Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-11 / 155. szám

Ifau vduMen élek... I&naetíeH JuUá&z-t/ets UUóloi Az elfelejtett költő végre talán 'divatba jön . . . Mindenesetre nem kellett annyit vájnia a szegedi csönd , legnagyobb poétájának, mint Francois Villonnak . . . Végre elkészülnek — ha a jelek nem csalnak — Juhász Gyula összes verselt tartalmazó kötetek, egy teljes Juhász-kiadás, amelyre oly régen várt már a magyar olvasóközönség. Hiszen ez a „vidéki költő" gazdag könnyelműséggel szinte szétszórta elkallódott lapokban, ismeretlen helyeken legdrágább remekműveit. Eddig az „öszszegyűjtött Művek"-nek csak az első — és nem teljes — kötete jelent meg, talán nemsokára elkészül a második kötet is, amely remélhetőleg helyrehozza sok év hiányát és kgtrigálja az első hibáit, végre talán összefoglalva fölvonul majd a modern magyaí líra egyik legnagyobb értékének egész ocuvre-je. És míg könyvtárakban, múzeumokban, elsárgult újságokban kutatják föl az elveszett, elmerült Juhász-verseket, érdekes, ismeretlen, távoli helyekről egymásután bukkannak föl a költő életének érdekes és jellemző emlékei- Ezek között is a legérdekesebbek azok, amelyeket iskolai évkönyvek őriznek, bizonyítva Juhás2 Gyula elhivatott tanári nemességét, de azt is, hogy ez a magányos, hallgatag költő életének jntolsó percéig — a fiatalok és a fiatalság költője volt és mafad tovább is az idők végéig. Fiatalok még itt vagyok! — mondotta utolsó kis kötetének fiíme (és amelyről az Összegyűjtött Versek első kötete olyan könnyen megfeledkezett), de ezentúl minden megnyilvánulása Ady szavait is idézi: Ifjú szivekben élek... Csak tegnap olvastuk a szegedi piaristák gimnáziumának értesítőjében azokat a meghatóan szép sorokat, amelyekben Diósi Géza dr. írta meg a piaristadiákok önképzőkörének százéves kultúrtörténetét és ezek között akadtunk rá arra a húsz év előtti vasárnapdélelőttre, amikor a költő áhítatos szívyel megjelent a gimnáziumi önképzőkör Ady-ülésén, könnyes szemmel hallgatta a lázban égő kisdiákok 'Ady-dobhanásait, majd maga is fölállott és ott a kis gimnázista diákok között a nyugalomba küldött középiskolai tanár, a holnapös királyi költő könnyfátyolos szemmel beszélni kezdett a lelkes diákok között . . . Most egy másik iskolai értesítő van előttünk,— a salgótarjáni állami kereskedelmi középiskola első évkönyve, amelyet nagy szeretettel, megható A RÉIMAGYARORSZÁG hOlcstinhöniívfdrdnah Katalógusából: Majthényi György: Ali basa meg a kacsa kalandjai. 2—4 1 Majthényi György: Ali basa meg a kacsa 2 4 2 Bal la Ignác: A Roth'schildoK 2—4— 4 Borbély László: Magyar fiu Kongóban 2—4—5 Gundel Károly: A vendéglátás művészete 2—4— 7 Baktay Ervin: Körösi Csorna Sándor 2—1— 8 Balla Ignác: A Duce és a dolgozó uj Itália 2—4— 9 Hegedűs Sándorné, Jókay Jolán emlékiratai: Jókai és Laborfalvi Róza 2—4—10 Bókay János: Karosszék 2—4—11 Esztérhás István: Háborúban nőttünk fői 2—4—12 Balassa Imre: Moliére 2—4—13 Dékány András: Tátrai tüzel? 2—4—14 Nagymihály Sándor: Egyszer nem volt Magyarország, Horthy Miklós és a szegedi ellenforradalom 2—'4—15 Bónyi Adorján: Uri világ 2—4—16 ifj. Bókav János: Megvédtem egy asszonyt 2—4—17 Harsánv'i Zsolt: Szólalj, szólalj virrasztó I., II. k. 2-4—18 Clair Vilmos: Párbaj-codex 2—1—19 HAVI 80 FILLÉRÉRT MINDEN HÉTKÖZNAP CSERÉLHET KÖNYVET lelkesedéssel és emelkedett szellemmel állított össze a szegedi iskolatermekből elkerült Gerhauser Albert dr. igazgató. A salgótarjáni kereskedelmi középiskola évkönyvének első oldala egy ismeretlen Juhász-verssel indult el a diákok felé és egyben megmentett az elkalódástól egy eltemetett „vidéki" Juhász-verset. Az eredeti, tiszta diákos betűket őrizve, facsimilében közli az értesítő ezt az eddig kiadatlan yerseti PROLOGUS a salgótafjdni gimnázium diákjainak 'A láva lenn forrong az éjben, Komot sötéten kavarog, Világ kohója rejti mélyben-. Nem látják a Csillogó napok. De főff, de küzd, de várja sorsát. De tisztul és szent tűzben ég, Fölötte az örök menyország S egyszer fölküldi a setét! Mert küldetése, hogy kitörjön A hegyfe, fényre, égte fel, Átadjon a kevély tetőkön, Mig a föld méhe énekeli És termékennyé lesz nyomában Az ős talaj, a bús mező, Uj életet fogan a láva. Virágot nyit a tűzeső! '.A mélyben új harc kalapácsát Zengetik üllőn új erők': 'Az élet zúgó, örök árján Szerencse föl! bálrali, mezők! Juhász Gyula A" prológust a költő 1926-ban írta a salgótarjáni Chorin Fcrcn'fi Magángimnázium önDECMXGYARORSZAG - C 1940 JULIUS * p képzőkörének