Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-10 / 154. szám

Meg kell menteni a Stefánia Szövetséget fl magyar anya- és esecsemövéde'em negyedszázados liösi küzdelme és kilátástalan jövöie (A Délmagyaf ország munkatársától) Csöndes jubileumhoz érkezett el a magyar nemzetmentő munka egyik legfontosabb szerve, az Országos Stefánia Szövetség. Csak kesesen tudják, hogy az anya és Bsecsemővédelem nagyszerű szervezete, n Stefánia Szövetség 25 esztendővel ezelőtt indult nemzetmentő útjára s most a negyedszázados jubileumhoz érkezett el- A jubileum épp oly csöndes és szerény volt, mint amilyen a Stefánia Szövetség működésének jellege: csendben, de kitartóan és eredményesen munkálkodni a jövőért, a dicsőséges nemzeti fejlődésért . .. Negyedszázaddal ezelőtt, épp olyan viharos időkben alakult meg Magyarországon a Stefánia Szövetség, mint amilyen terhes időket élünk napjainkban. A Stefánia Szövetség megalakulását a születések számának zuhanásszerű csökkenése és a 20 százalék körül mozgó, nagyarányú csecsemőhalálozás tette szükségessé. A világháború előtt Magyarország népesedési mérlege mindig kedvezően alakult, mert a városok egyre satnyább születési eredményeit bőségesen kárpótolta a vilék. A születések arányszáma 35 ezrelék kö. rül járt, amit ugyan a halálozási arányszám 25 ezreléke lerontott, de még igy is maradt 10 ezrelék természetes szaporulat. A világháború második esztendejében hirtelen lezuhant a születések száma. Az 1914 évi csaknem 35 ezrelékes arányszámmal szemben 23.6 ezrelékre esett, vagyis 82.000 lélekszámmal csökkent. A háború természetes következménye yolt sz, azonban a nagyarányú csecsemőbalálözási számmal együtt a nemzet vesztét okozta volna. Ezek a szomorú jelenségek arra indították * felelőst ényezőket, hogy ha már a születések számának apadását a háború alatt megállítani nem lehet, legalább a csecsemőhalálozási arányszámot kell minden eszközzel csökkenteni, hogy a nép természetes szaporodását a nemzet jövője érdekében fönntarthassuk. így vetődött föl a Csecsemőgondozás megszervezésének gondolata s ennek következtében alakult meg 25 esztendővel ezelőtt a Stefánia Szövetség, amely céljául a nagyarányú csecsemőhalálozás leküzdését tűzte kL R csecsemftvÉdelem fejlődése és a forradalmi idők Kevesen tudják azt is, hogy a Stefánia Szövetség nevét Stefánia belga királyi hercegnőtől nyerte, aki a szövetségnek ma is fővédnöke. A szövetség 1915 június 13-án alakult meg Budapesten Stefánia királyi hercegnő védnöksége és Apponyi Albert gróf elnöklete alatt. A szövetség megalakulását nyomon követte a tudományos kutató munka annak megállapítására, hogy tulajdonképpen mi okozza a nagyarányú csecsemőhalálozást Magyarországon. Kiderült, hogy a magyarországi cselisemőhalálozás nagy arányszámát nem a szegénység idézi elő, hanem elsősorban a tudatlanság, a babona és rossz szokások s legfőképpen az a körülmény, hogy a magyai anyák nem tudják helyesen gondozni csecsemőiket. Ennek következtében pusztult el minden élyeszületett száz csecsemő közül húsz, holott a nyugati országokban a halálozási arányszám ebben az időben 10 százalék volt, az északi államokban pedig 7—8 százalék körül mozgott A magyar csecsemővédelem munkarendszere új gondolattal indult. Tauffert Vilmos mutatott rá arra, hogy a hatásos ftsecsemővédelemhoz nem elég — az északi államok mintájára —- csak a csecsemőt gondozni, hanem az anyát is védelembe kell venni. A Stefánia Szövetség tehát nagy lendülettel bozíáf°gott