Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-22 / 189. szám

Szombaton hirdetik ki a rendőrségi palota tervpályázatának eredményét (A Délmagyarország munkatársától) Jelen- | lette a Délmagyarország, hogy a közgyűlés ál­tal kiküldött zsűri szerdán kezdi meg a rend­őrségi palota tervpayázatára beérkezett pálya­művek fölülbírálását. A zsűri szerdán délelőtt 11 érakor Pálfy József dr. polgármester el­nöklésével összeült. Résztvett az ülésen Tu­kats Sándor dr főispán, valamint Buócz Béla 'dr fökapitányhelyettes és az iparügyi minisz­térium kiküldöttje. 'A pályázatok felülvizsgálása lassan halad előre, meri a 19 pályamű átnézése bosszú időt yesz igénybe. Előreláthatólag szombatig tart, amíg valamennyi pályamunkát átnézik, ekkor valószínűleg kihirdetik a pályázat eredményét Addig mindennap, délelőtt és délután együtt lesznek a zsűri tagjai. Amint értesülünk, a zsűri annyit máris megállapított, högy a pár lyaművek szinte kivétel nélkül rendkívül szép és értékes munkák, bármelyik kerül kivitele­zésre, Szeged rendőrpalotája egyike lesz a leg­szebb építményeknek. Államfők és államférfiak a politikai bíróságok előtt Irta BALOGH ARTHUR a Ferenc József egyetem nyugalmazott ny. r. tanára Országokra zudult nagy katasztrófák utáu min­dig koresni szokták a bűnösöket, akikre — ugy hiszik — a bekövetkezett zerencsétlenségért való felelőssé gsulya nehezedik. A felzaklatott kedé­lyek lecsillapodnak, az általános keserűséget eny­híti oz igazságszolgáltatás, ha van kit bűnbakként odaállítani. Most Franciaországnak a németek által történt /©veretése után a Vlchybe menekült kormány bíró­ság elé akarja állitani mindazokat a volt francia kormányférfiakat, akiket vétkeseknek gondoJ az Ország balsorsának előidézésében. Külön bíróság fog ügyükben Ítélkezni. Elsőnek hir szerint az internálásban lévő Mandel volt miniszter kerül a vádlottak padjára. Ki fogják hallgatni Lel>run le­mondott köztársasági elnököt fs. Országvezctöket, államférfiakat ez a mnőségük természetesen nem mentesíthet a felelösségrevouás alul, ba az állami érdekek súlyos kárával végez­ték kormányzati teendőiket, vagy ugyanígy mu­lasztásokat követtek el. felelmők kell ezekért és még sokkal súlyosabb büntetés' érdemelnek, mint a közönséges polgár, mert nagy hatalmuknál lóg­va sokkal súlyosabb károkat okozhatnak az or­szágnak. A miniszterek felelőssége minden mo­dern államban el van ismerve. Angliában már a XIV. század végétől kezdve az alsóház vád alá helyezheti és a lordok háza elítéli a minisztereket ez állam elleni súlyos vétség, vagy nagyobb tör­vénysértés esetében. Régebben sok ilyen eset volt. de Í80tí óla egy sem fordult elő. Az angol mondás szerint: „A király nem tehet rosszat." Uralkodókat nem lehet felelősségre von­ni, helyettük minisztereik felelnek. Cromwell lefe­jeztette I. Károly angol királyt, a francia nem­zetgyűlés is XVI. Lajost, do ezek forradalmi té­nyek voltak. Az 1870. évi német—francia háború után Bismarck, a vaskancellár arra gondolt, hogy nem­zetközi biróságot kellene felállítani a háborúért felelősek ezek között 111. Napoleon megbüntetésé­re. Miután azonban tudta hogy Anglia és Orosz­' ország ebbe nem egyeznének bele, elálott ettől a tervétől. A köztársaság, ellentétben a králysóg­gal, az államfőt sem veszi ki a felelösségrevouás alul. A francia elnök árulásért, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke ugyanazért, vagy más súlyos bűntényekért felelősségre vonható. Mind­kettőt a kamara helyezi vád alá és Ítélkezik felet­tök. A világháborút befejező békekötések idején a szövetséges hatalmak nemcsak az uralkodók bün­tetlenségének elvével akartak szembehelyezkedni, hanem a békék megkötésénéi addig