Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-21 / 164. szám

Vasárnap, 1940. VII. 21. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xvi. évfolnam 164. szám PacellI Megindul a támadás, ha Anglia nem válaszol London visszautasító magatartásával számolnak Berlinben — ironsitíe helyeit Sir Allan öroohc len az angol főparancsnok — Tengeri csata Kréta szigete kOrlii Ciano gróf szombaton este visszautazott Rómába Azzal, hogy a nemetek vezére egész népét, egyetlen cél érdekében tökéletesen meg tudta szervezni azzal, hogy egy kifosztott, megalázott, anyagiakban leszegényített népet olyan erőfeszítésre birt, mellyel hetek alatt országokat tudott elfoglalni és világhatalmakat rombadönteiii, Hüler Adolf a zseniális jelzőt szerezte meg magának. Amióta azonban olvashattuk fegyverszüneti feltételeit, melyeket a franciáknak adott, különösen pedig pénteki — mindig péntek! — beszéde óta, amelyben mint kétségtelen győző, a józan észre apellálva, hajlandó békét kötni, olyan államférfiúnak bizonyul, amely a történelem távlatában is naggyá teszi. Tehát a győző hajlandó békét kötni. Vájjon lesz-e elcg ereje az előreláthatólag legyőzendőnek, hogy a felkínált bekejobb felé nyúljon? Vájjon nem lcsz-c akadálya a békének a gyűlölet és gőg, mely könnyek és romok, vér és pusztulás árán is folytatni akarja a háborút? De ha Churphill, mint a gyűlölködés embere áll kormánya és így az angol nép élén, győzelmet akar, és nem békét, nem akadna-e ott más államférfi, aki máq régen reálisan mérlegeli az erőviszonyokat, vagy talán nem volna Angolhonban lélekben senki fily nagy, mint a németek nagylelkű Führerje? Nem lőhetne hazahívni a windsori herceget, akiről változatlanul tartja magát a hír, hogy német barátsága miatt kapta Bachama kormányzóiának reánézve cppen nem megtisztelő rangját? Ha senki sem akadna az angol diplomácia vezetői közül, akinek volna ereje és bátorsága közvetlenül választ adni népe nevében a Fühfcí fölhívására, legalább annyi erejük legyen, hogy a pápához, XII. Piüshoz forduljanak közvetítésért. Tegnap olvashattuk, hogy a Szentatya a nyáron át sem akar pihenni és ottmarad a Vatikánban. Egy pillanatra sem akarja elhagyni őrhelyét, a legkisebb alkalmat sem akarja elmulasztani, hőgy az emberiség érdekébon a békéért fáradozhassék. Még élénken él emlékezetünkben XV. Beoerfek pápa tevékenysége az elmúlt világháborúban, amikor közbenjárt a rokkant hadifogoly katonák és polgári internáltak kicserélése érdekében, a beteg- és sebesült katonáknak Svájcba cs Spanyolországba szállítása érdekében, kieszközölte az internáltak vasárnapi munkaszünetet. Már ez is mekköra enyhülést jelentett az érdekelteknek. A történelem folyamán a pápák ismételten szerepelnek, mint közbenjárók, mint békeközvetítők, sőt mint döntőbírák isEmlékezzünk" csak: Nagy Szt. Leó (440—461) közbenjárt Itália érdekében Attilánál, a hunok fejedelménél; I. Szt. Gergely (590—604) a rómaiak érdekében Agilulfnál, a longobárdok királyánál; H. Szt. Gergely (715—731) és Szt. Zachariás (741 -752) Róma érdekében Liutprandnál, a longobárdok királyánál; IX. Szt. Leó (1049—1054) közvetített III. Henrik Császár és Endre királyunk között; ír. Viktor (1055—1057) közvetített III. Henrik császár cs flandriai Balduin, meg lolharingiai Gottfri"d között; .111. Ince (.1198—1216) Földnélküli János Srigó 1 király és Fülöp Ágost francia király kö.fBÖtti Pénteken elhangzott Berlinben Hitler történelmi beszéde, amelynek következményei határozzák meg a háború útját. Az egész világ rendkívüli figyelemmel hallgatta a berlini beszédet és utáua ugyanolyan várakozással fordult a londoni válasz felé. A válasz egyelőre: hallgatás, amely azonban többet mond a kiáltó szavaknál. A szombatra kialakult helyzet az, hogy hiába volt az utolsó békefelhivás, küszöbön áll a történelem egyik legfélelmetesebb arányú támadása, amelynek kihatását ma még nem lehet lemérni. A londoni hangok szerint Nagybritannia választát a felhívásra már elffre megadta Churchill multheti beszéde, ezenkívül Londonnak nincs más feleinivalója. Svédországon