Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-10 / 181. szám

Erdély, az ezeréves (A Délmagyaforszdg munkatársától) Alig Van ma Európában többet emlegetett terület, mint a mi dédelgetett, mindnyájunk által szivünkbe zárt Erdélyünk. A huszonkét éve tartó idegen megszállás — múlóperjj a történelem nagy távlataiban — mit sem Változtat I azon, bogy Erdély ezef év óta magyaf föld és szerves része a Kárpátok hegyláncától körülölelt tökéletes földrajzi egységnek, az örö£ Magyarországnak. MEKKORA' ERDÉLTÍ • Éppen azért, Erdély története szorosan Ssszeforrt Magyarország történetével és még a százötvenéves erdélyi fejedelemség legfényesebb napjaiban sem tudott elszakadni Szent István koronájától, időnkint változtak Erdélyhatárai. Az erdélyi fejedelmek egyúttal magyar szabadságharcosok is voltak, hol a törökkel, hol az osztrák császárral vették fel a harcot és Erdély területe aszerint nőtt vagy kisebbedett, milyen sikeresek voltak' a hadjárataik. Magyarország és Erdély természetes Választóvonalának azonban a Királyhágót kell tekintenünk. A trianoni békeparanCs még sem 'állott meg a Királyhágónál és Erdélyen kívül Kelet-Magyarország jókora részét elszakította Biharral, Arad- és Szatmármegyével, a dúsföldű Bánáttal, Mármarossal együtt, összesen közel százháfomezer négyzetkilométer terület került így idegen uralom alá. KÉTMILLIÓ SZÍNMAGYAR Erdélyben és a többi elvett területen legkevesebb kétmillió magyar él. A honfoglaláskor persze kevesebb volt az erdélyi magyarok száma, de a magyaron kfvül Csak elszórt kisebb népcsoportok" húzódtak' meg itt-ott a hegyekben és merészkedtek be lassanként a termékeny völgyekbe. A magyar királyfik Nagyszeben és Brassó vidékére szászokat telepítettek, a Bánátba és Szatmáf megyébe pedig svábokat. Ez Utóbbiak később teljesen elmagya.rosodtak. A szászok és svábok körülbelül négyszázezren lehetnek és meg kell adni, hogy Erdély kulturális fejlesztése terén érdemeik vannak. A harmadik" erdélyi nép a román, vagy ahogy eredetileg nevezték, az oláh", a tizenkettedik században jött fel a Balkánról a szabad Erdélybe, ahol a pusztító háború következtében elnéptelenedett vidékeken letelepedett és mind nyugatabbra szivárgott. A magyarokkal és szászokkal szemben még midig kisebbségben vannak. 'Az erdélyi magyarok a nagy magyar Családnak fajilag is legtisztább gyermekei. Fájdalmas valóság, Kogy aZ úgyszólván folyamatosan pusztító háborúk dúlása elsősorban a magyarokra szakadt, mert hiszen a hadviselés mondhatni magyar kiváltság volt és ennek lehet tulajdonítani, Kogy a magyarság természetes szaporodása, nem áll arányban eredeti térfoglalásával és lélekszámával. Ha török és tatár, azütán meg a Császári zsoldosok nem pusztítják végig annyiszor Erdélyt, legalább I négymillió volna az erdélyi magyarok száma. fÁ SZÉKELYFÖLD Hatszázezer székely-magyal" él Erdélyben összefüggő területen- Három megyében? Háromszékben. Csíkban éa Udvarhelyen százszázalékosan magyar a lakosság, a negyedik Maros-Tofda hetvennyolc százaléka szintén magyar, de a székely nyúlványok érintik Brassó és Torda-Aranyos megyét. Is. Nagyobb magyar települések vannak még a. tolözsvarmegyel Kalotaszegen, Biharban. Szatmáf megyében, de ninös egyetlen megyéje Erdélynek, ahol a magyar őslakosságot kisebb-nagyobb számban meg ne találnánk. A városok magyarságét pedig még az idegen uralom sem vitatja, ámbár húsz év alatt mindent elkövetett, hogy a magyar jelleget rendszeres beköltözfetésekíel eltüntesse. Ez a mai napig sem sikerült, mert Ka szaporodott is az