Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-30 / 171. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1940. JULIUS 30. ték is, mint édesatyjukHt. Az elmúlt év decemberében töltötte be hetvenedik életévét. Ez alkalomból a hívek lelkes ünneplésben részesítették. Nagyon meghatotta ez a jóságoslelkű plébánost, aki kijelentette, hffgy sohasem kereste az elismerést, ünneplést s mégis jól esik neki a hivek ragaszkodó szorofote, szivbőlfakadó bálája. — Hosszú papi pályafutásom alatt a }ó Isten megáldott azzal, hogy híveim Hozott az egyetértést munkálhattam — mondotta. — 54 jövőben is Csak azért akarok dolgozni, hogy a harmonikus egyetértést előmozdíthassam. Rranymisémet Gyorokon szeretném elmondani — Az aradmegyei Felsősimádon születtem, mondja fiaskó Sándor, amikor életrajzi adatai, papi küldetésének korábbi állomásai iránt érdeklődünk. — Apám szolgabíró volt Simándon .. . Aradon jártam iskolába, majd 1892ben szenteltek pappá. Bakóvár. Temesvár—Gyárváros, Nagybecskerek volfak a fiatal káplán első állomáshelyei, majd 1902-ben Szegedre, a belvárösi plébániára került. Itt káplánkodott 1902—1903 évben addig, amíg kinevezték szülőföldjére, az aradhegyaljai Gyorokra plébánosnak. — Nyolc 'évig voltam Gyorokon plébános, 1903-tól 1911-ig . . . Milyen szép idő völt az... Gyorokon mondtam el az első plébánost misét. és 'ott szeretném elmondani az afjanymisimet is .. . Haskó Sándor húsz 'éven át volt plébános Csanádpalotán, 19U-től 1932-ig. Hívei őszintén szerették, hiszen húsz esztendeig volt lelki atyjuk, jóban-rosszban tanácsadójuk, vígasztalójuk. 1932-ben Szeged-belvárosi plébános lett, 1935-ben pedig szőregi apát, majd 1936-ban pápai prclátussá nevezték ki. Brcizach Béla püspöki helynek elhalálozása alkalmával Glattfelder. Gyula dr. megyéspüspök a Csanádi püspöki szentszék elnökévé nevezte kl s mindenki tudta már akkor, hogy a püspöki helynök méltóságára Csak Ra^kó Sándort jelölheti a megyésfőpásztor. Arra a kérdésfe, Hogy mi volf a 48 éves papi missié legszebb élménye, tapasztalata, Raskó Sándor fgy válaszölt: — Az elmúlt esztendőkben az egyházi életben Csodálatos, soha nem tapasztalt föllendülés következett he. A katolicizmus öntudatosahb lett s a hívek egyetértőbbek, összetartóbbak. Azelőtt a hívek a vallási életet a családi életből hozták magukkal s zártabb és Családiasabb jelleggel élték. A világháború titán I azonban a Családi élettől elvonatkoztatva is plynn problémák merültek föl, amelyekre a katolikus lélek feleletet, kibontakozást keresett és a katolikus egyházi férfiak föl kellett készüljenek arra, hogy itt is vezetői lehessenek híveiknek. Igy lett a katolicizmus öntudatosnbb, a hit megvallása nyíltabb, bátrabb és férfiasabb ... A belvárosi egyházközség életében öröminmel tapasztatam az egységre való törekvést és igyekeztem is előmozdítani. A jövőben ugyan az alsóvárosi egyházközséghez tartnzfim, de hatásköröm kibővül éa híveimét, » belvároslakat ezután sem hagyom el . • . Raská Sándor rövidesen hivatalosan is megkapja püspöki helynökkó töptént kinevezését és megkezdi csöndes munkáját az egyházmegye híveiért, a Boldogasszony-sugárúti palotában. Bizonyosra vehető, högy a püspöki helynökkó való kinevezést egy másik kitüntetés is követi, hiszen Brcizaeh Béla néhai helynök szép címe, a szegedi prépostság is megilleti Kaské Sándort, Csaknem ötven esztendős, gyönyörű papi munkássága titán. Hívei, nemcsak a belvárosi egyházközség, de az egész egyházmegye bizonyosra veszi, hogv ha ez a kinevezés még késik is, már nem soká .. . És Kaskó Sándornak ennyi várható kitüntetés fényében esak egy vágya van: hogy Győrökön, a. kis plébánia-templomban mondhassa el aranyniioéjét ott, ahol egykor egy fiatal „nagyságos úr" első plébániai miséjét mondotta . . , (—nyl.) 1 Tápé a „Szatyorváros" Egyetlen hely Magyarországon ahol hasznot hajtott a tavaszi vadvizáradás (A Délmagyarórszág