Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-17 / 211. szám

DElMAöYflRORSZAG Kedd, 1940. ix. 1?. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP Együttes munkára szólította fel a kormányzó Erdély népeit a kolozsvári ünnepen mondott beszédében Kolozsvár, szeptember 16. Soba nem látott féDnyel és pompával zajlott lc Magyarország kormányzójának kolozsvári bevonulása, örökké eii"1 ékezetes marad a legfőbb hadúr kolozsvári szózata nemzetéhez. A feledhetetlen ünepség a Mátyás-téren zajlott le óriási és leírhatatlan lelkes tömeg részvételével. Budapestről különvonat vitte a meghívottakat az ünnepségre. A kormányzói 'lelcki Pál gróf miniszterelnök vezette a! diszcmclvényre, majd fölcsendült a Ilimnusz. Ifzután Teleki Pál gróf mondott üdvözlő beszédet Az egész nép nevében köszönetet mondott, mint az ország első lisztviselője a kormányzónak, bogy eljött közéjük Kolozsvárra. — Ennek az országrészuek mondotta a miniszterelnök —. visszatértével, még teljesebbé válik az a reánk szállott ezeréves kötelesség, az ezeréves hivatás a Duna-medenoében. Itt fogadjuk l'őraéltöságoddal együtt, hogy ebben az ezeréves hivatásban fogunk élni, ugy, ahogy magyarhoz illik. Az erdélyi mayarság nevében Bethlen György gróf köszöntötte az országgyarapitó kormányzót, majd a különböző felekezetek papjai mondottak beszédet, n'ajd szűnni nem akaró lelkes éljen közepette mondotta el szózatát , a kormányzó. — Boldogan köszöntöm Kolozsvárról Ej-dély yfsszatért országrészeit — mondotta a kormányzó. — Huszonkét évi keserves megpróbáltatás után -Valóra vált, amiben bízni nem szűntem meg soha egy percre sem. És nőst, mikor végre valóban itt állhatok a szabad Erdély szabad földjén, oüyan mélyen meghat ennek a történelmi pillanatnak a nagyszerűsége, hogy érzelmeim kifejezésére alig találok méltó szavakat. — A jelen öröme összefolyik lelkemben a inult bánatával és feltámad benne a kérdés: boiyan is szakadhatott ránk, magyarokra ez a szenveíés? Tiszta lélekkel felelem rá a történelem Ítélőszéke elölt: Nem a mi hibánkból! Minket sorsunk ideállított Kelet és Nyugat mesgyejére, hazánk századokon át a romboló világtörténet országútján örökös harcok szintere volt és mialatt Európa más boldog népei békés munkában gyarapodhattak! és erősbödhettek, a magyar örökös harcokban vérzett, pusztult és fogyott — Közben beszivárogtak idegen nemzeiségek, hol mert ellenség elől kellett menekülniök, hol mert itt rcnéltek boldogulást őseink nemcsak befogadták őket, hanem minden szabadságot is njogadtak nekik s ezeket a szabadságjogokat törvényileg is biztosították számukra. Elnyomatást ól ebben a hazában nem panaszkodhatott joggal senki, mégis ez szolgáltatott hazug ürügyet arra, hogy megcsonkítsák, feldarabolják és megaláznák ezeréves hazánkat. Nem JegyTer fosztott meg területeinktől, hanem ®Z úgynevezett békeszerződés. De fátyolt akarunk borítani ezekre a sZononu emlékekre. Ennek a felszabadult földnek a szenvedése véget ért, talán valami jó is marud Utána. Hiszen tudjuk, hogy a túlságos jólét, a semmittevés, a teljes gondtalanság puhít és zülleszt testileg-lelkileg. Az elnyomás, a szenvedés és a küzdelem viszont megedzi az embert, növeli ellcntálló erejét és ébrentartja benne a hazaszeretetet. Hiszem, hogy felszabadult véreink, akik ezeken a boldog napokon ujjongva szórták vitjájgaikat bevonuló katonáink eló, ilyen megerősödött, negacélosodott testtel és lélekkel térnek még annak a hazának a keblére, amelynek hü fiai voltak a legsúlyosabb időkben is. Hogy a visszatérés a lángbaborult Európa közepén vér nélk történhetett meg — ezért most is és itt is hálós #ziwel mondok újból köszönetet két hatalm;? barátunknak: Németországnak és Olaszországtaak. ;— Egy szomorú korszaka a magyar történelemnek lezárulóban van. Kövessék az ünneplést a munka hétköznapjai Mindenki vegye ki részét a munkából, a nem magyar anyanyelvűek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásmód fog érvényesülni, mert ugyanazt a sorsot várjuk a határokon tul maradt testvéreink részére is. Amit Ígérünk, megtartjuk, mert a mi fajunk uri felfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünk az igazság egyenes útjáról. _ Gondolatban ma itt van minden