Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-16 / 135. szám

rekamie ka^ FOTELÉ Kf^ olcsón i 0 "DOMEVINCZE kárpitosmesternél lir. Apponul \ a. 21. Telefonit—83. Itikut a vitátysaftá Mxckc&ztaséfreikei* AUóhh&h. ,,<ii.t<z&ottÁz>Mk'' a vzMí UicadéUokat (A Délmagyarország munkatársától) Stephine lauzannc, a hires francia publicista azt irta egyszer a Mat in-ben, hogy a független újságíró a kózügy házőrző kutyája. Mindenütt ott kell len­nie, mindent látnia cs hallania kell, hogy pontos hírszolgálattal léphessen az olvasók ele, mert csak igy lehet elejéi venni a suttogásnak, a va­lótlan liirck terjesztésének. A nagy világlapok tudósítói valóban ott ülnek minden ország fővá­rosaiban, Iiogy közvetlen élmények és benyomá­sok alapján küldjenek lapjaiknak tudósítást te­lefonon, vagy távirat utján. Ez persze drága mu­latság: a Malin-nek például csaknem tízmillió frankjába kerül évente a szerkesztőség és a hír­szolgálat. Ezt nem minden lap engedheti meg ma­gának s igy a/.lán rá van utalva azoknak a la­poknak, vagy hírszolgálati irodáknak Informá­ciójára, amelyek eredeti helyszíni tudósítást kö­zölnek egy-egy világeseményről. Napjainkban annyi ujságiiév röpköd a fejünk­firn, Iiogy valóságos mozgó liirlaplexikonná in­tézményesedik a koponyánk. Próbáljunk meg egy kis rendszert teremteni, járjuk végig kutyafuttá­ban a világlapok szerkesztőségeit. Nem költünk sokat ezen a nagy ülőn, éppen csak annyit, amennyit a l>clning,varor»zág előfizetése kilesz... Azért hangsúlyozzak ezt, mert nem elég csupán meglátogatnunk a nagv államok fővárosait, /vi­dékre: is el kell mennünk. Ez az alapvető kü­lönbség fönnáll világviszonylatban. Amerikában, Angliában, sőt igen sok más államban ugyanis gyakori esel, hogy a vidéki lap jóval nagyobb néldánys/ámu és sokkal álütöbb orgánum, mint egy-egy fővárosi újság. A korlátlan lehetőségek hírlapjai Tessék vinázni. már indulunk is. Hajón fllünk, nem kell félni: senkivel sem kötöttünk «e;n szavatossági egyezményt, sem kereskedelmi szer­ződést s igy kevés a lehetősége annak, hogy meg­torpedózzanak. Nevvyorkba értünk. Itt rohan­nunk kell, lehetőleg autón, hiszen hatalmas rek­lámok ordítják: -vFoof, -nhy maik . . .?< Bolond, mért gyalogolsz? Vegyük meg a Nemyork Ti­mes t. Többmilliós példányszámban jelenik meg. A Monroe elv újságja: Amerika az amerikaiaké, Európa pedig r-ináljnn, amit akar. De ha ebből Amerikának kára származnék, akkor ... A bo­hemed vá ros többi p> napilapját most hagyjuk figyelmen kivül. Sanfraneiskóban és Bostonban vásároljunk újságot. Ezek annyiban birnak je­lentőséggel. hogy Amerika 131X1 napilapja által fönntartott bárom hatalmas hírszolgálati iroda, üak: nz Associated Press-nek, az United Press­r»ek és az Internationa) Nem a Sérv lee-nek világ­híreit tükrözik vissza. A Nemyork Times mellett leghíresebb lapok a bostoni Uhristian* Kince Mo­nitor és a rsikagói Daily Nem*. Ezek eddig a benemnvaflio/.iis politikája mellett törtek lánd­zsát, az utóbbi időben azonban mintha megvál­tozott volna a nézetük ebben a tekintetben. Az tény, hogv ezeknek