Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-15 / 108. szám

PAPRIKAFÓNIKA! Panríkupalántaúgyailoknf minden 8—10 napban öutüzzclek meg egyszer P 3 P T Í k 9 I Ó n I k á V 3 I sakkor 8—10 nappal előbb'lesz készen palántád és a féreg sem fogja pusztítani. Egy tekercs ára ''' fillér cs ez 10 karma vízhez eleg. Kapható minden festékker^skedésben és nagyobb üzletben? KiréHy-Konlg Póta? meghalt. Két héttel szólott, hegy 70. születésnapja alkalmából, félszázados zeneköltői munka fenyébeu országos ünnepség hangjaival vehette völua körül az Ország zenei társadalma, amikor az összes szegedi és valauionnyx jelentős magyar templomban megszólalt volna onuok az alkotásban fá[Tadhatatlan életnek legjava termése: az egyházi zene egy-egy ünnepi opusa, keddre virradóra, hétfőn éjfél után félórával halk sóhajjal, utolsó álmodozással elköltözött az élők körűi. Nem adatott meg számára az utolsó nagy Siker, amikor érte, mellette, nevével megmozdulhatott völna az egész magyar zenevilág, az tigybázi zene minden fórüma; a születésnapi Pinnep helyett most a zeneitársadalom és az irgyházi zene orkewztorein a fájdalmas és kogyászzeno szólal meg, hogy elbúcsúztassa azt, aki egy életet szentelt a. zeue építészeti •fcfldománynak és életével anuyi tanúságot tett Mi művészetet betöltő katolikus goudolat mellett, a nemzedékeket nevelő pedagógia, a zeneszerzés és Hgyanakkür amellett a hatalmas 'tanulság mellett, amely a magyar főid klaszMzikus átalakító erejét bizonyítja, hitet tett atról, hogy idegen anyanyelvvel is lehet valaki vérbelien, forrón és egészen magyar. Király-Konig Péter halála előtt mély fájdalommal áll az egész magyar zeuei élet, benne első helyen Szeged, amely egyik legjellegzetesebb, kitűnő érdemű, fáradhatatlan, utolsó percéig dolgozó egyéniségét veszítette el. Király Péter nemüsak kortársa, de egyen rangú bajtársa volt a „nagy szegcdi generációnak" annak a nemzedéknek, amely egy' nagy fejehetet írt be a magyar művelődés történetébe és Mmely^ nyilván a „szegedi fejezet" címet fogia [viselni. Kortársa volt annak a nemzedéknek, amely — csak sietve fölsorolva —Gárdotryi-vn] es Mikszáth-tal kezdődött Szegeden ós amelynek tagjai voltak, hogv másokat ne említsünk: Tömörkény István, Homok, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Szalag József, Nyilasy Sándor... Közel négy évtizedet töltött el ounck a városnak falai között, személyével és munkájával hirdetve a szegcdi föld nagy átalakító ercjct, magyarformáló csodáját. Stájerországban született, minden szálával Ő kedves osztrák tájaihoz nőtt, mégis nem [volt nálánál forróbb és rajongóbb magyar, akinek ezt a Csodálatos átalakulását, mély rezonanciáját hirdette minden opusa. Boldogaszszonyboz kívánkozó imáját mély magyarság fonta át. klasszikus formái között a mély magyar áhítat szólalt meg a hagyományok tiszteletében. Hetven évet élt — két héttel kevesebbet, hogy körüjvehette volna a nagy ünnepi siker —•, ebből ötven évet áhítatos munkában töltött cs majd negyven évet a szegedi magyar homokon. Utolsó napjai Búcsúját egész életéhez méltóan az enyhítette, hogy szenvedése nem tortólt sokáig. Szinte eletének utolsó napjáig dolgozott, kólákat írt, műveit rendezte, hangszerelte és ké. szült a nagy országos König-haugversenyre... Mindvégig friss, alkotókészségű, vidám cs tréfás volt, ami annyira jellemezte egyéniségét. Nem volt uap, liogy no dolgozott volna; még négy nappal ezelőtt arra kérte feleségét. Jmgy szerezzen bo kotapapírt kellő mennyiségben, mert dolgozni akar... Frisseségo és munkakedve mellett körülbelül egy év óta látszott először rajta a kór kikerülhetetlen parancsa. De egészségben áthaladta a nehezebb hónapokat; februárban influenza, támadta meg, hamarosan meggyógyult és