Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-19 / 213. szám

Mozi Kiszomborban Kiszombur, szeptember. A vendéglő nagytermében, ahol u.áskor régen táncoltak a legenyek, esetleg szónokoltak a méltóságos és egyéb rangnélküli kortes urak nagy politikai országjárás idején most mozi van. Hangos mozi, Talkie. A pénztár mellet az ivó, ott mentik a hazát változatlanul a jó kiszombori magyarok félliter-egyszóda mellett. Rá se pislognak a mozira, maguk többre becsülik a kört, ahol öregedő újságokból rendeznek magyarázatot, de meg a párthelyiség is itt van. Odabent a táncteremben, a Balla-vendéglö nagymozgójában vidáman, olykor viharos égzengéssel már javába trombitál a hangosbeszélő. Régi induló szól a gépen, öreg lemez, ötév előtti lehet, de pattogó induló és nekünk: elsőrendű. Ha meggondolja az ember, mégis csak rendkívüli, sőt egyenesen imponáló, hogy egy torontáli községben, a Maros árnyékában — elvégre mégiscsak az alföld, az áldott, lassú, álmodozó alföld közepén vagyunk — megszólal a mozivászon! Kezdek büszke lenni, hogy modern ember vagyok. Óh, technika, óh, haladás. Igen, hát a tánctermet ügyesen alakították át mozivá. Hátul páholyok is vannak, előtte zsölyeszékek, szabályosan és még előbb az isteni nép következik — mozgékony lócákon és padokon. A lócákkal azonban kis baj van. Elmozdítható, majdnem hordozható padok. Kissé körüln-ényes elfoglalni ezeket az üléseket, kissé elmozdulnak a helyükről és ráborulnak a lábakra. Meg kell figyelni a technikának és a haladásnak ezt a népi csodáját, ahogy most lázasan és nekipirosodva kivonultunk ide. Szól, pattog, dobol és hurrázik az öreg induló, vidáman fütyüljük a vidáin ritmusát. Előttünk, a nép mozgékony lócáin két öreg magyar ül zsiros kalapban, odébb három kendős néni, lehetnek hárman összesen vagy száznyolcvanévesek. Gyönyörű — mondogatom —, hogy szombat este idejönnek ezek a menyecskék, hangos mozit nézni. (Közben — fél 9 óra lehetett — kissé el-elbóbiskolnak a langyos sötétben.) És elől, legelői a vidám, ördögi srácok, a leglelkesebb közönség, még ha mezítlábasok is, — tiz fillér cukor helyett: mozi. És a legnagyobb élmény: a műsor. Három híradó is van. Ez aztán szinbázvezetés mondogatom jólesően, tanulhatnak a kiszombori nagymozgótól a szegedi direktorok. Az első hiradó vadonatúj, — Rómában vagyunk, a Piazza Venezián, — a Monumente Vittorio Emanuele előtt — hová tűnt az a néhány év előtti szeptembervég, amikor a fehér márványhegy legfelső peremén néztünk el a Palatino és Giannicolo dombjai felé — és egyszerre azt veszem észre, hogy ügylátszik azóta Rómában — nindig esik az eső . . . Mussolini és a veteránok könnyű fehér vászonbluzban, a nép, a százezres nép fekete olasz hajjal, bajadonfővel _ és esik az eső . , , Zuhog az eső, Rómában. Furcsa ez a kép, esőben készült ez a hiradó? Vagy talán , . . Nem, nincs semmi baj az isteni várossal, az örök Rómával. Itália azúr ege változatlanul tündér-kék, csak . . . Igen, lassan minden kiderül s < , Változik a kép. Norvégiában vagyunk. Havas íord hegyek fölött légi cirkálók robotolnak és leengednek egy-egy modern torpedót. És utána diadalmasan szól a konferanszié valamikor diadalmas, most niár kissé rekedt baritonja: a német csapatok győzelmesen folytatják előnyomulésukat Északnorvégia felé . . . Trondhjem, Dovre, Narvik, I.ofot-szigetek . . . Igen, most már tudom, hogy miért esik Rómában az eső . . = Amikor ez a hiradó készült, még állt a Maginot-vonal, a hadszíntér még Ibsen é.s Knut Hamsun országa volt . . . Azóta ... a filmen megeredt az eső, mire ideért, Kiszomhorba, Rómában állandóan