Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-05 / 101. szám

Negyedszázaddal ezelőtt, . , 1915 május 5 ének törléncte (.A Delmagyarország munkatársálól) A tör­tenetem ismétli önmagát — szoktuk inundo-. galni, amikor nincs más mondanivalónk. l:',s ugy-ahugy Insszük is ezt a közhelyet; hiszen az önmagunk ciciében érezzük és latjuk az ismétlődéseket, Dc az élet még nem történe­lem .Az élet lehet szép, nyugodt és boldog; és erről a szép ,nyugodt, boldog életről niilvui kevés sor van a történelemkönyvnek elnyúlt lapjain... A történelem az valami más: több, ivagy kevesebb mint az élet. Tantárgy és vi­gasztalás: tanulni, okulni abból és örülni an­nak, hogy nemcsak mi élünk történelmi ko fiilm*;:v«k közöil Ugyanígy énri, például 2000, v ágy 300 * agy 25 esztendővel ezelőtt ked­ves embertestvéreink. Kutassunk az emlékek Közoit, Lapozzunk föl egy negyedszázaddal ezelőtt megjelent sze­gedi újságot s nézzük meg; hogyan is cll cz a város 1915 május 5-én, pontosan 25 évvel eze­lőtt. Az első lapokat elfoglalja a külpolitika, a háború. Olvassuk el, de csak futólag, mert ezek a cimek és jelentések alig változtak hu­szonötév óta. Semmit nem öregedtek és sem­mit nem fiatalodtak. Nincs koruk, mintahogy az ördögnek sincs kora. örök gramofotileniez ez s a világ mindig egyformán táncol a meló­diára. íme a jelentések: Olaszországról semmit sem tudni fíerif. 'A „Journal de Genéve" római leve­*-*/»je jelenti lapjának, hogy Olaszországról az egész európai sajtóban napvilágot látott hirek 'egnagyobb része tiszta találgatás. A legjobb összeköttetésekkel biró publicisták sem tud­nak semmit, sőt maguk az olasz pártvezérek sincsenek informálva, csak a király; Sonniuo és Salandra tudnak mindent, ok azonban meg­őrzik szigorú diszkréciójukat. Olasz román tanácskozás Roma. A mai minisztertanács négy óra hosszat tartott. A minisztertanács után Sonni­no külügy miniszter hosszasabban tanácskozott Ghyka herceg román követtel. Riadalom a bergeni csata miatt. Amsterdam, A bergeni tengeri csata nagy lonsternációt okozott Angliában. Norvég la­pok azért nem közölték a dolgot, mert Norvé­giában cenzúra van. Az oka ennek állítólag az, hogy az angol hajók a norvég v izek semleges­ségé'! megsértették és a norvég kormány tar­tózkodik az Angliával való konfliktustól. Svédország fegyverkezik Berlin. Stockholmból táviratozzák: A svéd kormány 5.315.0U0 korona megszavazását kéri a képviselőháztól az inleudanlura anyagának kibővítésére; 5.718.000 koronát a tüzérség és 120.000 koronát a mérnöki kar fejlesztésére szánnak. Féltik már a finn partokat is Stockholm. Helsingforsból jelenlik: Az orosz balti flotta parancsnoka rendeletet adott ki, bogy n nyugatoroszországi partvidék mentén lévő finn helységekből és szigetekből mind­azok eltávolitandók, akik néni orosz állampol­gáruk és a finn nyaraló lakók is tartoznak 21 óra alatt a partvidékről eltávozni. Azokban a nyaralókban, amelyek közel feküsznek a tengerparthoz, a tengerre néző ablakokat sű­rűn le kell függöriyözni, hogy világosság ne szűrődjék ki a tenger felé. Minden nap uta­sításokat ad ki a flotta parancspoka, hogy a lakosságnak miképpen kell viselkednie, ha a német kelettengeri flotta váratlanul megje­lennék. Megint' meglepetés készül Kopenhága. A „Times"' tengerészeti hadi­tudósítója jelenti lapjának: Az Északi-tenge­ren abbamaradt a német buvőrnaszádok te­vékenysége. Valószínűleg azért történt ez, mert a német tengerészeti hadvezetőség visszaren­delte a naszádokat, hogy közreműködjenek egy nagy flottaakcióban, amelyet meglepetés­szerűen a legközelebbi időre terveznek. Amerika semleges marad A washingtoni Morning Post elenti: "Wilsoh az amerikai népet és a közvéleményt nyuga­lomra inti. 