idegennyelvű beköltöztefettek száma, igazán otthon csak a magyamagyar mult földje rok vannak Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Arad, Szatmár, Nagykároly, Nagyenyed ősi falai között. ERDÉLY GAZDAGSÁGA Nemhiába folyt annyi vér hosszú SvsMSzadfeükon Erdélyért, a földkerekség egyik" legértékesebb, legszebb kincse. Az áldásthozó, dúsantermő völgyeket mindenütt folyók szelik át, a legnagyobb közülük a Maros és a Szamos. A mezőség kitűnő búzát ad, a BarCaság hasznothajtó, belterjes gazdálkodásra ad módot. Híres az erdélyi gyümölos. A Szolnok— dobokai és nagybányavidéki almát békében szívesen vásároltak a külföldi kereskedők is. Az enyedvidéki és lekeneel borok vetélkednek Tokaj termésével. A föld mélyében hatalmas vastelepek, gazdag kőszénerek, más, százféle ásványanyag rejtőzik. Zalatna, Abrudbánya és Nagybánya aranyat kínál. A földgáz az iparosodás hallatlan fejlődésével kecsegtet észszerű gazdálkodás mellett, az erdőrengetegek — hiszen Erdély a nevét is innen kapta — egész Magyarországot el tudják látni tűzifával és épületanyaggal. Nincs ízesebb és egészségesebb az erdélyi sónál- A Székelyföld az ásványvizek hazája. A borszéki vizet még a tengeren túlon is ismerik és szeretik. Csodálatosan szép fürdők fogadják be nyaranként a gyógyulást kereső betegek és üdülésre áhílozók tízezreit. Az őstermészet pedig seKol anynyi szépséget nem ajándékoz fiainak, mint Erdélyben. Ki nem hallott a Gyilkos-tórÓl, a meg. mérhetetlen mélységű tengerszemekről, a Szent 'Anna tóról? "A" Királyhágó égbenyúló sziklafalai mindenkit imára buzdítanak. • Erdély minden talpalatnyi földje a magyar múltról beszél, nem Csoda, ha hangösabban dobban a szivünk", amikor Erdély nevét kiejtjük. És büszkék vagyUnk arra is, Kogy Erdély történelmét és "értékeit most már nemcsak mi magyarok ismerjük, banem az egész világ tisztában van vele, mit jelent a magyarságnak Erdély és mit nyer vele Európa, ha újra bekapcsolódik" a nyugat vérkeringésébe. Benzin helyett vize! adott el env furfannos szélhámos Budapestről jelentiki: Furfangos módon csapta be egy szélhámos Rcismann Ferenc soroksári lakost. Eeismannál megjelent egy matrózsapkás férfi, aki a „Sirály" nevű hajó főgépészének mondta magát és benzinpótlót kínált eladásra. Azt mondötta. hogy mintegy 20000 liter pótbenzin felett rendelkezik. Az üzletet megkötötték, Reismann 12.000 liter „benzinf meg is vásárolt és egy üfes telken átvette ezt. Előlegképpen 300 pengőt adott dt a „főgépésznek", majd amikor a lekötött raenynyiség is kocsijára került, 5400 pengőt fizetett ki a férfinek. Amikor hazaért az „áruval", vette csak észre, hogy becsapták, a tartályokban víz van. 'A rendőrségre ment, ahol följelentést tett. A detektívek hamarosan lefülelték a szélhámost; Benzevuti Carlo 25 éves magántisztviselő, budapesti születésű Olasz állampolgárt. Benzennti a főkapitányságon elmondotta, bogy hónapok" óta állás nélkül van. A szélhámosságra az adott neki ötletet, Hogy meg akarta gyújtani öngyújtóját. Az öngyújtóban nem volt benzin, ezért vízzel megtöltötte és ekkof, látta., hogy az a kis benzin, ami még az öngyújtóban völt, a víz fölé kerül. Szerzett néhány liter benzint, a Teleki-téren vásárolt egy ha jóssá rú-áf ég ezekkel a kellékekkel fölszerelve kötötte meg az „üzletet" Reismannal. A tartályokba Duna-vizet öntött, azt a néhány liter benzint, amit vásárolt, az első tartályokban helyezte el, így tudta az első pillanatban félrevezetni Reismannt- Benzenütit kihallgatása ntán letartóztatták és átkísérték az ügyészség fogházába. Eltemették