Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-03 / 148. szám

A romániai bomlási folyamat a képviselőház előtt KSzi-Horváth József napirend előtti folszólalásban tárta fői az erdélyi magyarság fenyegetett helyzetét Budapest, július 2. A képviselőház ülésén Tasnddi-Nagx/ András elnök kegyeletes szavak­kal emlékezett meg Vályi Lajos elhunytáról. Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Be­jelentette az elnök, hogy Rajniss Ferenc indít­ványt nyújtott be a zsidó ingatlanok megszer­zésével kapcsolatos és más birtokpolitikai in­tézkedések módosításáról. Ezután Közi-Horváth József napirend előtti fölszólalásában szóvátette az erdélyi magyar­ság helyzetét. — Isten malmai lassan de biztosan őrölnek — mondotta. — Húsz év megaláztatása 'Után megértük végre hogy Csehszlovákia után meg­kezdődött a. másik természetellenes államtákol­mány, Románia föloszlása is. — Bizonyos vagyok abban, hogy nagy ba­rátaink, Olaszország és Németország elismerik a magyar igények jogosságát, és a megfelelő pillanatban elősegítik azoknak kielégítését. Bi­zonyos vagyok abban is, hogy a magyar kor­mány tudja és teljesíti kötelességét ezekben a történelmi napokban. Mégis fölhívőm a kor­mány figyelmét néhány jelenségre, amelyek ál­landó rettegésben tartják az erdélyi magyarsá­got és amelyek megoldásában a határontúli magyarsággal együttérez a csonka ország né­pe. Ezek a jelenségek: 1. A román nemzetpárt alkotmánya szerint a magyarságnak és általában a kisebbségek­nek semmiféle joguk nincs és ki vannak szol­gáltatva a román közigazgatásnak. 2. Bukovinából, és Besszarábiából tízezer­számra özönlenek a menekültek. TTgylátszik, hogy a fömán kormány ezeket Erdélybe irá­nyítja azért, hógy alkalma, legyen a magyar­ságnak még meglévő birtokállományát is meg­tépázni. A katonai rekvirál ások már a szabad­rablás jellegét, kezdik ölteni és a magyarság köréből már megkezdődött a túszok szedése. A román katonai raktárakból már eddigis ezer­számra osztották ki, a gépfegyvereket az oláh parasztok között azzal az utasítással, hogy ha a magyarok megmozdulnak, le kell őket gyil­kolni. Románia úgylátszik, a fölbomlás állapo­tába jutott. Napok kérdése csak, hogy fölbom­lik a. belső rend és biztonság. Közi-Horváth József kijelentette, hőgy kö­telességének érezte ezekre a jelenségekre föl­hívni a kormány figyelmét. A magyar közvé­lemény ebben a, kérdésben határozottságot vár, hozzátéve azt is, hogy a kormány mögött áll mindenki, ha cselekedni kell. Ennyire soha sem lY< It még egységes a magyar közvélemény és minden magyar kész minden áldozatra. — Felelős román körök felé kiáltjuk — mörirlotta —. hogy minden kisajtolt magyar könnyért, minden kiontott magyar vérért száz­szorosan fogunk fizetni. 12 millió magyarnak minden szívverése együtterez Erdély és az el­szakított területek magyarságával. Értük min denre kész: megvédeni, segíteni őket, egészen addig, amíg el nem következik, rövidesen el nem következik az egyesülés gyönyörű pilla­nata, A képviselőház nagy éljenzéssel és tapssal fogadta Közi-Horváth beszédét. A Ház ezután 24 tagot választott meg a 36 tagú országos bizottságba. Elhatározta, hogy a legközelebbi ülést csütörtökön délben tartja, amikor a további teendőkről határoznak. Matolcsy Mátyás szólalt még föl és hangoz­tatta, hogy az egész magyar társadalom párto­kon fölül a legnagyobb magyar, kérdésben egy tömbbé és testté vált. — Hálával gondolunk azokra, — mondotta —, akik a nemzeti szocializmus és a fascizmus feszítő erejével és katonai erejével a versaillesi és