általánosan követett gyakorlattal is. A korábbi békekötések ugyanis rendszerint egy úgynevezett amnesztia szakasft foglallak magukban, amely a háború fé­nyéből származó sérelmekre boritotla a feledés fátylát. A szövetséges hatalmak ezzel ellentétben 'II. Vilmos Volt némef császárt nemzetközi hiróság elé akarták állitani. Szerintük a világháborút Németország és volt császára akarta. Ezek az ö megítélésük sze­rint »a világtörténelem legnagyobb bűnét* követ­ték el. A békekonferenciának a felelősségek meg­állauitására kiküldött bizottsága megállapította, hogy a háiborut tulajdonképpen Németország idéz­te fel azzal, hogy az antant hatalmak által felaján­lott minden békítési kísérletet visszautasitott. A bizottság szerint a szövetséges és társult hatalma­kat az vonta egymás után a háborúba, hogy Auszt­ria-Magyarország hadat üzent Szerbiának, Német­ország Oroszországnak és Franciaországnak és megrohanta a semleges Belgiumot. Ehhez képest a versaillesi békeszerződés 227. cikkébe felvették, hogy a szüvetséges és társult hatalmak II. Vilmos volt német császárt vád alá helyezik „a nemzet­közi morál és a szerződések szent tekintélyének legsúlyosabb megsértése miatt". Külön biroság fog felette Ítélkezni, amely öt tagból fog állani és ezeket az Északamerikai Egyesült Államok, AngÜa, Franciaország, Olaszország és Japán fogja kine­vezni. A volt császárnak a védelem joga biztositva lesz. A szövetséges és társult hatalmak meg fog­ják keresni a németalföldi kormányt, hogy II. Vilmost bíróság elé állítása végett nekik szol­gáltassa ki. A volt császár megbüntetésének gondolatát be­telni nem tudó bosszúvágyukban a franciák és az angolok eszelték ki. Az amerikaiak, élükön W i 1­sónnal, ennek leghatározottabban ellene voltak. Do mint sok más alkalommal, a békekonferencia egész folyamán, ezúttal sem tudott a Wilson állás­pontja érvényesülni. A versaillesi békeszerződés ama pontját Lloyd George befolyásának lehet tulajdonítani. Clémenceauval együtt mindig ő volt o!l, amikor a németeket sújtani kellett. A németek »Isten büntesd meg Angliát!* fohászra azzal felelt: >A császárt fel kell akasztani!* De a dolog nem ment olyan egyszerűen, ahogyan ő el­gondolta. A terv kieszelői nem gondoltak mindenekelőtt arra, hogy törvény nélkül büntetés legfeljebb az emberevök világéban van. A volt császárt »a nem­zetközi morál* legsúlyosabb megsértésével vádol­ták. Dc mi az a »nemzetközi morál«? Hol vannak megírva annak törvényei? Mi képezi annak meg­sértését? A nemzetközi jog mindezekre még nem adott feleletet. Vagy talán a felállítandó bíróság fogja mindezt eldönteni? Civilizált államok vi­lágában szintén lehetetlen dolog, mert ha a bíró­ság uj bűntényeket és büntetéseket állapíthatna meg, akkor nem az igazság osztogatója, hang» n zsarnokság legnagyobb eszköze lenne, amelynek iszonyú hatalmától való féltében senki se hajthat­ná fejét nyugodtan álomra. A volt császár felett tehát a felállítandó külön bíróság nem ítélkezhe­tett volna, mert amivel vádolták, olyan bűntény nem létezett s igy büntetni sem lehetett. De ha még mindennek az ellenkezője állott vol­na is fenn, akkor is az elitéléshez az lett volna szükséges, hogy tényleg legyen, aki felett Ítélkez­zenek, vagyis hogy a volt császárt — amint mon­dották — ^megfogják*. II. Vilmos azonban nem adta magát ellenségei kezébe, mint I. Napóleon. Miután a koronát letette, Hollandiába vőnult ön­kéntes számkivetésbe. A szövetségesek 1920. ja­nuár 15-én kikérték Hollandiától. A jegyzék is­métli, hogy II. Vilmós Németországnak a háború­ba lépése által »a világtörténelem legnagyobb bű­nének elkövetője* és nem létező nemzetközi törvé­nyek megsértésével vádolia a volt uralkodót Vé­Kai! 