Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-28 / 194. szám

Agyagpipáktól a világhíres porCeílánkólteményekig Ferenc József, Viktória királynő, Erzsébet királyné, Miksa császár, VII. Edward és Horthy Miklós műremekei a 101 éves herendi porcellán-kastélyban (A Délmagyarország munkatársától) Régi meg, gyriződésünk, hpgy az emberi művelődés, művészi érzék és izlés a nyugati kulturállamokban csak szerencsésebb körülmények között, gazdagság és jólét segítségével fejlődhetett magas fokra, mig nálunk a külső körülmények hátrányosabb volta mellett is olyan szinvonalat ért el, amelyre csak büszke lehet mindenki, aki magyar. Ennek a népi lélekben gyökerező kulturális fejlődésnek s a magyar őstehetség bizonyitó valóságának gyönyörű példája a 101 esztendős Herend, ahol egy ősi kastélyra emlékeztető, festői környezetben folyik a porcellánt termelő magyar munka. Balatonfüredről minden héten egyszer autóbuszt indit Herendre a MAV. Amolyan idegenforgalmi látványosság, külföldieknek szóló propaganda ez, bár ez a jelleg elmosódik, ha arra gondolunk, hogy Herend már száz év óta világhírű. Több, mint busz világkiállításon vett részt és nyert kitüntetéseket. Legutóbb a newyorki világkiállításon szerepelt a herendi oorcellán nagy sikerrel. KözeJ egyórás kellemes és tájképszerü látnivalókban bővelkedő autóut visz Balatonfüredről a herendi porcellángyárba. Hegynek föl, völgybe le robogott velünk a gépkocsi a Bakonyon keresztül, ahol hajdan Mátyás király rendezte pompás udvari vadászatait. Körülöttünk, felettünk fenyvesek sudár légiója, alattunk a messzeségben zöldes tüköként csillog a Balaton és az országút falvakon, zsindely tetős, régi kis helységeken keresztül kigvózik Veszprém felé. Veszprém hegyoldalra épült, festői város, fenséges székesegyházával és sok-sok régi. sikátorszerű, meredek kis utcá iával. Veszpérmtöl még egy negvedórai gépkocsikázás és feltűnik a hegvek közé épített, tiszta és módos község: Herend. Évente 15 ezer látogató Hatalmas, négyszögletes, régi magyar kúriákra emlékeztető gyárépület előtt állt meg a gépkocsi. Kíváncsi és vidám társaság áradt szerte a nagy gyárépületben és szakértő vezetők kalauzolása mellett megtekintettük a porecllángyáral. Első utunk a muzeumba vezetett. Hosszú, diplomákkal és kitüntető oklevelek bekeretezett példányaival ékes folyosón jutottunk föl a gyár muxoumába, ahol a százesztendős Herend művészi, gyönyörű emlékei mesélnek a látogatónak a nagyszerű múltról , . . — Évente 15 ezer látogató fordul meg nálunk — kezdi a magyarázkodást a gyár egyik vetető tisztviselője. — A muzeum nem régi keletű, csak néhány év óta gyűjtjük a herendi ritka és •Isögyártásu porcellánokat. Csak néhány év óta gyűjtik s mégis két nagy •erem tele van szebbnél szebb, régi darabokkal és az ujabh, nevezetes emberek tulajdonában levő szervizek, mintadarabok másolatával. Valóságos porcellánköltemények csillognak a hatalmas vitrinekben, mellettük évszámok és föliratok. 9melyek a legendás múltról regélnek. Ferenc József szamovárja, Viktória királynő szervize és Hitler vezérkancellár asztali készlete Megcsodálunk egy kis neobarokk stilusu kannát, amelyről megállapítható volt, hogy az alapító: Earkasházi-Eischer Mór kezemunkája, — Farkasházi-Fischer Mór rossz üzletember Vol^ de kiváló művészember > . . — hangzik a verető szava az áhítatos csöndben. Valóban áhítatos csönd honol a muzeuroban, a csillogó, áttetsző, pasztellszínekben tündöklő porcellancsoaák között. Van olyan, amelyik száz esztendő óta Őrzi • herendi szépség és művészet csengését. A legrégibb darabok közül való Ferenc József szamovárja, amelyet az orosz cárnak csináltatott ajándékba. Világhírű Viktória királyné Herendi mintája, ugyanezzel a mintával készült az a 48 személyes asztali készlet is, amelyet Magyarország kormányzója csináltatott Hitler vezérkancellárnak. A legfinomabb