keresztül érkező jelentések szerint London ^megvető hallgatásba* burkolózik és arra az álláspontra helyezkedik, hogy angol részről kizárt dolog az engedékenység. Ez pedig azt. jelenti, hogy London el utasítja az utolsó felhívást és a hallgatás azzal folytatódik, hogy Hitler kiadja a parancsot a. koncentrikus támadásra. Berlini jelentések hangoztatják is, 2—3000 repülőBerlin, julius 20. Ciano gróf külügyminiszter a szombati megbeszélések után Göring tábornagy Berlin közelében fekvő karinhalii villája, ba ment, ahol tiszteletére teát adtak. Az állam és párt vezetői, valamint a pénteken előléptetett tábornokok is megjelentek Göringnél. Ciano gróf Karinballból visszatérve, a lakosság lelkes íokonszenvnyilyánításai közben London, julius 20. Tegnap 120 német repülőgép intézett támadást Anglia partjai ellen. Az első támadás alkalmával 70 gép. bombázott egy hajókaravánt, később több, mint 50 gép intézett támadást egy déli kikötő ellen. London, julius 20. Egy délangliai kikötő lelett nagyliirtelenül német bombázó repülőgépek jelengép áll készen, hogy meginduljon a világ legnagyobb arányú légitámadására Anglia ellen. Mig a •Newyork Times* is arról ir, hogy Anglia nem hajlandó a mai körülmények között békéről tárgyalni, addig egy délutáni Reuter-jelentés szerint lehetőség van arra, hogy Churchill a parlamentben beszédet mond, bejelenti elutasitó állásfoglalását és »szóváfeszi Hitler néhány megjegyzését*. A helyzeten ez aligha változtat, a nagy támadás most már valóban küszöbön áll. C i a n o gróf, aki végighallgatta a berlini beszédet, szombaton bizalmas megbeszélést folytatott Hitlerrel, Göringge] és Ribcntroppaf Hitler külön is hosszabb kihallgatáson fogadta. Ezalatt kibontakozni látszanak a nagy támadás kellékei, London feszült izgalommal Részül, ezt mutatja az is, h»gy a nagy támadás küszöbén Tronside eddigi angol fővezért lemondatták tisztségéről és a szigetország hadseregének főparancsnokául Sir Allan Brookc tábornokot nevezték ki, aki a flandriai harcokban tüntette ki magát. érkezett meg szállására, majd résztvett Alficri olasz nagykövet estebédjén, amelyen többek között megjelent Bibbentrop külügyminiszter, Machensen római német nagykövet és több1 má* személyiség, Ciano gróf külügyminiszter este kísérete tagjaival visszautazott Olaszországba, tek meg. 17 repülőgépet számláltak meg, de, ebben a számban benne vannak a kisérő vadászrepülőgépek is. Az angol vadászrepülőgépek működésbe léptek. A megfigyelők ugy látták, hogy egy ellenséges gép a parttól messze a nyilt tengeren ereszkedett le^ III. Honorius (1216-1227) VII. Lajos francia és III. Heorik angol király között; IV. Ince (1243-1254) a portugál király és népe között; III. Miklós (1227—1280) többízb'en közvetített Habsburgi Rudolf és Anjou Károly nápolyi király között; XXII. JánTTs (1316—1334) II. Eduárd angol és Róbert skót király között; XII. Benedek (1334—1342) III. Eduárd angol és Valois Fülöp francia király között; V. Miklós (1447—1455) a béke érdekében járt Németországban, Itáliában és hazánkban; VIII. Ince (1481—1492) ugyanilyen célból járí Moszkvában, Ausztriában és Angliában; VI. Sándor (1492—1503) közvetített Spanyolország és Portugália között; XIII. Gergely (1572—1585) a lengyel király és az orosz cár között; V.ÍII. Orbán (1623—1644) a monserráki ós mántuai hercegek között; XIII. Leó (1873—1903) közvetített Német- és Spanyolország között, a haiti és sandomingói köztársaság között; X. Pius pedig (1903—1914) püspökei útján Argcntina és Chilié közöttMennyi pusztulástól és nyomorúságtól, menuyi szenvedéstől és átoktól szabadult meg az emberiség azért, mert bizalommal volt Krisztus helytartója, a római pápa iránt. XII. Pius pápa, a mi felejthetetlen Paedli bíborosunk most e véres napokban épp annyi szeretettel, tárgyilagossággal cs bölcseséggel lenne az egymással szembenálló népmilliók kiengesztelésére, mint yoltak elődei a történelem folyamán. Az egész világ visszafojtott lélegzettel vár. ja Anglia válaszát. Ciano visszautazott Olaszországba Német repülőszázadok támadásai