Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-11 / 182. szám

Az európai lelkiség és az amerikai szellemi előretörés (A Délmagyarórszág munkatársától) Napjainkban a politika szerezte meg az egyeduralkodói jogot és hatalmat az emberek között Minden intézkedés, minden terv, minden eredmény, vagy eredménytelenség a politika jegyében és politikai cél elérése érdekében születik vagy hal meg. A politika lett Ariadné fonala a szellemi cs gyakorlati életnek egyaránt 8 igy nem lehet azon csodálkozni, ha a vélemények cs világnézetek különbözősége ellenére is bizonyos egyformaság, nniformadizálódás tünetei mutatkoznak nemcsak a szorosan vett gyakorlati élet hanem a szellemi élet frontján is. Ennek a tételnek igazságát szembetűnően bizonyítja az európai gondolkodás rendkívüli gyors és épp ezért felületes átalakulása. A kontinens embere ma. nem ér rá arra, högy századokba visszanyúló, vagy századokra előrenéző filozófiával teremtsen magának nyugodt pillanatokat: a kor rohanó, idegesen változó problémái kötik le testét-lelkét a ezért, képtelen megalkotni bfinyolult szellemiségének egységes, maradandó képét nemcsak kollektív értelemben, hanem legbensőbb életének viszonylatában is. Nem tud egyszerűsödni, bármilyen vaskosak és köznapiak is azok a problémák, amelyek betöltik életét; nem tud kiutat találni abból a zűrzavarból, amelyet szellemi téren is minden háború jelent és előidéz. Elég, ha ennek a kérdésnek vizsgálatánál André Gide. „Jőufnal 1889—1939" című munkájára gondolunk, amely egy európai ember életének ötven évében osödálatosan hű képét adja annak a végzetesen bonyolult rendszernek annak az egymásnak ellentmondó szemlélet-komplexumnak; a rendszertelenségben is bizonyos harmóniát mutató magatartásnak, amelyet az európai lélek jelent- Az európai lélek millió szálból szőtt érzés, ezer mozaikból összerakott világkép, száz és száz formában jelentkező egyéniség és soha nem egyforma anyag. Mintha állandó lázas kutatás üteme zuhogna az európai lélek mélyén: megtalálni az életformát, azt *n szellemi síkot, amely többé nem exacl tételekből, megvalósíthatatlan teóriákból 'és kulturális különcscgekből áll, hanem valami több is fejlik benne: valami fluidum, amely összeköti minden vönatkozásban ezt a szerencsétlen földrészt Ázsia 'évezredes kultúrájával és az Újvilág párszázéves élnitudásával is. Rendkívül nehéz föladat ez a kutatás: nem Csoda, ha megrázkódott bele egész Európa . . . „Mi kínaiak ..." Ha a kontinens szellemiségéről Beszélnek, Bkkor rendszerint azt a vádat szögezik Európa mellének, hogy nem tudja gyümölcsöztetni tudását, értékeit. Valami szégyenkezésféle él benne mindazzal szemben, ami egyszerűen és „durván" üzlet- Benne él abban a tudatban, amely mindenkor bizonyos visszavonültságot, mimózaérzékenységet eredményez. Nem tud a ma élője lenni, vagy már gyermekkorában Knox-szal megy vissza a míthológia kfirába, vagy H. G. Wells-el a jövőt éli, vagy az utópistákkal külön világba téved. Hogy aztán a Csalódás dühében máglyára rakja őket Forradalmakon, véres történelmi eseményeken, dübörgő átalakulásokon keresztül állandóan és kétségbeesetten keresi az egész világ életformáját, de a sajátját nem tudja megteremteni. A többi világrész vagy már ezredekkel ezelőtt megalkotta a maga sajátos és lelkiségének legjobban megfelelő életformáját, amelyből nem enged egy tapodtat sem, vagy a legújab kfirb'an épített ki minden vonatkozásban és minden téren olyan szellemi és gyakorlati „életteret", hogy divatos szóval éljünk — amely Hihetőleg századokra, ezredekre lefekteti az élet és megélhetés fundamentumát. Mi az oka annak, hogy éppen ez a földrész ez a „Vieille Europc" nem tudja