Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-10 / 154. szám

Szerda, 1940. KII. 10. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évioluam 154. szám Úriemberi megállapodás Emlékezünk még azokra a ma már joggal történelmieknek nevezhető időkre, amikor Szeged nagy és diadalmas harmadik kor­szaka kezdődött, amikor szinte egyik évről a másikra uj arculatot kapott a város, amikor be­lehelyezkedett — először talán kétkedéssel és csodálkozással, de ncmsokkal később, mindjárt a nagy munka kezdetén — diadalmas örömmel és lelkes odaadó rajongással, abba a nagy épi­tőkoncepcáóba, amelyet gróf Klebelsberg Kunó dolgozott ki — nem, nemcsak Szeged, számára, hanem az egész magyar jövendő részére. Mindenki megérezte az első kapavágás, a tervpályázatok és alapkőleté­telek ünnepélyes percében, hogy itt egy olyan rendkívüli korszak kezdődik, amilyenre nem volt példa még a szegedi életben, mert hiszen a m á­sodik korszakot a Tisza árvize parancsol­ta erre a porból és lassú álmodásból való város­ra. Ahogy hatvan év előtt, a romboló Tisza épí­tőmestere lett ennek a romokban heverő város­nak, ugy a nagy álmodó és a nagy alkotó, Kle­belsberg Kunó gróf marad ennek a városnak legnagyobb építőmestere. Emlékezünk azokra a forró lelkesedésben für­dő, klasszikus patetikus vallomásokkal ékes tár­gyalásokra, bizottsági ülésekre és törvényható­sági közgyűlésekre, amelyeken kibontakozott a város körzönsége előtt az épitő kultuszminiszter magyart nevelő, magyart varázsoló nagy szegedi koncepciója, amikor ezeket a súlyos milliókba kerülő lobogó és századokra kiható terveket mi­lyen rajongó lelkesedéssel és boldog lelkende­zéssel ismerte föl ennek a városnak akkori pol­gármestere, Somogyi Szilveszter, aki a mi­niszter szavaiban Szegednek egy uj kor­szakát érezte eljövendőnek. magát és városát maradék nélkül belehelyezte ebbe a. gondolatkör­be, agitált, meggyőzött, fölajánlott fáradtság és megállás nélkül, hogy a nagy tervekből épüietek, maradó kövek, hatalmas intézetek és apró tanyai iskolák lehessenek. Szinte varázsütésre u j Sze­ged támadt ebben a forró lelkesedésben, elültek a kishitű kétkedések, óvatos mérlegelések. Sze­ged egész szivével és minden anyagi lehetőségé­vel beállott abba a munkába, amelyet a nagy építőmester álmodott és amelynek célja az volt, hogy a jövő számára erőseb K, gondolko­zásban világosabb, kulturában emel­kedettebb, szellemiségben magya­rabb és akaratban megso k" szoros o­dott ifjú magyar nemzedéket teremtsen Nagy­magyarország számára, amely fö'ké­szültséggcl, tanulással, látókörrel, egészséges föl­építéssel megállhassa helyét egy uj ezredéven át Európában. Ezek", a ma már joggal történelminek nevez­hető évek vonulnak el most előttünk, amikor ezek­ben a napokban egy év szakadatlan munkája után a megérdemelt nyári pihenés csöndje honol az egyetem falai közölt. A szünidő éppen csak az imént kezdődött, most még korai volna aktuális tervet készíteni az uj tanévben meginduló egye­temi és diákmunka számára, de az előkészületek már megindultak és éppen azért, amig még nem késő, kötelességünk, hogy néhány hozzászólással és emlékeztetéssel igyekezzünk" a helyes irányban megőrizni egyetemünk további vonalát. És énnen ebben a vonalban jutnak eszünkbe a klebelshergi évek emlékei, az alkotás évei és azoknak kitörül­hetetlen mcllékszinpadai. Szeged fölismerte a kle­belshergi építőmunka