anya- és esocseraővédő munkájához, amely csakhamar meg jg hozta eredményét A szövetség fejlődése 1917-ben kapott nagy lendületet amikor Ugron Gábor dr. belügyminiszter rendeletére a a anya- és Bsecsemővédelem állami föladat lett s annak teljesítésével állami hatáskörben a Stefánia Szövetséget bízták meg. Ekkoí indult meg a szövetség országos szervezetének kiépítése és 1917-ben alakult meg többi között a szegedi fiókszövetség is. A szépen megindult munkát derékba törte a forradalom, az 1919-es összeomlás. A forradalmak hangzatos szociális jelszavaik ellenére, nem épitették tovább az anya- és csecsemővédelem munkáját úgy, hogy a nemzeti ujjáébredés után Csonkamagyarországon teljesen újra kellet kezdeni a szervezkedést. A forradalmak után gazdaságilag összeroppant társadalom azonban nem tudott segítséget nyújtani az anya- és Csecsemővédelem nemzetmentő munkájának újjászervezéséhez, külső segítA' Stefánia Szövetség nagyszerűen teljesítette a hozzáfűzött reményeket és tökéletesen megfelelt az amerikai Vöröskereszt és a magyar kormány bizalmának. Működésének kiterjeszkedésére és rohamos fejlődésére világot vet egy kis statisztikai 1920-ban az országos szervezet társadalmi része 24 fiókszövetségböl állott. A fiókszövetségek száma 1923-ban már 69-re, 1930 han 169-re, 1935-ig 282 re és az elmúlt évig 326 ra emelkedett. Az anya- és csecsemővédelmi munka egészségvédelmi része a védőintézetekben bonyolódik le. Míg 1920-ban Csak 17, — 1930-ban mér 218 és 1940-ben 333 védőintézet működik az ország területén. A tejkonyhák a csecsemők mesterséges táplálására megfelelő készítményeket nyújtják. Ilyen tejkonyha 1923-ban csak 2, — 1930-ban 36 és ma már 150 áll fent. Ezenfelül anyaotthonok, bölcsődék, napközi otthonok, szülőintézetek szaporodtak ugyanilyen arányban szerte az országban és hirdetik a Stefánia Szövetség áldásos munkáját Érdekes az orvosok számának növekedése is. Míg 1920-ban összesen 17 orvos állott a szövetség szolgálatában, addig az Srvosok száma a szövetség fönnállásának negyedszázados fordulójára 610-re emelkedett. Az anya és caeCsomővédőnők kiképzése Magyarországon 1915-ben indult meg. 1920-ban a képzett védőnők száma 86 volt. A védőnők száma a védelmi munka fejlesztésével párhuzamosan gyors iramban növekedett s 1930-ban már 564, 1940-beú pedig 763 védőnő végezte a nagyfontosságú nemzetmentő munkát. Beszédes bizonyítéka az anya és csecsemővédelmi munka nagyarányú fejlődésének az, hogy míg 1923-ban 40.806 csecsemőt, 15.022 kisdedet és 10.592 szülőnőt vettek a védőintézetek gondozásába, addig 1939-ben már 110.998 csecsemőre, 98.067 kisdedre és 49.928 szülőnőre viselt gondot a Stefánia Szövetség. Faiok ás gondok A Stefánia Szövetség az utóbbi években anyagi válságba jutott Ez a válságos helyzet részben összefügg azzal, hogy az egészségügyi kormányzat fölállította és megszervezte a népszerűen „zöldkeresztes"-nek ismert intézményt amely állami kezelésben és támogatással ugyanazt a munkát végzi, mint a Stefánia Szövetség. Az állami kezelés biztonságot nyújtó, nyugdíjképes bázisa természetesen a zöldkeresztesek közé csábítja az ifjú generáció szociális munkát vállaló tagjait és a Stefánia Szövetség védőinek száma egyre kevesebb lesz. Ezzel a? elszonjBrító ténnyel szembenéztek a szövetség legutóbbi, jubiláris díszközgyűlésén is, amikor Kellet Lajos ügyvezető-igazgató rámutatott arra, hogy az anyagi nehézségek mi• att a Stefánia Szövetség megszűnése, vagy fölszámolás előtt