Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-04 / 149. szám

INDIA, A TÁVOLKELETI ANGOL „GAZDASÁGI TÁMASZPONT" A" brit szigetország német részről való küszöbönálló általános ostroma, de talán méginkább Japánnak az a törekvése, hogy TávolkeIsten érvényesítse a »Monroe-elvet« és európai hatalmaknak ne engedjen beleszólást »a ázsiai világrész dolgaiba s ha lehet, teljesen kiszorítsa onnan az európaiakat — mindjobban rátereli a figyelmet Indiára, Angliának erre a hatalmas gazdasági, politikai és katonai »támaszpontjára*. A probléma alapvető kérdéseinek tisztázására közöljük munkatársunknak alább következő érdekes cikkét (A Délmagyarórszág munkatársától) Az sz élet-halálharc, amely a németek és angolok között lényegében a világhegemónia elnyerése, illetve megtartása miatt tört ki, rendkívül érdekes meg: világítást kap, ha a háborút nemcsak a katonai térhódítás szempontjából, hanem az elfoglalt területeknek egy birodalmi egységbe való beszervezése szemszögéből vesszük tekintetbe. A katonailag elfoglalt területek rendkívül nagy föladatokat rónak a győztesekre politikai és gazdasági tekintetben ugy a jelenben, mint a legközelebbi jövőt illetően. Ár elfoglalt terűleteken ugyanis uj helyzet, uj rendszer, tehát uj életforma jelenik meg s ha ez a teriilet a győzelmes nagyhatalom közvetlen szomszédságában van, akkor nem kétséges, hogy bizonyos mértékig biztosítani lehet a győzelem közvetlen eredményeit. Ha azonban az elfoglalt ország birodalmi egységébe tartozó távoli >országrészeket*, vagyis gyarmatokat vesszük te kintetbe, akkor a kép magától értetődően meg változik. A gyarmatokat ugyanis nem katonai erő, hanem gazdasági és kereskedelmi kapcsolat fúzi össze szorosan az anvaországgal. ezek' a gazdasági kapcsolatok teszik lehetővé a gyarmatbirodalmak életszínvonalának állandó emelkedését, de jelentik egyben az anvaország életéhez szükséges javak biztosítását is. Ez csak azzal érhető el. ha « gyarmatokon semmi nem zavarja a termelést, ha viszonylagos nyugalomban élő bennszülött munkásság áll rendelkezésre (az európai munkás alig jöhet számításba a klima és egyéb viszonyok elütő volta miatt) s ha a gvarmsti termelés biztosításához elegendő anyagi bázis fölött rendelkezik az anyaország. A Brit Keletindiai Társaság A" német hivatalos körök hangsúlyozzák, boí Ettől az időtől kezdve nyomultak Indiában előre — ha lassan is — az angolok. A Brit Keletindiai Társaság bennszülött Indusokból toborzott hadsereggel megtámadta a francia katonai erőt s azt megtörve, CÍive Robert-nek, ennek a nagyszerű és ravasz katonának vezetésével megjelent Bengálban mint a hindu érdekek védelmezője és 1757 július 23-án Plassey mellett tönkreverte a bengáli sereget. Kalandorból - lord Ezzel Bejigál egy csapásra a Társaság Fezére került. A Társaság a bennszülött önkéntesek — sepny-nk — segítségével valóságos kizsákmányoló katonai uralmat teremtett Tndia elfoglalt területén. Kalandorpolitika volt ez _ maga Ctive is kalandor volt, később azonban érdemei elismeréséül lordi rangra emelték _ s csak természetes, hogy egyre inkább szembekerült magával az indus néppel is, amelyiknek megmentőjekénl lépett a porondra. A visszahatás 1857-ben nyilt lázadásSZEGEDI ISKOLÁK Safl fBrf H, amikor maga a Bennszülött katonaság