Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-22 / 216. szám

Vasárnap, 1940. IX. 22. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. ftfoinam 210. szám KÜZDIIEPI HEIYETT PARENTÁIÁS JUinck a jóslat, tanács, aggodalmak", — Igy kezdődnek a. Hunn új legenda gőgös fáj­dalom szavai; minek a gyűlés, tiltakozás, fel• nat, — így fejeződnek be a város polgármes­terének szavai, amelyek a Szegedet megillető ieljes egyetemet parentálják el. Nem kctelkedhetik senki abban, Hogy a mi­niszterelnök úr a szegedi érdekek és a szegedi szempontok messzemenő méltánylásával [vette fontolóra azokat a kérelmeket, adatokat és ar­gumentumokat, melyeket a. város képviseleté­ben eljárók a szegedi egyetem érdekében latba vetettek. Nem kételkedhetik senki abban sem, Hogy a kultuszminiszter úr a nemzetnevelés s a nemzeti kultúra minden jelentős igényének sérelme nélkül keresett megoldást az egyete­mek elhelyezésének problémája számára, — Csak arfa nem tudunk felelni, Kogy Szeged vá­rost az egyetemért, folyt nagy perében h'iány­talannl védelmezték-e azok a jogcímek és azok az érvek melyek együttvéve súlyosabbak, mint annak az indokolásnak meggyőző ereje, amely az egyetem jogi fakultásának elvesztet a magunk beletörődésével kívánja jogerőre emelni. Tgaza van" á város polgármesterének, ami­kor azt mondja. bogy mosl már semmit sem e(! gyűlés, tiltakozás, felirat. A kultuszminisz­ter elkészítette a rendezés Tervét és oíKez a kormányfő, — egyben Szeged város ünnepelve tisztelt képviselője —, már Helyeslő Hozzájá­rrílásáT megadta. Mosl már Valóban Hiábavaló­nak látszik minden tiltakozó szo és minden in­stanciázó felirat. Do ki vállalkozik az utóla­gos jóslás kényelmes szerepére s ki tudja azt Hitelt érdemlően igazolni, Hogy a 'döntés előtt Is Hiábavaló lett volna minden k'crő "szó, a til­takozó kétségbeesés felhördülése s nem lett volna Hatása a végső elrendezés terveinek ér­lelődéso közben sem, Ka a Feltámadás Városa, a Civltas Solis, a szegedi szellem kiröpítő fész­ke kilépett volna az ország nyilvánossága elé, Ha nemcsak mint „színhely", Vle mint élő törié­nelem Tárta volna fel érdemeit és sérelmeit es egyszer már kérő szóra nyitotta volna meg ajkát; nem azért, Hogy elvegye azt, ami a má­sé, de Hogy megtarthassa azt, ami a magáé s amiért áldozott a maga, gyermekei és unokái TfeHerliiró képességét ijesztő magassággal meg­haladó kötelezettségekét vállalva magára. En­nek a vár'osnak minden polgára annak szinte legyőzhetetlen szükségét érezte, Hogy szóval és Írásban', zárt társaságban 'és a nagy nyilvános­ság előtt, suttogva és elkeseredett Hangosság­gal, a. diplomácia és propaganda minden meg­engedett' eszközével harcoljunk, küzdjünk. kő­Tömmel és érvekkel birkózzunk az egy etem ün-j kért s egyetemünk teljességeért. amihez jog­címet szolgáltatott a város múltja és jelene 3 amit minden erőnket meghaladó erőfeszítéssel vásárolt meg magának a város, legalább any­nyj. biztonságot látva a megszerzett eredmény­ben, mint amennyi fájdalmas realitással ne­hezedik rá felvállalt 'áldozatainak terKe­Azok azonban', akik Szegedet ebben a nagy küzdelemben képviselték, lemondtak arról a támogatásról, amit ebb'en a kérdésben az Una eádemque 'elvitas ereje, megnyilatkozása, — 'igen? — ünnepélyes tiltakozása jelenthetett 'volna s a magnk szavának nagyobb súlyt tu­lajdonítottak", mint amilyen súllyal maga a város, a Feltámadás Várösa, szólaltathatta volna meg a szelleméHez igazodó ország előtt a maga eltékozolhatatlan jussát. Nem kétel­kedhetik' becsületes ember becsületes emberek .jószándékáb'an s meg vagyunk győződve arról is, Hogy amit személyükben tudtak" használni a városnak, azt nem is mulasztották el. De hiányzott szavukból a város hangja, 'érveik kö­zött nem Volt ott az egyeteméért áldozó és egyeteméhez ragaszkodó város ünnepélyes megnyilatkozása s nem ragadták meg azt a ritka s tálán győzelmet ígérő alkalmat, hogy egyszer maga a város is beszélhetett volna magáról, kérvén súlyos szavakkal azt', Hogy töltse ki a nemzet tartalommal is annak az ér­demnek elismerését, melynek elismerésében soha senki nem fukarkodott S az a tény, bogy a szegcdi egyetem sofsa a miniszterelnök" úf előtt megtartott értekezleten dőlt cl. meggyőző bizonyítéka