Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-23 / 190. szám

DÉLMAGYARORSZAG Péntek, 1940. ¥111. 23. kereszteny politikai napilap XVI. évfoluam 190 s?ám Csomagolás hozben Csak" az Ujjongó boldogságban vetekedhetünk egymással, hogy ez a gondolat időszerűvé vált s hogy ami eddig vágyálom és ábrándkép volt, az most a reális tennivalók legelső sorában lép elénk. Ebben nincs köztünk különbség: az örömteli készülődés teljessége telíti a lelkeket, akár Erdély bércei, akár a Dunántúl lankái alakították is ki magyarrá a magyart. Mégis — yannak szavak, melyek mintha Barálságalanul súrolódnának azokhoz, akik itt maradnak akkor is, amikor Kelet felé felnyílnak majd a határok' s a magyar lélek és magyar akarat birtokba veszi azt, ami akko® is az övé volt, amikör idegen uralom hajtotta rabigájába. Talán korai volna most a szegedi egyetem sorsával foglalkozni, de talán koraiak azok a nyilatkozatok is, melyeket a hivatottság cs tekintély magaslatáról tesznek meg a szegedi egyetem várható sorsáról. Még egyszer mondjuk: boldogok vagyunk, hogy ez a kérdés időszerűvé vált s bogy a történelem fordulata ebben az irányban is elindította yégre — huszonkét fájdalmasan gyászos esztendő után, — a gondolkodást, de a boldogság felgyúló tüzein ne akarja senki elhamvasztani a szegcdi egyetemet. Mi most nem beszélünk arról, hogy ez a váFös milyen felmérhetetlen áldozatot hozott azért, hogy a kiüldözött kolozsvári egyetem méltó hajlékhoz jusson, de azért is, hogy ennek a városnak egyeteme legyen. S ha a közös fcélban és együttes áldozatkészségben lehetne (Valami különbségi tenni, akkor talán azt mondhatnánk, hógy az állam elsősorban azért áldozott, hogy fenntartsa a nagymultú kolozsvári egyetem termékeny folytonosságát, a város pedig azért áldozott, hogy évtizedes kívánsága valóra váljon s legyen végre egye'teme. Szegednek elsőségét elismerte a magyar nemzetpolitika és az alkotó magyar kultúrpolitika minden tényezője s azt, hogy melyik majgyar város falai között van egyetem, talán mégsem az a körülmény fogja egyedül megtezabni, hogy milyen sorrendben bomlasztja fel a mesterségeson kitenyésztett szomszédállamokat a történelem ereje és igazsága. A szegcdi léleknek fájdalmas hallani azokat a szavakat, melyek e kérdést megfosztva minilen problémától, sőt méltánylandó tekintettől, egyszerűen és lapidárisan akként formulázzák meg, hogy: — „a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról menekülvén, ideiglenesen Szegedre helyeztetett, — ebben benne van már a felelet is:' Kolozsváf egyetemét Erdély egész magyarsága visszavárja." Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar Kolozsvár el sem képzelhető egyetem nélkül. Kolozsváron kell, högy legyen magyar egyetem. de ez éppenséggel nem jelnthetl azt, h'ogy a magyar Kolozsvárnak ezt a jogos igényét Csak Szeged város pótolhatatlan sérelmével lehet kielégíteni. A péüsi egyetem fenmaradásának az a jogcíme, hogy Pécsnek szüksége van egyetemre, néni pedig az a. fájdalmas tény, högy Pozsonyt még nem vezérelte vissza a magyar gondviselés. Szegeden sem csak azért nyílhatott meg az egyetem, mert a kolozsvári majryn? egyetemet kiüldözték ősi falai közül, Kanom azért is, mert ennek a városnak jussa volt az egyetemi, város rangjához s ennek a Városnak legalább annyi joga volt az egyetemJ>oz. niint amennyire a magyar kultúrpolitika Szombaton adták á! a magyar emlékiratot Turnn Sevcrinben Elkészüli a maduar feduzék, nönj András beszámolt a minisztertanácsnak — Svájci leienfések Románia csöhönuös magatartásáról — Ujabb nehézségek Crafovában A német porti ütegek megkezdték a Csaterna és Délkelet-Anglia Dombázását Elkészült a magyar emlékirat. amellyel Hóry András rendkívüli követ pénteken reggel utazik vissza Turnu-Severinbe. Az emlékiratot, amely részletesen és határozottan ismertei a magyar álláspontot, előreláthatólag szombaton délelőtt nyújtja át a magyar delegáció vezetője Pop Valérnak. A szombati újabb tanácskozás felé a legnagyobb figyelem fordul. A nemzetközi sajtó széles terjedelemben foglalkozik a magyar emlékirattal és a svájci lapok Románia Csökönyös magatartásáról számolnak be. Arról írnak, högy Bukarest szeretné elhúzni a tárgyalásokat és inkább a tengelyhatalmak összeillését szeretné és még mindig a lakosságcserére hivatkozik. Szombaton mindenesetre jelentős naphoz érkeznek a turnw severini tárgyalások. Csütörtökön Crajovából is újabb nehézsé gek híre érkezett. Annak ellenére, högy mát megvolt az elvi megállapodóa román delegáció újabb fordulattal állott elő. 