Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-14 / 158. szám

Honvédelmi szolgáltatások A korszerű háború a hadviselő államokat élő és hólt erőforrásaiknak teljes kihasználására kényszeríti. A mogzósított haderő szervezeteihez szükséges emberi, állati és egyéb anyagban mutatkozó igénynek nagy része már békében, a békehaderő kereteiben rendelkezésre áll, nagy részét azonban az ország polgári készleteiből teremtik elő. 'A hadsereg békekeretclben és táréit készleteiben kell tartani azokat az anyagokat) amelyek a hadi hadrend szükségletel ugyan, azonban az ország polgári készleteiből nem fedezhetők. Ilyenek pl.í belovagolt hátaslovakuak nagy száma, lőfegyverek, lövegek, lőszerféleségek, harckocsik és hadi repülőgépek. A polgári készletből fedezhetők viszont: igás állatok, országos járművek, szekerek, kordék, vasúti szállító eszközök, vízi járművek, meglévő posta, távbeszélő- és távíró berendezések. Egymagában a békehadsereg ember és állatállományának eltartása, valamiut a szorosan Vett hadieszközök beszerzése és fenntartása az államok pénzügyi gazdálkodásaira, — különösen a jelenlegi külpolitikai adottságok mellett, rendkívüli terheket ró. Természetesen törekvés marad tehát, liogy mindazt, amit az országos polgári készletből előteremtehetnek, onnan vegyék és ezzel a hadsereg beruházásának és fenntartásának roppant tehertételeit ne tetézzék. A mozgósított hadseregnek polgári készletekből való kiegészítését azonban törvényesen kellett szabályozni. Erre a szabályozásra szükség volt, nehogy mozgósításkor a hirtelen fellépő kereslet túlságos áremelkedést Bkozzon. Szükség vBlt erre azért is. mert manapság, a totális hábórú korszakában nem lenne erkölcsös és megengedhető dolog, ha valaki a nemzet terheiből magát kivonná, vagy az államban tömörült egyedek háborús erőfeszítéseit éppenséggel a maga javára aknázná kL Az emberi igazságossági szempontok méltán megkívánhatják a tehetősebbektől, hogy javaikkal áldozzanak a köznek akkor, amikor fa nemzet küzdelme a legdrágább emberi kincsnek, az életnek feláldozását is megköveteliA polgárság javaiból a hadsereg céljaira Igénybe vehető eszközök féleségeit és igénybevételi módozatait az 1939. évi II. t. c"., a Honvédelmi törvény szabályozza. Ez a törvény tartalmazza a Honvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat és rendelkezéseket. A honvédelmi szolgáltatások' tulajdonképpen személyi és dologi természetűek lehetnek. A személyi szolgáltatásokhoz tartozik a testi és szellemi munkakötelezettség. Ez a honvédelmi munkakötelezettség elvileg a betöltött 14. életévtől kezdve a 70. életévig általában, bemre való tekintet nélkül, mindenkire kötelező, azzal a. megkötéssel, hogy a 16. életévig t munkára kötelezettet csak lakóhelyén vagy, lakóhelyéhez közel, nőket pedig Csak akkor lehet ilyenformán alkalmaznunk. Ka ez az elfoglaltság 'Családi hivatásában nem akadályozza őket.. 'Altalános elv az. hogy mindenki ott teljesítse munkakötelezettségét, ahol legjobban használható. Amennyiben a közérdekű munkaszolgálat gyakorlati kiképzést igényel, úgy ez a kiképzés évente nem haladhatja meg a három hetet és az évente tekintetbe .vehető egy heti gyakorlati kiképző időszakot, A dologi szolgáltatásokhoz tartoznak a KeNagy melegben használjon villanyvasalót és ventillátort legolcsóbban beszerezhető Deutsch Rlberf kft. Kárász utca 7. Telefon 18—71 ISTVÁN DENES k önyvkereskedét SZEGED, Kigyó-u. 2. Telefon 17-90. Papír- és irószerosztályomaf megnyitottam Irodai, iskolai és háztartási cikkek, angol és német luxuslevélpapirok, üzleti könyvek, müvész-papirszalvéták, fotóalbumok olCSŐ áron nagy választékban. „Turcsány" töltőtollak és csavarósirónok szegedi egyedárusitása. szállásolási kötelezettség, amely közületeket és magánosokat kötelezhet arra, hogy a hadsereghez tartozó egyéneket és állatokat a katonai szolgálat