Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-08 / 204. szám

KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. €VfiOlUOII1 204. SZOlll A lakosság OrOmuffongása közben vonult be a honvédség Nagybányára A megállapított terv szerint rendben halad a felszabadult részek megszállása Átmenetileg Sváichon telepszik le Károly román ex­hiráiu - üeükezdődteh 0 megtorló légitámadások London ellen Vasárnap, 1940. IX. 0. msmmmmmmmmmmamBmtmmmmmmmm Ai első pillanat Nocsak a négyzetkilométereket számoljuk, melyekkel óráról-óráira teljesül ki drága kato­náink lepte nyomáu a föld, melyen élnünk, hal­nunk kell, uecsak a hazatérő prszágutak és vasútvonalak kilométereit tekintsük s necsak Magyarország lakosai számának boldog emel­kedéséi ünnepeljük; más is hazatér a földdel, lélekkel, országúttal és vasúti siuuel. büszke bércekkel, termékeny síkságokkal s a föld mé­lyébe rejtett kincsekkel együtt: a széllem, az erdélyi szellem, annak a magyarságnak össze­villanó tekintetekből éa összedobbanó szivek­ből kisugárzó lelke, moly most a „lesz még egy­séer ünnep a világon" szent, cini segitő ígére­tének fönséges, boldog beteljesülését köszönt­heti. S azokon a gyönyörű ünnepségeken, melyek­nek egyetlen rendezője van, a kirobbanó bol­dogság, már ennek a szellemnek megnyilatko­zását láthatjuk. A nagyváradi Szent László­téren a magyarok dicsőséges Nagyurát román nyelven köszönthette a kinevezett polgármes­ter s a yáradi románság szónoka beszélhetett népének fájdalmáról és letörölt könnyeiről­Ezekben a jelenségekben szivbeinarkoló meg­mutatkozását láthatjuk auuak a türelemnek, nagylelkű megértésnek és emberségnek, ami­nek t'ör.edékccrt hiába harcolták erdélyi testve­[Ceink busz cv poklában. Az erdéyi magyarság­nak nem volt bizonyítékra szüksége, hogy a szive mélyéig átérzett igazsággal követel jo­gökat a maga számára. — íme. a szabadság első kábulatában már több jogot enged a ro­mánságnak, mint amennyit húsz év alatt vér­rel és verejtékkel, szenvedéssel cs okossággal a maga fészere biztosítani tudott. Van-e ennél hitelesebb, lehet-e ennél fisudálatosabb meg­mutatkozása annak az igazságnák, melynek [vértann hitvallója volt két évtizeden keresztül Erdély földjén minden magyar? Ezer ar.ea van az erdélyi szellemnek, do Most csak ennek az egyetlen egynek szépségé­ben gyönyörködünk el. Most nem magasztaljuk a magyar nyelvnek és magyar művészetnek hősi küzdelmeit s azt az ösztönös törekvést, mely erőért és eligazításért először főrdult a néplélek mélységéhez. Mindezt dicsőséges lap­jain őrzi az örökkévalság számára a magyar művelődéstörténetein s a magyar kisebbségi harcok históriás ónoké- Az cgymásratulálás boldog pillanatában Csak azt nézzük, amit mát az cső pillanat dicsőséges Urfelmutatásként emel magasba: annak a hűséges harcnak iga­zolását, mely akkor ért véget, amikor a ma­gyar honvédek a Legelső Honvéd vezetésével bevonultak Szent László városába. A magyar impérium legelső hirvivői nem a megtorlás poroszlóiként, hanem a megbocsátás apostolai­ként jelentek meg az ősi magyar rögökön. Nent büntető expedíció, hanem keresztény és ma­gyar, tehát megbékülő ós megbocsátó halalom katonái vonultak be a Himnusz hangjai mel­lett a váfadi falak közé, ahol először ömlött össze a maga fizikái valóságában a szegedi és erdélyi szellem. S ebből az összeíalálkozásból az örök ma­gyarság 'és az örök magyar nagylelkűség hangjai Zengtek fel. A Szent László-téren a magyar uralom első pillanataiban megmu­tatta, bogy szellemben, lovagiasságban, enge­'dékenyséahp.n és megbocsátásban mindazt Budapest, szeptember 7. A honvédvezérkar főnöke 1940. szeptember 7-én este 8 órakor közli? Csapataink szeptember 7-én a kitűzött me­netcélokat Étesd, Szilágysomlyó, Szilágycseh, Bendekfalva, Drágosfalva, Csicsógyörgyfava, Nagybánya Nagybánya, szeptember 7. A honvédcsapatok zöme szombat délelőtt háromnegyed 10 órakor vonult be gyönyörű verőfényes időben a gazdag zászlódiszt öltött Nagybányára. A főtéren minden talpalattnyi helyet megtöltött a lelkesen ujjongó közösség. Ütemes kiáltozással éltették nagybányai Horthy Miklóst — külön kihangsúlyozva a