Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-07 / 178. szám

Harminckétezer pengéké! meg lehelne szüntetni a méraváresi és alsóvárosi belvíz áradásokat . Érdekes felszólalások a városrendezési bizottság ülésén DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1940. AUGUSZTUS 7. sza nem térnek Franciaországba. E listán szerepel többek kőzött a két legnagyobb francia bankár: Eduárd de Rotschild, a Rotschildr.salád párisi bankházának vezetője, továbbá Louis D r e y f ii s, a párisi llaute-Finance egy másik, nemzetközileg ismert tagja. Mindkettő Franciaország öt leggazdagabb plutokratája közé tartozik. Az iparvezérek közül a listán szerepel Louis Rosengart nutomobilgyáros, Levit a n, Franciaország legnagyobb rádiógyárosa, Solenski, Franciaország legnagyobb kalapgyárának tulajdonosa és Eduárd Jonas képviselő, a legelső francia régiségkereskedő. Érdekes a listán szereplő közírók névsora is. Ebben találjuk mindenekelőtt Madame Tabouis nevét, aki a világháború előtti francia diplomácia két legkimagaslóbb tagjaival, a C a ni b o n-fivérekkel való rokoni kapcsolatai révén az Oeuvre hasábjain terjesztette a diplomáciai pletykáit, amelyeket igen sok esetben sajátmaga talált kl. Ezek között szerepel a magyargyülőletéről hires André Géraud, akit irói álnévé: Pert ina x néven jobban ismernek, továbbá Pierre Lazareff, a Paris Soir kiadója, az ugyancsak magyarfaló Henri de Kerylis, a már megszűnt Epoqtie kiadója, akit de Gaulle tábornok mozgalmának amerikai képviseletével bíztak meg, jelenleg Kanadában tartózkodik, hogy a kanadai franciákat de Gaulle híveiül szerezze meg. Nem hiányzik a listáról Emilé Bouré, a legmagyarellenesebb francia lapnak, az Ordrenek kiadótulajdonosa, aki szoros üzleti kapcsolatokban állt a revízió ellen uszitó bukaresti Universul cimü lappal, amelynek kardcsörtető hangját és kétkulacsos politikáját csak a napokban intette le a AVilhelmstrasse félhivatalos szócsöve: a Börscnzeitung. Az ismertebb publicisták közül még a francia kormány félhivatalos lapjának, a Petit Parislennek kiadója, Elie B o i s egészíti ki. Mint ismeretes. Bois, aki már a mult világháború alatt rendelkezésére bocsátotta lapját a Benes-féle propagandának és aki az Ordre mellett leginkább szállt síkra a kisantantért, ugyancsak közismert volt a magyarok Iránti ellenszenvéről. Nem valószínű, hogy a megidézettek közül valamelyik is megjelenjék -a Vichy-i legfőbb tőrvényszék előtt. árvíz-értekezlet a városházán (A Délmagyarország munkatársától) Seef'dán délelőtt 11 órára árvízi ülést hívott össze Tukats flándor dr. főispán. Az ülésen az árvízi munkálatokkal kapcsolatos kérdések kerülnek megvitatásra. Ismeretes Ugyanis, hogy a tavaszi áradások után megindult lí.íjáépítési munkálatokat nagyban hátráltatta az időközben beállott "csaknem szünetnélküli esőzés, amely annyira átáztatta a talajt, högy az utaki-ól lehetetlen volt a Szállítás az építkezési helyekre. A szomszédos Hódmezővásárhelyről érkezett jelentések szerint, ott fuvarozó szekér és állat hiánya miatt is késedelmet szenvedett az építkezések" megkezdése, most már azonban akadálytalanul folynnk" a szállítási munkálatok'. mert a katonaság elegendő lovat, és kocsit bocsátőtt a hatóságok rendelkezésére. A Szegedkörnyéki építkezés megkezdését a ftívaroshiány nem gátolja, itt azonnali intézkedésekkel biztosították a mUnk'a folytonosságát. Anyagot, megfelelő menyiségben tudott a