létrehozni azt a közösséget, amely nem megkötöttségben és egymáshoz kovácsoló szabályokban és törvényekben. Hanem a dolgok természetéből adódó rendben nyilvánulna meg? Erre a kérdésié a gyakorlat! élet, a tudomány és a művészet minden nagy embere igyekezett már feleletet találni. A vélemények nemcsak különbözők, de iszonyatos mértékben -eltérők is. egyben mégis megegyeznek: tételeket állítanak föl• S ezek -a tételek nem mernek nem komolyak és naivan egyszerűek lenni, nehogy nevetségessé váljanak. Pedig éppen ez a fekete talárba öltöztetett komolyság az, amelynek éles kigúnyolását meg kell éreznünk 8. st Mosolygó bölcsnek", a „Tiszteletlen tudósnak" ós a „Cinikus szószátyáruak" nevezett Un Yutavg „Mi kínaiak" című könyvében. Nemrég jelent meg ez a különös és minden mosolygás mellett is megrázó könyv, amelyről azt írták, hogy írója egy népről beszél, amelynek „nagysága nem fizikai, hanem szellemi. E nép a legutóbbi időkig nem ismerte azt a civilizációt, amely a civilizáltság fokmérőjének a napönta megnyomott elektromos kápcsológombok számát tekinti s amely civilizáltnak" fogad el egy ölebet, mert mindennap mosdik és központifűtéseg lakásban lakik. De ismerte a kultúrátNinCs benne a vágy, hogy bajókat építsen, amelyekkel felbajózik a Themsén vagy a Missisipin, s nem lődöz le az égből akaratuk ellenére angolokat vagy amerikaiakat, de két évezred óta Humanista, békeszerető és tréfálkSzókedvű. Ismeri a Nagy Titkot: hogyan lehet a legnyomorúságosabb életben is kínálkozó szépségeket kiélvezni. A kínai nép kitűnőé-, tudna élni ha nem kormányoznák — mondja Lin Yutang. De sajnos a civilizáció elhozta oda is a kormányzást- Rablóbandák fosztogatják hivatalnokok és írástudók élősködnek a nyakán. Ha Amerikát olyan rosszul kormányoznák mint Kínát, akkor nem bárom, de harminc forradalmat élt volna meg az utóbbi húsz év alatl A kínai nagyon türelmes, mert tudja, högy a harcban megölik vagy megcsonkítják az embert, akát mint egyént, akár mtnt nemzetet . . . Igy Csúfolódik, így mosolyog Lin Yutang könyve. S ha az ember elolvassa, akkor úgy érzi, hogy nem is a kinaiakat ismerte meg. Hanem az európaiakat s általában azt a világot, amely nem tud kultúréletet élni a Civilizáció dzsungeljében. Mert az, amit Könyvének más részében a közösség gondolatáról, a közös életforma évezredes kialakulásáról — és nem kialakításáról! — ír, annak pont az ellenkezője áll Európa viszonylatában. S talán még fölényesen gúnyolódó, de bölcs feleletet i= ad föntebb föltett kérdésünkre. Ezt azonban hagyjuk": körai még a kérdésekre a válaszadás. „Ember, te vagv a fontos!.." A legnagyobb tragikum, amelyet fölmér az ember ennek a könyvnek elolvasása ntán az. Hogy a látszat szerint Európa szellemisége hatalmas léptekkel van távol a többi világrész szellemiségétől- Hogy milyen korszakban él. vagy melyik Icort akarja élni: nem tudni. Ez ismeretlen titok" és furcsa kétely Európa rögei alatt. Igyekszik a mindenkori világrend szerint élni. de nem fendszert Csinál belőle, Csak divatot. Mint ahogy egy keleti gúnyos epigramma mondja: Ö THn Ziád, Dzsáfár apja! Más hitet vallasz te, mint amit szívedben rej[tegetszKülsőleg és szavad járása szerint zindik vagy De lelked mélyén igazhivő müzülmán vagy. Te Csak adod a zindiket. mert az a divat. Ezt a „divatozást" ruházta föl aztán Európa komoly lovagi öltözettel: tudományosan vitatja. hogy miéft szükséges így vagy úgy élnie, lépéseket is tesz. de mindig — visszafelé. _ S ezért, szükségképpen marad bátra szellemisége a többi világrész mögött . . . Ha ezt a hihetetlennek látszó állítást igazolni akarjuk", elég ha fölfigyelünk arta a jelenségre, Hogy 'Amerika egyre előbbre nyomul a