Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-22 / 140. szám

Olaszország háborús céljai Irta: Dr. Allredo Stendardo a buJapcsti olasz cs. és kir. követség sajtóattaséja Soha. még nemzet igazságosabb ügyért nem ragadott fegyvert, mint Olaszörszág, — bármennyire is igyekszik az ellenséges propaganda az olasz intervenciót saját népei és a világ küzvéleményo előtt a legsötétebb színben főj tüntetni- A valóság az, hogy Itáliától távol áll minden imperialista mohóság. Nem kíván egyebet, mint a páriskörnyéki békék át&l teremtett végzetes zűrzavar után Európa új, igazságos elrendezését s azt, hogy ennek keretében végre kielégítést nyerjenek Olaszország régi, jogos követelései. Nizza, Savoya, Korzika, Tunisz, Malta, Szuez, Gibraltár és Dzsibuti, — íme ez a felnorolás tartalmazza Olaszország háborús céljait. Aki csak némileg ismeri e következések tartalmát, nem tagadhatja, hogy Olaszország nem tör sem Franciaország, sem Anglia jogos birtokállományára, csak a maga törvényszerű jussát követeli. Követelésének pedig fisak azért kell fegyverrel érvényt szereznie, mert eddig mindennemű kísérlet, amely ezeknek a kérdéseknek békés reudezesót célőzta, a szóbanlévő hatalmak rideg, elutasító politikája miatt kudarccal végződött. Kétségbe lehet-e vonni például, ho<gy Nizza olasz, föld. Az olasz szabadságharc legendás hőse, Garibaldi is Nizza városában látta meg a napvilágot. Szobra most is ott áll a városban emlékeztetvén az idegeneket Nizza elvitathatatlan olaszságára. Nizza fisak 1860-ban került francia uralom alá. III. Napolcon az Olaszország egyesítése körül teljesített szolgálataiért Nizzát követelte jutalmul. Ugyanekkor és ugyanilyen körülmények közt kapta meg Franciaország Savoyát is, az olasz királyi családnak, Európa legrégibb uralkodóházának, a Savoyai Háznak ősi birtokát. Savöya 1050-től huszonhárom évi megszakítással 1860-ig mindig olasz uralom alatt állott. Az öntudatos, új Olaszország uem tűrheti tovább, hogy ez ősi birtokra továbbá is a franciák kezén maradjon. Arról nem is beszélve, hogy az alpesi határvidéken elterülő Savoya birtoklása, amely igen fontos alpesi húgókat juttatott a franciák kezére, stratégiai szempontból állandó fenyegetést jelent a zolaszok számára Nizza és Savoya visszakövetelése tehát néprajzi, geopolitikai és stratégiai szempontból egyaránt indokolt. De indokolt erkölcsi szempontból is, mert ILI. Napóleon a szégyenletes villafrancai békével megszegte a kikötött jutalom ellenében vállalt kötelezettségeit. Ugyauígy nehéz volna tagadni, hogy Korzika a természet rendje szerint Olaszországhoz tartozik. Már a térképről megállapíthatjuk. hogy a Szardínia fölött, az olasz partok közelében fekvő Korzika földrajzilag Olaszországhoz tartozik s így a korzikai idegen uralöill Olaszország számára tűrhetetlen betolakodást jelent. Egyébként ezt őszintén elismerte Reclus, a kiváló francia földrajztudós is. ..Szardínia és Korzika, e két ikersziget közül földrajzi helyzeténél és történelmi hagyományainál fogva éppen Korzika az olaszabb, — írta. — Egy szempillantás a térképre meggyőz bennünket, liogy Korzika a természet rendje szerint az olasz félszigettől függ. Az éghajlata, a termékei, ugyanolyanok, mint Olaszországé, sőt régi története és lakóinak nyelve is olasz szigetté avatja." Utoljára a. genovai köztársaság kötelékébe tartozott és úgy került Franciaország birtokába, hogy a. genovai tíau Giorgio banktársaság kétmillió frank kölosöu ellenében zálogul adta át Franciaországnak. A kölcsön visszafizotése már régen megtörtént, de a franciák a zálogot elfelejtették visszadni. Korzika uépa ma is változatlanul olasznak érzi és vallja magát, még ha akadtak ís korzikalak, akik franciaországi. karrierjük kedvccrt megtagadták olaszsdgukát. Korzika kérdésének békés elintézése is teljesen lehetetlenuok bizonyult. Még emlékezetes, hogy Daladier éppen Korzikában villogtatta. fenyegetŐleg tőrét Olaszország felé. t A Tuniszra vonatkozó olasz követelés jogosságát már maga a térkép is igazolja. Tuniszuál Északafrika partvonala Szicília foló kiszögellik, ügy, hogy