Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-05 / 201. szám

Amít ma visszakapunk SZATMÁRNÉMETI Színmagyar, nagy alföldi város, ott fekszik a szőke Szamos partján, amelyről a költő igy énekelt: „Mondják, ki belekóstolt a vizébe, Az felejteni nem tud sohasem..." Kocsin egy óra alatt el lehet érni S^atmárról a trianoni határt s ez ráborította a városra Trianon étkos árnyékát. Évek óta katonai közigazgatás alatt sorvadt a különben élénkforgalmu s kereskedelmileg erősen kifejlődött város. Az élet csak vegetáció volt az utóbbi években Szatmárnémetiben s egvetlen nagy fohász, egyetlen könnyes várakozás arra a szent napra, amely íme: elkövetkezett, amikor a magyar Honvédség a város örömujjongása közepette bevonul az ősi magyar városba... Szatmárnémeti lakóinak a számát pontosan nem lebet ma fölbecsülni, még hozzávetőlegesen sem. mert tudvalevőleg Romániában 10 év óta nem volt népszámlálás. Az okot jól ismeri mindenki Az amitől tiz év óta féltek, népszámlálás nélkül is bekövetkezett... E sorok irója Szatmárnémetiben élt az utóbbi hét esztendőben, a legutolsó két évet leszámítva és ott ismerkedett meg igazán a romániai kisebbségi élettel amelv a „mngvnrság magasiskolája" nevet nyerhetné el bátran. rAz utóbbi 22 esztendő alatt a szatmáriak igazán megszenvedtek azért, mert magvarok voltak. De minden megaláztatáson, könnvön és fájdalmon keresztül mégis szívvel-lélekkel magyarok" maradtak Szatmárnémetiben nem számított a legkörm ön fontabb román népességi statisztika próbálkozása sem. itt be kellett ismerniük a legelszántabb románositóknak is. hogy a város színmagyar s aki románul beszélt. az nidonsült. a régi királyságból odnhelvezeft hivatalnokember volt. Mert azok akik" néhánv évet. sőt gvakran csak hónapokat — Szatmárnémetiben eltöltöttek, fogcsikorgatva s akarva-nemakarva is megtanultak magvarul 'A legszebb példa erre az a regáti telepes-rsalá'd. amelvre Szatmárnémeti mellett, a Sznfmárhegv tövében akadtam rá Csak néhánv hónapia telemtették oda őketHogv „elrománositsák" a falut. A faluban ugvan senki sem beszélt románul azóta sem. de a regáti telepesek már megtanultak magyarul.-. A szatmári református főgimnázium, a Szent Vineés nővérek hatalmas anvazárdáia. a püspöki szeminárium mind a magyarság messzevilágitő őrtüzei voltak" az elmúlt sulvos két évtized során. De őrbelvei voltak a templomok' is. a gvöuvörü székesegyház, amelvnek_ Homlokzatáról az 'éi leple alatt szentségtörő kezek eltávolították a magvar szentek szobrait, a ..láncos femolom"-nak nevezett régi református templom és a Honvéd utcai szép kerttel körülvett református templom is. És olf áll a város szívében a rég? kis színházépület. amelyben a szerény 'és megkopott, 'de a magyar szó melegét árasztó szatmári színjátszás nvert hajlékot. 'A* magvar társulatnak Szatmáron arnvlag jól ment sora s mikor az aradi, nagyváradi, temesvári színház már régen befejezte szezon iát. a szatmári színtársulat még nagv érdeklődés mellett iátszott. Milyen magyar értéket nyertünk vissza Szatmánrnémeti hazatérésével? Elsősorban talán hivatástudatot érző, müveit és értékes magyar kézműiparosságot. A szatmári cipészipar mindig hires volt, a, szabóipar és egyéb közműipari ágak is igen fejlettek. Az Iparos Otthon emeletes palotája, amelyet a románok