vá!ros biztosítani: téglát átmeneti biánv után a szömszédos városokban történt vásárlások, valamint. a h'elyi téglagyárak útján sikerült elegendő mennyiségben beszerezni. Faanyag, azonkívül mész és az építkezéshez szükséges egyéb anyagok tekintetében niuCs hátrányban Szeged a többi helyekhez viszonyítva s így kizárólag a pusztító nyári esőzések jelentettek bizofiyos mértékű akadályt eddig az építkezési munkálatok folytafásában. Az árvizi ülésen' szóbakerülnek azok az intézkedések is. amelyekkel a kormány az árvízsüjtotta lakosSágot elveszeit terményeiért kárpótolni igyekszik a különféle vetőmagakciók és eeyébiráryú sertíségek kanosán. Az intézkedésekkel kapcsolatos teendők és « Végrehajtás módozatai, valamint az építkezési rúunkálatok meggyorsításának lehetősége képezi az. árvizi ülés .•megvitatásra kerülő tárgysorozatát. (A Délmagyarország munkatársaitól) Kedden délelőtt fél tizenkét órakor ülést tartott a városrendezési bizottság Tóth Béla dr. helyettes polgármesteri elnökletével. Az ülésen Breinovics Vilmos műszaki tanácsos ismertette azt a javaslatot, amely szerint a MAVAUT 140.000 pengős költséggel garázst épít a tóküsi állomáson s erre a célra területet akar, venni a várostól. A garázs a régi rókusi vámház helyén épülne, ezt a területet 2000 pengőért adta el a város és a vámházért 5000 pengő kártérítést fizetett a MAVAUT. A lebontott vámház anyagát a város fölhasználta egy alsóvárosi építkezésnél. A városrendezési bizöttság elfogadta a javaslatot azzal, hogy a szabadon maradó teriiletet a MAVAUT parkíroztassa és az egészet alacsony kerítéssel vegye körül. A hídról beforduló autóbusz-út szabadonmaradó háromszögét a várög ugyanúgy parkiroztatja, mint a MAVAUT a többi területet. Kispéter Lőrinci szólalt föl ezután az alsóvárosi és móravárosi vízkárokkal kapcsolatban. Az idei nyári esőzések pótolhatatlan károkat okoztak ezekben a részekben. Ezeknek a károknnk az az oka, hogy a város az itt lévő Csatornákat évi 700—800 pengős költséggel (A Déhnagyarofszág munkatársától) Érdekes szabadlábra helyezési ügyben döntött nemrégiben a szegedi törvényszék. A törvényszék vádtanácsa 5000 pengő óvadék ellenében szabadlábra helyezte Tóth Albertné, BartuczAnna balástyai jórnódü gazdálkodó feleségét, aki. április 15—16 ra virradó éjjel egyetlen késszúrással megölte rabiátus, kötekedő férjét. Az ügyben egyébként az asszony ellen a közeli napokban készül el a vádirat az ügyészségen és a férjgyilkossági bünpört a törvényszéki szünet után tárgyalja a törvényszék. „MeggvíMam az uramat..." Április 13-án a kora reggeli órákban egy kisírt szemű, idősebb nő kopogtatott be a felsőközpönti rendőrőrszobára. Alig tudott a zokogástól szóhoz jutni, amíg a rendőrök megnyugtatták és megkérték, hogy mondja el jövetele Célját. A jómódú parasztasszonynak kiuéző nő ekkor elmondotta, hogy Tóth Albertnénak hívják és az egyik balástyai tanyában lakik. — Meggyilkoltam az uramat — mondotta hangos zokogás közepette. A rendőrőrszobán nem adtak hitelt az asszony szavának, Tóthné azonban mindjobban erősítette, hogy férje átszúrt. nyakkal fekszik a hálószobában. Az aszszonyt ekkor kocsira tették, és egy lovasjárőr elkísérte az asszonyt balástyai tanyájukba. Az egyszérű bútorokkal berendezett kis lakásban megdöbbentő látvány fogadta az érkezőket. A hálószobában hatalmas vértócsában, átszúrt nyakkal, élettelenül feküdt Tóthné férje. A férjgyilkosságról