Hegediis Antal árvaszéki elnököt (A Délmagyaf ország munkatársától) Plán. teken délután temetésre kondultak meg a ró* kusi templom harangjai- Délután 5 órakor • közkróház halottasházából óriási részvét mellett kísérték utolsó útjára Hegedűs Antal árvaszéki elnököt. A temetési gyászszertartás előtt már egy félórával hatalmas gyászoló közönség gyűlt össze a közkórház halottasházának kertjében, öt óra előtt néhány perccel értkezett meg a ravatalozó terembe Tóth Béla dr. polgármesterhelyettcs, Szabó Géza dr tanácsnokkal az élen az egész tanácsnoki kar, jelen volt Korpdssy Elemér dr. helyettes árvaszéki' elnök, az árvaszék valamennyi tisztviselője, képviseltette magát a katonai ügyosztály, ott volt Csonka Miklós dr városi főügyész, Szekrrke Lajos dti tb". főügyész, Dékány SándOB számvevőségi főtanácsos, küldöttségileg jelentek meg a. tűzoltók is Hofváth István tűz-* oltófőparanCsnokkal az élén, sokan mások * városi és állami hivatalok" vezetői. öt érakor kondultak meg a rók'usí templom harangjai és ekkor lépett be a halottas' ház kertjébe Katdoss Lajos királyhalmi plébános nagy papi segédlettel. Ezután a lezárt koporsót a halottasházból a kertbe hozták". A koporsón két hatalmas koszorú feküdt Az egyik ez elhalt árvaszéki elnök özvegyének, a másik' a városnak koszorúja. A koporsó fejénél két hatalmas kandeláber égett. A koporsó mellett a Rókusi Gazdakör tagjai égő gyertyával ál. lottak. Hegedűs Antal a kör díszelnöke volt, míg a koporsó jobb oldalán a városi tisztviselők és küldöttségek" tagjai foglaltak helyet, addig a baloldalon a. gyászoló Család állottNem sokkal később, hogy a koporsót a kertben' felravatalozták, kezdetét vette a gyászszertartás, A város nevében Tóth Béla dr polgármesterhelyettes búcsúztatta az elhunytat: — Mélyen megrendülve állunk kihűlt tested szűk koporsója előtt — mondotta —, amelyet földi hatalom nem nyithat kí többé és sebzett érzésűnk fájdalmával azt kérdezzük, miért, történt, ez így, miért volt az. hogy Te csak a munka, a kötelseségtelaz, hogy Te csak a raUnka, a kötelességtelCsöppeket izzadva és nem érhettél el a nyugalomnak, a pihenésnek hosszú, sfma, a gondos Család körében igaz örömöket adó útjaira. Három évtizedet töltött cl Hegedűs Antal a közszolgálat terén. Azok közé S kevesek közé tartozott, akik mindig Wsalc önmagukra, saját tudásukra támaszkodtak, A legnehezebb időben is tántoríthatatlanul állott őrhelyén, ahová a köz megbecsülése állította. A szenvedéseket hősiesed tűrte, sohasem panaszkodott és ilyen türelemmel akarta átszenvedni betegségét tS. — Térj nyugovóra szeretett és nagyraKeCsült barátunk: Hegedűs Antal! Egy becsülettel betöltött élet és hivatás megnyugtató magasztos érzésével! 'A' polgármesterhelyettes búcsúzlatója ntárf Nagy Ferenc kormánytanácsos a Rókusi Mezőgazdák Egyesülete nevében, amelynek Hegedűs Antal díszelnöke vOlt, mondott Utolsó íslenbozzádot. A beszédek ntán a Hatalmas tölgyfakoporsót a gyászkocsira helyezték", majd a halottasmenet a Kossuth Lajos sugárúton, a Nagykörúton és Kálvária-útón keresztül megindult a belvárosi temető felé. Elöl diszsisakOs lovasrendőrök haladtak, majd a, koszorúkkal megrakott koporsót vivő koCst következett. A halottaskoUsi után haladtak a gyászoló Család tagjai, a városi tisztviselők, majd a. különböző külödttségek tagjai. A halottasmenet 6 'óra után érkezett kí » belvárosi temetőbe, ahol Kardoss Lajös plébános beszentelte a koporsót. Haü,f| |1 fillérért BJ 19 mindennap cserélhet könyvet IIII a Délmagyarország UU Kölcsönkönyvtárában