készült a nyárra, amikor kedvére dolgozhatott volna a napfényben, meglátogathatta volna kedvelt Sopronját, ha már a kedves stájer dombokat nem kereshette föl az idén. Mintagv hat hét előtt orbáuc lépett BELVÁROSI MOZI Ma utoljára 5, 7, 'J ÖRÖKKÉ A szerelem himnusza Főszereplők: MFRl n (>BERoN LAURENCE OLIVIEH FOX F1RADO a legújabb világeseményekkel föl pr. arcán, do ezt a súlyPs ba.it ís sikerült leküzdeuie. A betegség nyom nélkül visszafejlődött Szombaton még semmi jele nem volt annak, ami nemsokára elhárí(hatatlanul bekövetkezett. Este még rádiója mellett ült, kikeresett egy kis klasszikus zenét, majd meghallgatta az ütolsó híreket, kicsit izgatott volt, aztán pedánsan elzárta a. készüléket és nyugodtan lefeküdt. Ez tíz órakor történt; fél óra múlva fojtott börgésre lettek figyelmesek, ekkor elalvása előtt érte az első végzetes attak. Agyszélhüdés lépett föl, de csak egész gyengén jelentkezett, orvosai azopnal ágyához siettek és nemsokára megnyugtatták, hogy ha nem törtéuik újabb roham, nyom nélkül elmúlik a baj. Éjfél után 1 órakor ujabb roham lépett föl, még ekkor is enyhébb fórmában, nemsokkal később jobban lett, magához tért, balkan papot kért ég hívő lélekkel meggyónt, megáldozott. Hajnalban aztán még egy harmadik roham következet és volt a végzetes, ezen már nem lehetett segíteni. Orvosai szinte az egész vasárnapot ágya mellett töltötték, injekciókkal látták el, bogy fájdalmait enyhítsék, de már tudták, hogy a vég megkezdődöttAlélteu, kimerülten töltötte a vasárnapot, a csöndes lassú küzdelem vasárnap éjfélig tartott és fel I óra tájban áhítatos, álmodozó, nyugtalan lelkét megbékélten visszaadta a Teremtőnek, Elete, munkája KÖníg Fétcr élete klasszikus példája a magyar föld átálakíl.oéröriek, mondhatnók úgy iá, hogy lvirály-Köiiig Péter Csodálatos megérzéssel értette meg a magyar föld szellemét cs sajátságos lelkületét, szinte, minden ízében magyarrá tudott változni és a legtisztább magyarsággal szóló művészélet iudla képviselni anélkül, bogy majd.negyvenéves szegedi munkássága alatt sem vethette le nyelvében a magávalhozott stájer nyomokat. 1870. május 29-én született Itossegg-bcn, iskoláit Gráczban végezte, majd egészen fiatalon az admonti bencések kolostorába került mint egyszerű énekesfiú. Itt, jegyezte el magát és egész életét a mély katolikus hittel, a művészettel és uz egyházi zenével. Három év alatt elvégezte a teológiát és már ekkor olyan zeuei tudásra tett szert, hogy messzire túlhaladta kortársait, munkáira egyre jobban fölfigyeltek. Már teológus korában miséket, mottettákat és más egyházi karművekot komponált olyan hatásHal, hogy nemsokkal később bemutatták Saucr Emilnek, az akkori és még a mai idők egyik legragyogóbb zongonivirtuzának, aki Mihalnvich Öaöuhöz, a budapesti zeneakadémia európai nevű igazgato.iáhöz, adott neki igen nie-, leg ajánlásokat. Saucr Emilhez azóta is iue-' leg baráti szálak kapcsolták; a nagy virtuóz tavaly, amikor utoljára Szögeden koncertezett, meglátogatta kedvelt barátját, órákig sétálgattak és szenvedélyesen vitatkoztak a Ti-/ szaparton... A zeneakadémián az. akkori idők legnagyobb tanárának: Koesslcr dánosnak lelt a növendéke, nála sajátította el a zeneszerzés 'és zeneelmélet klasszikus formáit, amelyekből sohasem engedett egy jottányit sem és amelyek védelmében sok viharos csatát vívott a feltörekvő fiatalokkal szemben Már kezdetben ösztöndíjat kapott, az első években az akadémia egyik legelső büszkesége volt- MiKORZÓBAN Ma a legsikerültebb magyar film reprize! Nóli Károly vígjátéka DUNAPARTI RANDEVÚ PERCZEL ZITA, RADAY lMItJi, KABOS, CSORTOS. GÁRDONYI, REKKY LiLL SZIK1AY SZERÉNA balovich Ödön ajánlatára megkapta nz idősebb József főherceg nagyősszegű ösztöndíjai, amely lehetővé tette számára, hogy kedvere tanuljon rs komponáljon. Sziulo eg.vidőbcn, vag.v nemsokkal később kortársai voltok az akadémián Dohnányi Jlruő, akihez egy éleire szóló barátság fűzte, kortársa volt Siklós Albert, Kodály Zoltáa. Dienzl Oszkár, Lichtcn{?>;-</ Emil, majd néhány évvel később érkezett az akadémiára Fiólitner Sándor. Kitüntetéssel szerezte meg a zeneszerzői cs orgönaművészi diplomát, majd rövid időre 1896-ban Troppauba ment karmesternek, aztán visszatért. az országba, hogy soha többé el no hagyja, Először Kassáu vállalt szinházkarmostcri tisztséget, meleg szálak fűzték mindvégig Rákóczi városához, amely nemcsak üavá fugadutdu még 33 magyai _ karmester, majd 1903-ba.n amikör Szögedi Euüre után megüresedett a Városi Zeneiskola, igazgatói széko. Mihalovich ajánlatára lvouig letért hívták meg igazgatónak. Még sokan emlékeznek azokra, a heves harcokra, amikor nr akkori közélet egyes szereplői fölhoztok, hogy nem lehet olyan igazgatót állitaui az iskola élére, aki nem tud jól magyarul, a meghívna mégis megtörtént cs azóta hányszor bizonyttolta Kőuig Péter, hogy izzón és rajongoan magyar, mégha tréfás kiidolmeket is Vi7 a. magyar szavak sajátos zöngésével... 1935-ig állott, a zeneiskola élén, 37 évet töltött Szegeden. nem volt olyan zonei esemény, amelyből ki no vette volua a részét; az ő lelkes hangos bravózásai és tapsai nélkül szinte elképzelhetetlen szegedi hangvorseuy.,. Jellegzetes. fehérkoszorús feje rajta van az«n a uep szerű, művészi képen, amelyet a kitűnő, Szegedről elkerült festő festett; Qóth Imre „Kmi eert"-jén az ő feje szimbolizálja nz átszellemült, komoly zenerajon gót Niucs olyan tere az egyházi és a világi zenének. amelyben Köriig Petéi no alkotott volna. Zeneszerzői munkássága mindvégig magán visel to azokat a mély nyomokat amelyeket az ndmönli bencések kolostorában kapott, szí nie tudósa volt a liturgiának, zenéjével klasszikusan fejezte ki a liturgia formáit. Háromszor megkapta a llaynald-dijaf. megkapta a Zichydíjat, 11 első díjat nyert klilöuböző szimfonikus és karkom pozícióval, a legutolsót tavaly, amikor Szent István-oratóriumával megnyerte a kultuszminiszter díját; ennek az opusnak bemutatására éppen most készült a szegedi zenei világ. A szegedi székesegyház föl szentelése alkalmával kiírt pályázaton „Szegedi misé"jévol díjat nyert. Minden műfajbau ott. van a neve, komponált bárom szimfóniát, az első magyar Tisza-kan fútét Juhász Gyula. versérc, számos kamarazenei művet írt, szonátákat, hegedű versenyt sok kórust, kisebb müvet, azonkívül számos pedagógiai munkál, számos Juhászverset zenésített meg és mindegyikkel dí jat nyert, szinto ueiu volt az utolsó bánni)"évbeu dalosverseny, ahol ne adták volua elő díjnyertes alkotását. Rajongó szeretettel csüngött a klasszikus magyar zene hagyományain amikör Szent István-oratóriumát kiszerepez ték olv jellemzően foglalta össze egész életét: — Gizella áriája ebben a miiben a legszebb .rész, a szívemmel. írtam, az én sorsomat n»u tatja, ö is idegenből jött és rajongóén magyar rét leli... — igaza volt, König Pétert a szegedi lold rajongóan magyarrá telte. Az utolsó ut Király-Kimig Péter, aki majd négy évtizedet dolgozott a magyar zenei művelődésért a. város falai között, Szeged városa-» saját ba , lo ttjának tekinti. A város gyászjelentést adok ki, koszorút helyez el ravataláru. A ravatal kedves könyvei között, zougoraszobájáhap állították föl a. boldogasszőnysugárúti há.'-h; onnét viszik ki koporsóját zen kol-i. előtti térre. Innen búcsúztatják rl e*üta tó'.öu délután 15 órakor, ahol egész ejelct to,Itatta muv JÁVOR l'AL főszerep1 érével mmi hajósok regény » kek Dunáij Kísérő műsor: FJORDOK HAZÁJA' 5, 7, 9 órakor SZÉt'IIENVl MOZIBAN Jön I A KIS CSITRI .Iont