esik az eső . . . Gsak azt sajnálom, mit tud Kiszombor az itáliai égről, Róma azúr Boltozatáról . . . Esernyőt kellene hozni, ki kéne tisztítani ezt a filmet. A római ég védelmében. Utána Fox-hiradó. Eposz, vagy cirkusz a gyorsaságról. A rohanás őrültjei száguldoznak uton, tűzön, vizén, gyepen, tengeren és a légiben. A rre hanás őrültjei. A fejkendős nénikék' nagyokat sóhajtoznak és amikor a motorcsónak, a versenyautó fölborul, ijedten eltakarják a szemüket. Kezdek megint büszke lenni a haladásra, a technikára — óránkint 500 kilóméter! — Még mindig csak az ouverlurenél tartunk. VíTáehiradó következik', az UFA hibátlan hangnemében. Mi is történt, bol is vagyunk? A nénret csapatok Flandriában rreueteljiek, falak, házak, városok omlanak össze, a német legények" menetelnek, de ép és érintetlej) ? reimsi és ^ reubni székesegvhá?. (F!auberí-re gondolok e percben Mfjme. Bojvárv Járt erre egvk'oiO Aztán föjfvel a Champs-Elysées és az Étoile. Parisba rpost Vonulnak be a németek. A szpíker meg hozzáteszi: legfrissebb felvételek a nyugati frontról Hogy is volt csak. Junius 14-e volt. És ugy rémlik, mintha évek multak volna azóta. A hónapok elvesztek az idő zengésében. A la retherche du temps perdu. Egy villanásnyi Pronst. Junius 14. A legfrisebb hiradó. Most érkezett el a Maros mellé, Kiszomborba. Szisszennek, isszák a képet. A villámlás, a dörgés, az omlás, a győzelem fantáziáját. Kiszomborba is elért Narvik és Flandria. Ugy tűnik. mintha mindez tizévé lett volna. Mintha állna itt az idő. Odakint, arra messzi, Európában, a világban és az életben dübörögve száguld. A lezuhant, lepattogott, idő most viszsza.jár ide, Kiszorr.borba. És mégis van valami Fendkivulí, majdnem csodálatos, ahogy itt a falun táncteremben megszólal az elfelejtett idő. (Egy kicsit majdnem büszke vagyok magunkra, emberekre. DBCWSG7ARORSZSG m CSÜTÖRTÖK, 1940. SZEPT. 19. Csak éppen... 'de már uj filmet Hirdet a vásznnf .,a szezon legújabb slágerét", négy év előtt készült — és nincs idő befejezni a gondolatsort.) Pereg a film; a jótékony, meleg sötétben többen békésen, majdnem boldogan szenderegnek. A vászon mellett, kiviilről elhelyezett hangszóró reeseg-rőpog, harsog-zenél. — mi* lyeu nagyszerű a fejlődés, a haladás. Ropogn-V a légi Cirkálók, — az alkotó embep szárnyat adott a technikának. Itt hurrázik előttem a haladás a langyost szelíd táncteremben. Hangos meri «zóí Kiszomborban. 1 (Vér.) A főváros rendhivUll diszhOzgifülcsc nagQdsszcgfl adomdnookaf szavazóit meg erdélyi intézményeknek Budapest, szeptember 18. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága szerdán rendkívüli díszközgyűlés keretében ünnepelte az erdélyi részek hazatérését, Karafiátli Jenő titkos tanácsos, főpolgármester megnyitó beszédében, utána pedig Szendy Károly polgármester ünnepi beszédében emlékezett meg az erdélyi részek hazatérésének nagy jelentőségéről és a főváros közönségének háláját fejezte ki a kormányzó 20 éves bölcs országlásáért és nllamférfiaink fáradhatatlan munkásságáért, amellyel lehetővé vált az ország újabb megnagyobbodása. Hálával emlékezett meg honvédségünk munkájáról, valamint a két nagy baráti nagyhatalom támogatásáról is. Kifejtette": Budapest a maga erejének és értékének gyarapodását látja abban, hogy az erdélyi városok visszatértek a magyar életközösségbe. A polgármester indítványára a díszközgyűlés kimondotta} högy az erdélyi részek hazatérésa alkalmából 20 felszabadult városhoz ünnepélyes átiratot intéz, kiterjeszti a főváros gyermeknyaraltatási és tisztviselőnyaraltalási akcióját, az erdélyi részekre is, a