munkatársától) H tavaszi vadvizáradás súlyos károkat okozott az ország minden vidékén. Tengerré váltak a búzamezők, óceán hullámzott a kukoricaföldek helyén, folyókká duzzadt patakok sodorták magukkal az elvetett magvakat. Most az áradás idején mutatkozik meg legszembetűnőbben ennek az átadásnak pusztítása: sok helyen alig 30 százaléknyi kenyérmag termett a kalászokban a mult évi terméshez viszonyítva. Mindenütt panaszkodnak a gazdák', csuk egyetlen hely van Magyarországon, ahol némi baszna is lett a vadvizeknek: Tápé, a Szegőd melletti •Szafyorvárosc. Itt is korai aratást végzett a kisarjadt ve'ésben a viz, de a tápéi tenger partján dus növekedésbe kezdett az a növény, amelyből Tápé évtizedek óta él, a sás. Ebből fonjak a lápéi asszonyok és leányok a szatyrot. Tizezer tzámra kerül piacra a hires tápéi szatyor, ez a >parasztrelikül*, amely éppoly jellemző háziipar! terméke lett ennek a kis falunak, mint Mezőkövesdnek a matyóhimzés. Ezen a nyáron különösen nagy szorgalommal dolgoznak a tápéi szatyorfonókban, mert a falu határában, amerre a szem ellát, mindenütt magasra, hosszura nőtt sás lepi el a lassan száradni kezdő földeket. Éles, hosszú késsel aratják a tápéi menyecskék a »szatyorgabonát« a aztán kévékbe kötve a házak oldalához támasztják; szárítsa ki a nap, hogy aztán fonni lehessen. Ugy néznek ki ilyenkor a tápéi házak, mint valami borzas kis sündisznók, amelyek hosszú, hajlékony tüskék mögé bújtak a világ érintése elöl. Az ipar legősibb formája A tápéi szatyorfonás nemcsak azért hires, mert egyedül ezen a vidéken divik, hanem azért ts, mert ez az iparág ezer év óta nem változott semmit. Ma is éppúgy fonják a szatyrot, mint valamikor a vándorló magyarok azt a sásbalyut, amit a kocsik és lovak oldalára kötöztek. A tápéi utcákon öt-hatéves kisgyerekek két fa közé feszítik a sdsszálakat s aztán hihetetlenül ügyes és gyors ujakkal sodorják, pörgetik össze egyetlen vékony sáskötéllé. A többi már a nagyok munkája. Egyszerű farudak közé tekerik a sásköteleket, ismét sodorni, pörgetni kezdik s alig két óra múlva, már kész ts a vadonatúj szatyor. Semmi valamirevaló segédeszközük nincs, de nem is kell nekik, mert kitűnő szemmértékük és szinte velükszülelett képességük van » nagyság pillanatok alatti fölmérése és a forma megalkotása tekintetében. S ha valaki azt hinné, hogy a tápéi szatyor-Iparág csak másodlagos szerepet tölt be a honi háziipari fronton, az nézzen körül a legnagyobb városok háztartásában, vagy a legtávolibb és legkisebb falvak üzleteiben: mindenütt megtalálja az áruk szállítására nagyon alkalmas tápéi szatyrot. Vagy ha nagyon hitetlen, akkor kérdezze meg a legautentikusabb embert: a 120 centiméter magas, 60 esztendős Nagy István bácsit Tápén (igen nagy szerepet visz Tápé politikai, társadalmi és gazdasági életében), aki rögiöu azt feleli minden kérdésre, hogy Tápé a világ közepe és csak az az egyetlen baja, hogy Szeged szomszédságában fekszik . . . Ahol csődöt mond a fizika Mert a tápéiak nem nagyon szeretik a szomszédságukban nyújtózkodó hatalmas alföldi várost. Oiyan közel fekszik egymáshoz Szeged és Tápé, hogy a fáma szerint ha a bolha megcsip egy szegedi embert, akkor a tápéi vakarózik s mégsem tudja ez a kis falu élvezni a városi közellét áldásait. Tápé ugyanis más megyében fekszik s igy minden kapcsolata megszűnik közigazgatási és egyéb tekintetben Szegeddel. Egyedül a tem plomában van a városnak kegyúri joga. Ez az oka annak, hogy Tápé semmit sem kap, amit szeretne. Kgy lépés választja el Szegedtől, de villanya nincs. Közel és távolban semmi más város vagy nagyobb település nincs s Így Szeged mellett és Szegedtől mégis nagyon messze egy pusztaság közepén áll a Szatyorváros beleágyazva olyan állandó sárténgerbe, amelyből se előre, se háiira nem tud kimozdulni' Pedig minden lehetőség fönnáll, hógy ez a falu beleépüljön a város vérkeringésébe, szenes