annak, bogy korábban döntés még nem volt, elvégre a miniszterelnök úr a város képviselőit nem a Compiegnei kocsiba rendelte magáboz. S Ha már a városnak az egyetemért sóvárgó vágyában összeforrott polgársága uem is adhatott' Hangot kérelmének és sérel­mének, a várOs képviselői miért mondottak lo aFról a Hatalmas tekintélyi és erkölcsi véde­lemről, Hogy Csanádmegye nagy püspöke a maga fölmérbcletlcnül súlyos szavát' is fel­emelhesse a szegcdi egyetem védelmében a mi­niszterelnök úr előtt megtartott tárgyaláson? A kommünikék sugallliatják a beletörődést, sőt belenyugvást, — a város polgársága soba uem fogja megérteni, Hogy miért Csak őt kö­telezi az a kétoldalú megállapodás, ami htfv szónkét évvel ezelőtt a várost teljes egyetem* hez juttatta? A város polgársága soha nem fog belenyugodni abba, hogy működhessenek ebben az országban jogakadémiák, amikor egyetemén a jogi oktatás — mondjuk a jobban hangzó szóval. — szünetel. A város polgársága soha nem fogja megérten?,, hogy miért vették magukra egyesek azt a rettenetes súlyú fele­lősséget, hogy a város törvényes képviseleté­nek megkérdezése és megszólaltatása, a város társadalmának talpraállítása nélkül egysze­rűen kizárólag a maguk hatáskörébe utalták ebben a semmihez nem Hasonlíthatóan nagy­jelentőségű kérdésben a város képviseletét! A várBs polgársága értetlenül áll az előtt a tény elolt is, Hogy a. jogi fakultás fenntartása ér­dekében a város törvényes képviseletének meghallgatása nélkül ajánlották fel a terhet vállalását, holott nagy áldozatában ezeket a térheket egyszcf már magáfa vállalta a város s ezeket a terheket viseli is hűséggel és becsü­lettel az összeroskadd sig. Senkinek nincs kedve abboz. Hogy egy elké­sett nemesi insUrrekció operett-külsőségeivel Csitítsa el fájdalmát, de ne kívánja senki a város polgárságától azt sem, Högy sikernek lássa a veszteséget s hogy ne lássa a nemzet morális kötelességét annak a szegedi igény­nek teljesítésében, mely a négyfakultásű egye­teméről lemondani nem tud. Emberek szület­nek és távoznak, a fórum aktorai egyfo vál­toznak, egyszer felvégről, másszor alvégről fú a szél, — a város minden változáson túl a mindnyájunk városa marad, függetlenül embe­rektől és egyéni törekvésektől kellene őrköd­nünk nagy érdekei fölött s kellene beépíteni a nemzet jövendőjébe örök jogait Európa es Afrika rendezésének problémáiról tanácskoztak Rómában Ma délután hágnia el az olasz fővárost Ribbentrop Külügy ninlszíer fleíicn repülő bombázta szombat este 1 ondont — Előnyomulnak az olaszok Afrikában Róma, szeptember 21. Az a Hír, Kogy Rib­bentrop német külügyminiszter elhalasztotta szombati utazását és vasárnap is Rómában marad, nagy meglepetést keltett politikai és diplomáciai körökben. Eredeti terv szerint Ribb'entropnak péntek" este kellett volna visz­szaütazni. Kétségtelenül nagyjelentőségű az elutazás időpontjának másodszori elhalasztása. Ez elsősorban azzal az óriási anyaggal áll összefüggésben, amely a jelenlegi találkozó megbeszéléseinek programját adja. Jólértesült körökben úgy tudják, Ribben­trop báró a vasárnapot is Rómában tölti. A nemet külügyminiszter római tárgyalásai után néhánynapos szabadságra utazik és Berlinbe ösak" a jövő hét közepe táján tér vissza. A né­met külügyminiszter valószínűleg az olasz Ri­viérán tölti ezt a szabadságát. Spanyolország szerepe a lövő Európában, Afrika ujfárendezése ' Róma, szeptember 21. Jól értesült római kö­rök véleménye szerint a római tanácskozás túlnő a tengelyhatalmak megszokott tanácsko­zásainak keretein. Mivel nenicsak Európa, ha­nem Afrika kérdéseiről is tárgyaltak, két rész­fe kell osztani egyes problémák tárgyalását. "Az európai kérdésekkel kapcsolatban ieljes eredményre vezettek Mussolini, Ciano 'és Rib­bentr'ön megbeszélései. Erre vonatkozólag nagyfontosságú döntéseket liozlák a háború továbbfolytatásáról. Az eíirópai politika előte­rébe nyomult Spanyolország. Az olasz sajtó Hangoztatja, Francö tábornok Spanyolországa a tengelyhatalmak oldalán vezelő szerepet foa játszani a jövő Európában. Spanyolország visszautasít minden olyan kísérletet, amely el akarja választani Rómától és Berlintől. A dél­keletenrópai helyzettel karc olatban rámutat'

Next

/
Thumbnails
Contents