Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-12 / 107. szám

DELMAöYAROR Vasárnap. 1940. V. 12. KERESZTENY POLITIKA! NAPILAP XVI. cvfioluam 107. szám Forradalom a hadviselésben Irta: Parrani Györfli Nem^cak a társadalom, az állam, a leehní. Ya. a művészet és irodalom ismer forradalma­kat. amelyek a fejlődés lassú menetét hirtele­nül megváltoztatják és új úlakat robbantanak, Ú.i medret tértnek föl a benuiik feszülő erő se­gítségével, de a hadi tudományban, a hadvise­lési módszerekben, a stratégiában is. A motor föltalálása nemcsak ogész köz­lekedésünket. gyáriparunkat, technikai vilá­gunk egész képét forradalmösította. hanem a hadviselést is. A múlt világháborúban példá­ul talajdonképpen a motor győzte, le, a gőzmoz­donyt — amint azt Bcreügner, a francia sze­nátus külügyi bizottságának elnöke a világhá­ború befejezése ntán találóan mondotta. Az el­múlt világháborúban az antant győzelmét nagy mértékben elősegítette, hogy jóval több moto­rizált jármű fölött rendelkezett, mint a köz­ponti hatalmak, hogy Vhürchil javaslatára először az antant haderő kezdte használni a bareikocsikat Amíg a múlt világháború a gépkocsi és a gőzkoosi küzdelme volt részben, addig a mos­tani háborúban a gőzkocsi jelentősége háttér­be szorult. Németországban nem egy helyen a t a suti síneket szedik föl. mert inkább van szükségük ócskavasra a háború vezetésében, mint vicinális vasútokra. A vasutak szerepét nagy mértékben átvették a Reichsaiitobahmdc. amelyeket Hittefi utasítására elsősorban stra­tégiai elgondolások alapján épített a Harma­dik Birodalom zseniális főmérnöke: Todt dr„ a Siegfried-vonal építője, akit nemrég neveztek ki az egész hadianyaggyártás központi minisz­terévé. Mivel azonban a birodalmi autóutak a bi, •Podalqjm határainál véget érnek, hadijelentösé­guk í« csak a belső fölvonulási terepen érvé­nyesülhet. Nyugaton, nhol e mostani háborúnak fő íiyreivooala húzódik "1, a birodalmi autóutak már] beléütköznek a Magiuot-vonal masszív bo­rén- és páiméltömegébe. A Magiuot-vonal előt­ti tankcsapdák álljt. parancsolnak a német mo­torizált ütegeknek sharcikoesiknak. Ezen a nyU­igati frontrószeu nem ismétlődhetik meg tehát n lengyel háború Blietzkríegjc, ahol ismét a •motor győzött nem is a vasút, hanem ínég ós­dibb közlekedési eszközi a ló fölött. (Közis­mert, hogy Tiongyclország nyugati határainak védelmét elsősorban lovasságára bízta). Mivel az erődítmény vonalak Csökkenteti le­vek ony sógoré kényszerítik a szárazföldön mű­ködő motorokat, a mostani háborúban minden eddiginél nagyobb szerephez kellelt jutnia a levegőben operáló motornak, a repülőgépnek. 'Az új Németország vezetői éppen ezért a légi­haderő fejlesztésére fordították minden erőfe­szítésüket. Egyáltalában nem ismerte föl a fejlődésnek ett, a várható szakaszát Anglia, amoly tovább­ra ig vakon bízott tengeri fottájábap cs nem volt hajlandó tudomásul venui, hogy a tengeri óceánok fölött új óceán alakült ki, amelynek hullámain keresztül az ellenség ezentúl meg­közelítheti a szigetvilág biztonságának tuda­tában évszázadok óta élt Angliát. Anglia ezért a különböző nemzetközi konferenciákon arra törekedett, hogy megőrizze tengeri flottájának hatalmát cs erejét, a levegőt illetően pedig igyekezett olyan megállapodásokat kölni, ame­lyek a légi hadviselést, erősen korlátozták, sőt lehetetlenné akarták tenni, A világháború utá­ni doktriner, paCifizmüsba temetkezett, az eu­rópai kontingenstől megcsömörlött ós minden háború lehetőségétől- irtózva Anglia akkoriban azt hitte, bogy