tartozéka legyen Szegednek, ne legyen árva és félredobott falu egy hatalmas város mellett Fontos ez, mert ha a város belsejében a város szive lüktet, akkor közvetlen környékén a város lelké mutatkozik meg. Tápén nem nagyon mutatkozik meg semmiféle szegedi lélek. Az utak addig a pillanatig mondhatók csak elfogadhatónak, mig Tápéra be nem futnak, világosság csak Tápé határáig létezik. Mint ahogy tekintetös Nagy István bácsi mondta: Szegednek oeak a nevit, mög * hátujját ösmerjiik, de semmi egyebit . . . Itten kérőm csődöt mond a fizika, Akármennyit is tesz meg a fény másodpercenkint, ide soha nem ér ki, osztán nieig ha a hang tényleg három darab hármast nyargal meg per szekundum, akkor hogyan lehet az, hogy Szegeden még mindig ncin hallották meg azokat a tápéi hangokat, amelyek ősi magyar türelemmel szidják a várost. Ezeket mondta s ő tudja, mit mond, mert botot hord, mint a kisbirók. Azt is mondta ugyan, hogy nem az'rt hordja, mert kisbíró, hanem mert köszvénye Kik építették a tipéí templomot Nagy Tsrán 120 centiméter magas, 60 érves és hatvan holdas gazda, valamint a szatyor mellett van még egy hires, nevezetessége Tápénak: * temploma. Nemrég összeomlással fenyegetett, hosszas huzavona és a várossal folytatolt beható tanácskozások végtelen sora után végre épiteni, illetve restaurálni kezdték. Tornya alaptól csúcsig fa 8 érdekes, hogy ez az Árpád-korban épült fatorony állt ellen lrgszivósabltan az időnek és a talajvíz támadásának, a kőfalak egytől-egyig megrepedeztek. Most már gyors tempóban épül a templom, tavaly kezdték és az idei szeptemberre el is készül. Nagy ünnepséggel üli majd meg Tápé niegujult templomának felszentelését annál is Inkább, mert a templomszenteléssel csakném egyidőben lesz 700 éves évfordulója annak, hogy a tatárok betörtek a faluba s csaknem az egész tápéi nemzetséget kardélre hányták , . , Az épülő templom előtt beszédbe elegyedtünk egy módos tápéi atyafival Arra a kérdésre, hogy mikor épült a tápéi templom, azt felette, hogy •hát ugy mintegy 1500 éve«. — Akkor még nem voltunk itt mi magyarok —» kockáztatjuk meg bátortalanul. A kalap karimája alól nézett ránk bizalmatlanul. — Nem kö akadékoskodnyi: nem is a magja, rok építették. _ Hanem kik? A besenyők i — Dchát a besenyők nem voltak római katolikusok — mondtuk most már határozottan. A türelem végétért A pipát kivette a szájából, hogy nagyobbat sercinthessen. Kalapját hátulról letolta a szemére, ennek megfelelően behúzta a nyakát is és ugy bökte elénk mint egy mérges növénygubót: Ha nem is vófak azok, aftu még kedt esküdhettek az Atyauristennek , . . 1 Ezek után egy fordulattal otthagyott bennünket. Megharagudott ránk, mint ahogy minden tápéi megharagszik, ha 1500 éves önérzetében megsértik. A legnagyobb harag mégis abból származik, ha a tápéiaktól azt kérdik: mikor lesz Tápén szatyorszentelés? Mert a tápéiak nagy része még a templomba is szatyorral jár. Teheti, mert csak a szorgalmát, a munkaszeretetet és munkájának eredményét viszi be az Isten elé megmutatni. S most a nehéz időkben, amikor megritkult a földeken a vetések sora, a tápéiak hosszabb imádsággal adnak hálát a Teremtőnek, hogy Tápén —> az egyetlen helyen Magyarországon — valami kis haszna is lesz a ta., szi vadvizveszedelemnek , . , Kalmár-Maron Ferenc. 1 Eckhardt Tibor Qmerikából visszaérkezett Budapestre Budapest, július 29. Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt elnöke vasárnap a trieszti gyorsvonattal visszaérkezett Budapestre. Eckhardt Tibor április 5-én Utazott el az Egyesült Államokba, ott tartózkodását három hónapra tervezte. Még önnek az időnek lejárta előtt az óceáni személyszállítás úgyszólván teljesen megszűnt és azóta rendkívül nehézségekkel jár az Amerikával való hajóforgalom. Eckhardt az első kínálkozó alkalmat igénybe yette, hogy hazatérjen és körülményes utazás után érkezett meg most Budanestre-