nagv jelentőségét nemcsak Szeged, de az egész magyarság jövőjére és énpen ezért lelkes egyhangúsággal váltalt tízmilliónyi áldozatot, amikor arról Volt szö. ho<*v modem uj falakat kell építenünk a Kolozsvárról kiüldözött, az édes anvaföld'ől el­szakított ewelem számára. Hosszú évekre és ta­lán évtizedekre vállalkozott ezekre az áldozatok­ra, ezekre a milliókra, amelvekböl azóta vitáght­|Tes intézetek, modern ffvóffyitó klinikák és kutató "műhelyek készültek. Nincsenek" emléktáblák" ezek­!hen az épületekben, amelvek megőriznék' Szeged A magyar kormányférfiak Berlinben A francia kamara elfogadta az olkofmánumóűosifdst — Lloyd George belép a kormányba, Chamberlain fávozik — Nemet és olasz hadifelentések — Ciano grál a flandriai harctéren Azok a tárgyalások, amelyeket Hitler kancel- i lár és Ciano gróf olasz külügyminiszterrel foly­tat, minden fontos európai kérdésre kiterjednek, igy az Anglia ellen irányuló támadás megbeszélé­se és a Franciaországgal kötendő béke ügyében teendő intézkedések megbeszélése mellett a déjke­leteurópai kérdés is fontos helyet foglal el a tár­gyalások anyagában. Ez tette szükségessé, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky Ist\án gróf külügyminiszter Németországba utazzék. A magyar államférfiak kedden délután elutaztak Berlinbe. A berlini tanácskozás különben kedden szünetelt, Ciano gróf ezen a napon a nyugati harc­tereket látogatta meg. Végigjárt néhány helyet, ahol a német hadsereg győzelmes csatákban kény­szeritette megadásra ellenfelét. Ciano szerdára visszautazik a német fővárosba, A belgrádi Vre­m e Cianonak a megszállt francia területen tett látogatásával kapcsolatban azt Írja, hogy az olasz külügyminiszter Vichybe is ellátogat és ott több francia politikussal, elsősorban Pétain mi­niszterelnökkel találkozik. A délkeleteurópai, főleg pedig a magyar—ro­mán kérdés továbbra is élénken foglalkoztatja a világsajtót. A Basler Nachtrichten azt írja, hogy a román—magyar kérdésben Romániá­nak kell az első szót kimondania. Bukaresti jelen­tés szerint Romániában ismét föllángoltak a bel­politikai harcok. Hirszerint a király nem nézi jó­szemmel a Vasgárda szervezkedését. Állitólag er­re vezethető vissza Horia Siniu vasgárdista kul­tuszminiszter lemondása is. Az angol—francia ellentét tovább élesedik. Amint Londonból hivatalosan jelentik, angol ha­dihajók tovább folytatják akcióikat a francia flot­ta ellen. Ennek során ütközetbe bocsátkoztak a 35,000 tonnás Richelieu francia csatahajóval. Ugy tudják, hogy az akció sikeres volt, a Riche­lieu elsüllyedt. Franciaország nagyban készülő­dik a nagy belpolitikai átalakulásra. Amint Vi­chyből jelenti a Stefani-iroda, a francia államta­nács jóváhagyta az alkotmánymódosítást Telehl és Csáhy berlini uffa Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky Ist­ván gróf külügyminiszter kedden délután hat órakor különvonaton Münchenbe utazott hiva­talos látogatásra, hogy német illetékes körök­kel megbeszéléseket folytasson. A miniszterelnököt és a külügyminisztert elkísérték útjára Erdmannsdorff Ottó buda­pesti német követ is cs velük ment Ghiczy Je­nő, a külügyminisztérium gazdasági osztályá­nak vezetője, Nickl Alfréd, a külügyminiszté­rium gazdasági osztályának vezetője, Barthel­dy Tibor, a külügyminiszter kabinetirodájá­nak főnöke, XJlein-Reviczky Antal, a külügy­minisztérium sajtó és kulturális