kassai repülőakadémián, a műegyetemen, valamint a kolozsvári egyetemen alapítványokat létesít keletmagyarországi és erdélyi ifjak részére, a fel„ szabadult felekezeti középiskolák segélyezésére 60.000 pengőt utalt ki, a budapesti iparostanon'c'ötthonban 15 állandó helyet biztosit erdélyi tanoncok részére, Kolozsvárnálr, Nagy< váradnak és Marosvásárhelynek díszlobogót küld és 300.000 pengőt szavaz meg a hazaiért országrész érdekét szolgáló idegenforgalmi ét közegészségügyi Célokra. A főméltóságú asszouy gyűjtésére 100.000 pengőt folyósít. Nem emelik Szegeden a kórházi ápolási dijakat Vitéz Tóth Béla dr. tisztifőorvos nyilatkozata az állami hozzájárulás növekedéséről (A Délmagyarország munkatársától) Ara- | nak ellenére, hogy a kórházi bizottság részéről nem hangzott el semmiféle nyilatkozat; több oldalról azt a hírt terjesztették, hogy Szegeden éppúgy, mint több városban felemelik a közkórházi ápolási dijakat. A hirt azzal hozzák kapcsolatba, hogy az általános drágulás szükségessé teszi a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében bizonyos díjemeléseket. Egyesek már azt is tudni vélték, hogy a jövő évi kórházi költségvetésben már ezek a fölemelt díjtételek szerepelnek. Az ügyben kérdést intéztünk vitéz Tólli Béla dr. tisztifőorvosbSz, aki a Híreszteléssel kapcsolatban a következőket mondottal •— Szó sinVs a kórházi ápolási dijak fölemeléséről. Ha ez más városban megtörtént — tudomásom szerint Szombathelyen —, akkor minden bizonnyal az tette szükségessé, Hogy az állam által adott hozzájárulás mértéke bizonyos mértékben apadt. Ez az eset Szegeden nem forog fenn. A belügyi kormányzat lényegesen felemelte a kórháznak juttatott hozzájárulás Összegét, úgy, hogy itt gondolni sem kell arra, Jrogy az ápolási dij emelkedhet. Még Csak körvonalakban sem merült fel ilyen terv a kói-házi bizottság kebelében. Tény, hogy az általános 'drágulás bizonyos új feladatok elé állította a kórház költségvetését, ezek a feladatok azonban azzal vannak összefüggésben, Hogy a? állam Áítal felemelt Hozzájárulás öszszegéVeJ biztosítsák azt a nívót, amelyet eddi? fenntartott a kórház és amelyet ezután is fenn fog tartani. Hogy példát említsek, az állami hozzájárulás emelkedésére"; a gyermekklinikán 15 férőhellyel lett több az Idén; ennyi beteg* nek ellátása mint többlet jelentkezik az állani által átvállalt terhek között. A tüdőgondozóban 12 férőhelyről 60 férőhelyre emelte a kormányzat a megengedett és elvállalt beteglétszámot. A kórházi költségvetésben is jelentős az a tétel, amellyel a belügyminiszter újólag hozzájárult a kórházi költségekhez. Szegeden tehát nincs és nem is lesz szó a kórházi ápolási díjak felemeléséről. Erdélyi ügyek a minisztertanács elölt Budapest, szeptember 18. Szerdán délelőtt 9 órakor minisztertanácsra ültek össze a koímány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök elnökésével. A minisztertanács még egyszer megtárgyalta a keddi gazdasági miniszteri értekezlet anyagát, amely főleg erdélyi vonatkozású kérdésekből állott. Péntek helyett azért tartották meg szerdán a rendes heti minisztertanácsot, mert Teleki Pál gróf miniszterelnök csütörtökön ismét a hazaiért területekre indul harmadik helyszíni szemléjére. rA körút több napig tart és valószínűleg csak a jövő héten tér vissza a fővárosba a miniszterelnök. Ennek" következtében a következő hétre marad a Háa eredetileg erre a hétre tervezett összehívás?- értesülés szeriül a Ház csütörtököu ill üiajd össze. 4 külügyminisztériumban szeydáu délelőtt a magyar-romáu vegyesbizottságok albizottságai folytatták tárgyalásaikat