Kisajátítottak — minden törvényes alap és indok nélkül —, most került vissza a magyar iparosság jogos tulajdonába. De milyen állapotban? Bizony, nagyon megkopott a büszke palota, azalatt a néhány év alatt, amig a román kézen volt. Belső berendezését meglehetősen tönkretették, szép könyvtárát — csupa magyar könyveket. — megrongálták, elkótyavetyélték... Á szatmári Iparos Otthon vezetősége a napokban tett közzé meleghangú felhívást ezzel a mottóval: „Építsük újjá az Otthont!" Ez a mottó a visszaszerzett erdélyi területeken általános érvényű felkiáltásként fog visszhangzani most, amikor ismét egy Emelettel tovbbépitettük Szent István ezeréves palotáját... Uj épületekkel is gazdagodott az elmúlt évtized alatt Szatmárnémeti. A románok — magyar pénzből és magyar könnyből, — hatalmas, négy Utcára szóló megyeházát építettek Szatmáron. modern stílusban. Előtte szép parkban állott Romulus és Remus szobra. A románok, bizonyára magukkal vitték a „farkaskölvköket". ahogy a nép nevezte a szobrot s helveMe Szatmár talán visszakapja majd Kölcsey Ferenc vzobrát, amelyet baibár módon távolítottak el. Három mozi is működött Szatmáron, az utóbbi időkben ugyan ritkán vonzott magához közönséget. Nem csoda, hiszen a filmeken csak román föliratok voltak és százszámra akadtak emberek Szatmáron, akik azóta mióta a magyar föliratokat megszüntették, egvetlen egyszer sem mentek el a moziba . . . Modern külsejű, uj mozit építettek a románok a «láncos templom* mellett, a mozi azonban hetenként legföljebb négyszer tudott játszaDÉCMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1940. szeptember 5. KA ni érdeklődés hiányában. Szatmárnémeti régi elnevezése »ZotHmár« volt és nem Satu-Mare (Nagyfalu), ahogy a románok elnevezték. A trianoni ítélet csakugyan «nagvfaluvá» tette Szatmári, de ennek a névnek árnyéka most már eloszlik őrökre. Mint ahogv nincsenek tulajdonképpen láncok a hires »láncos templom* körül. Valamikor láncok vették körül, de a láncok néhány évvel ezelőtt eltűntek egy renoválás alkalmával. Igv hullanak le a láncok most. a mai napon a szatmári magyarság lelkéről, a súlyos, sokszor elviselhetetlennek érzett láncok", amelyeket Szatmárnémeti mégis vállalt és vis( If a szebb magyar jövő. a mai szent nap elk'"-vétkezésének reményében . . , (es. p.)' • mag/ ..MI — A polgármester intézkedésére a tanyaiak lakhelyükön kapják meg családi segélyüket Pálfy József dr. szemlét tartott az ufszegedi vadvlzes részen (A Délmagyarország munkatársától) Vezércikkben foglalkozott a Délmagyarország azokkal a panaszokkal, amelyek a várSsi közigazgatás ütemével SpaCsolatosan felmerültek Rámutattunk többi között az ujszegedi zöldkeresztes Intézet közelében felgyülemlett talajvíz levezetésének régen húzódó ügyére az árvíz által elpusztított tanyai házak késedelmes fölépiiléséne a bevonultak hozzátartozóinak segélriigyére és a pefróleumjegyek kiosztása köriili panaszokra, amelyek mind sürgős orvoslásra várnak. 