trianoni bilincseket kettétörték és tudjuk, hogy a magyarság legnagyobb barátai bennün­ket legjogosabb követelésünkben támogatnak és velünk egy véleményen vannak, amikor Er. délyt visszaköveteljük. A magyarság soha ilyen erős és egységes nem volt, mint ezekben a történelmi időkben. Az ülés végén a képviselők a Himnuszt éne­kelték el­VátasziásoUkai kezdődik a szerdai törvényhatósági kisgyűlés Három-négy napos vitára számítanak a zsúfolt és érdekes tárgysorozat miatt (A Délmagyar ország munkatársától) Tukats Sándor dr. főispán szerdára összehívta a tör­vényhatósági bizottság rendes közgyűlését. A közgyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg nemcsak azért, mert a napirenden több vá­lasztás is szerepel, de sok igen fontos és érde­kes kérdésről is dönt a törvényhatósági bizott­ság. A polgármester beszámolójával kezdődik a tárgysorozat, majd megtartják a választáso­kat. Elsősorban két II. osztályú aljegyzői ál­lást kell betölteni és amennyiben ezzel megüre­sednek harmadosztályú aljegyzői állások, úgy ezekre is elrendeli a főispán a választást Mivel névszerinti titkos szavazást kell elrendelni, előreláthatólag a választások jórészben kitöl­tik a szerdai, közgyűlés tanácskozási idejét. Választás útján töltik be az elsőszámú adóföl­szólamlási biztosságban megüresedett egy ren­des tagsági helyet, a Singer Istvín dr. lemon­dásával megüresedett helyre, hír; szerint, Bor­bély Józsefet kívánják jelölni. Tárgyalja a közgyűlés azt a pénzügyminisz­teri leiratot, amely értesíti a várost, hogy mi­lyen költségekbe kerülne, ha a miniszter pénz­ügyi könyvszakértőket rendelne ki. egy régebbi indítvány értelmében a Közúti Vaspálya vál­lalatéhoz. Tekintettel a város nehéz helyzetére és arra, hogy a könyvszakértők kiküldése igen tekintélyes összegbe kerülne, a polgármester azt javasolja a közgyűlésnek, hogy egyelőre te­kintsenek el a. szakértők meghívásától. Hosz­szabb vitára van kilátás Röszke és Szentmi­BELVÁROSI MOZI szerda, csütörtök 5, 7, 9. Az utolsó Mteu a legjobb magyar filmvígjáték. Főszereplők: Csorfos, Szefenzkv, BMIesW, Yaszsnr. hálytelek villanyvilágításának kérdésénél, illet­ve a megállapítandó egységárak tekintetében. Bejelentik a közgyűlésnek a konzervgyár épít­kezését is. Az üzemet a villamosvasút üzemen kívül helyezett áramfejlesztőjének területén lévő épületekben rendezik be. Tárgysorozatra keriil a városi pénzkészletek gyümölcsöző el­helyezésének ügye is a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank fiókjának beadványa alapján. Kü­lön határozattal rendezi a közgyűlés egyes tisztviselők külön munkaátalányát tekintettel arra, hogy az eddig a szokásjog alapján folyó­sított munkaátaláuyokat, amelyeket egyes kü­lönleges beosztású tisztviselők kaptak külön határozattal kell rendezni. Ismét napirendre keriil a valamikor sok vi­hart és ellentmondást támasztott hídvám sze­désének ügye, amennyiben a város hatósága to­vábbi hat évvel kéri meghosszabbítani a liid­vámszabályzat érvényét. A közgyűlés hat év előtt határozta el, hogy évenkint 10 százalék­kal kell csökkenteni a hídvámot, ez eddig meg is történt. Még négy év van hátra, amíg telje­sen el lehet tüntetni azt az elavult és az or­szágban már szinte egyedülálló adószedési csö­kevényt. Addig, amíg az évenkinti tiz százalé­kos csökkentéssel végleg eltűnik ez az ócska Ma utoljára a bombasikerü óriásfilm! KORZÓBAN D. III. 88. A LEVEGŐ KATONAI Azonkívül: A FRANCIA HADJARAT és PARIS MEGSZALLASA. DÉCMAGYARORSZXG SZERDA, 1940. JULIUS 3. maradvány, meg kell hosszabbítani a