Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-28 / 194. szám

Szerda* 1940. VIII. 20. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. Ivfoluam 194. szám A polgárság gondja X kereskedők és iparosok járják a város­házát, mintha — kdökoltan — előre is vér­tezni akarnák magákat azokkal a támadások­kal szemben, melyek "csak a kritikátlan és tá­jékozatlan táborból hangozhatnak fel ellenük. Egyik nap a fakefeskedők keresik fel a ve­zető közigazgatási tisztviselőket, a másik na­pon a hentesek és mészár'ósok küldöttségétől hangos a városháza folyosója, azután jönnek a fűszerkereskedők és szatócsok a maguk pet­róleum- és Hukorügyeivel, s ma augusztusnak vagyunk a végén s a panaszáradatoknak va­gyunk az elején. Ma az elsőrendű szükségleti cikkek ter­melői és forgalombahOzói kérik a közigazgatás támogatását s ez a jelenség arra mutat, högy még Csirájában orvosolhatók a panaszok, mert nem a fogyasztó maga panaszkodik. A fa­gyasztót még ki tudja elégíteni napi szükség­leteiben a kereskedő és iparos, — ma nem kell fűteni, kevesebbet kell világítani s a fogyasz­tók zsírszükséglete is részben ellátott, részben ma még kisebb. A kereskedő és iparOs azonban előre látja a helyretet s már akkor kéri a ha­tóság támogatását, amikor a fogyasztók talán már látják, de meg nem érzik azt, hogy egyes elsőrendű szükségleti (sikkben a szegedi piac nincs úgy ellátva áruval, mint ahogy a taka­rékosság leggondosabb mértékével leszállított igényű fogyasztás arra igényt tarthat. Nem beszélünk a cukorról, mert a fogyasztás mérté­két kormányhatófági rendelkezés állapította meg s mindenki megkapja azt a mennyiséget, amihez jussa van s szívcsen elfelejtjük azt a fejeletlenséget, aminek vonaglásai között a rendszer Szegeden világra jött. De itt a tűzifa, itt a zsir, itt a petró­leum s következnek sorjában a hasonlóan első­rendű szükségleti cikkek, melyek ma abban a mértékben sem állnak a fogyasztók rendelke­zésére, amilyent a fogyasztás számára a kör­tnányhatóság engedélyezett, vagy amilyen mértéket a józanul megszorított takarékosság 6zab meg. Nem lehet a közigazgatástól elvitatni ennek K gondoskodásnak nagy és felelősségteljes terhét. A közigazgatásnak közelebb kell jönni a mindennapi problémákhoz, a közigazgatás ma még kevésbbé lehet aktatolögatás és irat­infláció, mint valaha. A közigazgatásnak ak­kor kell felismernie s akkor kell nemcsak vál­lalnia de végeznie ezt a kötelességét, amikor még az elégedetlenség sehol nem morajlik fel. Régen rá kellett eszmélnie a közigazgatásnak arra, högy hatáskörét nem a szervezeti sza­bályrendelet állapítja meg. hanem az élet szükséglete és parancsa. Amikor a nemzetnek teljesítenie kell a nyugalom, a miínka és en­gedelmesség parancsát, akkor a közigazgatás­nak az legyen a legfőbb' gondja és az legyen a legelső kötelessége, hogy a város polgársága számára lehetővé tegye o parancs teljesítésé­nek elengedhetetlen feltételeit. Jól tüdja azt mindenki, hogy a közigazgatás nem nyithat zsírolvasztó üzemet, fakereskodést s nem fú­rathat petróleumkutat. Senki se olyan dőre, högy a város hatóságától követeljen fatermc­lcst, vagy zsírolvasztást. K város hatósága te­gye Csak meg azt, amit megtnnnio módjában áll, de semmiképpen ne elégedjen meg azzal, hogy meghallgatja a küldöttségekot s jószán­"dékú, de cselekvéssel nem fedezett szavakkal igyekszik megnyugtatni minden küldöttséget. A hét végére váriák a tárgyalások folytatását A budapesti és bukaresti német követ Salzburgba, az olasz követ Rómába repült - A román kormány még nem jelentkezett ajánlatával — Hol lesznek a tárgyalások! Tovább fokozódnak a légi támadások Bukarest kedd éjszakáig még nem válaszolt a magyar kormány javaslatára és arról sem tett közlést, hogy ellogadja-e az nj határvonal elvi alapját. Ilyen körülmények között még nem lehet tudni, hogy milyen formában valósul meg a turnu­severini hivatalos közlemény utolsó mondata, de jólinformált helyen tudni vélik, hogy a félbesza­kadt tárgyalások folytatására esetleg & hét vé­gén kerülhet sor. A keddi nap eseménye az, hogy ugy a budapesti, mint a bukaresti német, illetve olasz követeket hazarendelték kormányaikhoz je­lentéstételre. Berlin és Róma saját diplomáciai képviselőjétől kiván tájékozódást szerezni anél­kül, hogy eddigi álláspontját