ünnepélyére. Ma már nem tudni ki kér.te ezt az alkalmi verset, amely mindjárt a születés lázában kilépett az alkalmi prologus tűnő horizontjából, de akárki kérte, akáíki felé fordult a szegedi költő, megint milyen messzire igazolja: Ifjú szivekben élek. . . Nem jöhetett ölyan kérés a fiatalok felől, amelyet azonnal ne teljesített volna. Fönt szen.vodve os utolsó évek keserves fájdalmaiban, a szanatóriumban, amelynek pavillonjai ilyen nevet viselnek: „Türelem", „Irgalom", — ott a szanatóriumi szobában elűzve az emberektől és lezuhanva a legmélyebb bánatokba, ott is a fia-' talok felé kívánkozott: Fiatalok még üt vagyok ... A Prológus nyilvánvalóan szózat az elnyomott népek infernojában gyötrődő trianoni magyarsághoz, szózat a magyar ifjúsághoz. És Gerhauses Albert dr. igazgató a következő sorokkal helyezte el a verset iskolaja első évkönyvének első oldalára) JA verset szimbólumként helyeztük el elsQ évkönyvünk lapján. Szimbólum itt a salgótarjáni magángimnázium diákjai számára írt vers, hogy iskolánk elődjének nemes tradícióit hűséggel fogjuk őrizni, hogy azok továbbra is izzó fiatal magyal) lelkek öntőtégelyei legyenek. Szimbólum első könyvünk első latiján egy magyar költő verse, hogy iskolánkat az alkotó magyaí szellem templomává és hitvalló szószékévé avatjuk." .Valóban igaz, ennél szimbólikusabbari és ennél meghatóbb'an, nemesebb gondolatban; nem lehetett volna megnyitni egy új iskolai első könyvét Az iskola egy nagy magyar magányos költő magyar mnzskiájávai szól az ifjúsághoz. Ez a vei) is hozzátartozik az összes. Müvek összegyűjtött kiadásához és nagyon hozzátartozik Juhász Gyula portréjához .. , De hirdeti azt a szellemet is, amellyel egy szegedi tanár elindult a salgótarjáni diákok felé . . , — (v, gy.j Napfoltok okozzák a háborút és az esős időt cAmertkiban a íl évenként szaporodó napfolt-maximumokat tekintetbe veszik a biztosításnál (A Délmagyarország munkatársától) A legutóbbi, borzalmas erejű, tornádószerű eső ismét fölvetette az idei esős nyár problémáját Valami szimbolikus jelentősége van annak, hogy az idén úgy látszik, a tefmészet erői is megbokrosodtak s minden zsilipet megnyitnak, amelyen át időnként, sőt csaknem minden nap víz ömlik alá a földekre ... A népi fölfogás elsősorban Medárdust okolja ezért az esős nyárért A néphit ugyanis azt tartja, hogy ha Medárdus napján esik az eső, akkor 40 napig állandóan esős idő lesz. Ebben az esztendőben a rendkívüli hideg tél, hűvös és esős tavasz után májusi fagyok voltak és Medárdus is azzal rémítette meg az embereket, hogy esőt hozott ... A medárdusi jóslat pontosan be is yált, egész június esős völt s néhány napos meleg után most ismét esőt kaptunk. Sokan állítják, hogy az esőzések a nagyon hideg tél és a szokatlan tavasz következményei, sőt akadnak olyanok is, akik az esőzésekért a. nyugati háborút s főként az ágyúzásokat teszik felelőssé. Ezzel szemben megállapították, hogy a június elején jelentkező esős időjárás Középeurópa rendes időjárási formáihoz tartozik. A júniusi esőzéseknek semmi köze a szokatlanul érős télhez s a tavasz időjárásaihoz. Az igazság az, hogy Középeurópában június elejéű alakul ki az ide-oda ingadozó időjárás állandó képe. Ekkor a helyi szelek és szeszélyesen ingadozó időjárási formák szerepét az állandó időjárási formák veszik át. Mi okozta a juniust esőzéseket? A júniusi esőzéseket elsősorban a páratelt óceáni légtömegek okozzák. Június elején indulnak el az Atlanti Óceán északnyugati részéből azok a hatalmas mennyiségű levegőtömegek, amelyek páratelt légtömböket hoznak! Európa felé. Ezek a légtömegek bőséges esőzéseket okoznak Középeurópában. Nagyon sofo szón szükség van a júniusi esőre, amiről a gazdák normális körülmények között azt mondják, hogy aranyat ér- Az idén bizouy elmaradhattak volna a juniusi esők, mert a tavaszi áradások alaposan eláztatták a földeket. A júniusi esőzések állandóságát még egy rendkívül érdekes időjárási jelenség biztosítja. A lehullott esőnek nagy része a meleg miatt elpárolog s az elpárolgott nedvességből felhők képződnek. Az idén ez okozta a július elején ismét bekövetkezett esős időt. Ilyen formám ugyanis érthet;, hogy ha június végén esőzések vannak, növekszik a yalószíuűsége annak, hogy július hónapban is esők lesznek. Természetesen egy általános időjárási helyzetváltozás, például a szél irányának megfordulása, vagy a levegőnyomás emelkedése ismét meghozza a jó időt, A napfoltok számának növekedése sok földi jelenségre rányomja bélyegét s íav a leg-