színekben csillograigyog a finom asztali készlet mása, virágvázák, •agyaros figurák és hamutartók egészítik ki s a magyar ízlést, lelki nemességet hirdetik. Ezután a kis kitérés után megtudjuk, hogy miért volt rossz üzletember Farkasházi-Fischer Mór, aki Ferenc Józseftől kapta a nemességét. Agyagpipákkal kezdte az üzletet, majd áttért a porcellángyártásra, de sokszor vitte a gyárat az anyagi mélypont szélére az üzleti érzék kifejlődésének hiánya miatt. Hogy ízig-vérig művészember volt, az megállapítható azokból a mintákból és csodálatos finomságú porcellántárgyakból, amelyek mint az alapitó kezemunkája, az utókorra maradtak. Ezek között szerepel a négy elemet szimbolizáló porcellánszobor. Légiesen finom figurái, halk árnyalásu színei igazi művész kezemunkájára vallanak. Egy kis séta a porcellánrégiségek és ritkaságok között: a világ egyik legnagyobb tányérja, egy 90 centiméter átmérőjű, kézzel festett porcellántányér, párja az Iparművészeti Muzeumhan van és azt a jólismert történelmi jelenetet ábrázolja, amikor a magyar nemes urak a po».«ony! országgvülésen fölkiáltottak: »Életiinket és vérünket...!* Egv másik, kisebb méretű tánvér bizonvitja. hogv 1843-ban a herendi porcellángvár leégett. A tányéron a gyár égésének képét megörökítették. Amott egy eredeti, zománcos kinni porcelláncsésze, a D i n g-dinasztia korából. Ilyen eredeti kinai darabokat többször kapott a gvár királvoktól és főuraktól lemásolás végett. Ferenc József készíttetett egy eredeti kinai rorrellánesésze rajza alapján szervizt hitvesének: Erzsébet király, nénak. Ez az úgynevezett »GödnlIő-mínta« nevet viseli s ma is a Gödöllői királyi kastélyban van. Egy másik vitrinben látható az a kinai mintájú szerviz, amely a szerencsétlen emlékű Miksa, mexikói császár számára készült. — Az angol klrálvi családnál generíTriókon keresztül meefigvelhető a herendi poreellán szeretete _ folytatta a vezető. _ VTT. Fdward kitá'v keltőstül" norcePánedénT-ekef rendelt és a szerviz a windsorf kastélvbnn látható. A xvind®rri minta a hires. herendi bnlas minta, ilven mintájú szervizt csináltunk a jelenlepi windsori hereepnek is. Érdekes, különös noreellánkészlet a xvindsorl hercegé: egyéniségéhez f'lő szegletes tányérokkal és négyszögű csészékkel. Porcellánrözsa nyílik a munkásasszonyok kezében Megtudjuk még, hogy Herenden van a világ egyetlen porcellánablaka, a falu temploma számára csinálta a porcellángyár ajándékba. Aztán végigsétálunk még az ujabbkori ritkaságok: Pólya Tibor két tányérfeslés-sorozata között. Szüreti képek, tele magyar élettel és derűvel, meg vidám vadászjelenetek. — Ez volt a nagy művész hattyúdala , , , — jegyzi meg a vezető halkan. A muzeumból a gyárépületrészbe igyekszünk, repkénnyel sürün befuttatott falu háziba, ahol a porcellánmüvészet ihletett hangulatában elmerülve dolgozik egymás mellett sokszáz egyszerű, falusi kézműves. Megesik, hogy némán, csöndesen gyúrja az agyagot egy asztal melleit a nagyapa és az unoka . . . Hosszú asztalok mellett ülnek a rózsákat gyártó munkásasszonyok. Bekötött fejű nénikék és fiatalabb menyecskék, leányok formázzák boszorkányosan ügyes ujjaikkal a soksok apró rózsalevelet és ezekhői állítják össze a hires herendi rózsákat. A figurák egyrészé* kézzel formálják, másrészt gipsz termákba öntik. Hosszú legény emeli ki a megszáradt agyagdarabot egy gipsznegativból. Finom férfikéz nyugszik az asztalon és a legény csöndesen megjegyzi: Krisztus urunk keze . . . Csalódást kell okoznom. Ka azt hiszik, höffv az agyag, amit földolgozunk, itt, a herendi földben »terem« ... Az apvapot Németországból, régebben Skandináviából hozattuk. Viszont a fa amelv sokkal nagyobb mennyiségben szükséges n poreellánpyártásboz. mint mar a a poreellánfeld — Herenden, a Bakonvban terem . . . —- A vezető tovább kalauzol ősi eé-neh közé ahol korongon csiszollak. smitiák és tiRZtogaMéV