'A vezércikkben felsürakoztaíotf panaszokra Pálfy 'József dr polgármester reflektált é« nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzet az oka a városi közigazgatás lassúhb ügymenetének. — Rendkívül lecsökkentett létszámmal dolgoznak az összes ügyosztályok, — mondotta a polgármester, — a közönségnek belátással kell lennie, hiszen a Helyükön lévő tisztviselők erejükön felül te megtesznek mindent, högy fennakadás ne legyen• A legnehezebb a Helyzet a mérnöki ügyosztályban, amelyhez az Újszegedi zöldkeresztes védőintézet körüli csatornázás kérdése tartozik. Ennek a kérdésnek két oldala van; technikai 'és anyagi. Egyik sem egykönnyen oldható meg. 2 (erveket a mér nöki hivatal készíti, azonban a rendkívüli viszonyok miatt csökkentett létszámú mérnöki kar nem tudta még befejezni a munkálatokat Az anyagi kérdés sem egyszerű, az idei költségvetésben már nincsen fedezet a csatornáp Budapest, VII., Rákóezi ut S. ez s A Elsőrangú családi z N szállő a város N kőz pontjában N Egyágyas szobák A O 5—tői 12.- P-Ig L O Kétágyas szobák L N mm 9.-től 19— P-lg. I* I Külön termált. aw A Pensiórendszer ls bevezetve. o zásra, a következő évi költségvetésben kell előirányoznunk ezt az összeget. Pálfy József dr egyébként szerdán délben a mérnöki hivatal egyik tisztviselője kíséretében kiszállt Újszegedre bogy a helyszínen tanulmányozza, — vezércikkünk kívánságára, — a zöldkeresztes védőnőképző intézet köriili vadvízmUesarak űgyétÁ tanyai árvízkárosultak házának építésével kapcsolatosan a polgármester rámutatott arra, hogy sehol az országban nincsenek olyan nagy távolságok• mini a szegedi tanyavilágban. hiszen a mi területünk 140.000 katasztrális Hold föld és a közlekedési viszonyöW. a közlekedés eszközeinek bevonása miatt nagyon megromlottak. Az anyagokat sokáig el sem tehetett szállítani, az építés? munkálatokhoz nem tudtak hozzákezdeni az aratás, majd a behívások miatf, ezenfelül szigetelőanyagban, mészben, sőt faanyagban is. Hiány mutatkozott Rendkívüli nehézségek tornyosultak tehát az építkezések elé. amelyeket nagyon nehéz leküzdeni. A polgármester reméli. Hogy a nehézségek most már leküzdhetők lesznek 'és aZ átvizkárosvlfak házal fölépülnek. Igaz Högy közeleg aZ ősz s nyomában a. fél. amely Hajléktalanul nem szabad. Kogy találja azokat a Szerencsétleneket, akik annyit szenvedtek* az elmúlt tavasszal, amely elvitte mindenüket... 1 — A bevonultak hozzátarfozinak ügye sen* rajtunk múlott hogy halasztást szenvedett — mondotta a polgármester. — Hétezer segélyes volt, tisztviselőink a lecsökkent számarány miatt nem tudtak gyorsabb ügymenetet produkálni. A rendelet értelmében ki kellett nyomoztatnunk a segélykérők helyzetéi s ehhez nem állt rendelkezésünkre elegendő nyomozóközeg. Ezen azOnban már túljutottunk, a segélyezették rendesen megkapják a járandóságukat. Aziránt is intézkedtem, hogy fiiiit, a (anyai segélyezett lakhelyén is kifizethessék a segélyeketA petróleumjegyek kiosztásának késedelmességéről szólva, a polgármester úgy nyilatkozott, Hogy a pefróleumjegyek elkésve "érkeztek meg Szegedre s ez volt az oka annak, hogy a kiosztás késedelmet szenvedett. Ma már a jegyeket rendesen megkapják a {anyavilágban is. Mindenesetre méltánylást érdemel a polgármester nyilatkozata és valamennyi érve, amelyek mind a rendkívüli viszonyokra Utalnak. De a rendkívüli viszonyok rendkívüli energiát követelnek mindenkitől, akit bármilyen közhivatal posztjára állítottak és a Csökkentettszámú városi tisztviselői karnak el kell követnie mindent, högy olyan hatalmas gépezet, amilyen Szeged városáé, semmiféle rendkívüli . helyzetben ne akadhasson meg.