kelt föl a Keletindiai Társaság ellen. Ez volt a hires Bepoy Mutiny. Amikor ezt a lázadást a britekkel időközben szövetséget kötött indus fejedelmek segítségével leverték, akkor maga az anyaország is fölfigyelt — megszokott és jellemző hosszadalmassággal — az indiai eseményekre. A Brit Korona azonnal föloszlatta, (1857-ben. 100 évvel a plassey-i csata után) a Brit Keletindiai Társaságot, közvetlen birtokába vette át Indiát, ugy jelenve itt mint az igazi angol és indiai közös érdekek oltalmazója. Viktória királynő már mint »Indta császára* vette át az uralmat s ettől kezdve az angol király nevében alkirály a brit ha'alom képviselője Indiában. A kapcsolat ettől azidőtfti_ kezdve gyökeresen me.gváltozott. (Minden hatalmi tényezőnél erősebb szoros gazdasági és kereskedelmi érdekek létesítettek olyan összefiiypi'il Anglia és Tndia kőzött, amelynek fontosságát nem tagadja a hindu nacionalista mozgalom és annak vezetője Ghandi sem. aki a hindu önállóságért vívott harcában is kifejezi azt a nézetét, hogy India és Anglia egymásra vannak utalva. A jelenleg duió élet-halál küzdelmet épp ezért igen élénken figyeli Tndia, mert ennek kimenetele döntő hatással lesz jövendő fejlődésére és arra a helyzetre, amelyet a megépülő uj világrendben ei akár foglalni gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak elvesztése, elsikkadása nélkül. (maron) Az Árpádház! Szent Erzsébet-leánygimnázium Tartalmas 'és Igen tanulságos, megszívlelendő adatokban és rámntatásokban bővelkedő, világosan összeállított évkönyvben számOJ Be Lőrincz Jenő dr. igazgató a szegedi állami 'Árpádházi Szent Erzsébot leánygimnázium negyven harmadik' évéről. Elsősorban az iskola belső életerői gtámol be az értesítő, mindig kiemelve azt a munkát, amelyet az iskola növendékei végeztek. Nagyvonalúan vázolja azt a pedagógiai és nevelői munkát, amelyet az iskola, tanán kara a modern leánynevelés terén elért és a novőben még fokozni igyekszik. Modern szellemű, tárgyilagos és tervszerű munka bontakozik ki ezekből a sorokból. Megállapíthatjuk, hogy a leánygimnázium nemBsak igen fontos szerepet tőit be Szeged életében kitűnő eredménnyel. de az egyik legjobban fölépített és egyenes célkitűzésekkel vezetett középiskolák közé tartozik. Nemes sorok őrizik az évkönyvben az Iskola nevét adó árpádházi Szent Eresébet epiléket, majd igen Bzép része a Beszámolónak az a ket beszéd, amelyet az iskola két növendéke mOndott iskolai ünnepélyeken. Az értesítő igen szép Utat választott, amikor az évkönyvben is helyet ad növendékei munkájának, velük és munká.iuk eredményével dokumentálja az iskolában végzett munkát és azt a törekvést, hogy lehetőleg mindenütt maguk a diákok szerepeljenek. „Talán nem teljes művészettel Csiszolva, de lélekből és gondoskodásból fakadtak" — mondja a bevezető — ezek az emlékezések, de rávilágítanak a növendékek fejlettségére és szellemére. Az évkönyv megörökíti Tóth Margit VIIJ. osztályos növendék március 15-i beszédét és Vintzc Margit VIII. Osztályos tanuló emlékezését Mátyás királyról. Külön fejezet foglalkozik az iskola múltjával. 