Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-17 / 160. szám

KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. ÉVfOlUam 160 $20111 Csáhu kOlügginínisiíer expozéja a müncheni tárgyalásokról „Cljutoltnnh eöü magaslatra, ahonnan már derengeni látszik a iobb lövő" — „lózan megegyezés uttdn megbizliafó barátokat akarnak es nem acsarkodó ellenfeleket" — „Neitez küzdelmek várnak meg rank, de Magyarország el van szánva, hógy azokat minden terén megvívta, hüzös egyetértésben a tengelyitafalmíJíhai' Szerda, 1940. VII. 17. A gázgyári kölcsön Egyáltalában nem vagyunk biztosat, Hogy a gázgyári kölcsön kérdése a közgyűlési határozattal eljutott végső elintézési módjához. A közgyűlés négyszer foglalkozott má® ezzel a kérdéssel, — egyszer akkör, amikor a kölcsönnyújtás feltételeiben megállapodott s háromszor akkor, amikor a visszafizetésnek a gázgyár által megszabott feltételeit elfogadta. S a "csudálatos az, hogy hiába állapodott meg megelőzően kétszer is a város és a gázgyár, soha nem valósulhatott meg a kölcsönös megállapodás, mert a jóváhagyás kérdésében lefolytatott minisztériumi tárgyalások mindig alkalmat adtak a feltételek megváltoztatására. .Volt arra is eset, hogy a közgyűlés határozata 3 a miuiszterium intézkedése között másfél év eltelt; ennyi idő alatt természetesen a körülmények is változtak. Az a módozat, melyet a "város a kölcsön törlesztése, illetve visszafizetése tekintetében elfogadott, két iráuyban mutatják rendkívüli súlyukat. A gázgyári szerződés, amit azok, akik a szerződést nem ismerik", azok számára, akik ugyancsak nem ismerik a szerződést, szeretnék úgy feltüntetni, mint a város jogai feladásának monstruózus példáját, sokkal több előnyt hiztösított a város számára, mint a szerződéssel kapcsolatos ama közgyűlési határozatok, "melyeket a szerződés ócsárlói elfogadásra ajánlanak s maguk is elfogadnak. A gázgyári szereőíjcs azok miatt a határozatok miatt vált a Tárosra nézve rendkívül terhessé, amelyek a Szerződést módosították s amelyek elenyésztetek" mindazt az előnyt, amit a szerződés a város és a fogyasztók számára ki tudott harcolni. S ezen a téren a hétfői határozatot illeti meg az elsőség. A törlesztésnek az a módja, amely egyértékűnck tekinti s ekként kompenzálni rendeli a város által szolgáltatandó annuitásokat a gázgyár által nyújtandó szolgáltatással, Jeladása a város ama jogának, hogy a közvilágítás számára a koncesszió egcsz ideje alatt n szerződésben megállapított egységáron igényelheti az energiát. A gázgyár ugyanis a szerződés szerint a várost megillető évi 300.000 pengő járadékot világítási áramban köteles nyújtani s ennek ára nem lehet soha magasabb a szerződésben megállapított tarifa egységárainál. Amikor a vűrös most ezt a követelését kompenzálja, lemond vele a közvilágítás árának érinthetetlenségéről s aki látja, hogy miként emelkedik mindama tényező, ami a világítási áram előállítási árát megszabja, a tévedés kizárásával jósolhatja meg, hogy a közgyűlési határozat következményeként hamarosan lényegesen emelkedni fog a közvilágítási energia ára. Az elmúlt évek folyamán ezért törekedett a gázgyár mindig arra, hogy a. szerződésnek ettől a megkötöttségétől meneküljön. A megállapodás másik következménye az, hogy a város kénytelen megválni jelentékeny földbirtokától, hogy ettől a tehertől mentesülni tudjon. Ha maradandó, halaszthatatlan, legelsőrendű szociális, a népegészség színvonalát emelő, anyagi, vagy morális hasznothajtó alkotások életrehívására fordították volna a gázgyári kölcsönt, akkor az elért, cél, a betöltött feladat, a teljesített kötelesség enyhítené s talán indokolná az áldozatot. De az egész gázgyári kölcsönből nem maradt vissza más, mint a visszafizetés gondja, a megtört birlokállnBudapest, julius 16. A képviselőház külügyi bizottsága kedden délelőtt vitéz lmrédy Béla einökiésével ütést tartott, amelyen a kormány lészélöl Teleki Pál gróí miniszterelnök, Csáky István gróf külügyminiszter, vitéz B a r t h a Károly bonvédelmi miniszter, vitéz KeresztesFis c h e r Ferenc belügyminiszter, II ó m a u Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Varga József kereskedelmi miniszter és Radocsay László igazságügyminiszter jelent meg. lmrédy Béla elnök bevezető szavai után Csáky István gróf külügyminiszter elmondotta expozéját. A külügyminiszter részletesen tájékoztatta a bizottságot a müncheni látogatás előzményeiről, amelyek