kor­mányzó előnevét, a honvédséget, Telekit, Csákyt, Hitlert és a Ducet. A fogadóünnep tizenegy órakor vette kezdetét. Felharsant a kürtjei: imához, majd felcsendült a Himnusz. Mindenkinek kicsordult a könny a szeméből, amikor annyi évi elnyomatás után most ismét szabadon, boldog szárnyalással áradhatott szerte az ajkakon a nemzeti ima. Utána a város polgármestere, majd az egyhá­zak vezetői mondottak üdvözletet megkapó sza­vakkal. Az egyházak képviselőt után a frontharcosok, a bányászok szónokai, a nagybányai magyar asz­szonvok és leányok gyönyörű magyarruhás képvi­selői, a bányavállalat szószólója és a nagybányai magyar iskolák növendékei mondottak telkes is­tenhozottat. Szavaikat egetverő éljenzés kisérte és minduntalan felcsattant az ütemes kiállás: nagybányai Horthy Miklós! Most a zenekar az ősi bányászdalt játszotta; az egész közönség együtt énekelt a bányászmun­Uásokkal. Vitéz Horváth' László tábornak, a bevonuló csapatok parancsnoka, mélyen meghatva mondott. köszönetet az üdvözlésekért. — Szivből köszönjük nektek — mondotta —, hogy huszonkét éven át hü magyarok maradtatok és ilyen szivbemarkoló lelkesedéssel fogadtatok bennünket A honvédség zászlaját most Nagybánya város megvalósítjuk, aminek igazságáért husz éven keresztül harcollak és szenvedtek az elsodort magya? tel keli. Hajlithatatlan megalkuvással vagyunk cs leszünk magyarok, de nincs ben­nünk' bosszúállás, nem üz a megtorlás kedv­telése, nincs bennünk „Biiie mintye". nem va­gyunk ellenségei a szlovák szónak, a ruszin nyelvnek, a román művelődésnek, szabad or­szágban szabad polgárokat akarunk az állam­polgári hűség mellett, amit megkövetelhet és megkövetel minden nralom. Az erdélyi szeltem gazdagítása előtt boldog készséggel nyílik meg szivünk. A Kusz éves kisebbségi sors olyan titkok tudóivá és olyan 'csudák látóivá tette az erdélyi magyarságot. és Nagyszamostól délre a Börgó-begység g© rincvoualát elérték. Csapatainkat a lakosság mindenütt lelkesedéssel fogadia. Szeptember. 8-án megszálljuk a Királyhár gót, Kraszna. Zilah, Zsibó, T)és, Briten és Besz­terce városokat. hazatérése szalagjával ékesítették fel, majd felzúgott a Szó­zat és ezzel az örökre emlékezetes ünnepség vé­gét ért. Plegvá aiztoftáK a naöuar arsiágíioz Kerüli románoh vezetőjét Bukarest, szeptember 7. A Magyarországhoz visszacsatolt területen maradt románság veze' tőjévé Hatzieganxl Emil dr. kolozsvári ügyvé­det választották meg. Maniu Gyula lakhelyéi Balázsfalvára teszi át Vad híresztelések Plaguarorszá­gon átvonuló nemei KatonaságrOf Bud»pest, szeptember 7. Egyes külföldi lapok, valamint rádióállomások közlései folytán a legva­dabb híresztelések terjedtek el Magyarországon átvonuló német csapatokról, azoknak romániai szándékairól és hasonlókról. Amint hivatalos helyről a Magyar Távirati Iroda előtt kijelentették, a magyar kormány en­gedélyével a német munkaszolgálat cs SA. szerve­zet tisztviselői utaznak Magyarországon át, hogy a Bosszarábiából a uéraet birodalomba visszate­lepítendő 90.000 német telepes hazaszállításánál közreműködjenek. Arra is engedélyt adott a m. kir. kormány, hogy a német nemzeti szocialista, pártszervezet egyes tisztviselői meghatározott dunai kikötőkben egyenruhában intézzék a vissza­szállításnál a fogadás, élelmezéssel és ruhával való ellátást, valamint a továbbszállítás teendőit. Minden más híresztelés, vagy találgatás a fan­tázia birodalmába tartozik. melyek tanításai előtt nem hunyhatunk sze­met. A nagy átrendeződés Csak" a belső béke és belső kiengesztelödés irányában történhetik meg, gyűlölködés és bosszúállás"''nélkül akar­juk felépíteni az uj országot. — magyarok va­gyunk és keresztények, a pogány bosszú nem a mi telküuk kelléktárából való. A váradi ün­nep tanúságait ki kell teljesíteni s telíteni kell vele a magyar közszellemet. Békét a határo­kon és békét a határokon belül, békét azokkal, akiket összeparancsolt sorsunk örök friggyel az örökké mienk földeken, — magyar békesze­retettel cs magyar nagylelkűséggel, de Hajt­hatatlanul magyar erőwd és helytállással kell elvégeznünk a magyar étet parancsait-

Next

/
Thumbnails
Contents