Tunisz önként kínálkozik a túlnépesedett Olaszország szániára telepes gyarmatként. Rá ina. is először ebben az irányban terjeszkedett. Olaszország igényei Tuniszra vonatkozóan már régen köztudomásúak voltak s a hivatalos francia politika annakidején mindig hangoztatta is, hogy Olaszország tuniszi igényeij, tiszteletben tartja. Az olasz telepesek a múlt század első felében állandóan özönlöttek Tuniszba ée as ö kitartó, szorgalmas munkájuknak köszönhető, hogy ez a vidék meguyilt a civilizáció száülára. FranciaOrszág azönbau lS8í-beu, ürüggyel fölhasználva egy tuniszi törzs „veszedelmes" lázadását, puccsszerűen megkaparintotta Tunisg védnökf Olaszország mSg Dzsibuti átengedését kSvetéli Franciaországtól. Ennek a keletafrikai sivár, terméketlen gyarmatnak, amelyet Franciaország a nyolcvanas években szerzett meg, kizárólag fisak az ad jelentőséget, hogy Etiópiának itt vau a legalkalmasabb kikötője. Magát a várost 784 kilométer hosszú vasút köti össze Addisz Abebával s ebből 90 kilométert a francia gyarmat területén fut. Eredetileg Franciaország Dzsibutit azért szerezte meg, mert titkos tervei voltak Etiópiával. Amióta azonban Etiöpia olasz uralom alá került, Dzsibut.i az ignzi haszonélvezője az olasz kezdeményezés folytán fellendült abesszíniai gazdasági életnek. Lehetetlen és megalázó állapot ez a kis francia gyarmat az oiasz abeszin birodalom útjában. Az olasz követelések sorában említettük Máltát is. Málta földközi tengeri olasz sziget. A Johanniták rendjétől 1798-ban elfoglalta Napoleön, de 1800-ban az angolok a „nápolyi király számára" visszafoglalták. Közben azonban rájöttek arra, hogy nagyon alkalmas flottabázisnak s ezért megtartották és hatalmas erődítménnyé építették ki. Anglia ennek az olasz szigetnek a segítségével akarta sakkban tartani Olaszországot. A helyzet tehát úgy nemzeti, mint hatalmi szempontból teljesen DEÜMSGYARORSZÁ'G SZOMBAT, 1940. JUNIUS 22. tarthatatlan és Mussolini OlaszrtTSzága most Málta kérdését is rendezni fogja az igazság szellemében. A Szuez és Gibraltár kérdése nem sSorul hosszabb magyarázatra. Egyik sem angol nemzeti terület, hanem az angol hatalmi politika erőszakosan megszerzett és tartott kulcs-pozíeiója. Olaszország, amely egész abessziniai forgalmát n, szuezi csatornán keresztül bonyolította lo, kénytelen minden átkelésnél súlyos díjtételeket fizetni. Gibraltár Spanyolországhoz tartozik úgy földrajzilag, mint etnográfiailag és Olaszország követeli, hogy az angolok Gibraltárt adják vissza Spanyolországunk, jogos tulajdonosának. Olaszország Csak akkor válik igazán szabad országgá, ha szabad kijáratot nyer az óceánokra. Mások számára a Földközi tenget] út, do Olaszország számára maga az élet, — mondotta Mussolini. — Olaszország nem akar többé a Földközi-tenger rah'ja lenni. Már erősen döngeti börtöne kapuit és nem kétséges, hogy a történelmi igazság segítségével felszabadító harcát teljes siker fogja koronázni. n gyümölcstermelők szempontjából is fontos a befőzési cukor kiutalása Difnfés előtt a befőzési cukerkérdés (A Délmagydrörszág munkatársától) Beszámoltunk arról, hogy a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén Tóth Imre dr. azt az indítványt terjesztette be, hogy a bizottság föliratban kérje az illetékes minisztériumtól a befőzési cukor kiutalását. Szeged joggal találta méltánytalannak azt az aránytalan elosztást is, hogy fél kiló fejadaggal kell beérnie Ugyanakkor, amikor Budapest egy kiló fejadagot kapott. A várös társadalma a fönnálló helyzet következtében belenyugodott ebbe az aránytalan elosztásba annál is inkább, mert megnyugtató ígéretek hangzottak el azirányban, hogy nemsokára sor kerül a befőzési cukor kiutalására. Hetük óta folynak már a kérdést érintő tárgyalások, a nyilatkozatok tömkelege nyugtatta meg a lakosságot a befőzési cukor ügyében, mindeddig azonban nincs látható eredménye ezeknek az intervencióknak és nyilatkozatoknak. Ezért a közigazgatási bizottság úgy határozott, hogy föliratban kéri a minisztériumtól a "cukor kiutalását. A befőzési fiúkor kiutalása igen nagy jelentőséggel