Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-26 / 168. szám

Egymillió pengő visszatérítés a paprikatermeliíknek II Hangya vezérigazgatójának nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt a Délmagyarország a paprika-parlament 22-én Budapesten lezajlott üléséről, amelyen a papfikatermelök, kikészitök, a paprikaértékesilést lebonyolító szervek, valamint az érdekelt hatóságok képviselői vettek részt. Amint jelentettük, a paprika-parlament ülésén Varga József ipari és kereskedelmi miniszter is fölszólalt, mint Szeged képviselője és a paprikatermelés fejlesztése szempontjából nagyjelentőségű intézkedéseket jelentett be. A miniszter bejelentése széleskörű érdeklődést váltott ki. Wünscher Frigyes dr.? a Hangya-szövetkezet alelnök-vezérigazgatója a gyűlésen bejelentett intézkedések előzményeire vonatkozólag nyilatkozott egy közgazdasági lapban. Nyilatkozatában a következőket mondotta: Araint a paprika-parlament ülésén tartott előadásomban is emiitettem, a fűszerpaprika termelésének és feldolgozásának megjavítására és a termelők megsegítésére vonatkozó javaslatokat szakértőkből álló szükebbkörü értekezlet dolgozta ki s így kerültek azok a földmüvelésügyi miniszter ur elé. Vitéz Teleki Mihály gróf földmüvelésügyi miniszter ur, mint az alföldi problémák alapos ismerője, már államtitkár korában, de különösen, amióta a minisztérium élén áll, állandóan nagy figyelmet szentel a közérdekű paprikaértékesitő szövetkezetek tevékenységének, amelynek eredményes működését minden rendelkezésre, álló eszközzel előmozdítani igyekszik. — A földmüvelésügyi miniszter ur az emiitett értekezlet által kidolgozott javaslatokat, mint általában minden olyan kezdeményezést, amely a földművelő kisemberek érdekét szolgálja, a legnagyobb megértéssel fogadta és teljes egészükben magáévá tette. — Miután pedig Varga József dr. iparügyi miniszter ur, mint Szeged város képviselője, valamint Szász Lajos dr. pénzügyi államtitkár ur, mint a Hangya kormánybiztosa, a javaslatokat szintén a legmelegebben támogatták, így a kormány az összes javasolt intézkedéseket vátozatlanul hellybenhagyta s ezzel lehetővé tette, hogy a magyar fűszerpaprika szövetkezeti értékesítése révén mutatkozó, több mint egymillió pengőt kitevő felesleg részben visszatérítés, részben pedig a termelés és feldolgozás tökéletesítését szolgáló beruházások alakjában teljes egészében a termelöknek jusson. A kormányzat minden tényezője részéről tapasztalt messzemenő megértés ékesen szóló megnyilvánulása annak a szociális szellemnek, amellyel a kormány a kisemberek ügyét intézi és amely most a paprika termelésében és feldolgozásában érdekelt sokezer kisember számára biztosította az eredményes munka előfeltételeit A Svad Afrwx-Uidtu&'ztól a kivewz'á&eti lítá AnHa-frátaUig, A% idén tyyetteH Amva-bálot Wideznek Szegedet* (A Délmagyarország munkatársától) Lágy keringődallam zsong a levegőben és suhanó párok lejtenek a lampiono^kai földíszített kerthelyiség fái alatt . . . Legendás Anna-bálak emlékét zizegik felénk a lapok, ha régi folyóiratokat böngészünk, Elgyönyörködhetünk nagyanyáink fodros, turnürös ruháiban és nagyapáink feszes eleganciáján s arra gondolhatunk, hogy ilyenkor, Annanapján szoktak az öregek poetikusan fölsóhajtani: »Hej, azok a régi szép idők , . .