Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-11 / 155. szám

DELMAGVARORSZAG rSiííOrfOh, 1940. III. II. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. éVfOlUOlll 155. SIÓII I Történelmi találkozé VSHBV^^F7ffill9HiHBflHHDH99SBSRGHHHHÍ HHHHBRHHH UK6SP3IHHHHH^HE9BI^HNÍHHB^^ ' Münchenben lfi!?x, Telehl, Ciano, CsáKij es Ribbentrop hit ts félórás fanácshozása. — \ minlszferelnöh es hoioauminlszfer deiulán Salzburgba ulozoff, cstlfórfóhón reggel ünnepélyesen fogadták Budapesten Nagyarányú olasz—angol Qfhozef a Földhözl-fengcren — A Péfaín-hormány népszavazási rendel el Franciországban - 150 repülőgép lámadása Anglia ellen Münchenben, a történelmi jelentőségű bajor fővárosban, ahol Hitler kancellár oly előszeretettel szokta volt a múltban is mindig meghozni elhatározásait és amelyről 1938 őszén azt hitte Európa, hogy az európai megbékélés szimbólumaként irta be nevét újból a történelembe, szerdán délben találkoztak Németország, Olaszország és Magyarország kormányférfiak A váratlanul érkezett uj müncheni megbeszélés felé fordult ezen a napon a nemzetközi nyilvánosság figyelme és különösen a magyar nyilvánosságé, amely a torkában érezve szivét, feszülten várta a Münchenből érkező híreket A kormányférfiak több, mint kétórás megbeszélést tartottak, esnek középpontjában a délkeleteurópai helyzet megoldásának annyira aktuálissá érett ügye állott Ma még korai volna lemérni ennek a müncheni találkozónak mérlegét, a nyilvánosság lázas érdeklődéssel várja a meg' beszélések fejleményeit és csak ezután kibontakozó eredményeit Az olasz és magyar miniszterek a két és félórás megbeszélés után elhagyták a bajor fővárost, Salzburga utaztak, Teleki Pál miniszterelnök és Csáky külügyminiszter csütörtökön érkezik, vissza Budapestre Utí ts félórás megbeszélés München, julins 10. rA MTI jelenti: Telelt i Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter délelőtt 10 órakor Münchenbe érkezett. Délelőtt 9 órakor Ciano gróf olasz külügyminiszter is megérkezett a nyugati harctéren telt útjáról. A magyar államférfiakat és az olasz külügyminisztert München városa ünnepi diszbe öltözve fogadta. A pályaudvaron Ribbentrop külügyminiszter üdvözölte őket. A szállásukra hajtató államférfiakat az utcákon egybegvült többezer főnyi tömeg lelkes éljenzéssel köszöntötte A müncheni Vezérházban Hitler Adolf vezér és kancellár délelőtt 11 órakor fogadta Teleki Pál gróf miniszterelnököt, Csáky István gróf külügyminisztert, valamint Ciano gróf olasz külügyminisztert Ribbentrop birodalmi külügyminiszter jtlenlétében. Hitler, Teleki, Í

Csáky, Ciano és Ribbentrop két és fél őra Koszszat tanácskoztak. A tanácskozáson csupán . S c h m i d t követ vett részt, mint tolmács. A ! megDeszelés a három állam között fönnálló hagyományos baráti kapcsolatok szellemében folyt. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter délután 2 órakor ebéden látta vendégül a magyar és olasz vendégeket. A magvar vendégek délután fél 4-kor gépkocsin elhagyták Münchent és Salzburgba utaztak. A magyar vendégek Salzburgban az esti órákban fölszállnak a különvonatukra és visszautaznak Magyarországra. A miniszterelnök és a külügyminiszter kíséretével előreláthatólag a kora délelőtti órákban érkezik a magyar fővárosba. A mttnchenl fárgiialásoft nagii felenfdsóóe A kitűnően vizsgázott magyar ipar Közvéleményünk tudatában még ma is mezőgazdasági állam vagyunk. Az elmúlt másfélévtizcd gigászi iparosítási erőfeszítése és eredményei ugy látszik, csak lassan szívódnak föl a köztudatba. Ennek eredménye, hogy közvéleményünk széles rétegei nem is értékelik kellően a hazai ipar föladatait, teljesítményeit és jövőjét. Pedig már ezerszer leírták és elszónokolták a könnyen fölfogható igazságot, hogy akkora népsűrűséget, mint amekkora Magyarországon található, pusztán mezőgazdasági állam, emberi színvonalon eltartani nem képes. Hogy nemzeti termelésünkben mekkora súllyal fesik latba az ipar, rögvest kitűnik, ha megvizsgáljuk nemzeti jövedelmünk összetételét Mig Nagymagyarország nemzett jövedelméből 1913ban, a trianoni Csonkaországnak megfelelő területén 60 százalék jutott őstermelésre (mezőgazdaság és bányászatra, addig ez az arányszám 1927re már 50 százalékra süllyedt. Az 1913-ban hatónkba is becsapó világgazdasági válság súlyos mezőgazdasági árollója azután tovább apasztotta a mezőgazdaság nemzeti jövedelmünkben való részesedését, ugy, hogy 1937-ben az őstermelés egész nemzeti jövedelmünknek már csak alig 40 százalékát adja. Ahogyan fokozatosan háttérbe szorult az őstermelés nemzeti jövedelmünkben való részesedésében, ugy nyomult előtérbe az ipar. A háború előtti Nagymagyarország nemzeti jövedelméből még csak valamivel több, mint 20 százalék, a mai területen pedig csak valamivel több, mint 25 százalék jutott az iparra. A részesedés 1927-ben már meghaladta a 33 százalékot, 1937-ben pedig már eléri a 45 százalékot. Iparunkon belül pedig ina már a gyáriparé a túlsúly, A világgazdasági válság kézműiparunkat súlyosan megviselte. 