Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-25 / 218. szám

Kommunista lap volt-e az Alföldi Újság? Saifóper egy megszűnt szentesi lap búcsúcikke miatt — I törvényszék elren. delte a valédiság bizonyítását (A Délmagyarofszág mflnkatdtsától) A (Örvényszék Bókay-tanácsa kedden foglalkozott azzal a sajtópörrel. amelyet Vajda Ernő, a megszűnt Alföldi Újság szerkesztője Bajtó útján elkövetett rágalmazás miatt indított Szathmáry István hírlapíró, a Szentesi Napló munkatársa ellen. Az elmúlt év szeptemberében a sajtórevizió torán a többi között a zsidótörvényre való hivatkozással beszüntették a Szentesen megjelenő Alföldi Újságot is. A lap utolsó számában „Búcsú az Alföldi Újság olvasóitól" címmel Vajda Ernő. a lap főszerkesztője és tulajdonosa Cikket írt. Cikkében felsorakoztatta mindazokat a körülményeket., amelyek miatt az Alföldi Újságnak meg kellett szűnnie. Erre a cikkre felelt október 1-én a Szentesi Naplóban Szathmári István. Szathmáry azt írta, hogy Vajda Ernő úgy tüntette fel az Alföldi Újság beszüntetését, mintha a mai idők áldozata lett volna a beszüntetett újság. Ismertette ezután, hogy Vajda lapjának a kommün alatt elkövetett dolgaiért kellett megszűnnie. Azt irta, bogy az Alföldi Újság Kün Béla útjának előkészítője volt, a zavaros idők Után pedig nem tudott beleilleszkedni abba a szellembe, amelyet a nemzeti gondolat megkívánt• Ezután több Sikket idézett a vörös uralom alatt megjelenő Alföldi Újságból és azt állította, hogy a cikkek mind a kommunizmus szolgálatában állottak. A cikk egyes kitételei miatt Vajjá Ernő sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett Szathmáry ellen- Az ügyben kedden megtartott tárgyaláson a vádlott hírlapíró kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a valóságot irta. Több tanú kihallgatását kérte Vajdának a kommün alatt tanúsított magatartására nézve és a valódiság bizonyítását kérte. A főmagánvádló ügyvédje ellenbizonyítási indítványt terjesztett a töfivényszék elé. X törvényszék kihallgatta Cicatficts Lajos dr. volt szentesi főispánt és számos közéleti férfit. 'A tanuk kijelentették, hogy amikor a yörös uralom terjedni kezdett, Vajda a szentesi képviselőtestület 1919-i közgyűlésén a kommunista eszme diadaláról szónokolt a város tekintélyes képviselőtestületi tagjai felé. Több tanúvallomás hangzott még el, majd a valódiság bizonyítása miatt a törvényszók a tárgyalást elnapolta. Létszámemelést es tlzetesrcndczest herneh a városi mernöhi hivatal taglal A mernOMUAnv problémai szetteden (A Délmagyarofszág munkatársától) X Mérnöki Kamara nemrég felterjesztéssel fordult Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszterhez a vízügyi szolgálat mérnöki személyzeti viszonyainak javítása érdekében. A felterjesztésre rövid idő múlva megérkezett a miniszter átirata a mérnöki érdekképviseletekhez és a társminisztériumokhoz. Az átirat pontos adatokkal mutat rá o mérnökhiány fenyegető veszélyére s mindarra a mérnöki munkával kapcsolatos problémára, amelynek megoldása nemcsak a mérnöki katnak, hanem az egész országnak érdeke. A mérnöki építkezések a háborús állapot megszűntével egész Középeűrópában óriási erővel fognak megindulni — mondja a ministzer átirata —, Magyarországon a yiziútak fejlesztése, a kultúrmérnöki munkák végrehajtása, a vízi energia kihasználása, a Duna— Tisza-csatorna kiépítése mind olyan terv, cmelynek a közeljövőben meg kell valósulnia. A felsorolt tervek végrehajtásához azonban nincs elég mérnök, a műegyetemről évenként kikerülő mérnökök száma a békebelinek Csak egytizede. Emiatt azután az* a helyzet, hogy még a jelen körülmények között is, amikor az építkezések még sehol sem indultak meg, Magyarországon nagy mérnökhiány tapasztalható. Hözzá kell ehhez azt venni, bogy nemcsak Németországban, hanem Hollandiában. Belgiumban, különösen pedig Franciaországban az elpusztított építészeti tárgyak újjáépítése olyan mérnöki keresletet idéz elő, hogy a létminimumon jóval felüli, rendkívüli magas fizetéssel szívják majd fel ezek az államok a jóképzettségű magyar mérnököket. Mivel pedig Magyarországon a mérnökök előmenetele is ennek következtében javadalmazása különösen az állami státusban és a városok mérnöki hivataléiban aránytalanul rossz, bizonyosra vehető, bogy a hazai mérnökök törne tjesen hagyják majd el az országot. A gyárakban és egyéb vállalatoknál alkalmazott mér,üökök fizetése sem áll arányban munkájukkal, azonban mégis jobb. mint a közszolgálatban lévő mérnököké. Elsősorban tehát arra kell törekedni, hogy a közszolgálatban léy,ő mérnökök helyzetén javítsanak, biztö6Ítsauak számukra olyan megélhetést, amely megtartja őket eddigi helyeiken. A Mérnöki Kamara a legközelebbi rendkívüli közgyűlésének keretében tárgyalja le a miniszter átiratát, amelyet egyébként megküldött minden mérnöki testületnek s így a többi között a szegedi városi mérnöki karnak is. Megállapította a Kamara, hogy a Műegyetem mérnöki osztályainak legtöbbjén az első évfolyamra jelentkezők száma távolról sem biztosítja az egyszerű utánpótlás levezetését sem, nemhogy a fokozódó szükségletet ki tudná elégíteni. Az utánpótlás hiányát a Kamara abban látja, hogy sem a szülők, sem a fiatalság nem látja biztosítottnak ezen a pályán a jövőt a mérnökök aránylag igen alacsony dotációja miatt. Épp ezért a munkadíjak kérdését minél előbb véglegesen rendezni kell, 'csak Igy lehet elérni a mérnöki pályák iránti érdeklődés felkeltését. