Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-21 / 215. szám

OECMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1940. szeptember 2L sereg a nemzet maradékából és hulladékából kapnókhöz, ami »katoo»i végrendeletét képeri*. Az államvezető megállapítja, hogy a vezérkari főnöki állásról azért volt kénytelen lemondani, mert a román hadsereg a következő okokból olyan, »amilyennek általában ismerik: 1. Káosz, atrút hevenyészett és tanulmányozás nélkül roszszul alkalmazott törvények okoznak, 2. Vlzfejil, 3. Bürokrácia. 4. A tisztikar ezolgalelkii; igy a hadJa utánpótlását, 5. Hiányzik a pontos és átfogó országvédelmi terv, 6. A folytonosság hiánya minden téren . . . Ilyen körülmények között az ország képtelen védekezni, mert hadserege felszereletlen, kiképzetlen és demoralizált. A katonai katasztrófa után teljes társadalmi és politikai öszszeomlás következhet, ha védekezésre kerülne sor s nemcsak a mai határaink fognak elves/ni, hanem még azt sem tudjuk megmenteni, ami 1915ban a miénk volt.* Az államvezető feltűnő közleményében bejelenti, hogy holnaptól kezdve általános njjászcrvezéti temet fog ismertetni. X magyar politikai foglyok szakadonDocsáfása 'Kolozsvár, szeptemberi 20. A visszatért részek összes fogházaiból szabadon engedték a politikái foglyokat, azonban a kolozsvári katonai törvényszék fogházában őrzött politikai foglyokat a fogházparancsnok rendeletére kettesével egymáshoz láncolva a nagyszebeni hadbíróság börtönébe szállították. Antonescu lcormán yra jutásakor a börtön átvétele során derült ki, hogy a nagyszebeni katonai börtönben közel 50 'olyan politikai foglyot őrizlek, akiket régen szabadon kellett volna bocsátani, Most ezeket szabadon engedték és Kolozs község határában átadták őket a magyar, hatóságoknak. X kolgdrok bevonulása Déldokrudzsába V'átna, szeptember 20. X romén csapatok a I vonatok a bolgár katonák, A következő tíz péntekre virradó éjszaka folyamán kiürítették I nap alatt egész Déldobrudzsa megszállása beHéldobriudzsa első szakaszát, aKova reggel I fejeződik "Popov tábornok vezetésével ünnepélyesen be- * Szeged minden égefő kérdésére kiierjedő nyilatkozatot adott Varga miniszter „Nem hinném, hogy akadna valaha is magyar kormány, amely meafe'edkezne arról, hogy mit köszönhet az ország Szeged társadalmának" (A Délmagyarórszág munkatársától) Lapunk írás helyén beszámolunk .Varga József dr. miniszter, Szeged országgyűlési képviselőjének szegedi látogatásáról. , .Varga miniszter a főispánnal és a polgármesterrel folytatott megbeszélés után a Magyar Távirati Iroda szegedi munkatársának a Szegedet különösen érintő egyetem kérdéséről és egyéb más országos vonatkozású kérdésekről az alábbi nyilatkozatot adta: j Az egyetem fejlesztése — A szegedi egyelem problémája mondotta a miniszter — nemcsak Szegednek, hanem az országnak a problémája is. A jogi kar működésének ideiglenes szüneteltetése, ha lokálisan fájdalmat is okoz, alig hinném, bogy tartósan okozna fájdalmat egy olyan városban, amelyről az újonnan hazatérő terület lakossága is tudja, bogy a nemzet megújhodása ennek a városnak a falai közül indult el és ez a megmozdulás tetto lehetővé az erdélyi részek visszatérését is. — Ugy vélem, hogy sokféle tekintetben győződhetett meg ennek az országnak a lakossága, hogy az, amit nagyon sokan örökéletünek hitlek, csak átmeneti állapot és minden renény meg van arra, hogy Szeged is olyan