magyar. i— őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett őrködünk. Valljuk ugyan, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak a napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul véget ér. Biszszük, mert enélkül a magyar—román viszony jobbrafordulása lehetetlen volna, de hisszük ezt természetesen a Magyarországon élő románság érdekében is. — Ismerem az erdélyi ifjúság komoly, ellenXVI. évfolyam 211. szám ftlló, küzdőképes tulajdonságait, ezért teljes hí. zalommal tekintek az itt felnőtt ifjakra is, akiket az uj sorsfordulón a nagy nemzeti céloknak odaadó szolgálatára hivunk fel a haza és egész Európa javára. Isten áldása kisérje nemzetünket egy boldog, dicső jövő felé. — A hozzám intézett üdvözletekért pedig htlás köszönetemet fejezem ki. A kolozsvári ünnopség díszszemlével ért vbget. A Kolozsvári flnnep hálása Rámában Róma, szeptember 16. Horthy Miklós kormányzó ünnepélyes kolozsvári bevonulása és az azt követő ünnepség Rómában a legnagyobb benyomást keltette. A római magyar kolónia tagjai a rádió hullámain hallgatták megilletődve az ünnepség közvetítését, amelyről vasárnap este az ole&z rádió is bő ismertetést közölt. A hótfői olasz sajtó vastagbclüs cimek alatt részletes és szines tudósításokban számol be a kolozsvári ünnepségről; A nagyváradi román ügyvedek hüsedfogadalma Nagyvárad, szoptember 16. K bírósági eA pénzügyi tisztviselők, valamint a román ügyvedek egyik Csoportja ünnepélyes külsőségek tozött elmondotta a hűségfogadalmat vitéz Raj. nay Károly tábornok, katonai parancsnok előtt. Derlinl folyóirat a bécsi uifdrendeiésröl Berlin, szeptember 16. A Rcrlin-Róma-Tokio című folyóirat különleges forrásból 6zármazó cikkében „Igazságosság 'és újjárendezés" ©ím alatt még egyszer alapos vizsgálat tárgyává teszi a béc'si döntőbírói ítéletet. A" tengely b'éesi döntése két nap leforgása alatt megoldott olyan kérdést, amellyel a népszövetség húsz éven át bíbelődött, de egyetlen lépéssel sem jutott közelebb a megoldáshoz. A cikk megállapítja, hogy a világ, néhány rend. zavaró kivételével, ezt a tényt elismerte• Ha például — folytatja a cikk — Törökország ez alól kivétel, ez ösak azt bizonyítja, hogy ez az ország elvesztotto az épitőpolitika iránti tudatot. A cikk nyomatékosan rámutat arra, hogy Ribbentrop cs Ciano Bécsben fölülte álltak a vitás kérdéseknek, ezért Hozhattak olyan ítéletet, amely nem csnpán alaki szempontból igazságos, hanem ezenfelül számol az európai újjárendezés alapelveivel is, meri fiíszen Európa kisobb' államaiban is az eljövendő újjárendczóS nagy elveinek kell érvényesülniök. mégpedig azoknak az elveknek, amelyeket a nemzeti szocializmus és a fasizmus új európai 'élettanításként kitermelt. 'A cikk ezután rámutat' íi német-magyar, illetőleg a német-román kisebbségi póthatáfozmányokra. Ezek segítségével a népiség szentségét valló nemzeti szocialista szellemben alapvetően rendezhető a délkeleteurópai kisebbségek kérdése. Hazatérnek az emigráns vasgárdlsták Bukarest, szeptember 16. A német távirat" iroda jelenti? Codreanu felcségo és fia, valamint egy 28 főből álló légionárius csoport amelynek tagjai mostanáig Németországban emigrációban éltek, visszatér Homániába. mm légitámadást intézlek London ellen Az olasz hadsereg benyomult Egyiptomba London, szeptember 16. A Reuter-iroda jelenti:' Londonban délután 5 órakor elrendelték a negyedik légiriadót. Röviddel a szirénák üvöltése után a légelhárító ügyük heves tüzelésbe kezdtek, az alacsonyan szálló felhők fölött pedig a levegőben harcoló repülőgépek gépfegyverkattogását lehetett hallani, A négy óra hosszat tartó támadás alatt többek között a London közelében levő iaktárra is esett két hatalmas robbanóerejű és több gyújtóbomba. Ezután hosszabb szünet következeit be, inajd'egyniásután több hatalmas robbanást lehetett hallani. A negyedik támadás alatt több nagy robbanóerejű bomba hüllőit a város északi negyedére is. London ndlyoudvarai és repülőterei romohüan Róma, szeptember 16. A 'Lavofo Fascista berlini tudósítójának jelentése szerint a legutóbbi német támadás mérlege a következő: 1

London Hz legfontosabb repülőterét Használhatatlanná tették. London négy legnagyobb 1 válua'fldvara. a Viktória-. a Paddinalon-, a