Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-18 / 136. szám

Trianon elfoglalása nekünk magyaroknak szimbolikus értelmű öröm Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde a képviselőházban Budapest, június 17. 'A. képviselőház hétfői (ülése ünnepi hangulatban, a Ház és a kormány •valamennyi tagja jelenlétében folyt lo. Teleld 'Pál miniszterelnököt, amikor a terembe lépett., a körmánypárt hatalmas tapssal fogadta, majd Tasnddi-Nagy András elnök megnyitotta az ülést és bejelentető, hogy abból az alkalomból, hogy anemet hadsereg elfoglalta Parist és a 'versaillesi, valamint a. trianoni kastélyokon német lobogó leng, mint a képviselőház elnöke, üdvözlő táviratot küldött a német birodalmi gyűlés elnökének. 'A Ház tagjai fölállva, percekig ünnepelték a. német győzelmet. Teleki Pál gróf miniszterelnök feszült tisöndben szólt ezután a képviselőház tagjaihoz. Ismertette a német hadsereg győzedelmes bejvönnlásának eseményét és rámutatott, hogy nekünk^ magyaroknak milyen fölszabadító étsés Trianon és Versailles elfoglalása, — németeknek ez a dicsősége elégtétel, nekünk magyaroknak szimbóliküs jelentőségű 'öröm, — mondotta a miniszterelnök, majd így folytatta beszédét} — Visszaemlékezem a magyaf nemieknek Apponyi Albert vezette delegációja megaláztatására, de visszaemlékezem erős hitére; hitére igazságunkban. Amikor akkori titkárommal, "Csáky István gróffal (éljenzés és taps) Európa érdekét okösan szolgáló^ jegyzékünkkel és 32 térképünkkel otf voltunk, akkor tudtuk, hogy mindezt számba sem fogják venni, de meg voltunk győződve arról is, hogy valamikor még goi iolni fognak erre a pillanatra. A Ház minden oldalán nagy éljenzés és taps tört ki Teleki Pál ezen szavaira: — Ma Versailles, Trianon és a páriskörnyéki békék Európája nincs többel A húsz éve megbélyegzetteknek őrsége áll ott, de áll az őrség a világháború ismeretlen katonájának és a francia nemzet legnagyobb fiának, Napóleonnak sírjánál is. Visszagondolunk afra, hogy húsz évig csak konok megnemértést tapasztaltunk. Hiábavaló volt minden kérés, minden meggyőzés, minden próbálkozás, minden panasz, minden keserűségnek és elnyomatásnak látása, úgyhogy a megnemértésnek egy cinikus tényét még nemrégen is kellett tapasztalnánk. — Azt. hiszem, hogy a magyaf nemzet országgyűlése ebben a. teremben, amelynek falai még mindig visszhangzónak 'Apponyi Albert szavaitól, és amely teremben kénytelen voltam húsz évvel ezelőtt síró magyar férfiaknak a békediktátumot elébük tárni, nem mehet, el az események mellett úgy, hogy ne ünnepeljünk és a német őrségeket és legfőbb Hadurunkat, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót ne üdvözöljük ünnepélyesen. A miniszterelnök beszédét az egész Ház nagylelkesedéssel és élienzéssel fogadta. TasnádiNagy András elnök jelentette ezután, hogv nz összeférhetetlenségi bizottság Hubay Kálmán és Vágó Pál összeférhetetlenségi ügyében a határnapot július l-re tűzte ki. A bejelentést a Ház tudomásul vette. A Ház legközelebbi ülése szerdán délelőtt 10 órakor lesz s ezen az ülésen napirendre tűzik az állambiztonsági törvényjavaslat részleteinek megszavazását. Egyhangú határozattal bélyegezte meg Szeged törvényhatósága a nemzetiségi