egyetemmel log büszkélkedni, amely az egyetemes nemzeti érdek szolgálatában áll. .Véleményem szerint addig is, amig a jogf oktatás szünetel, a szegedi egyetemet tovább kell fejleszteni éspedig elsősorban a természettudományi oktatás terén. — Ami az egyetemnek teljes, vagy csonka voltát illeti, rámutatok arra, hogy a teljes egyetemek 'ritkaságok. Szeged egyeteme sem volt az. Az egyelem! életben mintegy 80 jól felszerelt tanszék ;szükséges ahhoz, hogy némileg a teljesség jegyét [viselhesse magán. — Ne feledjük cl, hogy az uj Magyarországnak lEurópa uj rendjében uj feladatai lesznek és elsősorban a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem terén kell hogy uj vezető intelligenciát neveljenek. — Nem hinném, hogy akadna valaha is ti<agyar kormány, amely megfeledkeznék arról, hogy mit köszönhet az ország Szeged társadalmának és bizton állítom, hogy egyik sem fog megfeledkezni arról, hogy Szeged egyetemi életét is fokozatosan •tovább fejlessze. Az egyetem jövő fejlesztésével kapcsolathan fréarga József kcreskedelnl és iparügyi miniszter a következőket mondotta: — Nagyon fontosnak tartom a természettudományi karnak a mentől gyorsabban elkövetkező kibővítését, mert ennek kebelén belül fokozatos továbbfejlesztéssel meg lehet ds meg kell valósítani mindazt a nevelést, amelyre Szegednek és jkórnyékenek szüksége van a nemzet életében. A természettudományok fejlesztése terén elsősorban a vegyészeti tanszékek számának növelését tartom fontosnak, mert ezek alkothatják a magvát a további fejlődésnek, legyen, az akár mezőgazdasági irányú, akár az ipar fejlődésével kapcsolatos. Szeged jövőjére vohafkozölag a miniszter Elfejtette, hogy aki vissza tud tekinteni és elfogulatlanul tudja bírálni 20 év fejlődését, az kell, hogy bizalommal viseltessék a határszéli magyar városok gazdasági és szellemi jövője iránt. Árvízvédelem és füzifakérdés 'Kz áfvízvédelmi munkálatokkal kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy a gazdasági intézkedések előkészítésénél és megvalósításánál, a kormány feltétlenül tekintettel lesz Szegednek és környékének gazdasági érdekére. Mindent el fog követni, hogy a közlekedési hálózat kiépítésével és fejlesztésével az úgynevezett vadvizeknek elvezetésével, illetőleg szabályozásával biztonságosabb és gazdaságosabb termelést tegyen lehetővé. A tüzifakérdéssel kapcsolatban hozzáintézett kérdésre válaszolva a miniszter kifejtet-* te, hogy a visszacsatolt erdélyi területek fakincse lényegesen megjavította az ország tűzifa-, sőt úgynevezett fagazdálkoddsdt is, úgy. hogy a fagazdálkodás terén, mihelyt az újonnan visszatért területeken a szállítási összeköttetés kiépíthető és megindítható lesz, az eddiginél előnyösebb helyzetben leszünk. Az új hrlyzet folyamán miuden remény meg van arra, hogy a fégi híres szegedi fafeldolgozó ipar visszaszerzi régi prosperitását. Véleményem szerint, az ország és különösen az újonnan visszatért teriitetek nyersanyag kincseivel sokkal hatékonyabban tudunk gazdálkodni és ércelőfordulásainkat eredményesebben kiaknázni, mint eddig. Földgázkufa'ás Szetteden Kérdést intézett az MTI munkatársa Varga miniszterhez az erdélyi földgázkinccscl kapcsolatban, amire a miniszter, aki az erdélyi földgáz kérdésével régebben sokat foglalkozott, töblxk között a földgáz fölbontásával és kémiai produktumokat állított elő. a következőket mondotta: — Minden, a gazdasági életben szerepet játszó