« Anna napja képzeletünkben az Anna-bálakkal függ össze, amelyek különösen a Balaton környékén igen divatos mulatságok. Az Anna-bálak nem népi eredetűek, inkább az uri társaság szórakozása volt nagyanyáink idejében is. A Balaton környékén nyaraló közönség rendezett minden esztendőben Anna-bálakat. Hogy miért éppen Anna-napkor rendezték ezeket a táncmulatságokat, annak oka abban rejlik, hogy a nyaralóidény főidőszakának lezárása: julius utolsó napjaival esett egybe s ezenkivül az Anna név igen gyakori lévén, fiatal ny.aralóvendégek, — asszonyok, leányok — egyidejűleg névnapjukat is megtartották. cA Szent cAnna-kultusz kifejlődése Szent Anna napját napjainkban is ünnepélyesen szokták megülni. Templomi ünnepségekkel, népies mulatságokkal, tűzijátékokkal és kivilágítással. Ha valahol elmulasztják Anna napját ünneplés külsőségekkel megtisztelni, a néphit szerint viharok támadnak és tönkreteszik mindazt, ami a gazdaságban még terméssel kecsegtet így függ össze Anna napja a mezőgazdasági terméseredményekkel s ezen a napon ajánlatos jól számot vetni a várható gyümölcsterméssel, de nagyon fontos ez a nap a burgonyatermés és takarmányok fejlődésére is . > . A Szent- Anna-kultusz Németországból származik, ott terjedt el legerősebben a középkor folyamán, bár akkortájt egész Európában igen kedvelt volt. A »Handwörterbuoh des Deutschvn Aberglaubens* cimü alapos német néphagyománylexikonban olvassuk, hogy Szent Anna napján ha eső esik, azt Bélnémetországban Szent Anna hozományának nevezik. Németországban Szent Annát ma is mint gyógyító és betegségektől megóvó szentet tisztelik és sok régi városban nyoma van annak, hogy ^ középkorban a pestist elhárító védőszentnek tartották. Az Anna név Mária után a leghasználatosabb, sőt a két szent tisztelete összekeveredik náluk és ennek tudható be, hogy igen gyakran az Anncmarie és a Marianne uévösszetétel. Szent Anna tiszteletének' magyar vonatkozásairól Bálint Sándor dr. jNépiink ünnepei* cimü, igén értékes munkájában találunk adatokat. Bálint Sándor dr. hangsúlyozza munkájában, hogy Szent Anna nem is olyan régen még egyike volt a legnépszerűbb szentjeinknek. Főképpen asszonyok hivták segítségül női állapotukból következő bajaikban. A Szent Anna-tiszteletnek ez a hajtása is német eredetű, mert Németországban az asszonyok rendszerint nagy tömegekben vettek részt a Szent Anna tiszteletére rendezett könyőrgéseken s ilyenkor a magtalanok gyermekért, az áldott állapotban levő anyák pedig könynyü szülésért imádkoztak. Bálint dr. egyetemi magántanár szerint a népi Szent Anna-kultusz hanyatlása valószínűleg összefüggésben van a modern orvostudomány fejlődésével. Nagyon érdekes, hogy Magyarországon a Szent Annáról készült oltárképek többnyire a Szűz Mária anyjának állítólagos shármas házasságából* származó atyafiságot ábrázolják. Ennek a hagyománynak német eredetét az igazolja, hogy az erdélyi szász templomokban találtak főként ilyen képeket. Érdekes a kettős anyaság szimbóluma a csiki templomok oltárképein, ahol az úgynevezett •Meftertia* Szent Annát ábrázolja, aki Szűz Máriát tartja az ölében és Szűz Mária a gyermek Jézust dajkálja. Ilyen »Mettertia« brokát kazula van a Nemzeti Muzeumban is. Szent cAnna, a kézművesek védszentje Népi hagyományainkban érdekes módon fönnmaradt, hogy Szent Anna kiknek a védőszentje? Elsősorban az asztalosok tisztelték védőszentjükkdnt, mert a régi világban az oltárszekrény elkészítése az asztalosmesterek remekei közé tartozott. Már pedig csak Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Szűz Máriát méhébe fogadja. Anna védőszentje volt a bányászoknak is s hazánkban ezt a tiszteletet az Annavölgyl bánya (Esztergommegye) őrzi. De védszentje Anna a gazdasszonyoknak is s minden olyan iparosnak, aki a gazdaasszonysággal összefüggő mesterséget üz; igy a szövőmunkásnőknek, a csipkeverőknek, a seprükészitőknek és a varrónőknek általában. Valószínűleg ezen a hagyományon alapul, hogy Szegeden az egyetlen Ánna-bálat az idén az Általános Munkás Dalegylet rendezi Újszegeden, szombaton este ft órakor a Vigadó termeiben. A népi tisztelet a keddi napot szenteli Annának, mert a karmelita hagyományok és az apokrif bibliák tanúsága szerint Szent Anna kedden született és keddi napon balt is meg. Szent Anna egyébként népénekeink legkedveltebb alakja Jézus és Szűz Mária után, sőt népünk ismeri Szent