nemzetközi egyezmények papi­rosszabályaival sikerül .eltorlaszolni a hadvise­lés új fejlődésének lehetőségét, azt, amely el­sősorban a levegőt használja majd föl. Ezért törődött fsak szárazföldi flottájával és ezért hanyagolta cl légi haderejének fejlesztését, még akkor is, amidőn Rajnán lúlr.il hírek ér­keztek arról, hogy olt. a világ eddigi legfélel­metesebb légi flottáját gyártják futöszallagop. Churchill több mint öt éven keresztül hiába írt, beszélt, dühöngött, az angol kormány uent fíkáf.ta, ragu nem tudta észrevenni a feje fö­lött sűrűsödő veszedelmet. 'A norvégiai háború megmutatta, hogy Félelmetes erővel bontakozik ki az „igazi háború" A második napon a nemei leöl Haderő bombázógépekkel es elfő­crnuos századokkal nagnarániiu támadási kezdeti — kétségbeesel! ellenállás Belgiumban es Hollandiában Berlin: Mindenütt elértük a napi célokat — A nemetek átleptek az Ysseit es elloglalták Arnheimct — A szövetségesek egucsülnek a belga-holland csapatokkal — IOndon szerint vlsszaloglalták az eh toernyöscsapatokioi a hollandiai repülőtereket — Luxemburgnál feltartóztatták az elOmjomnlást Szövetséges csapatok partraszálltak a hollandindiai szigeteken A Belgiumból éss Hollandiából 'érkező jelen­tések szerint a német, csapatok szombaton minden fronton tovább folytatták a támudáM. A támadások továbbra is háromirányuak vol­tak A szárazföldön a motorizált osztagok és a német hadsereg egyéb különítményei fölvet­ték az érintkezést a védekező belgákkal és hol­landokkal, illetve a szövetségesek csapataival és több belven heves harcokat xivtak. A leve­gőben tovább folyt a repülőterek és katonai támaszpontok bombázása, az ejtőernyős csa­patok akciói pedig még az clsőnapiitóf is na­gyobb méreteket yHötteK. A legcréscbV ejtőer­nyős különítmény Rotterdamban ereszkedett földre. Itt az ejtőernyősüknek sikerült a Maas­hidját hatalmukba keríteniük, azután behatol ­niok a városba. Rotterdam utcáin torlaszokat emellek. A város megtisztítására iraavobb hol­land egységek indullak. 'A Hollandi hadvezető­seg hivatalos jelentések szerint Delt't és Lcyden városok repülőterén leszállt német csapatokat megsemmisítették. A délelőtt folyamán sike­' iilt a hollandoknak Rotterdam repülőterét ís megtisztítani cs ennek során 42 nagy német csapatszállitógép pusztult eJ. Német csapatszál­litórepülőgépek támadást intéztek Hága repü­lőtere ellen is. A holland haderő liarcieépci « támadókat megsemmisítették, 10 nagy csapd­szállítógépet rommálőttek és 4 kisebb harcigé­pet lelőttek a holland hivatalos jelentés sze­riül. líeve? csaták folynak Északholbindiaban, Grnningén tartományban, különösen Delfzyt kikötője közelében. A város meg a hollandok kezében van. Belgiumban a német repülök főleg vasúti csomópontokat bombáztak és itt is nagyszámú ejtőernyős csapatokat lellek a Cbnrchill figyelmeztetései, sötét jóslatai mennyire beteljesültek. Az alsóház eheti két­napos elkeseredett vitája falrahányt borsónak tekinthető csupán, az elmulasztott alkalmak fö­lött való kesergésnek, beismerésnek, bogy az angol kormány az elmédt esztendőkben omni­buszon járt, amidőn Németországban a repü­lőgép lelt a mindennapos közlekedési eszköz. Mi sem volna azonban levesebb, mint azt hinni, hogy Anglia most már végleg lekésett, Volna erről a közlekedési eszközről. Az angol türléucleni számos példát unilat arra nézve, bogy az angolok bizonyos tekintetben hason­lítanak híres mondaalak jakhoz a valóság elöl a Kaalchilli-hegyékbe bujdosó és olt (ílomba merülő, Rip van Wlnkle-hez, Elcg