'A tárgyalások még folynak, összegezik a befutó jelentések. Ugy látszik- most már rohamléptekkel közeledik az angol sziget elleni totális támadás. Csütörtökön megszólaltak a nehéz parti ütegek< először hajókaravánt bombáztak, majd a délkeleti partvidékre zúdult a nehéz ágyuk tüze. A támadás tehát a küszöbön áll Szombaton áfadiák a magyar választ Budapest, augusztus .12- 'A küiüípuninisztériumban a legbehatóbban áttanulmányozták a román válasziratot. Csütörtökön kidolgozták a magyar jegyzéket a román kormány állal föltett kérdésekre. Hóry András, a magyar delegáció vezetője és Ujszászy István vezérkari ezredes, a küldöttség tagja pénteken az Orient-expreszszel utazik vissza Turnu-Severinbe. A tárgyalások színhelyére este érkeznek meg. A román delegáció is pénteken este érkezik TurnuSeverinbe. Szombaton délelőtt ül ismét össze a két delegáció, a tárgyaláson Ilórv András ismerteti a magyar kormány válaszjegyzékét, amelyet irott példányban átad a román küldöttség vezetőjének, Pop Valérnak. Hftru beszám olóío a minisztertanács elölt Budapest, augusztus 22. A kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével 1 Csütörtökön délután bét óraköf minisztertanácsot tartottak, amelyen Hóry András rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar delegáció vezetője, beszámolt a turnuseverini magyar-román tárgyalásokról. A minisztertanács fél tíz órakor ért véget. „Románia csököngös" A Basler Nachrichten budapesti táviratot kő zöl, mely szerint semleges megfigyelők azon a véleményen vannak, hogy Románia csökönyös magatartása miatt változatlanul igen csekély a kilátás a megegyezésre. A »Neue Zürcher Zeitung* Bukarestből érkezett tudósítása foglalkozik a magyar—román kérdéssel. Bukarest szeretné keresztülvinni a tárgyalások elnapolását cs megegyezés helyett jobban szeretne a tengelyhatalmak diktátumát, minthogy abban az esetben a területveszteségeket felsőbb hatalom parancsának lehetne feltüntetni, így a kormány a közvélemény előtt elháríthatná maörökkévaló érdekei harcoltak a szegedi egyetemért. Kolozsvárral együtt annyi magyar területnek kell visszakerülni az ország megcsonkított testéhez, amennyi bőven el fog tudni látni hallgatókkal egy teljes és önálló egyetemet is. Amiko® a közoktatásügyi miniszter állapítja meg a magya® egyetemekre felvehető liallgatók számát s amikór Erdély felé néző hatá® megnyílta előtt már: hiány mutatkozik az egyetemet végzettekben, akkor az Erdélyre vonatkozó igények kielégítése ntán olyan mértékben kell majd emelni az egyetemi hallgatók számát> hogy ez a különbözet elégséges lesz egy népes egyetem padsorainak megtöltésére. Ezeknek megfontolása mellett rendkívül fájdalmasan érinti Szeged polgárságát az az egyszerűség, az a. magától értetődöttség, az a pröblémanélkiiliség, amivel egyesek a szegedi egyetem sorsát egy kézlegyintéssel elintézhetönek tartják. A kérdés elintézésének ezt a magától értetődő egyszerűségét sehogy sem lehet összeegyeztetni azokkal a felejthetetlen szavakkal, melyek — rosszabb időkben, — a város cs az egyetem összeforrottságát hirdették s melyek minden ünnepélyes alkalommal hangsúlyozva emelték ki az érdemeknek és áldozatoknak azt a monumentális mértékét, amit ez a város s ennek a városnak polgársága tud felmutatni. Nekünk fáj ez a hirtelen csomagolás, bármily örömmel tölti is el szegedi szívünket az a tény, az a valóság, ami erre a régenvárt cs régenesdekelt alkalmat megadja. S ha el is kell búcsúznunk azoktól, akik nem érzik jól magukat e város falai között, vagy akiket szívük visszavezet azokra a tájakra, hoi bölcsőjük ringott, arra kérjük őket, hőgy Csak azt vigyék magukkal innen el, ami az övék. De a szegedi egyetem nem az övék s ha csomagolnak a boldog útra, könyveik és fehérneműjük mellé ne akarják miudenáron bepakolni a szegcdi egyetemet is-