Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-08 / 204. szám

KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. €VfiOlUOII1 204. SZOlll A lakosság OrOmuffongása közben vonult be a honvédség Nagybányára A megállapított terv szerint rendben halad a felszabadult részek megszállása Átmenetileg Sváichon telepszik le Károly román exhiráiu - üeükezdődteh 0 megtorló légitámadások London ellen Vasárnap, 1940. IX. 0. msmmmmmmmmmmamBmtmmmmmmmm Ai első pillanat Nocsak a négyzetkilométereket számoljuk, melyekkel óráról-óráira teljesül ki drága katonáink lepte nyomáu a föld, melyen élnünk, halnunk kell, uecsak a hazatérő prszágutak és vasútvonalak kilométereit tekintsük s necsak Magyarország lakosai számának boldog emelkedéséi ünnepeljük; más is hazatér a földdel, lélekkel, országúttal és vasúti siuuel. büszke bércekkel, termékeny síkságokkal s a föld mélyébe rejtett kincsekkel együtt: a széllem, az erdélyi szellem, annak a magyarságnak összevillanó tekintetekből éa összedobbanó szivekből kisugárzó lelke, moly most a „lesz még egyséer ünnep a világon" szent, cini segitő ígéretének fönséges, boldog beteljesülését köszöntheti. S azokon a gyönyörű ünnepségeken, melyeknek egyetlen rendezője van, a kirobbanó boldogság, már ennek a szellemnek megnyilatkozását láthatjuk. A nagyváradi Szent Lászlótéren a magyarok dicsőséges Nagyurát román nyelven köszönthette a kinevezett polgármester s a yáradi románság szónoka beszélhetett népének fájdalmáról és letörölt könnyeirőlEzekben a jelenségekben szivbeinarkoló megmutatkozását láthatjuk auuak a türelemnek, nagylelkű megértésnek és emberségnek, aminek t'ör.edékccrt hiába harcolták erdélyi testve[Ceink busz cv poklában. Az erdéyi magyarságnak nem volt bizonyítékra szüksége, hogy a szive mélyéig átérzett igazsággal követel jogökat a maga számára. — íme. a szabadság első kábulatában már több jogot enged a románságnak, mint amennyit húsz év alatt vérrel és verejtékkel, szenvedéssel cs okossággal a maga fészere biztosítani tudott. Van-e ennél hitelesebb, lehet-e ennél fisudálatosabb megmutatkozása annak az igazságnák, melynek [vértann hitvallója volt két évtizeden keresztül Erdély földjén minden magyar? Ezer ar.ea van az erdélyi szellemnek, do Most csak ennek az egyetlen egynek szépségében gyönyörködünk el. Most nem magasztaljuk a magyar nyelvnek és magyar művészetnek hősi küzdelmeit s azt az ösztönös törekvést, mely erőért és eligazításért először főrdult a néplélek mélységéhez. Mindezt dicsőséges lapjain őrzi az örökkévalság számára a magyar művelődéstörténetein s a magyar kisebbségi harcok históriás ónoké- Az cgymásratulálás boldog pillanatában Csak azt nézzük, amit mát az cső pillanat dicsőséges Urfelmutatásként emel magasba: annak a hűséges harcnak igazolását, mely akkor ért véget, amikor a magyar honvédek a Legelső Honvéd vezetésével bevonultak Szent László városába. A magyar impérium legelső hirvivői nem a megtorlás poroszlóiként, hanem a megbocsátás apostolaiként jelentek meg az ősi magyar rögökön. Nent büntető expedíció, hanem keresztény és magyar, tehát megbékülő ós megbocsátó halalom katonái vonultak be a Himnusz hangjai mellett a váfadi falak közé, ahol először ömlött össze a maga fizikái valóságában a szegedi és erdélyi szellem. S ebből az összeíalálkozásból az örök magyarság 'és az örök magyar nagylelkűség hangjai Zengtek fel. A Szent László-téren a magyar uralom első pillanataiban megmutatta, bogy szellemben, lovagiasságban, enge'dékenyséahp.n és megbocsátásban mindazt Budapest, szeptember 7. A honvédvezérkar főnöke 1940. szeptember 7-én este 8 órakor közli? Csapataink szeptember 7-én a kitűzött menetcélokat Étesd, Szilágysomlyó, Szilágycseh, Bendekfalva, Drágosfalva, Csicsógyörgyfava, Nagybánya Nagybánya, szeptember 7. A honvédcsapatok zöme szombat délelőtt háromnegyed 10 órakor vonult be gyönyörű verőfényes időben a gazdag zászlódiszt öltött Nagybányára. A főtéren minden talpalattnyi helyet megtöltött a lelkesen ujjongó közösség. Ütemes kiáltozással éltették nagybányai Horthy Miklóst — külön