Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-10 / 181. szám

Kistelek retteg az elfövendő téltől Irta;: Dr. KRÁMER TAMÁS pápai kamarás. Kislelelccn ma egy rövid mondat jár szájrólszájra? „Mi lesz télent" Ezt hajtogatja lehorgasztott fejjel a tanyai gazda, ezt a hajléktalan falusi lakó, ezt minden intelligens ember, akit szociális kötelességek terhelnek. Kisteleken ;,'Adj Isten" cs „Fogadj Isten" helyett így köszöntik egymást az emberek. Mi lesz télen? Vaj jön mi? Kistelek olyan sötét télnek néz eléje, hogy azt a mostani iskolás gyermekek még dédunokáik előtt is fogják emlegetni. 'Á falut anyagi helyzete sohasem volt rózsás. A nép mindig magára alkalmazhatta az eszkimók sóhaját: „Sok az eszkimó, de kevés a fóka". A falunak 12 ezer hold földje van. Tizenegyezer a lakóinak száma. A földből kétezer bold a községé, legnagyobb része közút^ kutyatejet és szamárkórót termő, hőségben köpáf és esősebb időbon víz alatt álló, marhakoplaltató és nem legelő. rÁ nemzetgazdászok szerint a normális gazdasági állapot fejenkint két és fél hold. Tehát. Kisteleken, liogy népe megélhessen, legalább 55 ezer hold határ kellene. Hiányzik 13 ezer hold. Az expanzió lehetetlen, mért. a község két nagybirtok közé van szorítva. Még normális esztendőben is a munkásük 75 percentje messzemüfnkával teresi kenyerét. Ez Családi szempontból igen fájdalmas, mert az apa, a legényfiú, úgyszólván csak ritkán látott vendég a családi Otthonban. (Az Ötvenholdasnál nagyobb gazdát tíz ujjunkon számlálhatjuk meg. 20—30 holdas is alig van száznál több. A 3—4 holdas is irigyelt jómódúnak számít. Ebben az árvizes esztendőben mind koldus. Az 50, a 30, a 4 boldas éppúgy mint a kétszáz négyszögöles gazda. Seböl az országban nem tett az át*víz anynyi kárt, mint Kisteleken. 600 ház hever, romókban. Körülbelül háromezer ember hajléktalan. Igaz, hogy ezek kétszázezer pengő értékű építőanyagot kapnak az árvízgyűjtésekből; a Vármegye, mint leginkább" sújtott községnek, legtöbbet juttatott Kisteleknek. De még nem lehet építeni alig egy pár ház épült újra, mert a talaj még tele van vízzel, mint a sziVaCs. A legtöbb ház Csak késő őszre épülhet újra. Hogyan fognak lakni a nyers, kiszáradni nem képes nyirkos házakban, hány 'tüdővészes és egyéb betegje lesz ennek az állapotnak, Vsak a jó Isten tudja. Nagy baj, nagy gond, sölct aggodalom. Még nagyobb gond, még sötétebb" Jövő, Kogy nsm lesz sem az újraépített, sem a megmaradó házakban mit enni. Nem nagyítás, hogy ebben nz évben Kisteleken semmi sem termett. Az aratás, a Cséplés olyan bánatos, olyan Csendes volt ebben az esztendőben, mint máskör a temetés- Olyan föld, amelyen a bevetett magnál több gabona termett, alig Van. És ahol igen, a többlet legfeljebb 50 kilót jelent. De sok gazdának tíz hold vetésen alig termett tíz keresztje. Az emberek nem is kérdezték aratás idején, hány kereszted termett, hanem hány kévéd. Ha mindenki annyit akar bevetni, amennyit tavaly, száz gazda közül kilencvenötnek nem marad egy szem gabonája sem ke-' nyefre. Alomszalmája vagy pelyvája sincs marhái számára. A gyér szénát most kaparják ki a