Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-28 / 194. szám

Szerda* 1940. VIII. 20. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. Ivfoluam 194. szám A polgárság gondja X kereskedők és iparosok járják a városházát, mintha — kdökoltan — előre is vértezni akarnák magákat azokkal a támadásokkal szemben, melyek "csak a kritikátlan és tájékozatlan táborból hangozhatnak fel ellenük. Egyik nap a fakefeskedők keresik fel a vezető közigazgatási tisztviselőket, a másik napon a hentesek és mészár'ósok küldöttségétől hangos a városháza folyosója, azután jönnek a fűszerkereskedők és szatócsok a maguk petróleum- és Hukorügyeivel, s ma augusztusnak vagyunk a végén s a panaszáradatoknak vagyunk az elején. Ma az elsőrendű szükségleti cikkek termelői és forgalombahOzói kérik a közigazgatás támogatását s ez a jelenség arra mutat, högy még Csirájában orvosolhatók a panaszok, mert nem a fogyasztó maga panaszkodik. A fagyasztót még ki tudja elégíteni napi szükségleteiben a kereskedő és iparos, — ma nem kell fűteni, kevesebbet kell világítani s a fogyasztók zsírszükséglete is részben ellátott, részben ma még kisebb. A kereskedő és iparOs azonban előre látja a helyretet s már akkor kéri a hatóság támogatását, amikor a fogyasztók talán már látják, de meg nem érzik azt, hogy egyes elsőrendű szükségleti (sikkben a szegedi piac nincs úgy ellátva áruval, mint ahogy a takarékosság leggondosabb mértékével leszállított igényű fogyasztás arra igényt tarthat. Nem beszélünk a cukorról, mert a fogyasztás mértékét kormányhatófági rendelkezés állapította meg s mindenki megkapja azt a mennyiséget, amihez jussa van s szívcsen elfelejtjük azt a fejeletlenséget, aminek vonaglásai között a rendszer Szegeden világra jött. De itt a tűzifa, itt a zsir, itt a petróleum s következnek sorjában a hasonlóan elsőrendű szükségleti cikkek, melyek ma abban a mértékben sem állnak a fogyasztók rendelkezésére, amilyent a fogyasztás számára a körtnányhatóság engedélyezett, vagy amilyen mértéket a józanul megszorított takarékosság 6zab meg. Nem lehet a közigazgatástól elvitatni ennek K gondoskodásnak nagy és felelősségteljes terhét. A közigazgatásnak közelebb kell jönni a mindennapi problémákhoz, a közigazgatás ma még kevésbbé lehet aktatolögatás és iratinfláció, mint valaha. A közigazgatásnak akkor kell felismernie s akkor kell nemcsak vállalnia de végeznie ezt a kötelességét, amikor még az elégedetlenség sehol nem morajlik fel. Régen rá kellett eszmélnie a közigazgatásnak arra, högy hatáskörét nem a szervezeti szabályrendelet állapítja meg. hanem az élet szükséglete és parancsa. Amikor a nemzetnek teljesítenie kell a nyugalom, a miínka és engedelmesség parancsát, akkor a közigazgatásnak az legyen a legfőbb' gondja és az legyen a legelső kötelessége, hogy a város polgársága számára lehetővé tegye o parancs teljesítésének elengedhetetlen feltételeit. Jól tüdja azt mindenki, hogy a közigazgatás nem nyithat zsírolvasztó üzemet, fakereskodést s nem fúrathat petróleumkutat. Senki se olyan dőre, högy a város hatóságától követeljen fatermclcst, vagy zsírolvasztást. K város hatósága tegye Csak meg azt, amit megtnnnio módjában áll, de semmiképpen ne elégedjen meg azzal, hogy meghallgatja a küldöttségekot s jószán"dékú, de cselekvéssel nem fedezett szavakkal igyekszik megnyugtatni minden küldöttséget. A hét végére váriák a tárgyalások folytatását A budapesti és bukaresti német követ Salzburgba, az olasz követ Rómába repült - A román kormány még nem jelentkezett ajánlatával — Hol lesznek a tárgyalások! Tovább fokozódnak a légi támadások Bukarest kedd éjszakáig még nem válaszolt a magyar kormány javaslatára és arról sem tett közlést, hogy ellogadja-e az nj határvonal elvi alapját. Ilyen körülmények között még nem lehet tudni, hogy milyen formában valósul meg a turnuseverini hivatalos közlemény utolsó mondata, de jólinformált helyen tudni vélik, hogy a félbeszakadt tárgyalások folytatására esetleg & hét végén kerülhet sor. A keddi nap eseménye az, hogy ugy a budapesti, mint a bukaresti német, illetve olasz követeket hazarendelték kormányaikhoz jelentéstételre. Berlin és Róma saját diplomáciai képviselőjétől kiván tájékozódást szerezni anélkül, hogy