kihangsúlyozva a kormányzó előnevét, a honvédséget, Telekit, Csákyt, Hitlert és a Ducet. A fogadóünnep tizenegy órakor vette kezdetét. Felharsant a kürtjei: imához, majd felcsendült a Himnusz. Mindenkinek kicsordult a könny a szeméből, amikor annyi évi elnyomatás után most ismét szabadon, boldog szárnyalással áradhatott szerte az ajkakon a nemzeti ima. Utána a város polgármestere, majd az egyházak vezetői mondottak üdvözletet megkapó szavakkal. Az egyházak képviselőt után a frontharcosok, a bányászok szónokai, a nagybányai magyar aszszonvok és leányok gyönyörű magyarruhás képviselői, a bányavállalat szószólója és a nagybányai magyar iskolák növendékei mondottak telkes istenhozottat. Szavaikat egetverő éljenzés kisérte és minduntalan felcsattant az ütemes kiállás: nagybányai Horthy Miklós! Most a zenekar az ősi bányászdalt játszotta; az egész közönség együtt énekelt a bányászmunUásokkal. Vitéz Horváth' László tábornak, a bevonuló csapatok parancsnoka, mélyen meghatva mondott. köszönetet az üdvözlésekért. — Szivből köszönjük nektek — mondotta —, hogy huszonkét éven át hü magyarok maradtatok és ilyen szivbemarkoló lelkesedéssel fogadtatok bennünket A honvédség zászlaját most Nagybánya város megvalósítjuk, aminek igazságáért husz éven keresztül harcollak és szenvedtek az elsodort magya? tel keli. Hajlithatatlan megalkuvással vagyunk cs leszünk magyarok, de nincs bennünk' bosszúállás, nem üz a megtorlás kedvtelése, nincs bennünk „Biiie mintye". nem vagyunk ellenségei a szlovák szónak, a ruszin nyelvnek, a román művelődésnek, szabad országban szabad polgárokat akarunk az állampolgári hűség mellett, amit megkövetelhet és megkövetel minden nralom. Az erdélyi szeltem gazdagítása előtt boldog készséggel nyílik meg szivünk. A Kusz éves kisebbségi sors olyan titkok tudóivá és olyan 'csudák látóivá tette az erdélyi magyarságot. és Nagyszamostól délre a Börgó-begység g© rincvoualát elérték. Csapatainkat a lakosság mindenütt lelkesedéssel fogadia. Szeptember. 8-án megszálljuk a Királyhár gót, Kraszna. Zilah, Zsibó, T)és, Briten és Beszterce városokat. hazatérése szalagjával ékesítették fel, majd felzúgott a Szózat és ezzel az örökre emlékezetes ünnepség végét ért. Plegvá aiztoftáK a naöuar arsiágíioz Kerüli románoh vezetőjét Bukarest, szeptember 7. A Magyarországhoz visszacsatolt területen maradt románság veze' tőjévé Hatzieganxl Emil dr. kolozsvári ügyvédet választották meg. Maniu Gyula lakhelyéi Balázsfalvára teszi át Vad híresztelések Plaguarországon átvonuló nemei KatonaságrOf Bud»pest, szeptember 7. Egyes külföldi lapok, valamint rádióállomások közlései folytán a legvadabb híresztelések terjedtek el Magyarországon átvonuló német csapatokról, azoknak romániai szándékairól és hasonlókról. Amint hivatalos helyről a Magyar Távirati Iroda előtt kijelentették, a magyar kormány engedélyével a német munkaszolgálat cs SA. szervezet tisztviselői utaznak Magyarországon át, hogy a Bosszarábiából a uéraet birodalomba visszatelepítendő 90.000 német telepes hazaszállításánál közreműködjenek. Arra is engedélyt adott a m. kir. kormány, hogy a német nemzeti szocialista, pártszervezet egyes tisztviselői meghatározott dunai kikötőkben egyenruhában intézzék a visszaszállításnál a fogadás, élelmezéssel és ruhával való ellátást, valamint a továbbszállítás teendőit. Minden más híresztelés, vagy találgatás a fantázia birodalmába tartozik. melyek tanításai előtt nem hunyhatunk szemet. A nagy átrendeződés Csak" a belső béke és belső kiengesztelödés irányában történhetik meg, gyűlölködés és bosszúállás"''nélkül akarjuk felépíteni az uj országot. — magyarok vagyunk és keresztények, a pogány bosszú nem a mi telküuk kelléktárából való. A váradi ünnep tanúságait ki kell teljesíteni s telíteni kell vele a magyar közszellemet. Békét a határokon és békét a határokon belül, békét azokkal, akiket összeparancsolt sorsunk örök friggyel az örökké mienk földeken, — magyar békeszeretettel cs magyar nagylelkűséggel, de Hajthatatlanul magyar erőwd és helytállással kell elvégeznünk a magyar étet parancsait-