szellemi élet területén. Magyarázhatjuk a jelenlegi európai Kibontakozás válságával is azt. hogy 'Amerika fölsziv most mindent, ami szellemi értéket jelent: egyet azonban akkor sem tagadhatunk. Azt- hogy a fölszívott szellemi értéket „amerikásitja." Einsteint nem hagyta meg a relativitás könyvmolyának, hanem például a színes filmek gyártásába vonta bele és más egyéb gvakorlati munkába, ahol Hasznosítani lehet a száraz elméletet. S azóta, mióta Dale Carnegie kiadta hires Könyvét a siker titkáról; egyre-másra lát napvilágot Amerikában igen sok nagy euróoai. szellem mtmkáia, DÉLMAGYARÓRSZÁG VASÁRNAP, 1940. augusztus 11. 1940 szeptember 1—8-4g. Félármenles, márka Hitellevél I Menetdijkedvezmények Díjmentes vizűm Bővebb felvilágosítást adnak: a Bécsi Vásái Magyarországi képviiwelete, Budapest V., Vörösmarty-tér 1. (Hamburg—Amerika Linic; Telefon: 183-059. A Népietbirodaimi Vasutak Idegenforgalmi Irodája. Budapest IV., Váci-u. 1—3 Telefon: 180-229 és a MER-Utazási és Menctjegyiroda, Budapest V.. Vörösmarty-tér 1. Telefon 186-800. valamjnt az összes IBUSrmenet jegyirodák amely itt legfeljebb néhány könyvszekrény pirosodó értéke lett volna csupán, ott pedig a valóság, az üzleti, gazdasági, politikai élet kiépítésének egyik nélkülözhetetlen téglája. Carnegie a fontosságérzetet akarja a maximumra fokozni az amerikai lélekben: kiölni minden olyan érzést, amely aJaCsonyabbrendűséget idézhet elő, mert ez tUnyaságot. félelmet szül és tompítja, megszünteti az aktivitást Ember, te vagy a fontos és Csak te vagy fontos, más minden azért van, hogy a te fontosságod bizonyítéka legyen!... Hallatlan opt,imiimust; jelent ennek az érzésnek tudatosítása, életerőt. akaraterőt, amely egy pillanatra sem engedi érvényrejutni az enerválódást Eunek a? amerikai szellemiségnek jegyében jelennek meg mostanában azok a könyvek, azok a munkák, amelyek lassan-lassan kiveszik Európa kezéből a szellemi vezetést. Azt írta erről a jelenségről egyik kitűnő essay-istánk, Hogy például „at amerikai szépirodalomban kezd kialakulni egy határözött hang és magatartás: széles, egészséges, messzehangzó Hang, nagy koncepció, bizoDyos jellegzetes realizmus, amely éles világossággal. bátor szókimondással, egyre tisztúltabb részvéttel és humanizmussal vizsgálja az ember dolgait." Hogy mennyire Hisz Amerika a jövő emberi közösségben, s Hogv menynyire nem törődik azzal, hogy tragédiákat lásson ott. hol csak átmeneti bajokról van szó, arra legjeltemzőbb példa, hogy nemrég jelent meg Amerikában a, világ egyik legnagyobb szótárai 1517 oldalas hatalmas angol-német szótár . .. A"z amerikai szellemi előtörésről leghűbb képet a Best—Seller-rendszer. az úgynevezett siker-listák közlése ad. Azt olvassuk ebben, hogy az utóbbi időben soha nem látott mepynyiséeben jelentek meg Amerikában — irodalmi értékű könyvek. A „Letters to Mai*y" vagy a magvaröl 5« moíria!°nt ..Háború q N x szazadban". az „Öszi nauló". vagy Komerset Ma"glíam-nek, a világ cgvik legremekebb novellistájának — akinek .Eső".'je Manpassant legnagyobb munkáival is vetekszik — új műv© a .Ohristrnns TTnlHuv" Snlrtm Aseb- The Nnzarene"-je John Gunther-nek, az Európa igazi arCa" Című híres munka szerzőiének ..Tnsido Ásia"-ja, vagy Pierre van Paassen „Days of our years"-e mind olyan érték a föl nem sorölt rengeteg más megjelent münka mellett, amely nemcsak Európából. Hanem a világpiacokról is leszorította az eíírópai szellemi termékeket. Hogy ez a folyamat hol áll meg. vagY milyen mértékben nivellálódik az európai válság megszűnése után. azt még nem tudjuk. T>© kétségtelen, hogy a megszülető űj világban igen nagy szerepe lesz szellemi téren is Amerikának. Kalmár-Maron Ferrne