értesítették a szegedi rendőrséget, a. vizsgálóbírót, majd az asszonyt a szegedi rendőrségre kísérték, Igy történt... Tóthné a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt részlétes béismerö vallomást tett. Elmondotta, hogy közötte és férje között napirendeu voltak a szóváltások és .Veszekedések. A gyilkösság előtti napon férje későn ese, ittasan ment haza. Szemrehányást tett neki. amire férje gorombán válaszolt. Azt felélte, högy "csalt kitisztítatja, holott egy év alatt 32.000 pengős költséggel egyszer s mindenkorra, meg lehetne a csatorna-kérdést oldani úgy, hogy a csatornákat megalapozzák és kiépítik. A város most új szivattyút állított be ezeken a helyeken, de ez a szivattyú nem tud működni, mert nem víz van Alsóvároson és Móravároson, hanem mély iszap, amelyet nem tud a teljesen átázott és egyébként is rendkívül yizeS talaj beszívni, a. csatornák pedig nem képesek levezetni. Anuál feltűnőbb a csatornázási munkálatok elhanyagolása, mert az erre szolgáló 32.000 pengő első helyen van beállítva az ínségalap terhére. Balogh István dr. alsóközponti plébános azt kérte, hogy állapítsák meg három évre visszamenőleg: mik voltak a városrendezési bizottság határozatai, melyek szök, amelyeket jóváhagyott a miniszter és mennyi ezek közül az, amelyet végrehajtott a mérnöki hivatal. A bizottság elfogadta ezt a javaslatot és elhatározta, hogy minden bizottsági tagnak megküldi ezt a határozatokat, jóváhagyásokat és végrehajtásokat szemléltetően bemutató listát az egész családot kiirtja. Tóth Albert több ízben hangoztatta, hogy végez az egész családdal Csak alkalom nyíljon rá. Ezek a szavak annyira elkeserítették, hogy amikor lefeküdtek az asszony kilopózott a szBbából és a konyhából egy kenyérvágó kést hozott be. Amikofl észrevette, hogy férje alszik. halkan feléje közeledett és egyetlen mozdulattal alvó férjének a nyakába döfte a kést, Á szúrásra férje egy pillanatra fölriadt, a 1&4 azonban elvágta a főütőeret és azonnali halált. okozott. Gyilkosság után félőrülten futott ki a 6zobából és gyermekeivel együtt az éjszakát a tanya környékén töltötte. Reggel azutiií önként jelentkezett a rendőrségen. — így történt... ő akart meggyilkolni.. — mondotta Tóthné a vizsgálóbíró előtt. Ötezer pengő óvadék ellenében 'A vizsgálóbírói kihallgatás után Tóthné aS ügyészségi fogház lakója lett, ügyvédje azonban szabadlábrahelyczési kérelemmel fordult a törvényszék elé. Az asszony ügyvédje 5000 pengő kauciót ajánlott fel és beadványában megokolta, bogy miért, kétj Tóthnénak a szabadlábra helyezését. Tóthné tekintélyes földingatlannal rendelkezik, erkölcsi és büntetőjogi szempontból sohasem esett kifogás ellene. Otthon két ellátatlan gyermeke vau, akik anyai gondozásra, szorulnak. Az asszony földbirtokának tekintélyes jövedelme van, Tóth'nét. minden szál Szegedhez fűzi és éppen ezért szökésétől nem kell tartani. Tóthné szabadlábra helyezési kérelmét mos? tárgyalta a szegedi törvényszék vádtanácsa és a kérelmet teljesítette. Tóthné a védt.anács szabadlábra helyezési döntése értelmében elhagyta a börtön épületét. Tóthné most balástyai tanyáján várja, amíg a közeli napokban a vádiratot kikézbesitik' hozzá és a törvényszéki szünet befejezése Után pedig szabadlábon adja eló védekezését a törvényszék előtt a férjgyilkpssággal vádolt balástyai asszony. Ötezer penqö Imm ellenében szabadlábra helyezték a férjgyilkos balástyai földbirtokos asszonyt