szükségletei szerint szállásaikba fogadjanak, vagy ilyenek beszállásáról gondoskodjanak. Idetartozik a lovaknak rendelkezésre bocsátása is, a fuvarozási kötelezettség, a szárazföldi és vízi járművek, illetve gépjárművek, valamint kerékpárok szolgáltatása is. E dologi szolgáltatások fejében az állam a szolgáltatók részére előre megszabott térítést fizet, a törvény ellen szegülőket pedig megfelelő büntetéssel sújtja. A honvédelmi szolgáltatásokhoz tartozik ezenfelül terményeknek, szellemi találmányokI nak", hadiipari üzemeknek és gazdasági közületeknek a szükséges mérvben előírt rendelkezésre bocsátása is. A hadiszolgáltatások megszabott teherbírását mindenkür az a határ fogja megjelölni, amelyen belül a hadsereget tápláló anyaország termelésének biztosítása még lehetséges. E határ tehát rendszerint a hadviselés intenzitásától és szükségleteitől függ. Amint azonban a jelenleg dúló nagy mérkőzés eseményeiben igazolja, a sikerek mindig ahhoz szegődnek amelyik fél anyaországúnak nélkülözéseit hősiesen és igazságosan megosztva elvállalja és mindenét küzdő hadsereg szolgálatába állítja. Huszesztendő kalandos élményei után letelepedett és csárdát nyitott Szegeden egy neves magyar futbalista Színes emlékeiről mesél Zsigmond Vilmos, a világotjárt magyar kapus (A Délmagyarország munkatársától) Húsz esztendővel ezelőtt egy igen tehetséges, fiatal futbalista indult el Szegedről a távolban délibúbként csalogató hírnév és dicsőség felé . . . A magyar labdarugó sport akkor nagy fejlődés előtt állt s a karrierről álmodó ifjúság egész lelkével és min len • igyekezetével törekedett a futball szolgálatába, mert megérezte az új idők szollemének parancsszavát*. „Ép testben ép lélek!" — harsogta ez a vezényszó, mintha a római testkultusz világából csendült volna vissza . . . S a világháború vérzivatara után egy életerős, új nemzedék indult útjára az érvényesülés felé . . . Igy indult el Szegedről Zsigmond Vilmos is, a szegedi labdarugósport fiatal kapusa, akinek szerepléséhez nagy reményeket fűztek. Többízbeu délmagyarorszégi válogatott, játékos yolt s miuden vágya abban összpontosult, hogy a Ferencváros kapusa lehessen- Miután elvégezte felaőipariskolai tanulmányait, a Ferencvárostól meghívást kapott s felutazott Budapestre- Itt tréningmérkőzésen mutatta be játéktudását s olyan sikere volt, hogy nyomban le is szerződtették volna de . . . — Szegény voltam s nem volt kitartásom, megélhetésem ... — mondja, amint itt ül ínost vélünk szemben húsz év után, kissé ezüstös hajjal és barnára lesült, markánsvouású aroCál, átnelyen a hátamögött lévő, kalandos élményekkel teli évtizedek rajtahagyták nyomaikat ... — Szégyellem bevallani, hogy nincs miből élnem addig, amfg állást kerítenek nekem. A Ferencváros trénere akkor Bródy volt, ö jött velem különböző üzemekhez,) ahol képesítésemnek megfelelő állást helyeztek kilátásba. Várnőm kellelt volna s miután nctn volt pénzem, sohasem teljesülhetett ifjúkori álmom, hogy a Ferencváros kapuját védhessem .. . „Elindultam szerencsét próbálni" Zsigmond Vilmos elmondotta ezután, hogy; Budapesten bekerült a kereskedők sportegyesületébe, ahol nyomban pénzt adtak neki. Újdonság volt ez számára, hiszen idehaza amatőrjátékos volt és nem is álmodta, hogy a labdarúgással pénzt is lehet keresni .. « — Nagyon meglepődtem, amikot. egy szép bankót nyomtak a kezembe ... — mondja mosolyogva —, aztán a fővároshoz kerültem állásba, késöb pedig a magyar—Olasz Bankhoé csábítottak el. Itt azonban egy év múlva már. láttam, hogy nem haladok előre s mikor Briinnböt egy sportegylettől' kedvező ajánlatot kaptam, flzctéinélküll szabadságot kértem ti bankban és elindultam szerencsét próbálni... Zsigmond Vilmos ajkáról peregnek a színes. érdekes emlékek. Három évig működött Briimiben, ahol megnősült, családot alapított. Majd Prágába hivták. ott egy évig futballdh