eddigi álláspontját megváltoztatná- Ez az álláspont egyelőre a megfigyelői helyzetet jelenti. Valószínűnek látszik, hogy csak a budapesti és bukaresti követek visszaérkezése után leliei számítani ujabb fordulatra- Nincs még döntés arról sem, hogy az esetleges tárgyalásokat hol folytatják majd. A diplomáciai szokásokhoz híven kézenfekvő volt az az elgondolás, hogy az újból meginduló tárgyalások szinhelyc most Magyaror* szagon legyen. A helyszín megválasztása azonban nem lehet döntő és számolnak azzal, hogy amenynyiben Bukarest elfogadja az uj határvonal tár* gyalási alapját, a magyar delegáció kész arra, hogv a közösen megállapítandó városba utazzék. Po most már Romániának meg kell iclölnie az uj határvonalat. A budapesti olasz hővel Rómába* a nemei hővel Salzburgba repüli Budapest, augusztus 27. A' magyar kormány várakozó álláspontra helyezkedett a magyar—romáin tárgyalások tekintetében. Annak ellenére, hogy kedd délig semmiféle értesítés nem érkezett Budapestre a román kormánytól, ugy számítják, ezen a héten ujabb tanácskozásra ülnek össze a magyar cs román megbízottak. Beavatott helyen ugy tudják, hogy a magyar kormány fölkérte a román kormányt, küldje el megbízottait Budapestre a turnu-severini zárókomraünikc utolsó mondata alapján. Erre még válasz ncin érkezett. Rómából jelenti a Stefani-iroda budapesti tudósítójának közlése alapján, hogy kedden reggel Rómába utazóit a budapesti olasz kövei, később a némel kővel repülőgépen Salzburgba ment. A buharesti hőveíeh repttlőulfa Bukaresf, augusztus 27. A német távirali { iroda jelenti: Fabrizius dr. bukaresti német kövcf kedden reggel jelentéstételre Németországba repült. Ch igi olasz követet szintén Rómaba hivták. Pllö mindig: lakosságcsere? Bukarest, augusztus 27. Egyes román lapok, köztük az Univcrsul, arra számítanak, hogy a magyar—román tárgyalások még ezen a héten újból megindulnak" a Bukarestből 'érkező uj ajánlatok alapján. A kedd délutáni Seara »Mi és Magyarország* eimen cikket ir, amelyben foglalkozik a magyar—román tárgyalások ügyével és megállapítja, hogy ezek a tárgyalások eddig sikertelenül végződtek. A lap reméli, hogy a tárgyalások nemsokára újból megindulnak, azonban továbbra is makacsul kitart a román részről annyira erőszakolt la-, kosságcsere elve mellett. Szinte viaszlemezre lehetne máfl felvenni eze- | ket a válaszokat: „a város hatósága jól ismeri a most ismertetett panaszokat s a maga részéről mindent elkövet annak érdekében, hogy a küldöttség szónoka által oly bölcsen hangöztatott kívánság minél előbb teljesülhessen. A magam részéről nyomban keresni fogom az érintkezést az ipari, kereskedelmi, földmívelésügyi, pénzügyi — a nem kívánt szó itt törlendő — miniszter urakkal s meg vagyok arról győződve, hogy őnagyméltósága toljesíten! fogja a szegedi iparosság, kereskedelem — a nem kívánt rész innen is törlendő — jögos kívánságait." A küldöttség ilyenkor éljenez s sűrű kézfogások között s tisztelettudó hajbókolások közben távozik. "Utána a titkár úr vagy levelet ír őnagyméltósága bölcs vezetése alatt álló minisztérium egyik előadója titkárának s vázolja benno az elhangzott kívánságokat, vagy feljegyzi a legközelebbi teendők közé ennek a levélnek megírását is. A város hatóságától ezen a téren támogatást, segítséget, buzgó és éber utánjárást s az eredményig nem pihenő kitartást kívánhat a város polgársága. Ha azt látnánk, hogy a város hatósága segítségével a város polgársága hozzájutott már egyetlen hasáb tűzifához, egyetlen deka zsírhoz, vagy egyetlen deci petróleumhoz, akkor nem tartanánk időszerűnele ezeket a sorokat. De amikor nem lehet a város ellátását rábízni a kereskedőkre és iparosokra, mert a forgalom szabályozása az áru kiutalása. a fogyasztás mértékének és módozatainak megállapítása hatósági teendővé vált 8 az árubeszerzés és szállítás a kereskedői tudás, ismeret és összeköttetés egyedül boldogulni nem tud, akkor a város hatóságának más irányt kellene kijelölnie és más tempót kellene szabnia a maga munkássága számára is. Könnyíteni cs eloszlatni a polgárság gondjait. — ez a közigazgatás igazi feladata s ahhoz csak érzékeny lélek és meleg szív kell, hogy meglássa a közigazgatás az akták mögött * gondok súlyát és mélységét is