1897-ben nyilt meg az iskola még mint hatosztályos felsőbb leányiskola, majd 1916-ban alakult át leánygimnáziummá, 1929-ben leányliceumi jelleggel ruházták föl az intézetet azzal, hogy bevezették az olasz nyelvet is, míg 1935-től kezdve ismét miDt gimnázium műkö_ _ I tovább abban az épületben, amely még colok, franciák, hollandok — csak kisebb keres- | 1903-ban épült ée amely ma már kibővítésre ós modernizálásra szorulna a gyors fejlődés következtében. A jól megépített, tágas és külsőleg csinos iskola a mai tanulólétszámnak és követelményeknek már csak nehezen felel meg. Két megoldás kínálkozik — vázolja a beszámoló — vagy a tömören épített falakta kellene második emeletet húzni, vagy az internátust önálló épülétbe helyezni. Az elmúlt tanévben 427 tanulója volt az intézetnek, a. szám a múlt esztendőhöz képest némi csökkenést mutat. Ennek egyik oka az erőteljesebb szelekció, a másik ok pedig az, hogy a VITL osztály létszáma majdnem hússzal volt kisebb' a tavalyinál. Megemlíti az értesítő, hogy az V. osztályókat föltétlenül párhuzamosítani kellene. Tanulságos sorok számólnak be a növendékek fegyelmi és tanulmányi eredményéről. Az iskola célja az, hogy ránevelje a tanulókat a könnyed, vidám kedélyre, amikor annak ideje van és komoly odaadásra, amikor a, munkás órák következnek. Az intézet egys tulajdonképpeni világháború csak most kezdődik S ha katonai téren — legalább is egyelőre — csak a szorosan vett E-urópára és a szigetországra korlátozódik is a küzdelem szintere, gazdasági vonatkozásaiban most különösen kihal a föld legtávolabbi területeire is. Minden nép a győzelem kilátásával indul harcba s így természetes, ha mindegyik küzdő félnek pontosán kidolgozott tervek fekflsznek a tarsolyában a gyarmatok" beszervezésére, illetve megőrzésére vonatkozóan. Ennek" a kérdésnek" vizsgálatánál rendkívül érdeke-s körülmény az, hogy Anglia roat indiai birodalmát lényegében nem az államhatalom katonai ereje, hanem egv kereskedelmi egyesiiletéaneü a Brit Keletindiai Társaságnak önálló akciója teremtette meg. Ez az egyetlen történelmi momentum is elég a világuralmi kérdés megvilágításához, meri Angol-India születése távolabbi vonatkozásban is megérteti: miképpen tudott ilyen Óriási világbirodalmat rendszerbe foglalni á Brit világbirodalom európai kis szigetországai Angol-India születése Pontosan kétszáz évvel ezelőtt Tn'diában olvan események játszódlak le. amelyek nagy átalakulások árnyékát vetették előre. A törők—mondol eredetű hódítók Mogul birodalmat teremtettek itt a XVI. században: a Delhiben székelő mogul császárok muzulmán hatalma kiterjedt csaknem egész Tndia területére. A nyugati tengerésznépek: anke'delmi gócpontokat, településeket létesítettek ezen a területen. A legfontosabb brit település ebben az időben: Bombay, Madras és Kalkutta, Ez utóbbit maguk az angolok alapították", ez az egyetlen angol alapításit város Tndiáhan a többi SZÍVÓS munkával lassan a kezükbe került. Két nép kereskedelmi érdekei vívták itt akkor vértelen családjukat: az angolok és a franciáké. Dupleix ez h zseniális francia-indiai kormányzó korán észrevette, hogy a Mogul lassanként pvöngfil s a Mn. pul birodalom pusztulásra van ítélve India területén. Épp ezért az »oszd meg és nraTkodj fölöttük* elvét tartva szem előtt ügves taktikával egyre gyarapította Franciaország indiai birtokait. Az anarohia egyre nagyobb méreteket öltött, egyik harcias hindu nemzetség: a marath'a törzs fellázadt a gyűlölt, elnvomó muzulmán hatalom ellen. 