vámsze­dési szabályzatot. Bemutatják a törvényhatóságnak azt az ala­pítólevelet, amelyet Horthy Miklós kormányzó húszéves országlásának ünnepén határozott el a közgyűlés, kimondva, hogy a történelmi év­fordulót vitéz nagybányai Horthy Miklós juta­lomdíj keretében is megörökíti és elsősorban azokat a szegedi származású fiatalokat kívánja a jutalomban részesíteni, akik kimagasló ered­ményt érnek el a magyar repülés ügyének elő­mozdításában. Újból szabályozza a közgyűlés a városi ze­neiskolai tandíjakat. A miniszter kívánságá­nak megfelelően az alacsonyabb évfolyamoknál meghagyják az eddigi évi, százpengős tandijat, míg a nwyasabb növendékeknél az évi tandijat 120 pengőben javasolják meghatározni, Négy­ezerötszáz pengővel emelkedtek a szivattyútele­pek üzemi kiadásai, tekintettel az idei nagy­mennyiségű talajvízre és^ a hatalmas tavaszi árvizekre. A két szivattyútelep már most elfo­gyasztotta az egész évre előirányzott szén­mennyiséget. Végül fontos pontja lesz a tárgy­sorozatnak a berettyóújfalu—szegedi állami közút szegedi átkelési szakasza építésének beje­lentése. A munkálatokhoz a miniszter Szeced hozzájárulását is kéri. Ezzel megoldódik a Vá­sárhely i-sugá rút északi torkolatának rendezése, illetve a Fodor-telepen átvezető közlekedő vo­nal szilárd anyaggal való megépítése is. ' A közgyűlésen annyi fontos és szélesebb vi­tára alkalmat adó kérdés szerepel, hogy szá­molni kell vele, hogy a törvényhatósági bi­zottság több napig lesz kénytelen együtt ülni. Az sem lehetetlen, hogy a közgyűlés csak pén­teken, vagy szombaton fejeződik be. Julius 28-ig nincs vasárnapi munkaszünet a mezőgazdaságban (A Délmagyarország munkatársától) Az iparügyi miniszter fölhatalmazta a polgármes­tert, hogy arra az esetre, ha szükségesnek mu­tatkoznék, fölfüggesztheti a vasárnapi mun­kaszünetet a mezőgazdasági munkálatok zavar­talanságának biztosítása érdekében. A polgár­mester most rendelkezést adott ki, amelynek értelmében július 28-áig fölfüggesztette a me. zőgazdasági vasárnapi munkaszünetet tekin­tettel arra, hogy a munkálatok a kedvezőtlen idő, az esőzések és az árvizek miatt bizonyos tekintetben elmaradott állapotban vannak a múlthoz képest. GJJ Ml HARISNYA fájós, dagadt és viszeres lábakra készen és mérték után HÖFLE, Klauzál-tér S. sz. Gyógybaskötők, fűzők készítője. Szcmbaton állapítják meg a legkisebb szegedi mezőgazda­sági munkabéreke! (A Dclmagyarország munkatársától) Amint je­lentettük, Tukats Sándor dr. főispán a mezőgaz­dasági munkabérmegállapitó bizottság elnökévé Röth Dezső dr. városi tanácsnokot, helyettes elnö­kévé Simon József dr. városi aljegyzőt nevezte ki. A mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizott­ság rendes tagjaivá a munkaadók részéről Nagy Ferenc, Fajka Lajos dr., Peták Nándor, Hunyadi­Vas Gergely dr.-t, a munkavállalók részéről Sza­bó D. Lajos, Tóth András, Balogh Vince. Jójárt Elek, póttagjaivá a munkaadók részéről Kordás József, Tóth János, Peták Ferenc, Peták Józsefet, a munkavállalók részéről Papp Mihály, Tóth Ist­ván, Gajdacsi Sándor, ifj. Volford Istvánt nevezto ki a főispán. A bizottság elnöke, helyettes elnöke és rendes tagjai az esküt julius 6-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében teszik le. Eskütétel után azonnal érdemi ülést tartanak s megállapít­ják a Szeged területére érvényes legkisebb mező­gazdasági munkabéreket. ANNABELLA francia világfilmje R néma vár Megrázó regény a lengyel szabadságharcból. SZÉCHENYI MOZI Ma 5, 7. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents