Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-15 / 134. szám

Szombat, 1940. vi. 11 KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évíomam 134. s#ám i Mikrofon a viharban Mini tornyosuló viharban a zöldelő sziget., önkéntelenül ez a kép merült föl előttünk ezen a júniusi arany sugarakban fürdő napon, amikor döbbenetes erővel zuhognak egymásután a bírek és jelentésok, amelyeknek hatását lehetetlen az esemény közelségébea és első érzésében lomérni és amikor a zúgó viharok melleit, mialatt ezeket a sorokat kattogja az írógép. mellettünk a rádió szól és Szeged hangjait hirdet] a magy ar nyilvánosság számára. A rádió helyszíni közvetítést ad, de nem re döbbenetes méretű események első vonalából jelentkezik döbbenetes közelséggel a mikrofon, hanem egy bcliés, munkára és alkotásókra vágyó magyar város életéről próbál beszámolni. A két kép között beláthatatlan ellentét tárul fői és éppen ezért nő meg kétszeresen mind a ket'ő: a vihar cs re sziget. A króuikás érdemesnek tarfja lejegyezni ezt a júniusi Dapot,, amikor a világtörténelemben páratlan események drámái ós forgószelei zúgnak el a kontinens fölött és ugyanekkor a technika egyik legszebb eredménye kitárja a világ felé egy magyar város napsütötte napját. A rádió százezreknek szól. egyre nagyobb jelentőséggel és egyre nagyobb területen képviseli a maga páratlan lehetőségeit és éppen ezéd talán több van ebben az alkalomszerű szegedi napban egy egyszerű egésznapos műsornál. Hallottunk már más alkalmakkor is egy-egy közvetítést a szegedi falak közül, most mégis. iJMatka .nemcsak egy-egy véletlen, kiválasztott, yagy szerencsés számról volna szó, baneui egy napról, amelynek az volna a föladata, liegy a rádió közvetlenségével megmutassa a város arcát. A cél mindenesetre ez volt. Bekapcsolni a magyar1 városok kulturális, szociális ós-művészeti arculatát a nagy magyar fejlődés közösségébe, vonzó műsorszámokká alakítani egy-egy megnyilvánulást, — végül is megmutatni magánknak — magunkat. Ezt a félt mindenesetre szolgálta a rádió igyekezete, még akkor is, ba meg is kell állapítania, hogy a teljes egész, maga a teljes és töretlen Szeged nem is kaphatott helyet a mikrofon vándorútján. Néhány szép és büszkélkedő részlet valóban Szeged értékeit, színeit, szellemét mutatta be, do a város élete nemcsak ezekből a ragyogó képekből áll, hanem abból a sok megnevezhetetlen, sőt ismeretlen munkából, műhelyből, amely századokon át fölépíteni segített ezt a lassú ritmusú és nem hangoskodó várost. Az ismeretlen dolgozót, a névtelen polgárt, aunak nem ünnepélyes és nem roprezenlálásra alkalmas munkáját nem mutathatta be a rádió szegedi napja, 'csak egy-egy kimagasló értéket, különlegességet, ritkaságot, vagy hangulatot. Azt szeretnők, ba máskor is alkalmunk volna vendégül látni a mikrofont, — nem hivalkodni akarunk, Csak megmutatná azt az együttes, hangnélküli, folyamatos, álhatatos munkát, amelyben részo van minden szegedinek még akkor is, ha nem jelentkezhetik a műsoron ni int önálló szereplő. A szegedi szellemről ezek n kevésbbé dekorativ színfoltok is megragadóan tudnának szólni, önérzetesen büszkék és hálásak vagyunk kiválóságainknak, hírességeinknek, messzeföldön ismert értékeinknek, jó is velük büszkélkedni és reprezentálni, mi csak melléjük szeretnők fölsorakoztatni a szerszám embereit, az ismeretlen polgárt. Van ennek a munkának is ritmusa és zenéje, vau ennek a helytállásnak is hangulata és eöuleur torai e-ja, milyeu szép volna, ha ezt is hallhatnánk ilyen üuncpélyes alkalmakkor.^ És amint tovább szól mellettünk a rádió Hangszórója, arra is gondolunk, hogy nemcsak kivételes alkalom, ritka kirándulás és ünnepi asemeny legyen az ilyen látogatás, hanem valóban szerves részevé váljék a magyar vidék és ebben a sorban először. Szeged élete re magyar szellemiség egészének, amelyre nemcsak egyszer-egyszer gondolunk, hanem, amely mindenkor megszólalhat, egyenrangúan az ország öszfczes értékei mellett. A magyarság határai között nincsenek kivételek és különbségek, mind részesei vágyunk egy érzésnek és szellemiségnek, — nem ajándék tehát, ha magunk is egyenrangú részt kérünk benne. Ennél a pillanatnál Klebelsberg Kiínó gróf munkájára gondolunk, aki ötezer iskolateremmel és annyi Uiús alkotással munkálta az olv régóta szükséges és nélkülözött decentralizációt. Erre nyújtott ma példát a magyar rádió, hacsak kezdeti kísérlettel is — és azt szeretnők, ha ez nemcsak alkalomszerű nyári kirándulásnak bizonyulna, hanem rendszeres programnak és átgondolt munkatervnek — az egész magyar élet területén. A nap ós a napról érkező bírek az ellentétek egész geológiai méreteit világították meg és éppen ezen a napSn — amelynek világtörténelmi eseményeit és dátumát bizonyára fölfogja jegyezni a történelem — egy békés sziget napsugaraiban kétszeresen jelentősek voltak a rádió szegedi hangjai. Paris elffoglalasa ufan megindult a támadás a Maginot-vonal ellen A főváros mögött akarják fölállítani védelmi vonalukat a súlyos helyzetbe jutott franciák — Le Havre és Montmédy is német kézre került — Útban az angol segítség A Bordeauxba menekült franda kormány döntő elhatározását A napok óta várt esemény pénteken bekövetkezett; a német csapatok pénteken bevonultak Parisba. A német véderőfőparancsnokság jelentése szerint a La Manche-csatorna cs a Maginot-vonal montmédyi szakasza között húzódó francia arcvonal teljes összeomlása megdöntötte a francia hadvezetőség eredeti szándékát, hogy a fővárost védelmezzék. A győzelmes német csapatok úgyszólván akadály nélkül vonultak be Parisba. A francia hadügyminisztérium közölte a nyilvánossággal, hogy a főparancsnokság nem szándékozik harcokat vivm Parisban. A csapatok folytatják visszavonulásukat és közvetlenül Páris mögött alakítják ujjá vonalukat. Minden intézkedés megtörtént ennek az átcsoportosításnak a végrehajtására. A Stefani-iroda római jelentése szerint a francia jobbszárny ellenállása végleg összeomlott. A németek több, mint 20 ponton áttörték a Marne-vonalát cs ezen a részen junius 5-e óla 130.000 foglyot ejtetlek. A Mariién kialakult helyzet különben gyors fejlődésben van cs súlyos fenyegetést jelent a Maginot-vonal hátában. Pc'tain cs Weygand nyomására az angol korniánv kötelezte magát, hogv egy héten belül 300.000 embert és 200 harckocsit tesz partra Franciaországban. A francia hadsereget a közelkcleti expedi.iós csapatok cgyrészcvel is megerősítették. Ezeket a csapatokat átszállították FranciaországbaAz olaszok pénteki hadijelentése arról számol be, hogy az alpesi harcvonal néhány szakaszán megakadályozták fontos pontok elfoglalását, igy a Galisia-hágo elfoglalását. Az olasz légierők támadták a keletafiikai angol gyarmatokat. Szárazföldi csapalösszeütküzesek is voltak az egyiptomi határon, ahol — kairói jelenlés szerint — az angol csapatok elfogtak 2 lisztet, 60 közlegényt és 2 gépfegyvert zsákmányoltak. Az angol repülőgépek Abessziniában cs Eritreában több bombatámadást intéztek katonai célpontok ellen. Nemet teleníés az dsiahi francia hadsereg összeroppanásáról Vezéri főhadiszállás, junius 14. A véderő főparancsnoksága közli: A hatalmas nyugati hadjárat második szakasza győzelmesen befejeződött. A francia északi arcvonal cllenállóereje összeomlott. Páris alatt széles arcvonalon átkeltünk a Szajnán. Le Havrct elfoglaltuk. Az ellenség az egész arcvonalon Páristól Szedánig, a Maginut-vonalig teljesen visszavonulóban van. Páncélos és motoros hadosztályaink több helyen áttörték a visszavonulóban levő ellenséget és annak elébe kerültek. Ezéken a helyeken az ellenség egész fölszerelésének hátrahagyásával menekült. Gyalogos hadosztályok áttörték a párisi védőállást. Az ellenséges haderők nem voltak többé elegendők a francia főváros védelmére. Gyözümes csapataink délelőtt óta bevonulnak Parisba, A Marnetól keletre elfoglaltuk Vitry le Francois helységet és elértük az argonnei erdő szélét. Rohammal elfoglaltuk a Vcrduntől északkeletre levő 310. szánni magaslatot (Holt Ember). IWontmédyt, a Maginot-vonal erős pillérét elfoglaltuk. Immár megkezdődött az ellenség üldözésének harmadik szakasza a teljes megsemmisítésig. Péntek reggel csapataink a saarnienti arcvonalon is fölsorakoztak a Maginot-vonal elleni arcvonaltámudúsra. Slrl csönd fogadta a Párisha bevonuld németeket Páris, junius 14. A Reuter-iroda jelenti: Amikor a német csapatok bevonultak a francia fővárosba, az utcák teljesen kihaltak. A lakosságnak az a része, amelyet nem költöztettek el, lehúzott redőnyök mögött lakásában húzódott meg. A városban siri csönd honolt. Az épületek cs hidak sértetlenül maradtak, de a város környékén felrobbantották a nagy fegyver- és lőszergyárakat. Néhány angol állampolgár is Parisban maradt. Áz'ottmaradottak között van tíuchard bíboros, Páris érseke, Hullitt amerikai nagykövet, valamint több amerikai újságíró. Megindult a támadás a Maginot vonal ellen Basel, junius 14. A Stefani-iroda külőntudósitója jelenli: A párisi bevonulás megünneplésére való idővesztegetés nélkül Hitler pénteken reggel megindította a támadást a Maginot-vonal ellen. A német tüzérség a péntekre virradó éjszakán hevesen bombázta a vonalat egészen a svájci határig. Pénteken hajnalban a saa.ri nehéztüzérség meggyorsította tüzelését ás növelte hevességét. Kétórás heves tüzelés után az eget elsötétítették á német repülök, amelyek ugyancsak heves bombatámadást indítottak. A franciák helyzete oly súlyosra fordult, bogy néhány fxancianyelvü svájci lap annak lehetőségét vizsgálja, hogy Franciaország a Maginot-vonal összeomlása után kénytelen "lesz elfogadni a győző által előterjesztett békét.