zsombikokból, a partosra húzzák, hogy megtud jön száradni, de a jószág nem fogja megenni, mert az nem más, mint szénabűz és moesárgáz. Sem embernek, sem állatnak nem lesz télen mindennapi kenyere. Adják el a nélkülözhető jószágot! Jó, de nem lesz-e nevetséges ára ősszel éppen a takarmáuyhiány miatt és nem fisap-e le erre a kis árra is az adóhivatal? Mert sem adókedvezményről, sem moratóriumról a legkisebb hang sem hallatszik. „Mi lesz télen?" Kora tavasszal még azzal vigasztalta magát a nép, melynek gabonáját tavaly és két éve is megtizedelte a vízállás, bogy majd a szőlő, gyümölcs, a kukorica kisegíti. Kisteleken kevés a föld, aki Csak teheti, szöllőt ültet bele, ba jó a szüret, a borból kenyér lesz, melyre egy kis szolonnácska is jut. A szöllőben is csalódtunk az idén. Két júniusi köd elvitte a virágját,. levelét tönkretette a peronoszpóra, Vagy tanyaiasan a „fenerosszpora", úgy néznek ki a szöllők mttst augusztus elején, mint szüret után egy pár héttel, mikor megcsípi a dér. Sok helyen a tőkét is megölte a víz, Csak tuskója maradt télire tüzelőnek a lábas alá. Ha lesz mit főzni a lábasban. A legvérmesebb remény egy hektoliter holdankint, ebből nem lesz kenyér, a szalonnácska meg tündérálom marad. Á szöllőkben rengeteg gyümölcsfa van, illetőleg Csak volt. Az asszonynép tavaly mégesak úgy roskadt a kosarak terhe alatt- öt-tíz kilométerről Cipelte a szebbnél-szebb gyümölcsöt a piaCfa. Egy nagy kosárért sokszor csak filléreket kapott, de a fillérekből pengők lettek, a pengőkből meg kenyér. A kemény tél a batackfák 09 százalékát megölte, a cseresznye Csak virágzott, a virággal együtt fája is elhervadt. Jött a májusi, aztán a júniusi és azután a júliusi áradás és a gyümölcsfák egymásután kihaltak. Ma olyan minden gyümölcsös, mintha tűz perzselt volna rajta véges-végig. Á fák 75 százaléka tüzelő lett, egyedül a szilva állta a sarat és a vizet, de termést nem hozott. Utolsó reménynek a bő almatermés maradt. Az értéktelen nyári alma beért, a téli almafák most agónizának. Levelük leszáradt és ott DÉCMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1940. AUGUSZTUS 10 Napvédő szemüvegek dus választékban. Különleges modern fazonok — olcsó árak — Vénusz Drogéria Mikszáth KAImAn-ntoa 5 «i4m. éktelenedik a száraz gallyon az elfqoyadt alma. Bagolytüdőt sem adhat majd a kisteleki auya gyermekének kenyér helyébe. De itt van a kukörioa és nemes származéka, a kenyértelen évei aranyszínű kenyérpótléka, a málé meg a puliszka. Kisteleken ez is tündérmese marad. Á napokban jártam törül vagy kétezer holdat- Ha minden snárat, amelyen Cső is ígérkezik, egy helyre lehetne terelni, akkor sem telne ki tíz holdra való. Láttam egy helyen tíz höldat, amelyen körülbelül száz szár szökött Csövet ígérő magasságba. A többi egy pár Centi magas sárga semmi. Mi esz télen? Még kukoricakenyér, málé, puliszka sem lesz. A nép pedig hősi kitartással harcolt a nagy semmi ellen. A kipusztult rozs heyébe árpát, zabot vetett. Ezt elvitte a második áradás, felszikkadt a föld, újra megpróbálta zabbal, árpával. Ezt elvitte a harmadik áradás. Az ember a föld szegény