Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-29 / 146. szám

Szombat 1940. VI. 29. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoltiam 140 szám A mi aratásunk Az aratás ősi örömünnepén, az áldott kenyér Bzületésnapjáu egyszer yégre elmondhatjuk majd mi is, hogy a mi árulásunk ideje is elér­kezett. A támaszpontok zuhanásának idejét éljük. A repülőgépek sértetlenül térhetnek vissza tá­maszpontjukra, de megsemmisült, porrávált az a támaszpont-rendszer, amelyik a tegnapi ural­mi szervezetek fundamentuma volt. Aki eddig nem tudta, most láthatja: nem erkölcs, nem igazság, nem gazdasági törvényszerűség, nem az élet és kenyér parancsa volt födözete azok­nak az államalakulásoknak, amelyek eltorzítot­ták Európa arcát, hanem a hatalom presztízse s a megfélemlítés szelleme. Ahctgy megdőltek azok a hatalmak, amelyek életrehívták ezeket a homonculus-államokat, a föltartózhatatlan végzet szétrepeszti lombikban kifőzött masszá­ját, művi úton előállított államiságuknak s abogy elhullott Versailles, elhullott a versail; lesi konstrukció is s elhullanak a versaillesi szellem alkotásai is. Megsemmisült a támasz­pont, meg kell semmisülnie azoknak ís, akik támaszkodtak rá. Ha nincsenek meg már a békeparancsok s engedelmeskedni kényszerülnek azok, akik pa­rancsolni merészkedtek, mi jogon élhet tovább n halott szellem elmúlt akarata? Ha nincs, aki fölhúzza a rugókat, nincs, aki benzint öntsön a berozsdásodott tartályba, nincs, aki megola­jozza a berágódott tengelyt, — a gépezet elakad s megindul az átalakulásnak azon az útján, amelynek végén a zsibárus és' az ócskapiac vár rá. Ami ma Európában történik, az volta­képpen egy nagy kiselejtezés; a holnap Euró­pája kiselejtezi magából a méreganyagot, a (rothadt szervezetek baktérium-táptalaját s azokat az államütánzatokat, amelyeknek élet­t»entartása veszélyeztette a békét eddig is s kö­vetelte az aranynak cs életnek súlyos s érde­metlen áldozatait Msst készülhetünk végre a mi aratásunkra is. Húsz évig tartott, míg vérrel és verejtékkel tettük porhanyóvá a földet, nagyszerű szándé­kok magvait szórtuk bele, szuronnyal szántot­tunk és ágyútalppal boronáltunk s közben ápol­tuk, fejlesztettük és emeltük a magyar kultúra jogcímes elsőségét Hűség és kitartás, forró ra­gaszkodás és termékeny szeretet készítették elő a mi nagy aratásunkat s az Idő ekéje végezte el azt a mélyszántást, ami fölhozott minden erőt, minden elszántságot és minden értéket Egy nemzedék hűséges munkavégzése tárul ki azokban az eredményekben, amelyek felé kö­zeledünk. A magyar aratók kara most a nem­zeti imádságot zengi készülődvén a magyar élet betakarítására: az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Valóban nem lehet. A tör­ténelemnek vannak erkölcsi szabályai, az igaz­ságnak vannak törvényei, amelyek fölött nem győzedelmeskedhetik örökké az emberi botor­ság és a romboló gyűlölködés. Ezer év különb bizonyság és nagyszerűbb igazolás, mint egy­két tájékozatlan politikus esztelen rögtönzése. Magyaf mezők felé indulnak el az aratók. Nem az a lényeges most hogy mindegyiken egy­forma ruha díszlik, fontosabb az, hogy mind­egyikük arcát ugyanaz a lelkesedés festi pirosra s mindegyik dobbanását ugyanaz az elszántság keményíti meg. Nem fontos már az sem, högy hazug térképek más-más színfolttal ábrázolták a magyar mezők egy részét. A végén úgyis ösz­szetalál kőzik a magyar föld és a bronzból ki­öntött magyar paraszt. *A végén úgyis a ter­mészet örök törvényei fognak diadalmaskodni s az összefutó folyók, a védelmünkre rendelt hegyláncolat, a gazdasági összefüggés fogják kirajzolni az államok határait s ez a vég nem fog már sokáiq váratni magára. Eddig szán­tottunk és vetettünk, néztük a felhők járását s hallgattuk az idők malmának zakatolását, ed­dig csak védtiik a vetéseinket minden kárté­kony rágcsálótól s minden dúvadat távoltar­tqttunk békés otthonunktól, eddig csak könyö­rögtünk, imádkoztunk és készülődtünk a „lesz még egyszer ünnep a világon" hitével és áhi­tatával. Most azonban aratásra készülünk. Ki­tfényesítjük a régi kaszát, leakasztjuk a szög­iről a tarisznyát és elindulunk magyarrá tenni h magyar földet, fölszabadítani a magyar ba­rázdát ós a magyar szót. a magyar munkát és a magyar lelkei Soka még ilyen aratás nem volt a világon, mint amilyenre most készülődünk. Soha még olyan vigasságos aratóünnepet nem tartottak, mint amilyennel mi fogjuk hazahozni ennek a húsz évnek vetését. S az a kereszt, amit a ma­gyar föld és magyar munka testvéri öleléséből kaszáink nyomán most hordunk össze, a hét tőrrel átjárt mult és a szivárványos jövendő fölött rnsrvog föl többé el nem múló fénnyel. Romániában elrendelték az általános maigósitást A magyar kormány elrendelte a határellenőrzés meg­szigorítását és intézkedett a határvadász csapatok előre­tolásáról Az orosz