áll* — Sajnos, védőnőink nap-nap Után hagyDtCMAGYARORSZÁG SZERDA, 1940 JULIUS 10. • séghez kellett hát folyamodni. Elsőként a hollandi misszió sietett támogatásával a szövetség segítségére s tejkonyhákat és egészségházakat létesített. Ez a támogatás lehetővé tette a védőnői munka újrafelvételét, majd 1921 tavaszán az amerikai Vöröskereszt nyújtott segítő kezet. Az amerikai Vöröskereszt magyarországi megbízottja, Pcdlou) kapitány juttatta el a Stefánia Szövetség memoraudumát Amerikába és erre a memorandumra, amely a Stefánia Szövetség munkáját és jövő terveit foglalta magában meg is jött a támogatás. A< egész ország területén rövidesen 65 védőinlézet létesült s eredményes munkájával hirdette az amerikai nép nagy emberszeretetét. Az amerikai Vöröskereszt 1922 júniusáig 165.000 dollár készpénzt, később pedig, amikor az egész szervezetet átadta a szövetségitek ismét 10.000 dollárt fordított a Stefánia Szövetség támogatására. ják itt a szövetséget és helyezkednek el a gazdasági életben sokkal több, úgyszólván kétszeres fizetéssel — mondotta az országos ügyvezető-igazgató. — Vcdőjelöltck nem jelentkeznek, tehát a védőnői utánpótlás teljesen megszűnik. Ezért a szövetség elnöksége a 1911 évi költségvetésben minimális illetményemelést vett számításba, mégpedig a 2 éven alul szolgáló védőnők illetményét havi 20 pengővel 100 pengőre, a két éven túl szolgáló védőnőkét pedig havi 30 pengővel 120 pengőre akarják emelni. Miután az orvosok tiszteletdija is tarthatatlan összegű, ennek fölemelését is elhatározták• Az orvosok eddig egy tanácsadási napért 2.50 pengőt kaplak, ezt az összeget 3A0 pengőre kívánják most fölemelni• Ezek az emelések 526.000 pengő fedezethiányt okoznak, s ezt a hiányt a szövetség csak úgy tudja pótolni, ha a belügyminisztérium az államsegélyt az eddigi 1 millió 116.000 pengőről 1 millió 621.000 pengőre emeli föl. A fölemelésre nem kaptak határozott ígéretet, miután a belügyminisztérium a Stefánia Szövetség teljes államosítását, illetőleg a Zötdkeresz^es intézménybe történő beolvasztását tartja helyesebbnek. Amennyiben ez megvalósul, úgy megoldást nyer az anyagi nehézségek kérdése. Azonban az államosítás kérdését végső fokon nem a belügyminisztérium, hanem a pénzügy, illetőleg a minisztertanács dönti el. A minisztertanács szeptemberben foglalkozik ezzel a kétdéssel, Megszűnik a Stefánia Szövetség? A Stefánia Szövetség jubiláris díszközgyűlése plyértelmü határozatot hozott, hogy amennyiben az államosítás nem történne meg és a hiányzó többlet-összeget sem sikerül előteremteni, úgy az ősz folyamán, októberben rendkívüli közgyűlést lüvnak össze és fájó szívvel bár, de köszönettel visszaadják a kormánynak az anya- és csecsemövédelem irányi• tásdra kapott állami megbízást. Ez esetben a Stefánia Szövetség ez év december. 31 ével megszűnik .., Az ország társadalma, amely az elmúlt 35 esztendőn kérésziül szerető gonddal cs egyre fokozódó csodálattal kísérte a Stefánia Szövetség működését reméli, hogy a fölszámolás szomorú eshetőségére nem kerül sor, Bizonyosra vehető, hogy az egészségügyi és pénzügyi kormányzat megadja az ezüstjubileumát ünneplő s egy negyedszázadon keresztül felbecsülhetetlen nemzetmentő munkát végzett szövetségnek a megérdemelt elismerést és államosítja a szervezetet, mert csak ez a megoldás volna, méltó jutalom azért az áldásos munkáért, amit a Stefánia Szövetség a nemzet fönnmaradása, fejlődése érdekében 25 esztendőn keresztül végzett CSÁNYI PIROSKA Fav kis statisztika