azonban a veszélyérzetnek kegyetlen zuhataga, bogy álmukból azonnal talpukra ugorjanak. Ezúttal nem is hidegvíz, hanem féltonnás bondiák for­májában szakadt a valóság az angol. Rip van Winkle-ék nyolcába. Az alsóház viharos és drá­mai ülései mulatták meg leginkább, liogy mennyire felébredtek . téveteg álmodozásaikból ós mennyire észrevetlék, liogy"nemcsak az an­gol partokat ostromolják a nagyvilági óceánok hullámai, hanem a fejük fölött is egy nagy és veszedelmes óceán húzódik el. Még nagyobb tévedés volna azt állítani, hogy a légiflotta most már ósdi és hasznave­hetetlen hadieszközzé degradálta a tengeri flot­tát Német részről ugyan azt állítják, hogy a háborút kizárólag a légi fölény fogja eldönteni. Az biztos, bogy a hadiflotta számára a tenger már nem jelent olyan biztonságot, mint az­előtt Do végeredményben hol van már Nelson admirális ideje, amidőn uéhányszáz fregatt korlátlan ura volt a tengeritek és megtudta dönteni Napoleon világhatalmat. Már a .múlt világháborúban a német bávárhajók bebizonyí­tották, bogy a. brit „Nuoy", hajóhad uein ural­k ód hátik veszélytelenül a világtengerek fölölt. Ezt a múlt világháborúban sokkal súlyosabb veszteségek altat kellett megtanulnia Angliá­nak, mint most. A tengeralattjárók, az ellenük való védekezés kifejlődése következtében, már ueiu jelentenek olyan veszélyt, mint 1914 ben a különösen 1917 első felében, a korlátlan ten­geíalatli "háború proklamálása nlárí­Valóban sokkal veszedelmesebbek" a bomba­vető repülőgépek a tengeri hajókra nézve. Amíg a múlt világháborúban egyetlen egy eset­ben sem végezlek eredményes repülőtámadás t hadihajók ellen és az egész háború alatt; csak bárom hajót süllyesztettek el a tengeren a re­pülőgépek, addig a möstarii háború során a nemet bombavető gépek érzékeny veszteségeket okoztak a szövetséges flottának, amelyek hogy­ha a Royal Oak brit csatahajó -elsüllyesztését leszámítják, fölülmúlják a német teugeralaH­járők által okozott veszteségeket is. Túlbecsülni azonban a légiflotta ercjct a tengeri flottával szeuibon tévedés volna. A ha­dihajók különleges páncélzala még mindig biz­los védelmet nyújt a légitámadásokkal szem­ben. Tény az, bogy a repülőgépek bombái a gyengébben páncélozott fedélzetet, érik rend­szerint derékszögben, tehát a leghatásosabb irányban. Azonban a hadihajók fedélzetének páncélzata is olyan erős (Ki—-<t Cm! hogy az ilyen légi bombák sem képesek súlyosabb ká­rokat okozni bennük. Jellemző különbén erre Edison amerikai len go részel ügy i államtitkár nyilatkozata, amelyet a in.rvág háborúval, kapcsolatban leli a was­hingtoni képviselőházi teugerészeti bizottság­ban. Edison kijelentette, bogy a bombavető re­pülőgépek nem okozlak nagyobb károkat az an­gol csatahajókban. Ezért az USA területi biz­tonságát a jövőben is elsősorban a. csatahajók­ra (dugítják. Éppen a norvégiai háború g.V<",­tc meg az USA tengerészeti szakértőit arról, liogy a. csatahajók még mindig félelmeteserejü harci eszközök. Ennek eredményeképpen a. le.n­ge részét ügy i miuiszlériuuí a tervbevett 300.000 tonna csatahajó helyett 600.000 tonna gsataba­jó építését hozza javaslatba. A bombavető repülőgépek a tengeren kél, ségleleiiiij veszélyeztetik a brit hadiflottát, azonban szó sem lehel arról, hogy a csatah" jók helyeit a bombavető repülőgépek váljanak uraivá a tenger hulla mainak. Odáig nem tel­jed-a mostam háború stratégiájának förrade' ma, bogy a víz helyett a levegő legyen a < <­Ker. fojitosabbik és veszedelmesebb közege. ' i

Next

/
Thumbnails
Contents