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a mérnöki hivatal részéről beadvány érkezett Pálfy Jőzsef dr. polgármesterhez. A beadvány ismerteti a miniszter által vázolt tényeket s erre vinatkozólag bizonyos rendezéseket kér. o mérnöki hivatal tekintetében. Szegeden ma még nem indult meg nagyöbbarányú építkezés, azonban a városrendezéssel, valamint a jelenlegi vízlevezetési munkálatokkal már eddig is olyan többletmunka jelentkezik, amelyet a jelenlegi mérnöki létszámmal leheletlen ellátni• Jelenleg 10 mérnöki állás San engedélyezve a városnál, azonban csak nyolc van betöltve s a kilátások nyugdíjazás útján úgy féstenek, hogy további létszámcsökkenés várható. Eeypk a kérdésúek rendezésénél tekintettel kelPIenni a jövőre is, amikör Szegeden éppúgy, mint az egész országban nagyarányú mérnöki munkák indulnak meg bizonyös városfejlesztési tervekből kifolyóan- Ezért az indéem agyarorsza g m r SZERDA, 1940. szeptember 25- üf dítvány azt kéri, hogy a mérnöki hivatal létszámát a szükséghez képest emeljék. Ugyanakkor pedig azt ss kért a beadvány, hogy a mérnöki kar megélhetésének, valamint a mérnöki munka erkölcsi és gazdasági értékelésének biztosítása céljából emeljék fel a mérnökök fizetését. Jelenleg az a helyzet, hogy a 'városi mérnökök között igen sokan azzal a terv. vei foglalkoznak, hogy kilépnek a közszolgálatból s vagy itthon keresnek jobban dotált elhelyezkedést egyes magánvállalatoknál, vgy pedig külföldön igyekeznek megfelelőbb elhelyezkedést találni. Szegeden ez a kérdés mielőbbi rendezést kíván. A városfejlesztéssel, a rendezéssel és « $ egyéb mérnöki munkákkal kapcsolatban vannak olyan problémák, amelyek új irányzatuknál fogva friss erők bekapcsolódását teszik szükségessé. rA szegedi mérnökök nagyrésze —> ha az indítványban említett jövőt vesszük tekintetbe — a nyugdíjazás előtt áll, másik része pedig nem találja meg a kellő megélhetési alapot a városi szolgálatban, a megmaradók pedig nem képesek ellátni a jövő mérnöki telveivel kapcsolatos új teendőket, ezért tehát ezen a téren valóban a legsürgősebb tennivalók" vannak a küszöb előtt Mielőbb rendezni kell nemcsak a mérnöki hivatal létszámával kapcsolatos kérdéseket hanem a fizetés problémáját is, bogy ezzel meg legyen az alapja annak, bogy az utánpótlást Szeged rendezni tudja még azelőtt mielőtt arra égetően szükség lenne. Tudnivalók a városi bérföldek megváltásáról Október 15-én lelik le az ajánlati határidő (A Délmagyarország munkatársától) A városnak — amint ismeretes — 1941. június 31-éig vissza kell fizetnie a gázgyártól felvett másfélmillió pengős kölcsönt Ez a kölesönvisszafizetés arra kényszerítette a várost, hogy a birtokában lévő bérelt városi földek egy részét másfélmillió pengő értékben eladja. A® eladásra vonatkozó intézkedéseket már megtettek a hatóságok, a gazdasági bizottság a közel-' múltban tárgyalta le ezt a kérdést, amelyet annakidején részletesen ismertettünk. A városnak ez az elhatározása érthetően nagy érdek-' lődést keltett a bérlők körében. Azok, akikl< földbérletüket örökáron meg akarják vásárol-) ni a várostól, már érdeklődtek az ügyben polgármesternél, de azok is útmutatást kértek, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy bérletüket megvásárolják. Ez utóbbiak között aí, a hit alakult ki, hogyha nem vásárolják meg a bérelt földet, akkor az árverés alá kerül. , A mind több oldalról jelentkező érdeklődésre való tekintettel, szükségesnek tartjuk a földeladással kapcsolatos kérdéseknek tövid. ismertetését összesen csak egymillió ötszázezer pengő értékű föld keriil eladásra, A vásárlásra jogosultak elsősorban bérlök, akiE csak az általuk bérelt földet vehetik meg. Minden bérlő zárthorítékú ajánlatot tehet; az ajánlat megfeleljen a föld forgalmi értékének, mert a város csak a komoly, elfogadható ajánlatokat veszi tekintetbe. A föld mgvételekof a föld árának kétharmada azonnal készpénzben fizetendő, egyharmad részéig bankkölcsön is igényelhető• Az ajánlatok benyújtásának batárideje október 15. Senki nem tehet ajánlatot olyan föld megvételére, amelyet nem bérel. Ha a másfélmillió pengő ilyen formában nem érhető el, akkor árverésre kerül sor. Ebben az esetben a város olyan földet árvereztet el. amelye& tanyabáz ninCs s ahol a legkevésbbé sért magánérdeket Ha valaki mostani bérletének csak egy részét kíváuja megvásárolni, arra is médja vau, ebben az esetben csak anynyi földre kell ajánlatot tennie, amennyit megvásárolni képes, a bérlet meg nem vásárolt része továbbra is az 5 bérletében marad.