Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-03 / 199. szám

Kedd, 1940. IX. 3. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. éVfOllfaiT] 199. SZÓID Hordiy Miklós Tudományegyetem Irta: Tonelli Sándor A Nagycnyedi 'Album fekszik előttem, amelyet 1922-ben, Bethlen Gábor ősi kollégiuma alapításának bárom századik évfordulóján, a magyar történelem és a Trianon utáni megaláztatás legszomorúbb napjaiban adott ki a Bethlen Gábor kollégium volt diákjainak testvéri egyesülete. Olvasom ennek a meghatóan szép, magyar és erdélyi könyvnek a hasábjain, bögy kétszer érte szörnyű pusztulás a kultúrának ezt a tiszteletreméltó hajlékát: 1058ban a tatárok. 1704 ben pedig Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején a császáriak pusztították el. A tatárdúlás után a megmaradt kevésszámú professzor cs tógás diák Kolozsvárra menekült, a labancdúlás után pedig a toro'ckói unitárius magyar testvérek nyújtottak nekik igazán testvéri ottliönt. És ahogy forgatóm ennek a könyvnek lapjait, nézem a magyar életet lehelő képeket, az öröm perceiben, amelyet azért érzek, mert vér nélkül került vissza az elszakított magyar földnek újabb darabja Magyarországhoz, úgy érzem, hogy ürömnek a cseppje merül az örömbe, mert a vagyenyedi öreg kollégium fáklyája és a kissármási fúrások öröklángja nem nekünk világít és a trianoni jégkorszak tavaszának hajnalán lelkünket raellcte nem melengethetjük. És mikor kezemből letéve a Nagycnyedi Albumot, végigmegyek az egyetem árkádjai alatt, tekintetem ráesik annak a Bethlen Gábornak képmására, aki azért kapott helyet a magyar kultúra történetének cmlékc'sarnokájbau, mert főiskolát alapított, ősét annak a Ferenc József tudományegyetemnek. Erdély egyoteméuek, amelynek székhelyéül Erdélyből jvaló menekülése után az 1921-.XXV. törvéuyibikk' Szegedet jelölte ki. És Szeged városa, amely jobban érezte a trianoni határmegállapítás nyomorúságát, mint az országnak bármely más városa, anyagi szorongattatásának óráiban legalább akkora testvéri szeretettel fogadta kincses Kolozsvár egyetmét, _mint a milyen szeretettel övezte a tatárdúlás és labancdúlás után a nagyeuyedi ősi kollégiumot Kolozsvár tanácsa és polgársága és a torockói Unitáriusok eklézsiája. Magyar szív uyilt meg a magyar szív előtt és a magyar kulturának teremtett hajlékot Nagyeuyed és Kolozsvár ntán a Tisza partjának városa. Az áldozat, amelyet Szeged szinte efiejet meghaladó mértékben hozott a. menekiilt^kolozsvári egyetem javára, több volt egyszerű és á1 meneti "vendéglátásnál. Szeged úgy érezte, úgy vcltc, hogy főiskoláért, egyetemi rangban levő intézetért vívott évszázdos küzdelmének befejező állomásához érkezett el, mikor vállalta nemcsak az ollhün nyújtását, linnem vállalta egy majdnem új egyetem alapi tásdvak anyagi terheit. Hiszon a felsőoktatási intézetért folytatott küzdelem már 1792-ben kezdődött, mikor a város elhatározta az akkori Uccura mellett a bölcsészeti tanfolyam felállítását cs mikor ezzel az elhatározással egyidejűleg felirattal fordult a helytartótanácshöz, kérve a jogakadémia engedélyezését. Noha ezt a kérdést a szomszédos vármegyék is támogatták. 1827-ben pedig az országgyűlés is pártoló határozatot hoztt, a. terv kivitelre nem került. Kérését a város 1868-ban az alkotmányos éra első vallás- és közoktatásügyi miniszteréhez intézett beadványában megismételte, 1876-ban pedig kifejezetten úgy módosította, hogy a tervbe vett harmadik egyetemei Szeged kapja meg- ismeretes, liogv ekkor az egyetem megszerzéséért milyen küzdelem indult, meg a magyar városok között. Szeged, amelv a nemes versenyben nem akart elmaradni, 1906-ban közgyűlési határozattal mondta ki. hogy a harmadik egyetem Szegedre helyezése esetén alapítványókat létesít- átadja az egyetemnek könyvtárát, megszerzi az egyetem létesítéséhez szükséges telkeket és hatmillió korona keretében vállalja a különböző épületek felépítését. íFjZ az áldozatkészség azonban nem bizonyult elegendőnek, mert a kormány politikai és Csütörtökön indul n honvédség Erdély visszatért földiére 5.-én Máramarossziget, Szatmár, — 6.-án Nagyvárad, 11.