osztályának vezetője, Incze Pál, a miniszterelnök személyi titkára, Ujpéteri Elemér, a külügyminiszter személyi titkára és Rónai András a statiszti­kai társaság államtudományi intézetének he­lyettes igazgatója. A miniszterelnök és a külügyminiszter bú­csúztatására a Keleti pályaudvaron igen nagy­ezámú előkelőség jelent meg, akik a minisz­teri váróteremben gyülekeztek. A miniszter­elnököt és a külügyminisztert, valamint Erdmannsdorff német követet kísérte. a pá­lyaudvarra felesége is., A megjelent előkelő­ségek soraiban ott voltak vitéz Keresztes-Fi­scher Ferenc belügyminiszter, Hómán Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Reményi­Schneidet Lajos pénzügyminiszter, vitéz Tele­ki Mihály gróf földművelésügyi miniszter, vi­téz Bartha Károly honvédelmi miniszter, Var­ga József kereskedelmi és iparügyi miniszter, Radócsay László igazságügyminiszter, a Fel­sőház képviseletében Széchenyi Bertalan gróf elnök", a Képviselőház elnöksége részéről Szi­nyey-Merse Jenő alelnök és Puinoky Móric háznagy, Zsindely Ferenc, bárciházi Bárczy István, Antal István és Pataki Tibor állam­titkárok, Wörnle János a külügyminiszter ál­landó helyettese, vitéz Thuránszky László mi­niszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség saj­tóosztályának vezetője és még többen. Ott voltak még a Magyar—Német Társa­ság képviseletében a távollévő Tasnády-Nagy András képviselőházi elnök helyett Feilitzsch Berthold báró, m. kir". titkös tanácsos és Ki­bédi Varga Sándor egyetemi tanár, továbbá Bár'pzay János alelnök vezetésével a MÉP kép­viselő tagjai. Német részről megjelent a magyar állam­férfiak búcsúztatására Strachwita gróf követ­ségi tanácsos, ügyvivő és Fütterer ezredes, légügyi attasé, továbbá Esp a magyarországi németbirodalmi állapolgárok nemzeti szocia­lista pártszervezetének országos csoportveze­tője­Olasz í-eszről pedig megjelent Talamo már­ki követ, Panza és Farace követségi titkárok és Garigioli ezredes, katonai attasé. Teleki pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter elbúcsúzva fele­ségüktől, szívélyes búcsút vettek a megjelent előkelőségektől és hat óra előtt néhány perc­cel Erdmannsdorff német követtel és kísére­tük tagjaival együtt fölszállottak a két sza­lonkocsiból és egy másodosztályú pullmanko-­ősiból álló különvonatra, amely a pályaudva­ron összegyűlt közönség lelkes éljenzése köiz­ben gördült ki a pályaudvarról. I) áldozatvállalását és generációkra kiható fölaján­lását, csak egyetlen tábla jelzi ezt a hősi kor­szakot, az árkádok alatt, a nagy építőmesterre emlékezve: Te saxa loquntur.,. Azóta is róla beszélnek az egyetemi kövek és ezek a kövek töretlenül hirdetik Szeged lelkes megértését és áldozatvállalását is a nagy építő­munkában. Amikor Szeged teljes szivvel és telies erőki­fejtéssel odaállott e program megvalósításához,;, jószivvel és minden Dyrciáiis gondolat nélkül ajánlotta föl a milliókat és nem kivánt a maga számára sem elismerést, sem külön monopóliu­mot, csak egyetlen egy önérzetes, minden pol­gárt megillető óhajtása volt, ez pedig abban csú­csosodott ki, hogy a magyar művelődés, a ma­gyar tudományosság és a magyar nevelés számá­ra épitett egyetemi falak között szegedi pol­gárok gyermekei is helyet kaphas­sanak, azoknak a polgároknak gyer­mekei is tanulhassanak és résztvehes­senek az ui magyar életre készülő felsőbb mim*

Next

/
Thumbnails
Contents