az újságoknak van legnagyobb hatása az amerikai közvélemény kialakításában. Igyunk meg gyorsan egy Coca-Cola-1 — spe­ciális amerikai liüsilő ital —, jólesik ebben a ké­sőn jötl melegben. Aztán hagyjuk ott a «brain­wave* — itgyliullám — országát. Nem vagyunk szokva ahlioz a rettenetes rohanáshoz, amit az amerikai élet megkövetel: hajókázzunk vissza a mi jó nyugodt, uiindcn idegességtől mentes kies kis Európánkba , . . A kikötőben azonban bú­csúzzunk még el attól a sajátságos amerikai uj­ságirótipastól, akit Columnist-nck hivnak. Ná­lunk ez ismeretien fogalom: a columnistek nem egyetlen lap számára dolgoznak, hanem több új­ságban is megjelentetik cikkeiket. Nevüket 3 vi­lág minden részén ismerik. Kitűnő publicisták, akik európai fogalmak szerint horribilis p&:zt c-eresnek. Egv columnist inferjuvolta meg annak­.dején Teleki Pál miniszterelnököt is, ez az interjú — ha uiég emlékszünk rá — nagy foltu­.lést kellett. Gond bv America . . . Angliai szerkesztőségek Angol partok elölt Vagyunk. Keressünk ha­mar egy kikötőt, ahol partra tudunk szállni, az­tán lokjuk leire az útból az ácsorgó angolokat és ugorjunk be amilyen gyorsan csak lehet London­ba Á nyoh milliós városban öt.sze»ra kilenc reg­geli es három e-ti lap jelenik meg. A Times igén kőmolv angol lap, bár példányszám tekinte­tében me-sz© mögötte marad a hozel hajonimil­liós Dailv Expre?s-nfk. A Cily, a Foreign Office, ?j kormány télhivatalos lapja} igen megbízható híranyaggal rendelkezik Szerkesztőbizottságának élén a cantenbury érsek ál). Főszerkesztője Dawson, aki igen közel áll Chamberlain-hez. Amilyen nja­©odt modorban irt annakidején a hábnrti ellen, éppe'v nyugodtan ir mo-t a háború mellett. Fél­hivatalos lap a Daily Telegrapb is. Ez a lap ol­vasztotta magába Anglia egvik legrégibb és leg­előkelőbb újságját, a Morning I'ost-ot, amely kénytelen volt beszüntetni megjelenését, mert esak< kétszázezer példányban jelent meg. Ért­helü cz a megszűnés, ha elgondoljuk, hogy a mil­liós példányszámú lapokban olyan magas a hir­detési tarifa, hogy egy egész oldalnyi hirdetés például 25.000 pengőbe kerül az első oldalon. A Duily Express a legnagyobb angol lap.'Nemrég iinucpelto közel hárommilliós példányszámban való megjelenését. Ezt a nagy eredményi a tulaj­donos-főszerkesztő, lord Beavcrbrook szerint az­zal érte cl, hogy szakított az angol lapoknak azzal a hagyományával, hogy az első oldalon tőzsdei hirckct, vagy egyéb hirdetéseket hoz: ehelyett a fontos eseményeket és a legérdeke­sebb híreket közli le a lap első oldalon. »Az új­ság célja, hogy elmondja mi történik — irja ' a Daily Express az ünneplés napján kiadott szá­mában. — Minthogy nem mindenkit érdekel a szalonna ára, bármilyen fontos is az, a szalonna árát nem az első oldalra nyomtatjuk. Mindent megírunk, mert szomorú tapasztalat bizonyítja, hogy a tények elhallgatása a pletyka és rcniliir virágzásáhez vrzet. Persze az emberek nem min­dig szeretik, ha az igazság, ha a róluk szóló hír napvilágot lát. Ez sokszor igen kellemetlen szá­mukra. Ez ellen azonban nem elhallgatással kell