magyar ember sajnálattal vett tudomást arról, hogy a feltárt erdélyi földgázterületnek egy kicsiny része serr jutott a megítélt határokon belül, mindazonáltal remélem, hogy a most visszaszerzett területen sikerülni fog jelentős mennyiségű gázelőfordulást találni. Rizoni abban is, hoffv rövidesen a magyar Alföld déli részein ís igy Szeged környékén is megkezdődnek a kutató mélyfúrások. — Számomra az újonnan visszatért területek' kisipara, nagvipara, háziipara, ennek rendezése és közlekedésének megszervezése és az ország vérkeringésébe való bekapcsolása a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése sok uj, bár nehéz, de örvendetes feladatot ad, azonban ezeknek teljesítése körzhen mindig fogok alkalmat és lehetőséget találni, hogy Szeged problémáival foglalkozz-1 m és bizonyára megérti Szeged népe, hogy az utóbbi hónapokban olyan előkészítő tntwfcd'afo'ikal voltam elfoglalva, amelyek nem engedtek m°g, hogy több izben látogatást tegyek Szegeden, öp remélem, hogy a közeljövőben többször tesz alkalmam lejönni és közvelleniil érintkezni szeretett választóimmal. A kormánu állásponttá, hogQ a menekültek térjenek vissza, meg ahkor is, ha Klsöbb ©piáin! fognah Kolozsvár, szeptember 20. Teleki Pál gróf I mutatott arra, hogy a magyar és a foinán biminiszterelnök. aki Csütörtökön utazott el har- | zottság között előzetes megállapodás történt a madik erdélyi szemledíjára, pénteken délelőtt | menekültek visszabocsátása érdekében. A magyar kormány álláspontja az, hogy a románoknak maradt területről a magyarok ne jöjjenek ki, akik pedig idemenelcültek, azok térjenek haza még abban az esetben is, ha később optálni fognak. Semmi értelme nincs annak, hogy az emberek mindenüket otthagyva, elmeneküljenek. Hangsúlyozta a miniszterelnök', hogy a menekültek ügyét egyénileg meg fogják vizsgálni, vájjon fennforog-e a kényszerítő ok a menekülésre és ha ilyen ok nincs, akkor, ezek közszolgálatban nem nyerhetnek elhelyezést. X továbbiakban kijelentette a miniszterelnök, hogy h'a valakit a katonai közigazgatás alkalmaz, oz még nem ok arra, liogy ezt végleges alkalmazásnak tekintse. Senkinek az állása nem végleges, minden áltól függ, hogy hogyan végzi a munkáját. A továbbiakban az útak megjavítása, az őszi mezőgazdasági, munkálatok elvégzése és egyéb sürgős kérdések iránt érdeklődött a miniszterelnök és nyomban kiadta a megfelelő utasítósolwt Kolozsvárott folytatott megbeszélést. X miniszterelnök körútja négy napig taft és azt abban a sörrendben bonyolítja le, ahogyan a fölszabadulás bekövetkezett X látogatási sorrendben körülbelül harminc gócpont meglátogatása szerepel. Pénteken délután Bethlent, Naszódot és Besztercét látogatta meg a miniszterelnök; szombaton Szászrégen, Gyergyószcntmiklós, Csíkszereda, Kézdivásárbely és Sepsiszentgyörgy szerepel a programon. Teleki Pál gróf miniszterelnök a Hél-moTorossal pénteken reggel érkezett Kolozsvárra. A miniszterelnök reggel 9 ófakori a városházán a katonai közigazgatás különböző ágazatainak katonai és polgári Vezetőível folytatott megbeszélést, hogy személyesen győződjék meg a katonai közigazgatás menetéről és tájékozódjék egyszersmind azirányban is. fiogy milyen problémák merülnek fel. Az értekezleten szóbakerültek a Visszatért erdélyi részek különböző prioblémái, igy a benzinnel 'és petróleummal való ellátás Ugye, valamint a menekültek kérdése. Ez utóbbi ügyben a miniszterelnök rá-