nyilasjavaslatot és bejefentette tiltakozását Teleki miniszterelnöknél Széchenyi István dr. kormánybiztos beszédében nyílt színvallásra szólította föl Szögi Géza dr. képviselőt (A Délmagyar ország munkatársától) A hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlés a tárgysorozatot előkészítő kisgyűlés után délután 16 órakor kezdődött- Tukats Sándor dr. főispán az nlás megnyitása után indítványozta, hogy a. rendkívüli közgyűlés táviratilag köszöntse Hof.thy Miklóst, Magyarország kormányzóját hetvenkettedik születésnapja alkalmából. A rendkívüli közgyűlés egyhangúan elfogadta az indítványt és fölállva lelkesen ünnepelte a kormányzót. Ezután Pává Peren3 dr. tb. főjegyző ismefíette Széchenyi István dr. és vitéz Gáfgyán Imre dr. indítványát a Híibayr-Vágó-fclo nemzetiségi törvényjavaslat elleni tiltakozás ügyéhen, majd Széchenyi István dr. emelkedett szó. BELVÁROSI MOZI Keddtől csütörtökig Családi titok Sziporkázóan szellemes vígjáték'. Főszereplők: RAEMU, FRANCOIS ROSARY és a pöttön LALIÉN MICHEL. „ . 5, 1, 9 lásra és megindokolta a főispánhoz ötven aláírással benyújtott indítványát. — Ebben a városban — mondotta beszédének elején Széchenyi István dr. — sokszor más szemmel nézünk és másképpen látunk bizonyos eseményeket, mint ahogy Budapesten látják. Ebben a városban a békeidőben a környékbeli németajkú lakosság interuátusokat tartott fönn, bogy a németajkú gyermekek szegedi iskolákban magyarul tanulhassanak. Ez a város adta iskoláin keresztül a magyarságnak Her"ezeg Ferencet, aki német származású, mégis magyar író. kiváló magyar érték lett s ebben a városban Herezcg Ferenccel együtt tanult az iskolában Tróján Badcscü, román patriarcha. aki megőrizte, meg tudta tartani itt a magyarság kellős közepén román nyelvét és román szellemiségét. Ez a város a legmagyarabb város, ebben a városban mégsem volt soha nemzetiségi elnyomás, cz a város soha nem szított ellentétet és gyűlöletet, idegen ajkú magyarok és az ősi nemzet tagjai között. Magyarországon minden .téren tudnak érvényesülni a. nemzetiségek éppúOV.mint a magyarság. Mi mindig több jogot adtunk az itt élő nemzetiségeknek, mint amennyi jogot a körülöttünk lévő országokban adnak, vagy ajánlanak az ott élő magyarságnak. Ma németnyelvű gimnázium áll fönn 'Szekszárdon, német iskolákat állított KORZÓBAN | Jéggel hűtött nézőtér! TREMIER MAGYAR VILAGHIRADÓ Szegeden kizárólagossági joggal, nálunk először! ' mmm PIIRPIN nagysikerül vígjátéka reprizc SZIVEK CSILilGm Kedden—szerdán. DÉLMAGYARORSZÁG ** kedd, 1910. j ü n i u s 18. • u föl az állam, a legszorosabb barátság fűz bennünket össze hatalmas szomszédunkká: Németországgal: érthetetlen és indokolatlan tehát éppen ezekben a nehéz időkben a nyilas törvényjavaslat benyújtása. Ez a javaslat megvalósulás esetén csak arra lett volna jó, Iiogy az itt élő nemzetiségekben gyűlöletet teremtsen a magyarság ellen. Nem tudjuk az indokokat, amelyek Hubayt és Vágót ennek a javaslatnak benyújtására ösztönözték, de tudjuk azt, hogy ez vétek, gyalázó bűn a magyarság ellen olyan időkben, amibor a magyar nemzet minden erejének összefogására, egyetlen magyar akarásta van szükség. Tűzcsóva ez a javaslat a nemzet életében, mert