Anna nemzetségének litániáját is. A Szent DÉCMAGYARORSZAG C PÉNTEK, 1940. JULIUS 26. • 3 wihbhi»li«il«bhamiiiiii• —' ihhih • lllillllll i Annáról szóló egyházi hagyományainknak speciális szegedi vonatkozása is van. »Ő áldott Anna, sze.it anya, köszöntelek téged* kezdetű énekkel üdvözlik ma is Szeged környékén Szent Anna ünnepét. Szent cAnna kútja... omrnm A magyar Szent Anna-legendák között a legszebbek egyike a szanyi (Sopronmegye) Szent Anna-kápolna építésének története. A Szent Auna-kápolna hatalmas fák között áll, régebben volt közöttük egy vadkörtefa is, amelyen Szeut Anna képe függött. A vadkörtefa télen, csikorgó hidegben kivirágzott s a nép akkor határozta el, hogy erre a helyre kápolnát emel. A kápolnához az építőanyagot a faluból ölükben hordották u hivek . , . Amikor a kápolna fölépült, forrás fakadt a földből mellette s ezt a forrást a nép Szent Anna kútjának nevezte el és gyógyitóerejünek tartja. A Szent Anna-kultusz magyar hagyományokban gyükerező története, néprajza még feldolgozatlan. K á 1 m á n y Lajos, a legnagyobb magyar folklórista foglalkozott ezzel a népi kultusszal és eredetét — másoktól eltérően —, ősmagyarnafc tartja. »BoIdogasszony, ősvallásunk istenasszonya* cimü munkájában rámutat arra, hogy a magyarok Ázsiából hozták magukkal a Maternitas, az anyaság tiszteletét s ez változott át az idők fa. lyamán Szűz Mária és Szent Anna tiszteletévé. Ilyenkor^ Anna napján fölhangzik az Anna* bálokat megnyitó, lágy keringödallam Somogyban, a Balaton mentén, ahol egy-egy városban, fürdőhelyen egész sereg Anna-bálat rendeznek Anna-napján s szombaton, a rákövetkező nap még többet. Nálunk az Anna-bálak sohasem voltak annyira divatosak s ma kiveszőben vannak". Kár érte, mert ismét szegényebbek leszünk egy csillagfényes, nyárj báléjszaka illúziójával . « . (—nyi.j Kanapé-pör a torony alatt Mélyen tisztelt Szerkesztőség! 1 Tisztelettel kérem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy a Délmagyarország 1940. évi július hó 25-én megjelent „Zavarok a közigazgatási munkára berendelt tantiók ós tanítónők körül" a tikkel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot nb. lapjuk legközelebbi számában közölni szíveskedjék. F. hó 10-én személyre szóló behívó alapján' a szegedi tanítók Ós tanítónőknek rendkívüli közigazgatási kisegítő szolgálatra kellett jelen tkezniök a polgármesteri hivatalban. szegedi tanítói kar — a „közszolgálat zavartalan ellátásának biztosítása érdekében a rend-> kívüli viszonyokra való tekintettel" — azonnal jelentkezett és megkapta munkabeosztását a különböző városi hivatalokban. A közigazgatási munkát sohasem tanult és nem végzett tanítói kar a munkáját becsületesen, lelkiismeretesen, odaadással és eredményesen végezte,/ amelyről az egyes hivatalfőnökök a legtelje-' sebb elismeréssel nyilatkoztak. Folyó bó 22-cn a kir. tanfelügyelőség 25367 1940. szám a. a „Tanítók nvári szabadsága" tbn. kiadott iratában „A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 170.598/1940. V. sz. rendeletéi alapján értesítette" az egyes iskolák igazgatóságát, „hogy a szabadságukat korlátozó miniszteri intézkedés megszűnt és a tanerők mű® ködési helyükről eltávőzhatnak a szünidő tartamára". A megjelent miniszteri rendelet birtokában a tanítói kar 23-án, kedden má? nenf jelent meg a hivatalokban; tehát a fenti miniszteri rendelet értelmében tették ezt annál inkább", mert ugyanakkar a városi tisztviselők is megkezdték szabadságukat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ujabb rendeletéről} mely ismét fölfüggesztette a tanítók" nyárí szabadságát, tudomásunk nincsen. A nyilatkozat közléséért a leghálásabb' köszönetem nyilvánítása mellett maradok a tekintetes Szerkesztőségnek Szeged, 1940. évi július hó 25-én. kiváló tisztelettell Botond Lajos, a Szegedi Tanítói Járáskör elnöké,