-én Kolozsvár, 12-13,-án a Székelyföld - Az erdélyi magyarság előkészületei a magyar honvédek fogadására — Nagyváradon virágesővel fogadd a magyar bizottságot - Halad áktalanul elbocsájtiák a magyarokat a román hadseregből Keddre váriák a bolgár—román tárgyalások befejezését Debf.ccen. szeptember 2. Vasárnap összeült | a magyar-román vegyesbizottsig. Délutáni fél 6 órától hajnali fél 4 óráig egyhuzamban tárgyaltak a nagyváradi városházán. A tárgyalásokon a területátadás kérdéseiben megállapodtak. Szeptember 5-én lépi át a régi határt a magyar honvédség és 13-ára befejeződik a bevonulás. A bevonulás szeptember 5-én az egész vonalon megkezdődik, a nagyváradi szakaszt kivéve. Ennek" a szakasznak a megszállására egy nappal később, 6-án kerül sot. A honvédség az első napon Máramarosszi getre és Szatmárnémetibe vonul be, 6-án Nagyváradra, majd fokozatosan előrehaladva, Kolozsvárra szeptember 11 én vonul be, A bevonulás a két utolsó napon a déli székely részeken fejeződik be. A veguesbizoífság hétfői ülése Debrecen, szeptember 2. A magyar—román vcgycsbizottság hétfőn délután ujabb ülést lurtott ezúttal Nagyvárad közelében a halár mentén álló vám- és touring klubbházban. A magyar bizottság vitéz Náday István altábornagy vezetésével háromnegyed 1 órakor indult Debrecenből gépkocsin cs háromnegyed 2 előtt érkezett a határra- A kis vám- és louringklubház előtt D r a g a 1 i n a tábornok a tegnapi nagyváradi első ülésen még nem tudott resztvenní és igy tegnap román részről Steflea dandártábornok vezette a román delegációt, aki a mai ülésen is resztvett még. A vegycsbizottság a modern román stílusban épült vám- és touringklubliaz széles oszlopos tornácán tartotta ülését, összetoltak két asztalt és körülötte foglaltak helyet a bizottság tagjai. Az ülés két órától este fel kilencig tartott (magyar időszámítás szerint) és amikor sötétedni kezdett, két lámpát hoztak az asztalra, minthogy az épületben már nem működött a villanyvilágítás, A mai ülésen részletesen kidolgozták a kiüritcs cs bevonulás katonai technikai kénléseit, továbbá megállapodtak az átadandó terület lakosainak személyi cs vagyonbiztonságának hatékony megóvásában, azonkívül a bécsi döntcs értelmében a magyar állampolgárrá váló személyeknek a román hadsereg kötelekéből való haladéktalan elbocsátásában. A magyar bizottság hétfői ülése után ismét visszatért Debrecenbe, ahová liz órakor érkezett meg. A magyar—román vegves bizottság legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja ugyancsak a határon levő vám- és touringklubházban. A Ifimnosz Vóreűon Nagyvárad, szeptember 2. Nagyvárad lakossága minden képzeletet felülmúló lelkesedéssel ünnepelte vasárnap a T.omán-magyar vegycsbizottság ülésére odaérkező magyar küldöttséget. Délután 5 órára zsúfolásig megtelt a nagyváradi Fő-tér a Horthy Miklós kormányzót és a magyar kormányférfiakat mámorosan éltető tömeggel. 'Amikor a magyar küldöttség öt autója begördült a Fő-térre, az | éljenző közönség valósággal megostromolta 0 gépkocsikat, virágokat szórt rájuk. Egyesek felugráltak a hűtőkre és niiudenki kezet akart fogúi a benuiilő tisztekkel. Egy rümán tiszt úgy akart rendet teremteni, hogy riasztó lövéseket .adott le. Ez zonban egyáltalán nem izgatta a tömeget ós egy tapodtat sem mozdult sőt a riasztó lövések után a IUmnuszt kezdte énekelni. egyéb szempontok mérlegelésével az 1912-ben felállításra keriit új egyetemek székhelyéül Pozsonyt és Debrecent jelölte ki. A trianoni ö'rszágégésnk kellett elkövetkezni, liogv Szeged egyetemi álmai megvalósuljanak. Tde települt a Kolozsvárról menekült Ferenc József tudományegyetem. Felesleges volna felidézni ennek az idetelópiilésnek szomorú. fájó. de mégis fclem'elően szép részleteit. Akik idejöttek, azzal az érzéssel szakadtak el Kolozsvár köveitől, liogy visszamennek, mihelyt mégnyilnak a Királyhágó elzárt kapui. akik fogadták őket, abban reménykedtek, högy az egyetem 'itt fog meg gyökeresedni 03 örökre itt- marad, hogy az Alföld déli részének kulturális székvárosává avassa Szegedet. Ez késztette Szegedet arra a nagv áldozatkészségre. amelynek nincs párja a magyar városok történetében. Amit más városok ingyen kaptak az államtól, azért, Szeged a legnehezebb esztendőkben a szó szoros értelmében erejét meghaladó mértekben áldozott. Mert tudnivaló, hogy az 1921. esztendei törvény meghozatala alkalmával a „Kolozsvárról meneküli Ferenc, József tudománueagetem" n p tiszt.-? címnél alig jelentett többet. Kolozsvárról ugyanis semmit sóin lehetett elhozni és Szege don. mintha egy teljesen áj intézményről lett volna szó, úgy kellett az egyetem megszerrvezését megkezdeni. Az egyelem örökletcsse'génok biztosításáért vállalta a város a _ kisnjútítgsi költségeket és viselte az építési költségek relét, míg ezeknek másik felét és a herendezési költségeket az állam vállalta ma-