bir szegedi viszonylatban, mert Szeged-környék az Ország legnagyobb gyümölcstermő vidéke. Sem Befőttnek, sem lekvárnak földolgozni nem lehet a gyümölcsöt fiukon nélkül s tekintve, hogy st jelenlegi fogyasztás nem tud lépést tartani a gyümölcs érésével, mázsaszámra kerül veszendőbe az érett gyümölcs, amelyet sem elszállítani, sem helyben eladni, sem földolgozni nem lehet. Egymásután érnek mee a különféle gyümölcsök, a Cseresznye már le is érett, most a; meggy s nemsokéra a barack, szilva, körte, alma kerül sorra. Lehetetlen fönntartani a oiíkornélküli állapotot nemcsak a fogyasztók, hanem a termelők szempontjából ls, akiknek ogyetlen reménységük az volt a tavaszi vadvízáradás pusztítása után, hogy a megmaradt termést el tudják adni. A kereslet azonban nagyon megcsappant, hiszen Csupán a nyers gyümölcs fogyasztása jöhot ilyen körülmények között tekintetbe. Indokolt tehát, hogy a befőzési Cukrot minél előbb megkapja Szeged. A közigazgatási bizottság "pénteken délelőtt terjesztette be a földművelésügyi minisztériumba föliratát s remény van rá, hogy a kérdés a győrs megoldás állapotába jut. A törvftiqszftí a (övöhéfen hirdet iteiefet a Kossuth lajos-sugaralt autógázolós ügyében (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék előtt majd egy éve folyik az a kártérítési pör, amely a Kossuth Lajos-stígáruton történt emlékezetes aíitógázolás miatt indult meg. Miut még emlékezetes, 1938. augusztus 6-án a Vertes Szénkcrcskedelmi rt. autója, amelyet Vértes Tstván vezetett, elgázolta Rostos Gyulát, a Hűtőház Rt. akkori telepvezetőjét. Rostos Gyula villamoson igyekezett a Hűtőház Ilona-utcai telepére, az Ilonautcai megállónál leszállott a villamosról és az úttesten át igyekezett a telep felé. Ekkor ért oda a Vértcsék autója. Az autó elgázolta Rostos Gyulái, aki igen súlyos sérüléseket szenvedett. Az orvosi vizsgálat során többrendbeli kar- és lábcsönttörést, valamint agyrázkódást állapítottak meg. A súlyosan sérült főtisztviselőt eszméletlen állapotban a Tóth-szanatóriumba szállították, ahol hat héten át feküdt igen súlyos állapotban, majd lakásán ápolták tovább, körülbelül egy évig tartott, amíg Rostos állapotában javulás állott be. Az orvosszakértők megállapítása szerint a gyógyulása után is mintegy 80 százalékban rokkanttá, illetve munkaképtelenné vált. Rostos Gyula már tavaly kártérítési pört indított a gázolás miatt Eisnrr Manó dr. ügyvéd útján az autótulajdonos Vértcs-fiég és az autót vezető Vértes* István ellen. A kereset értéké mintegy M.uOO pengőt tesz ki, fölsorolja az orvosi, gyógykezelési stb. költségeket, amelyek magukban is többezer pengőre rúgnak. Ezenkívül Rostos rokkantsága és munkaképtelensége miatt életfogytig fizetendő járadék megállapítását kérte a törvényszéktől, hivatkozva arra, hogy a súlyos szerencsétlenségért az autó vezetőjet terheli a felelősség. A kereset ügyében a törvényszéken Dely Károly, dr, törvényszéki bíró már ismételten tartott tárgyalásokat. Részletes bizonyítást folytattak le a szerencsétlenségre, valamint az okozott kárra és az összegszerűségre nézve) majd az elszenvedett sérülések ügyében a törvényszék orvosszakértőket hallgatott meg. A felek kölcsönösen Tróján Emii dr. egyetemi magántanárt jelölték meg szakértőnek, aki' részletesen iyéleményt adott a sérülésekről és tt 80 százalékos munkaképtelenségről. Az ügyben pénteken újabb érdemi tárgyalást tartott a törvényszék, ennek során még néhány tanut hallgattak, ki, majd kihallgatták Feuef, Egon dr. főorvost, aki Tóth Jenő dr. főorvossal! együtt ho»6zú ideig kezelőorvosa volt Rosto® Gyulának. A tanúkihallgatások után a Vértéséé g képviseletében Schwartz Jenő dr.. Vértesi István képviseletében Schwartz István dr. tett további előterjesztést, majd Rostos Gyula képviseletében Eisneit Manó dr. válaszolt az előterjesztésekre. A jogi képviselők felszólalásai után a törvényszék közölte, hogy a jővőhéten* június 28-án hirdeti ki határozatát. fűrészpor szükségletét már most szerezze be, amíg a készlet tart, miryden . mennyiségben szállítja Lippai Imre és Fiai Rt. Telefon: 17-41. , I