30-40-50 dekás éiő flszol hotcsa nagy mennyiségben olcsó áron kapható Antaliig -nál! gül a jegyzék a holland nép érdekében állónak mondja, hogy nc tiinjön fel ugy, mintha a bekö­vetkezett katasztrófa fő szerzőjének pártfogója lenne, menedéket adván neki területén. Az antant* hatalmak arra számítottak, hogy Hollandia meg fog hajolni akaratuk előtt. Igazságuk hiányát ha­talmukkal vélték pótolhatni. De nagyon csalód­tak. A holland kormány válaszában arra utalt, hogy Hollandia nem szerepel a versaillesi bék©­szerződés aláirói között és annak hivatkozott sza­kasza semmi kötelezettséget nem ir elő a holland kormányra. A kormány tehát fenntartja magának a jogot, hogy az ügyben saját belátása szerint járjon el. A nagykövetek tanácsa 1920. február 14-én ujabb jegyzékben követelte II. Vilmos ki­adatását, ismét sikertelenül. Ezalkalommal a hol­land kormány azt válaszolta, hogy vétkezne aí nemzet becsülete ellen, ha a szövetségesek kíván­ságának eleget tenne. Ezzel azután a volt császár elitélésének terve végleg dugába dőlt. Nemcsak a volt császárt szerették volna bíró­ság elé állitani, hanem a versaillesi békeszerző­dés 228. cikkébe azt is bevették, hogy a német kor­mány elismeri a szövetségeseknek jogát, saját ka­tonai bíróságaik elé állitani mindazokat a néme­teket, akik a háború törvényei és szokásai elleni cselekményeket köveitek el. Ezeket a német kor­mány a szövetségeseknek kiadni tartozik. A nagy­követek tanácsa 1920 február 3-án a német béke­delegáció vezetőjéhez intézett jegyzékében mint­egy 900 német kiadását követelte. Ezek sorában voltak a többek között: Ruprecht volt bajor trónörökös, a württeniborgi herceg, B ü 1 o w és B e (h m a 0 n-H o 11 w e g volt kancellárok, M a­ckensen. Kluck. Ludendorff, Falkén­hayn és Hindenburg hadvezérek, Tirpitz admirális. A német kormány azonban ezeknek egyikét sem adta ki. Csak arra mutatkozott haj­landónak. hogy a lipcsei birodalmi törvényszék elé fogja állitani mindazoknt a németeket, akiket a szövetségesek a háború törvénycinek és szoká­sainak megsértésével vádolnak. A volt császár ki­szolgáltatása és a német államférfiak és hadve­zérek megbüntetése épp ugy csak papíron maradt, mint ahogy nem lett semmi a szövetségeseknek abból a fogadkozásából, hogv Németországot ai Jóvátételeknek az utolsó fillérig való megfizeté­sére fogják szoritani! Mi lesz a folytatása a francia kormány elhatá­rozásának. hogy az ország halsorsának előidézé­sében vétkeseket bíróság elé állítja, nem lehet tudni. Az igazságtevést megnehezíti az, hogy ha­sonló esetekben a kellő tárgyilagosság nincsen1 meg az emberekben. És ha a volt francia állam­vezetők közt egyeseket vétkeseknek fognak ta­lálni. nem kevésbbő vétkes a parlament is, amely hibáikat nem vette észre, őket idejében el nem tá­volította. meg nem buktatta és ezáltal az országra nézve káros működésűket továbbra is lehetővé telte. Párisi Nagy Máz Rt. zened fCsekonlcs és Kiss-ufca sarok NÖI DÍVA TÁRUK: Női müselyemharisnya P 1.98 Női öves harisnyatartó —.98 Női öves nanszu melltartó —.68 Női atlaszcsikos nadrág P 1.58 Vlüselyem női táncnadrág —.98 Alpacca műselyem női kombiné P 2.78 Alpacc9 műselyem női kombiné kishibás P258 Charmeuse női műselyem kombiné P 3.48 Charmeuse női műselyem kombiné kis­hibás P 3.18 Alpacca női műselyem reform nadrág P 1.68 Charmeuse női műselyem reform nadrág P 2.18 Vfoussliri zsebkendő —.48 Préselt női bőröv —58 Vlüselyem női ruhagallér —.98 Női la klott ernyő P 5.38, P 4.38 Női csikós műselyem ernyő P618 Színes női sokni —.48. — Divat női retikül P 1 98 Préselt piros divaj női retikül P 3.18 Belül zipp-záras divat női retikül P 4.48 Női bőr erszény —.SÍ

Next

/
Thumbnails
Contents