelte a hang: — Majd tudják azt a sigurancán! Néha éppen csak a levest ettem meg. amikor már betoppant két szuronyos katona, megtudni, hogy otthon fartórkodom-e? Egy alkalommal be­kísértek s szt kérdezték tőlem, hol szolgáltam a katonai időmet. Az igazságnak megfelelően azt felejtem, hogv nem voltam katona. — Hazudik! Maga a 9. huszároknál szolgált. — Sohn életemben nem voltam huszár. >— Hazudik! "Aztán elengedtek. És ez így ment napról-nap­ra. A hozzám beszállásolt román tisztek leírha­tatlan dorbézolás-t vittek véghez éjszakánként, minden elemelhetőt elvittek, még a cilindersimo­gató kefét ts. Hogy ez mire kellett nekik, azt nem ttndom. Az ellenük lelt fellelentésemet vissza kel­lett vonni mert mint tudomásomra hozták: # detektívet egyszerűen lekenyerezik s akkor én maradok a legnehezevb helyzetben. A Romániá­ban rekedt magyar katonalisztek megszöktetésé­ben való közreműködés cimén felségsértés és ha­zaárulás vádja cimén vontak felelősségre. Ami­kor kiutasítottak, csak drága pénzen adtak va­gont, ugy, hogy könyveimnek és bútoraimnak nagyrésze ottmaradt , , , Mi mindent átadtunk, még a Sffnikai anyago­kat is, amelyeket a románok azután ugy használ­tak, mint saját munkájuknak eredményét. Az utolsó pecsétviaszig becsületesen átadtunk min­dent a románoknak, liogy most mit kap vissza az egyetem, nem tudom, de azt remélem, hogy legalább azt visszakapjuk, amit átadtunk. Remé­lem, mert én hiszek a tudomány becsületében . . , Kalmár-Maron Ferenc. tűzkár aiaMiZWi elleti Keretben ii! Vakmerő betörés Újszegeden Amig templomban volt, ellopták looo pengő értékű ékszereit és looo pengő körüli megtakarított pénzét (A Délmagyarország munkatársátóló .Vakmerő betörés ügyében indított nyomozást a szegedi rendőrség bünügyi osztálya Kolozsváry An­dor dr. rendőrtanácsos és Papp Ferenc detek­tivfőfelügyelő irányításával. Hétfőn este ismeret­len tettes Újszegeden behatolt Hódi Lajosné Pillich Kálmán-utcai lakásába és közel 2000 pen­gő értékű zsákmánnyal távozott Az egyedül élő úriasszony hétfőn a késő dél­utáni órákban templomba meni Amikor haza­tért, meglepődve látta, hogy a frissen súrolt elő­szoba padozatán lábnyomok láthatók. Követte a lábnyomok irányát, azok a hálószobába, a szek­rényhez vezettek. Rosszat sejtve nyitotta ki a szekrényt. Először semmi rendellenességet nem tapasztalt, a következő percben azonban felfedez­te, hogy a doboz, amelyben ékszereit és pénzét szokta tartani, üres. A dobozból hiányzott 960 pengő megtakarított pénze és 1000 pengő értéket kitevő családi ékszerei. A rendszerető úriasszony az első meglepetéséből magához térve, ismét fci­surolta a szobákat, eltüntette a lábnyomokat és csak azután ment a rendőrségre jelentést tenni. A megindult nyomozás megállapította, hogy a betörést csak a helyzettel ismerős egyén követ, hette eL A betörő megleste Hódinét. amint tem­plomba menet, a ház kulcsát a kapun levő szög­re, a szobakulcsot pedig a levélszekrénybe he­lyezi. Amikor azután Hódiné eltűnt, a szegről le­akasztotta a kulcsokat és kirabolta a lakást. A rendőrségen ezeken a nyomokon kivül egyelőre más adat nem áll rendelkezésére, mert Hódiné a lábnyomokat; amikor a szobákat ismét felsúrolta, eltüntette. Megállapították, hogy a dobozból a 960 pengő készpénzen kivül a következő ékszerek tűntek el: Egy arany pecsétgyűrű, piros kővel, H. L. mono­grammal. egy arany karkötő 1886 III 29-i bevé­séssel, egy négyszögletes üvegezett arany amu­lett, egy arany szerencsepók kék diszitéssel, egy arany lánc hosszúkás pálcákból összeállítva, egy duplafedelü ezüst zsebóra, egy arany antik fülbe­való és egy ezüstből készült Jézus-szive ereklye, Abból a nyomból kiindulva, hogy a tettes is­merős lehetett a kifosztott úriasszony személyi körülményeivel, remélik, rövidesen hurokra kerül a Pillich Kálmán-utcai betörés tettese. II szegedi törvényszék tárgyalja az előkelő autós