férge. Még mindig, nem adta fel a küzdelmet. Újra fölbarázdálta és kiszárította a földet, burgonyát vetett, káposztát ültetett De jött a péter-páli felhőszakadás, amely két hétig majdnem naponta ismétlődött, A krumpli virágjában rohadt el, a káposzta kimtilt, vagy csökönyösen ragaszkodik gyefmekkorához és még mindig palántanagyságban sárgállik. Azt hittük, ha mást nem, legalább hajában főtt krumplit ehetünk reggel, délben és este, egypár hajában sült krumplit vághatunk zsebre, hogy fűtés helyett azt fogdossuk, de ez a remény is megcsalt minket. Sehol semmi, de semmi — ez a helyzet Kistelek mind a 12 ezer holdján. Erről eddig senki sem írt senki sem szólt senki sem sírta el panaszunkat. A néma Csendbe nem vegyül Csnlc legkisebbke jaj, a nép ajkán alig kél elégedetlen moraj. Ezúton hívjuk föl a falu sorsát intéző felsőbb és legfelsőbb hatóságok figyelmét népünket kínzó nagy kérdésünkre, mely almainkat is megrontja mái. „Mi lesz télenf" Jön a burgonyával kevert kenyér Az újfajta kenyértipus kérdése a gazdasápi minisztertanács előtt —Az üzletek nyitvatartásáról szóló rendelet tárgyalása a 36-os bizottságban KOPZftDAN Ma a legmulatságosabb magyaí vígjáték reprize! TURAY IDA. PAGEE ANTAE. KABOS GYULA, SOMOGYI ERZST, VASZARY PIRI, SOMLAY ARTÚR, MÁLY GERÖ főszereplésével ROZMARING Azonkívül: Legfrissebb Mpgyar Világhiradó Budapesf, augusztus 9. 'A kormány tagjai gróf Teleki Pal miniszterelnök elnökletevei péntek délelőtt 9 órakor minisztertanácsra ültek össze. Ezen a pénteki rendes heti minisztertanácson folyó kormányzati ügyekről tárgyaltak, közöttük olyan gazdasági vonatkozású kérdésekről, amelyeket a legutóbbi szakminiszteri értekezlet már előkészített. Ezek között szerepel a burgonyával kevert újfajta kenyér cs tej kérdése. A minisztertanács a kora délutáni órákban ért véget. A 36 tagu országos bizottság pénteken délután 5 órakor a képviselőház miniszterelnöki tanácstermében Ivády Béla elnökletével ülést tartott. Az ülésen a kormány tagjai részéről Varga József iparügyi miniszter, a földmüvelésügyi miniszter képviseletében Lukács Béla államtitkár, a kereskedelemügyi minisztérium részéről pedig Törley Bálint Ma 5, 7, 9 órakor Örvény (Aasszony az örvényben) a francia filmgyártás' remeke. Főszereplők: JEANNE BOITEL és JEAN GALLAND államtitkár jelent meg. A napirend első pontjaként Ronliay Ferenc előadó ismertette az üzleteknek köznapokon a nap meghatározott szukában kötelező nyitvatartása tárgyában kiadott rendelettervezetet. A rendelet cél ja, bogy főképpen jiénlcken és szombaton az üzleteket kötelesek legyenek nyitva tartani a tula jdonosok. Ezután Koós Zoltán előadó ismertette a m. kir. minisztérium 5610—1940. M. F. számú rendeletét az elpusztult vadállomány helyreállítása végett szükséges intézkedések tárgyában. A bizottság a rendeletet tudomásul vette. Az ülés délután hat óra előtt ért véget. No ts mindennap a víláglörféne'em legnagyobb csatájának eredeti fe'vé'e el! A nyugati villámháború folytatása! A mai idők lgaktuálisabb filmje: A FRANCIA ÖSSZEOMLÁS DUnmrohentoi—compiegneio Belvárosi Mozi 5,7*8 és VilO. órakor.