a formákból kikerülő darabokat Azután megrsndáljuk' az emeletes, hatalmas káh'hákat. amelyekben 1000—1100 fok rnelepben éget.ik a noreelllnt. A porcellántermák először Mmott-bin ,»kba kerülnek és a kálvlia tetején száradnak, azután zománccal vonják be a kiszáradt formákat, majd a zománccal együtt égetik. Néhány kályhanyilásoa — amolyan megíigyelőnyiláson — bekukkantottunk. A porcellántárgyak ott álltak az 1000 fokos hőségben világitóan, áttetszően és büszkén... Ezekből a »tisztitótüzekből« kerülnek ki uj, lélekkel és szellemmel teli, diadalmas életre , . i Herend panaszkodik Szegedre... A szívnek, szemnek leggyönyörködtctőbb a festőműhely. Itt fiatal és idősebb férfiak egész serege dolgozik némán, a munka áhítatába elmerülve. Tarka virágok, hires madarak, pillangók és a figurák ezerféle formája kél életre ecsetjük nyomán. Hogy ez a munka mennyire nem árt az egészségnek, bizonyítja É d 1 István, az öreg mester, aki 1886 óta végzi munkáját a gyár szolgála* tában. Megkérdeztük az egyik fiatal, de már többizben kitüntetett festőtől, hogy mennyi idő alatt készül el egy tányér festésével. — Tiz óra alatt _ volt a válasz. Egy másik teremben valódi, feloldott aranyat mázolnak a herendi csészék szélére. Az arany ebben az állapotban sötétbarna, csak az égetés és csiszolás után lesz aranyszínű újra. Megcsodáljuk még a legújabb sportfigurákat, amelyek égetés előtt állanak, majd bucsut veszünk Herendtől, ettől a magyar izlést, a magyar faj szinszeretetdt sugárzó iparművészeti központtól. — Panaszunk van ám Szegedre! — mondja a vezető bucsuzóul. — Veszprém 15 ezer lakosú vá* ros és több herendi ppreellánt keres, mint — Szeged, amelynek tízszer annyi lakosa van . . . Csánvi Piroska tfulafsáq után Karc az eliünt 40 pengőéri (A Délmagyarország munkatársától) E c s e d I József szentesi gazdálkodó március 8-án az egyik szenteskörnyéki vendéglőben rendezett mulatságon vett részt. Éjfél után az elfogyasztott bor tatása alatt a vendéglő udvarán egy la alá feküdt le aludni. Nemsokkal később az alvó gazdálkodó hangos beszélgetésre riadt fel, mire megkérte a beszélgető Kovács Imre, Kovács György és B a r t a Ferenc gazdalegényeket, hogy a bálteremből hozzák ki a nagykabátjáL A három legény nemsokkal később a kabátot át is adta Ecsedinek. A gazdálkodó mámorának kiheverése után észrevette, hogy a kabát zsebéből hiányzik levéltárcája és 40 pengőt tartalmazó pénztárcája. A Kovács-testvérek és Berta ellen emiatt azután feljelentést tett a csendőrségen. A kihallgatott gyanúsítottak elmondották, hogy a pénztárcát ők lopták ki a kabátzsebből és a pénzen megosztozkodtak. A lopási üggyel nemrégiben foglalkozott a szentesi járásbíróság. A vádlottak a járásbirósági tárgyaláson azonban tagadták a terhükre rótt bűncselekményt, a tárgyaló járásbiró nyomozási vallomásuk alapján 50—50 pengő pénzbüntetéssel sújtotta a legényeket. Az elitéltek az Ítélet ellen fellebbezést jelentettek be, a bünpörrel kedden foglalkozott a szegedi törvényszék fellebviteli tanácsa. A törvényszék megsemmisítette 3 járásbíróság Ítéletét és a vádlottakat felmentette a lopás vádja alól Az Ítélet indokolása szerint, a cendőrök előtt kényszerítő körülmények hatása alatt tettek beismerő vnlloinást. (Párisi Nagy Briíház R\ fzeged (Csekonícs ésKiss-ufca sarok! ÉLELMISZEREK; ZIZI cukorka, 1 csomag —-10 Sütőpor. 3 levél —.24 Torta virág, 6 darab —.24 Töltött nápolyi, 10 deka —-24 Mézes csók, 10 deka —.24 Karamella, 18 darab —.24 Szegletes torta östyalap, 6 darab —.27 Nyári drazsé. 10 deka -26 Sóspercd, 10 deka ' —.28 Mogyoróbél, 10 deka —.30 Má.ipástétom, 1 doboz —.28 Susogó cukorka, 10 deka. —-33 Menthol drazsé, 10 deka -.32 Csokoládés mazsolás drazsé, 10 deka —.32 Pörkölt mogyor<5, 10 deka >—..38 Mogyorós tekercs, 10 deka —.38 Sima keksz, negyed kiló —-45 Maláta kávé" 1 kiló ömlesztett sajt. 1 doboz, 6 dai'alj —