szélhámosnö bűnperét Készül a vádirat Mátyási Zoltánná ügyében (A Délmagyarórszág munkatársától) Mintegy másfél esztendővel ezelőtt a szegedi rendőrségen különös csalások ügyében kezdték meg zárt ajtók mögött a sértettek kihallgatását. A kihallgatások­ról csupán annyi szivárgott ki, hogy egy magas­rangu állami tisztviselő felesége különös hitele­zési csalásokat követett el. Autón érkezett Sze­gedre, az egyik előkelő szállodában szállt meg Idejét azzal töltötte, hogy autón járta a várost s a belvárosi ruhás és ékszerészboltokban nagyobb bevásárlásokat végzett — hitelbe. Mindenütt azt Ígérte, hogy néhány nap múlva fizet. Amikor nem teljesítette határidőre fizetési kötelezettségét, a megkárositoltt kereskedők feljelentették. Amikor a kihallgatások befejeződtek, a rendőrség letar­tóztatást parancsot adott ki Mátyási Zoltán ma­gasrangu katonatiszlt felesége ellen. Mátyásinét azután a rendőrség őrizetbe vette, májd sz ügyészségre kisérte. Az előkelő szélhámosnö szabadonhocsátása ér­dekében rövidesen megindult a mentőakrió. Fér­je és ügyvédje megjelentek az ügyészségen és el­mondották, hogy a vizsgálati fogságban levő uri­asszonynak Baján nagyobb földbirtoka van, ami bőséges fedezetet nvujt a vásárlásokra. Előadták, a továbbiak során azt is, hogy Mátvási Zoltánná a múltban többször volt idemrvógyintézotben és tetteiért nem vonható felelősségre. ígéretet tettek ezután arra is. hogy az adósságokat rövid időn belül megtérítik. Hosszas eljárás ntán végül is Mátyási Zoltánná szabadlábra került. Az adósságok kifizetése azonban nem iftrfént meg, sőt az előkelő szélhámosnö ezután mind többet hallatott magáról. Debrecenből. Hódmező­vásárhelyről és tőbb nagyobb városból érkeztek hirek arról, hosy Mátyásiné ezeken a helyeken követett el különböző csalásokat. Januárban azután a budapesti rendőrség ha­sonló bűncselekmény miatt letartóztatta Máteás' Zoltánnét. Az uriasszonv a MsrVó-ufeábsn kezd­te meg a vízserálati focságot, amfg űgvéber. az elmnlt napokban váratlan fordulat történt Wá­tvásinét kedden Budapestről » szegedi ügyészség fogházába kisérték Vele együtt érkeztek meg az ügyészségre a szélhámos nriasszonv flgveire vo. natkozó iratok is. A mellékletek közel két hatal­mas aktacsomót tettek ki Az iratokat Szarvas János dr. ügyészségi alelnök kapta meg, a nyo­mozati iratok alapján néhány napon belül ő kezdi meg a vádirat elkészítését Az ügyében még eb­ben az évben megtartja a fötárgyalást a szegedi törvényszék. Mátyásiné a szélhámosságok legnagyobb ré­szét Szegeden és környékén követte el, ezért ugy döntöttek, ügyeit egyesítik és a szegedi törvény­széken tárgyalják le. értesülésünk szerint a Má­tyásiné ellen befutott följelentés közül sokban az ügyészség megszünteti az eljárást, de még igy is közel 109 vádpont szerepel majd a vádiratban az úriasszony ellen. Megnémult a vasvillával meg­vert idős naoszámos Támadólát egyévi bfirtönte íiéllék (A Délmagyarórszág munkatársától) Véreá jelenet játszódott le január 26-án egy hódmező­vásárhelyi tanyán. Spiszke István 36 éves nap­számos szóváltásba keveredett Papp Ferenc 56 éves gazdasági cseléddel. Szóváltás közben. Spiszke a főidről felkapott egy vasvillát és az­zal támadt idős társára. Papp az ütések kö­vetkeztében elvesztette beszélőképességét. Spiszke István ellen az ügyészség szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt adott ki vádiratol Az ügyet kedden tárgyalta a tör­vényszék Bókay-tanácsa. A vádlott napszá­mos beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy azért támadt Pappra, mert neki tulajdonította, hogy az inségsegély folyósítását megvonták tőle. Azzal védekezett hogy nem akarta Pajppot megölni. Az orvosszakértő meghallgatása, ma'jd a vád- és védbeszédek elhangzása után a bíróság súlyos testi sértésben mondotta ki a vádlottat bűnösnek és egyévi börtönbüntetésre itétte-

Next

/
Thumbnails
Contents