megváltoztatná- Ez az álláspont egyelőre a megfigyelői helyzetet je­lenti. Valószínűnek látszik, hogy csak a budapesti és bukaresti követek visszaérkezése után leliei számítani ujabb fordulatra- Nincs még döntés ar­ról sem, hogy az esetleges tárgyalásokat hol folytatják majd. A diplomáciai szokásokhoz híven kézenfekvő volt az az elgondolás, hogy az újból meginduló tárgyalások szinhelyc most Magyaror* szagon legyen. A helyszín megválasztása azonban nem lehet döntő és számolnak azzal, hogy ameny­nyiben Bukarest elfogadja az uj határvonal tár* gyalási alapját, a magyar delegáció kész arra, hogv a közösen megállapítandó városba utazzék. Po most már Romániának meg kell iclölnie az uj határvonalat. A budapesti olasz hővel Rómába* a nemei hővel Salzburgba repüli Budapest, augusztus 27. A' magyar kor­mány várakozó álláspontra helyezkedett a magyar—romáin tárgyalások tekintetében. An­nak ellenére, hogy kedd délig semmiféle ér­tesítés nem érkezett Budapestre a román kor­mánytól, ugy számítják, ezen a héten ujabb tanácskozásra ülnek össze a magyar cs román megbízottak. Beavatott helyen ugy tudják, hogy a magyar kormány fölkérte a román kormányt, küldje el megbízottait Budapestre a turnu-severini zárókomraünikc utolsó mon­data alapján. Erre még válasz ncin érkezett. Rómából jelenti a Stefani-iroda budapesti tudósítójának közlése alapján, hogy kedden reggel Rómába utazóit a budapesti olasz kö­vei, később a némel kővel repülőgépen Salz­burgba ment. A buharesti hőveíeh repttlőulfa Bukaresf, augusztus 27. A német távirali { iroda jelenti: Fabrizius dr. bukaresti né­met kövcf kedden reggel jelentéstételre Né­metországba repült. Ch igi olasz követet szin­tén Rómaba hivták. Pllö mindig: lakosságcsere? Bukarest, augusztus 27. Egyes román lapok, köztük az Univcrsul, arra számítanak, hogy a magyar—román tárgyalások még ezen a héten újból megindulnak" a Bukarestből 'érkező uj ajánlatok alapján. A kedd délutáni Seara »Mi és Magyarország* eimen cikket ir, amelyben foglalkozik a magyar—román tárgyalások ügyével és megállapítja, hogy ezek a tárgya­lások eddig sikertelenül végződtek. A lap re­méli, hogy a tárgyalások nemsokára újból megindulnak, azonban továbbra is makacsul kitart a román részről annyira erőszakolt la-, kosságcsere elve mellett. Szinte viaszlemezre lehetne máfl felvenni eze- | ket a válaszokat: „a város hatósága jól ismeri a most ismertetett panaszokat s a maga részé­ről mindent elkövet annak érdekében, hogy a küldöttség szónoka által oly bölcsen hangöz­tatott kívánság minél előbb teljesülhessen. A magam részéről nyomban keresni fogom az érintkezést az ipari, kereskedelmi, földmívelés­ügyi, pénzügyi — a nem kívánt szó itt tör­lendő — miniszter urakkal s meg vagyok ar­ról győződve, hogy őnagyméltósága toljesíten! fogja a szegedi iparosság, kereskedelem — a nem kívánt rész innen is törlendő — jögos kí­vánságait." A küldöttség ilyenkor éljenez s sűrű kézfogások között s tisztelettudó hajbó­kolások közben távozik. "Utána a titkár úr vagy levelet ír őnagyméltósága bölcs vezetése alatt álló minisztérium egyik előadója titká­rának s vázolja benno az elhangzott kívánsá­gokat, vagy feljegyzi a legközelebbi teendők közé ennek a levélnek megírását is. A város hatóságától ezen a téren támoga­tást, segítséget, buzgó és éber utánjárást s az eredményig nem pihenő kitartást kívánhat a város polgársága. Ha azt látnánk, hogy a vá­ros hatósága segítségével a város polgársága hozzájutott már egyetlen hasáb tűzifához, egyetlen deka zsírhoz, vagy egyetlen deci pet­róleumhoz, akkor nem tartanánk időszerűnele ezeket a sorokat. De amikor nem lehet a város ellátását rábízni a kereskedőkre és iparosokra, mert a forgalom szabályozása az áru kiuta­lása. a fogyasztás mértékének és módozatai­nak megállapítása hatósági teendővé vált 8 az árubeszerzés és szállítás a kereskedői tudás, ismeret és összeköttetés egyedül boldogulni nem tud, akkor a város hatóságának más irányt kellene kijelölnie és más tempót kel­lene szabnia a maga munkássága számára is. Könnyíteni cs eloszlatni a polgárság gondjait. — ez a közigazgatás igazi feladata s ahhoz csak érzékeny lélek és meleg szív kell, hogy meglássa a közigazgatás az akták mögött * gondok súlyát és mélységét is

Next

/
Thumbnails
Contents