hónapokra visszanyúlnak, továbbá a müncheni megbeszélések tárgyáról, valamint azok nak valószínű nemzetközi kihatásairól. Különös hangsúllyal mutatott rá a külügyminiszter arra, hogy mány. A gázgyári pénz elillant, mint a ffáz, amelyből származott. Kifogásolták annak az időnek rövidségét, melyen belül a város készpénzben fizetheti vissza a kölcsön fele összegét A városi földek minden barátja csak örülhet a rövid határidőnek, mert ez talán az utolsó reménység arra, hogy a város megmentheti földjeit Fél év alatt a határozatnak el kell nyernie a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium jóváhagyását, a földművelésügyi minisztérium engedélyét s a város hitelezőinek hozzájárulását is meg kell szerezni. A felhők között járó optimizmus hiheti csak azt hogy miudez fél év alatt megtörténhetik. S birtokpolitikai szempontoknak is bizonyára érvényt fog szerezni a földmívelésügyi minisztérium. Ha a tápéi bérlöknek kell odaadui a földet, akkor a földért nem kaphatja meg a város a forgalmi árat. Ha mások veszik meg. a földművelésügyi miuiszzan megegyezés utján megbízható barátokat és nem acsarkodó ellenfeleket kivánunk magunknak. Ezután részletesen ismertette a külügyminiszter a magyar—német, a magyar—olasz, a magyar —délszláv, a magyar—orosz és a magyar—román viszony jelenlegi alakulását. Végül rámutatva arra, hogy az eddigi küzdelem SZÍVÓS és nehéi volt, ha némán is játszódott le, hangsúlyozta, bogy a kormány teljesen tudatáb'afc van annak, hogy még nem jutott át a szakadékokon. — Számolunk azzal mondotta a külügynti niszter, hogy | térium meg fogja védeni a tápéi bérlőket s nem fogja megengedni, hogy a magánjog rideg szabályai szerint dobálják ki onnan a haszonbérlők százait. Ez a megkötöttség ugyancsak hátrányosan fogja befolyásolni a földárakat. Ha azután a város még egy bankot is közbe akar iktatni a lebonyolításnál, akkör még több földtől lesz kénytelen megválni azért, hogy földdel fizetni tudjon. Más város, ha kölcsönhöz jut, építkezik, alkot, felpezsdíti vele gazdasági életét, munkaalkalmakat szervez, exisztetíöiákat teremt mo.g, szépül, gazdagodik, fejlődik. Mihez jutott Szeged a gázgyári kölcsöu révén? Semmihez máshoz, mint a visszafizetés gondjához, terhéhez és áldozatához. Akik a gázgyár ügyeit intézik, érdekét szolgálják. helyesen jártak el: kellő gonddal ós előrelátással. Vájjon elmondhatják e ugyanezt azok is. akik a város érdekeit képviselik? feltétlenül szükséges Dclkeleteurópában a békét és a nyugalmat fönntartani, amelynek azonban elkerülhetetlen előfeltétele, hogy az igazságos és állandó, termékeny békének az alapjai is megterciutesseuek. — Barátaink — mondotta a külügyminiszter — mindkét tételben egyetértenek a magyar kormánnyal. Tagadhatatlan, hogy eljutottunk tehát egy magaslatra, ahonnan már derengeni látszik a jobb jövő. — A magyar kormány reméli, hogy senki sem fogja meggondolatlanul békés szándékainkat keresztezni, de ha ez bekövetkeznék, ezzel is szembenézünk. A külügyminiszter lehetetlennek tartja, bogy meg ne értsék, hogy a jószomszédi viszonyra nem. csak Magyarországnak van szüksége, hanem talán egyes államoknak még fokozottabb mértékben, mint nekünk. Mi senkinek sem óhajtunk gyógyíthatatlan sebeket osztogatni, hanem jóa nehéz küzdelmek sorozata vár még ránk, de Magyarország el van szánva, hogy azokat minden téren megvivja éspedig közös egyetértésben azokkal a hatalmakkal, amelyek már annyiszor segítették a magyar ügyet egy-egy mértföldkővel előre. Ezzel kapcsolatban ujból hangsúlyozta a magyar nemzet háláját a tengelyhatalmakkal szemben és óva intett minden magyart azzal a legújabban újra erőre kapott röpcédulapropagandával szemben, amely egyenesen sérti a magyar érdekeket és amelyekről nemrégiben is megállapították a hatóságok, hogv idegenek szervezték meg a magyar—német kapcsolatok megzavarására. Köszönetet mondott a magyar sajtó amaz orgánumainak, amelyek a legnehézebb időben is tántoríthatatlanul harcoltak és kitartottak a tengelyhatalmak és ezzel Magyarország érdekei mellett. Az exoozé után. amely a külügyi bizottság tagjainak általános helyeslésével találkozott, a külügyminiszterhez kérdéseket intézett R a j n i s s Ferenc, B a k v László, vitéz Somogyvári Gvula. Rácz Kálmán. Hunvadv Ferenc gróh Pever Károly, B r ó d v András, S z e n t-I v á n y József. R a s s a v Károly, vitéz Marton Béla és Turchányi Imre. A kérdésekre a külügyml-