1935ben az egész ipar nemzeti jövedelmünkben való részesedéséből töbtb, mint 70 százalék jutott a gyáriparra és alig 30 százalék a kézműiparra. A gyáripari termelés az elmúlt két esztendőben az ötéves beruházási program alapján, badsereglejlesztésünk és fölszerelésünk érdekében még tovább fejlődött és azelőtt alig megálmodott csúcseredményeket ért el. Ezt az ipart különleges erőfeszítésekkel építettük ki a 20-as évek derekától kezdve. Zsenge gyáriparunknak az első próbát 1931—33-ban, a világgazdasági válság idején kellett kiáltania. Kiállotta. A második nagy vizsga most a háború kitörése óta folyik, amikor is egyrészről eltorlaszolódtak a nemzetközi áruforgalom jól kitaposott, megszokott utjai —. nyersanyagforrások és készárupiacok vesztek márólholnapra el — másrészről pedig a háborús idők fölfokozott szükségletét kellett fedezni. Jóleső megelégedéssel vallhatjuk, iparunk ezt a vizsgát is kitűnően kiállotta. A Gyáriparosok Országos Szövetsége most telte közzé szokásos évi jelentését, amelyből képet kaphatunk a gyáripar elmultévi hatalmas teljesítményéről. Néhány iparág adatai érzékeltetik a páratlan fejlődést. Rendkívül érdekesek például a nyersvas- és nyersacéltermelés adatai. Nyersvas-termelésünk 1939-ben 41,130.000 q-t tett ki, ami 24 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor nyersacéltermelésünk 7,326.000 q-t eredményezett, ami pedig 13 százalékos emelkedésnek felel meg az előző évi ugyancsak magas eredményhez képest A vasés gyáripari foglalkoztatottak létszáma az elmúlt év végére 150.000 főre emelkedett (1929-ben még csak 70.000 munkást foglalkoztatott ez az ipari főcsoport). A vas- és gépipari termelés értéke 1939-ben megközelítette a 850 millió pengőt Villamosenergia-termelésünk az 1938. évi 51.17 billió kalóriáról 58.15 billió kalóriára emelkedett, amely 13 százalékos fejlődést jelent. Szövő- és fonóiparunkban is jelentős fejlődés észlelhető. A gyapjuiparban 14 százalékos, a pamutiparban 28 százalékos, a különösen nagy nyersanyagnehézségekkel küzdő julaiparban peBudapest, július 10.A Budapesti Értesítő Jelenti: A magyar politikai élet legfontosabb eseménye a szerdai napon Teleki Pál gróf miniszterelnöknek és Csáky István gróf külügyminiszternek Hitler kancellárral Münchenben történt két és fél órás tanácskozása Ciano gróf olasz és Ribbentrop németbirodalmi külügyminiszter jelenlétében. A magyar, politikai dig 40 százalékos az emelkedés. A textilipari munkáslétszám is több, mint 7 százalékkal emelkedett. A szövő-fonóiparban foglalkoztatoltak száma elérte a 75.000-es csúcseredményt A páratlanul magas ipari konjunktura jótékonyan emelte dolgozóink széles tömegeinek életszínvonalát. A megnövekedett vásárlóerő fokozta a fogyasztást. Kedvezően alakult az élelmiszeripar helyzete is. A malomipar például, amelyik a trianoni keretek között túlméretezett iparnak bizonyult és az elmúlt évek során őrlési kapacitásának alig 25—30 százalékát tudta csak kihasználni, az elmúlt évben végre nagyobb foglalkoztatáshoz jutott. Kedvezően befolyásolta foglalkoztatását a belföldi fogyasztás emelkedése mellett a fokozottabb külföldi liszlkivitelt is. körök nay megelégedéssel látják a fogadás rendkívüli szívélyességét és különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Hitler kancellár a magyar államférfiakkal való tanácskozásba nemcsak saját külügyminiszterét vonta be, hanem meghívta a szövetséges Olaszország külpolitikájának felelős vezetőjét is. A három ország külpolitikai vezetői többA sörfogyasztás is közel 40 százalékos emelkedést mutat. Söriparunk se tudta termelési kereteit a trianoni országban teljesen kihasználni. Most végre az 1937—38-ik évi 287 682 hektóliteres termelés fölszökött 478.470 hektóliterre. A számok és összefüggések további hosszú sorával érzékelhetnénk azokat a nagy föladatokat, amelyeket az 1939. történelmi év iparunk vállaira rárakott. Iparunk vállalta ezeket a terheket és a nehéz hónapok alatt, bármi súlyosaknak is bizonyultak, viselte azokat. A szép eredmények fölött azonban nincs sok időnk elmélkedni. Napjaink gyorsan torlódó eseményei már is uj problémáknak. mindenekelőtt a békegazdálkodásra' való átszervezésnek, megoldását vetitik gazdaságpolitikánk elé. í