1789-hen Perzsia uralkodója Nadír Sah elfoglalta Delhit s a perzsa Invázió hatására a következő évben egyik legfontosabb és leggazdagabb indiai tartomány: Bengáli, elszakadt a Mogul birodalomtól. kormányzója Allahvardi Khán kimondotta a terület önállóságát és függetlenítette magát Delhitől. aránf nagy súlyt Helyez a valláserkölcsi, hazafias, szociális és esztétikai nevelésre. Azokban a sorokban aHol az évkönyv a tanulmányi állapotról számol be, a kövotkező figyelemr.eméltó megállapításokat, olvass tiki az iskola arra1 törekszik, hogy világossá tegye:' a rendszeres gondolkodás és a női agy nem szükségképpen ellentétes pólüsok• Általában igen sok kitartó, kötelességtudó gyermek az intézetben, nem egy szinte fékezésre szorul s ami nagyon örvendetes, sok az olyan szülő is, aki már tudatosan segít az iskolának és erőteljesen neveli gyermekét a mondott erényekre. A szorgalma? honorálta az iskola, de rámutat az évkönyv aljra is. hogy végrehajtották a szükséges szelekciót, is. Állandó és meghitt kapcsolat volt az iskola és „a szülői ház között, az osztályfőnökök sűrűn meglátogatták a növendékeket otthonai ikban is. Ott ahol az évkönyv beszámol a jótékonysági mozgalmakról, jólesően állapítja meg, högy az iskola elsőnek érezte meg az országban, hogy a tavaszi árvíz minden magyarra fokozott kötelességeket ró. Minden felszólítás nélkül teljes héttel az országos gyűjtés megindítása előtt 220 pengőt küldtek a tanárok és tanulók az árvízkárosultaknak. A növendékek kivették a részüket a finn nemzet meg-; segítéséből is. ü£ gimnázium tanári testületében 33 tanár, működik igen tevékenyen nemcsak az iskolán belül, Kanem a társadalmi, szociális, karitatív; Ős tudományos életben is. Az elmúlt évben aZ intézetben 17 gyakorló tanárjelölt működött az egyes tanárok mellé beosztva és ezzel jelentős föladatot teljesített az iskola a tanár nevelés elősegítése terén is. Részletes beszámoló foglalkozik a leánygimnáziummal kapcsolatos internátus eredményes működéséről, Mayef, Mária intefnátvTsi igazgatónő előadásában. Az in-| ternátTTs az elmúlt évben 31 növendékkel mű-, ködött. Számos ifjúsági egyesület és kör teszi', teljessé az iskola működését. 'A" Mária kongregációt vitéz Kiss Gyula pápai káplán vezeti, at Petőfi Ifjúsági Önképzőkört Eckefdtné, Pető Gizella tanár vezetése alatt működött eredményesen. 'A Gyorsirókör is igen tevékenyen működött Nagyné Bacsó Ernesztin vezetésével, a növendékek egész sor díjat és kitüntetést szereztek a különböző versenyeken. A Segítő Egyesület' áldásos munkáját Soós Paula dr. Irányította, diákkaptár mozgalmat Horváth Edit dr., a Zrínyi Ilona cserkészcapatot Csórja Etelka, Zabolainé Schnitzl Erzsébet, Vidos Malvin és Eáy Borbála vezefték és irányították Ujabb" fejlődés felé. Az Ifjúsági Vöröskeresztet igen eredményesen Zádornó KaTvaü Etelka dr. és Vass Henriette dr. vezette sok szép és nemes eredménnyel. Igen tevékenyen és sok sikerrel működött az Ifjúsági Spörtkör petrich Rózsa és Klimkó Józsa vezetése mellett. 'Az iskola spórtdiákláúyai eredményes sze[replŐi voltak az Országos versenyeknek.^ Részletes táblázat mutatja a növendékek érdemjegyeit, amelyekből kitűnik, hogy a diákleányok nagy általánosságban igen szép eredményi étiek el.