védekezni, hatjem ugy, hogy no kövessenek el olyan dolgokat, amelyeknek nrm volna szabad megjelenni*. Ez a lap az izolációs politikának volt mindig a harcosa, vagyis annak, hogy Anglia lartsa magát távol az európai kontinensen lelolyó ese­ményektől. Azóta ezt a nézetet természetesen föl­adta. Ugyancsak föladta nézetét a Daily Mail is — lord Rothermere világlapja —, amely az an­gol német közetedes szószólója volt. Egy harma­dik újság, amelyik föladta előbbi fölfogását, a Daifi- Herald. Mint a munkáspárt orgánuma a Szovjettel való szoros együttműködés politikáját képviselte, a bekövetkezett események hatására azután nemrég gyökeresen szakított ezzel a né­zettel. A liberális párt hires reggeli lapja a News Chrontale, esti lapja pedig a sokat emlegetett Star. Ennek a bulvár-lapnak vannak a legfeltű­nőbb értesülései. A Daily Express esti kiadása az Evening Express, a f»othermere.-konsz©rn esti lapja pedig az Evening News. Az angol vasáina-, pi lapok közül leginkább a Sunday Times és a Sunday Express híreit szokták átvenni a hétfői világlapok A legjelentősebb vidéki lap Angliá­ban a liberális Manchester Guardian. Nagyobb, mint igen sok londoni újság. E d e n orgánuma a Yorkslíire Fost, amelynek tulajdonosa Eden mos­tohaapja. Melegünk lett ennek a sok újságnak fölsorolá­sánál. Jó volna egy kicsit megpihenni, amúgy is leszállt már a hires londoni köd, alig látunk mi azegény ujazók az orrunknál tovább. Csak éppen sejtjük a dolgok és az események körvonalait. Deliál nagy ut van még hátra. Legjobb, ha tank­ra ülünk, azzal jutunk" cl leghamarabb Francia­országba . . . Francia pikantériák Franciaországban erősen működik a cenzúra 8 igy a frankhon újságjait annyira jellemző kül­politikai sokszínűség megszűnt.* A Quay d'Orsay Hírhedten revizióellenes. Az Oeuvre cimü kisan­tant lap külpolitikai munkatársa a hires Ta­bouis asszony, aki a legnagyobb szenzációkat tudla mindig beledobni a közvéleménybe. Lehet, hogy néha Igazat ir, do ezt nem mindenkor hi­szik el neki. A lup hangja egyébként — magyar vonatkozásban —- jelentősen enyhült a légutobbi időkén. Az Echn de Paris dühöstollu igazgatója, Geraud, ismertebb nevén Pertlnax, aki a re­vízió ellen fakadt ki egészen addig, inig -lapja meg nem szűnt és be nem olvadt a Jour cimü lapba. A .Tmirnak vezetője Lcon Bailby, olasz­barát publicista, aki Francot is támogatta a spa­nyol polgárháború idején. A francia birodalmi gondolat képviselője s igy igen érdekes megnyi­latkozásai vannak az olasz hadüzenet óta. At orosz-finn harcok idején Finnország megsegíté­sét követelte. A legnagyobb lap n Petit Párisién, mellette a Matin-t idézik legsűrűbben. A Tenips a Quay d'Orsay hivatalos lapja. A Petit Journal a tüzkereszlesD e la R o q u e orgánuma. A Fi­garo, Paris Soir, Libecté, liitransigeant erősen angol barát lapok. Ezek nem engedtek l.on R 1 u in kormányzata alatt, hogy Franciaország Anglia érdekei ellenére is beleavatkozzék n stn­nyol polgárháborúba, amelynek szükségességét viszont Rluni visszhangja, a Populaire hangoz­tatta. A kommunisták reggeli és