józanul gondolkodni nem tudók, rajongó fantaszták mindig voltak és mindig lesznek. Ez ellen a javaslat ellen Szeged társadalma és törvényhatósága a legélesebben tiltakozik. A javaslattal kapcsolatban rátért ezután Széchenyi Tstván dr. Szeged nyilas országgyűlési képviselőjének: Szögi Gézának magatartá.sóra. Akkor, amikor Keck, Prőble és több nyilaskeresztes képviselő már levőnta a konzekvenciákat. s nemcsak, hogy kilépett a pártból, de még mandátumáról is lemondott s akkor, amikor egyik szegedi lapban — a Délmagyarországban — Szögi Gézát színvallásra és A pártból való azonnali kilépésre szólították és kérték föl barátai, akkor Szögi Géza hallgat. Nem hiszem — mondotta Széchenyi István —, nem akarom róla elhinni, hogy egy jottányit is rosszabb magyar mint én, vagy mint mi mindnyájan. Ismerjük, szerettük cs szeretni akarjuk őt továbbra s ezért arra szólítjuk föl, hogy ne hal Iga »son tovább. Nyilatkozzék, álljon ki, ugy, ahogy az illik magyar lelkiségéhez s akár ilyen, akár olyan irányban, de nyilatkozzék. Mert nem lehet, hogy ebben a városban, aJionu nan a magyar föltámadás elindult, akadjon eg% magyar ember, aki. nem ennek a városnak képviselője a parlamentben, hanem egy nemzetellenes javaslatot benyújtó párt képviselője Szegeden. • ' A nagy tapssal fogadott beszéd ntán Gfffigyán Imre dr. mondott beszédet Huszonegy évvel ezelőtt ebben a közgyűlési teremben ült össze a nemzeti bizottmány s ez a történelmi pillanat templommá avatta ezt a termet. Ebben a teremben tiltakozunk ma az ellen a javaslat ellen, amely szét akarta szabdalni Szent István' palástját Most bal- cs jobboldal egyek vagyunk, mert nem pártkérdésekről, hanem A nemzet becsületéről van szó. _ — Szereltük volna ma itt látni és hallani Szögi Gézát — mondotta a szónok —. azt a magyar embert, aki katona volt a szegedi újjászületés, a nemzeti ellenforradalom idején. Addig mindig ki mert, állni, mindig meg mert szólalni, ha kellett. Nem akarjuk úgy aposztrofálni, mint Káint, s ezért hisszük, hogy otthagyja ezt a ferde irányzatot. • A közgyűlés ezután egyhangúlag és nagy lelkesedéssel efogadta Széchenyi István dr. és vitéz Gárgyán Imre dr. indítványát s tiltakozásáról táviratban értesiti Teleki Pál gróf mii nisztefelnököt. Ezzel a rendkívüli közgyűlés véget ért. flz alsétanyai legényegyletek távirata a miniszterelnökhöz és Szögi Géza képviselőhöz Az alsótanyai katolikus legényegyletek vjm sárnap délután évzáró ünnepséget tartottak, ennek kerotében tiltakoztak a Hubay—Vágótörvényjavaslat ellen s ezzel kapcsolatban ai következő táviratot intézték Teleki Pál grófi miniszterelnökhöz: „A nyilas merényletet visszautasítjuk, ^ fl nemzet védelmében hűséggel és bizalommal állnak Nagy méltóságod mögött. Alsótanyai Katolikus Legényegyesületek." Ugyanekkor táviratot küldtek Szögig Gézát dr. képviselőhöz is. A távírat a következő; „Nem maradhatunk bizonytalanságban, hogy izonosítja-e magát a nemzetelleni merénylettel. Sürgősen nyilatkozatot kérünk. Alsótanyai Ka* lolikus Legényegyesületek". Pompás nyári ajándék annak, aki NEVETNI SZERET NEM VAGYUNK ANGYALOK! Egy mintaférj kirándulása a tilosba — HEINZ RÜHMANN. LENI MARENBACII remek vígjátéka keddtől 5, 7, 9 SZrCMEMYI MOZI