csapatok bevonultak Csernovitzba, Kisenevbe és Ackermannba A szovjetkormány ultimátuma értelmében, az orosz csapatok pénteken hajnalban az előirt ter­vek szerint megkezdték bevonulásukat Besszará­biába és Bukovina északi részébe. A szovjetkor­mány elutaistotta azt a román javaslatot, amely a bizottságok utján történő tanácskozásokat in­dítványozta s közölte a román követtel, hogy a szovjetcsapatok megszálló akciója után tárgyal az esetleges részletkérdésekről. A megszállás minden súrlódás nélkül ment végbe a péntekre kijelölt szakaszon; a bevonulókat a levegőben re­pülőgépek kisérték. A román katonaság a parancs értelmében ellenállás nélkül vonult vissza. Mi­előtt az orosz csapatok megkezdték volna a bcsszarábiai bevonulást, péntekre virradóra a román királyi palotában koronatanács volt. Az éjszakai eseményekhez tartozik az is, hogy a ro­mán kormány átalakították; Vajda-Vojvoda, Ar­getoianu, Inculctz, Nisto, Sidorvici lett tagja az uj kabinetnek, amelyben Cancicar nemzetgazda­sági miniszter ideiglenesen átveszi a kereskede­lemügyi minisztérium vezetését, Giurescu pedig a propagandaminisztérium éléről a kultuszminisz­térium élére került. A »Messas:gero* belgrádi tudósítás alapján foglalkozik Magyarország és Bulgária magatar­tásával a legújabb eseményekkel kapcsolatban. A tudósító szerint különös érdeklődés­sel kísérik Magyarország és Bnle'á­ria magatartását. A »Messaggero* buka­resti jelentése szerint román politikai, körökben nagy figyelemmel kisérik Bulgária magatartását és hire jár, hogy Bulgária is hasonló követelése­ket terjeszt Dobrudzsa visszaszerzése érdekében. A légi harcok a nyugati arcvonalon tovább folynak; a németek éjszakáról-éjszakáxa megje­lennek az angol partvidék fölött és bombáikkal súlyos károkat okoznak kikötőkben és katonai célpontokban. Az angol repülők hattagú csoport­ja behatolást kisérelt meg Holland terület fölött, de valamennyit lelőtték. Két gépnek sikerült Han­noverig eljutnia és néhány bombát olajtartókra ledobnia. Az egyik angol gépet lelőtték. A fegy­verszüneti szerződés értelmében a francia ten­gerpart mentén előrehaladó, gyorsan mozgó ne­met osztagok Bayonnetól délre elérték a spanyol határt. Ezzel Franciaország egész csatorna- és atlantióceánmenti partját megszállták a németek. A »Völkischer Beobachter« azt irja, hogy végig a csatorna mentén fölsorakozott a német hadse­reg és a haderő készen áll arra, hogy megtá­madja Angliát. Washingtoni jelentés szerint diplomáciai kö­rökben továbbra is komolyan beszélnek arról —i bár London megcáfolta ezt a hirt —, hogy Anglia puhatolódzik Berlinnel és Kómával kötendő béke érdekében. A New York Times azt irja, hogy Szovjetoroszország balkáni lépése hozzájárult a tevékenység megélénküléséhez. AWatáfios mo^táslíás Pománia&an Bukarest, junius 28. Károlv klrálu a hadügyminiszter előterjesztésére a kővetkező királyi rendeletet Irta alá: E. Elrendelem nz egész szárazföldi, légi es tengeri haderő mozgósítását 2. \ mozgósítás első napján junius 20-án etjei 24 órakor kezdődik. Az orosz csapatott CsernovlizDan, KisencvDen és ActtcrmannDan Róma, junius 28. A Stefani-iroda jelentése sze­rint a szovjetorosz csapatok frontálisan nyomul­nak előre. A Szovjet óriási gépesített erőket vo­nultatott föl a román határra. Itt-ott, egyes he­lyeken, ahová a román főparancsnokság paran­csai még nem érkeztek meg, összetűzésre került a sor a román és a szovjetcsapatok között, ezek azonban csak helyi jellegűek voltak. A román csapatok csaknem az egész vonalon ellenállás nélkül vonulnak vissza. Bukarest, junius 28. A német távirati iroda jelenti: A szovjetorosz csapatok pénteken dél­után Csernovitz, Kisenev és Ackermann városo­kat megszállták. Készültségben a román minisztertanács Bukarest, június 28. Pénteken 'délután 16 órakor Tatarescü miniszterelnök elnöklésével minisztertanács volt. A külügyminiszter ismer­tette azokat az eseményeket, amelyeket a ko­ronatanács Csütörtökön letárgyalt és a minisz­tertanács tudomására hozta a szovjetkormány ultimátumjellegű és a román kormányhoz in­tézett ujabb jegyzékét, valamint azokat a kö­rülményeket, amelyek arra késztették a román ,kormányt, hogy Besszaráhiát és Északbulgáriát négy nap alatt, péntek déli 12 órától kezdődően kiürítse. Tatarescü miniszterelnök bejelentette «> mi­nisztertanácsnak, hogy a parlament előtt a kor­mány részletesen ismerteti majd azoknak a té­nyeknek összefoglaló történetét, amelyek a ro­mán népnek ehhez a nagy drámájához vezettek. Párna, június 28. Bukarestből jelentik a Ste­fani-irodának: A pénteken délután 16 órakor (egybegyűlt minisztertanács készültségben ma­rad, hogy lebonyolítsa azoknak a területeknek „kiürítését, amelyeket a szovjetcsapatok meg­,szállnak. Bukarest, június 28. 'A román parlamented, június 29,-ére eavbehivták.

Next

/
Thumbnails
Contents