esli lapját »t Hiunanitét és a < n Hoirt a háború kitörésekor betiltották. Német egyöntetűség Békés utunk során látogassunk el most Né­metországba, ahol azért nem lesz sok dolgunk, mert a politikai helyzetnél fogva nincs a sajtóbari differenciálódás. Van azonban egy rendkívül ér­dekes dolog. Az úgynevezett regiomilizálásl remis szer cz, amely azt jelenti, hogy a i.juguli m;gy városokban megjelenő német lapok a nyugati kér­désekre fektetik a fősúlyt, a birodalom keleti és déli részében megjelenő Újságok pedig a közép- cs délkeleteurópai kérdésekkel foglalkoznak beha­tóan. A Völkiseher Bcobacliternek berlini, bécsi' és müncheni kiadása van, a nemzeti szocialista Í iárt hivatalos lapia. A Hamburger Freraden­datt, a Berliner Bőrsenzeitung és a Göring tap­jaként kezelt Essener Natinnalzeitung melleit ér­dekes a Frankfurter Zeitungnak állásponttá, amely még ma. is Igen gyakran a konzervatívabb véleményeket tükrözi vissza. A Deutsrh© Allg©« mein© Zeitungot és a külügyi hivatalos kőnyo­matos Deutsche Diplomstisrh Poltttertie Kon c ­pondenz-et kell még kiemelnünk az esti Angriff, Naehtausgnbe és a Bécsben a régi Reirhepnst és a Neue Ereié Presse helyett megjelenő Neues Wiener Tagblatt mellett. Gyönyörű nyomás és nagyszerű technikai kivitel jellemzi ezeket a la­pokat. A protektorátusban a Prager Tagblatt és a Per Neue Tag él. Gyerünk tovább ,d© — ba szabad kérnünk —• lépjünk e.gyszere. Az olasz siftó Olaszországban nincs vidéki és nincs fővárosi lap. Egv formán nagy és fontos valamennyi. A Giornalc d'Italia AirginiO Gayda cikkeiről hi­res, a milánói Popolo d'Ualla-t Mussolini ala­pította. Ciuno lapja a Trlegrafo, Balbo orgánu­ma a (,'orriere Pudano. A turini iStainpa a Palaz­zo Chigi félhivatalosa, igen sokszor idézik a! világlapok. A Regime Foacista a fasizmus jobb­oldali szárnyát képviseli. Legnagyobb példány­számban a Corriera dclla Ncra jelenik meg A Kefazionl Interiiazionali külpolitikai folyóirat, számtalan cikkét veszik át a környező országok lapjai. Kitűnően tájékozott az olasz külügymi­nisztérium szándékait illetően. Ilires olaszorszá­gi lap a Valikán újságja, az Osservatore Roma­hivatalos nézetét tükrözi vissza ma minden lap. • no, amelyről az a megcáfolt hir jelent meg, hogy Ez alól bizonyos mértékben egyetlen lap kivétel: az ürdre. Aránylag kis példányszámú, az utóbbi időben különösen megcsappant előfizetőinek és olvasóinak száma. Emilé Buré a tulajdonosa, de szellemi irányitója tulajdonképpen a román Pop esc u. a bukaresti Úniversul főszerkesztő­je. aki kezében tartja a lap részvény többségét beszüntette megjelenését » Utunk végetért. Aki még nem fáradt ki, et menjen Afrikába. Ott is vannak lapok. Ugy hisz­szük /schwarz ohne sveis- jelennek meg a —­szerecsenek miatt . . , (maron) Készít el sí rendű tMUb ben szobafestést, mázolást és butorfényezést jutányos árban. Cégtulajdonosi Csányi Mihály Fekete/n* ncca 22. Telefont 1U-42. AFEKETESAS UTCAI KERTÉI! BÚTORCSARNOK I előnyős árakkal és nagy választékkal áll a bwtorvásárl k özötuóg rendelkezésére. |

Next

/
Thumbnails
Contents