'Az, hogv amerikai állampolgárok is életüket vesztettek a Lusitánian. még nyin ok a háborúra. Amerika nem viselhet hábo­rút Németország elleri, mert ez végzetes bo­ny odalmakhoz vezetne. ARusskoje Slovanok jelentik Yiadivosztok­bol: A washingtoni kormanv Pekingben ki­ielentette, hogy ba ki na és Japán között kon­fliktus törne ki, semleges marad. Költözködés Hollandiába Az amszterdami TelegrapK írja: Hollandiába naponként érkeznek a Rajna-vidékről anyák gyermekeikkel, akiket itt akarnak hagyni, mert a kicsinyek nem tudják a nemei keny e- s rét enni. Hágából is jelentik, hogy számos né­met család készitelle már elő költözködéséi Hollandiába. Szeged egy napi élete huszonöt évvel ezelőtt Lapozzunk tovább a negyedszázados újság­ban.' Szeggd élete,.a lakosság érdeklődési köre, kívánsága ,sorsa lép napfényre a belük krip­táiból. bzalay József dr. főkapitánynál pa­naszkodnak a pékek, hogy „nem adhatják to­vábbra is 38 fillérért a kenyér kilóját. A fa ara fölszállt, a liszt sem olcsóbb s a fuv arozás mindjobban drágul.'* Kis hir "számol be arról, hogy megjelent és közszemlére tétetett a leg­újabb sebesült- és betegkimutatás. Knálysértési ügyben nagy érdeklődéssel ki­fért tárgyalást tart az Ítélőtábla. A színházban Peregi Oszkár vendégszereplésévej a „Rómeó és Juliá"-t adják, az „Idegen földön", „Cár­nő-. »Troubadour«, »Aranyeső--, »Ripp van "Winkle* és a »Leányvásár•< van a hét folya­mán műsoron. Változatos játékrend, dehát ab­ban az időben még nem divolt a slagione­rendszer, A kettészakított papírpénz és egyebek Hatalmas cikk számol be arról, hogy *az aprópénz hiányon ugy akarnak egyesek segí­teni, hogy a papír ketkoronást "keltébe vágják s koronaként fizetnek vele. Az Osztrák—Ma­gyar Bank szegedi fiókja azt a fölvilágosítást adta, hogy minden fél papír két koronást be­váltanak ugyan, de csak öf fillér bankjegyelö­allitaM költség levonásával". Megindul az adományok gyűjtése mellett a fokozottabb fém beszolgáltatás is. Május 5-én efhrttrlcn n-aD- ot tartott Szeried. Ari utcákon 300 hölgy cirkált perselyekkel fölszerelve s attól a férfiutói, aki rá akar gy újtani egy ci­garettára. ,.a szivarka anyagi ellenértékét ké­rik". 7000 korona gyűlt ebből össze a füsltclen liapon. Egy jós megérkezéséről értesíti olvasóit fel­tűnő hely en a lap. Mi érdekli most az embe­reket? A jövő? Azt már mindenki sejti. A je­lent titkolják el, erről akar egyet-mást meg­tudni. V jósról tehát eképpen ir a lap: „A Csoda-Pók — megérkezett! Mint már megírtuk ezen világsZenzációs mutatványról, miszerint e héten fogja városunkban is csodás előadásait bemutatni. A harctéren lévők neve­it. valamint a város nevét, ahol internálva vannak eltalálja a Csoda-Pók. FONTOS Mindenkit érdekel, akinek pénz­re van szüksége, bogy június 5-ére esik a magyar királyi jő­tékonyeélu állami sorsjáték bú­zása, amikor kihúzásra kerül a 40.000 P-őf főnyeremény és tobb szép nyereményösszeg A sorsjegy kapható az összes corsjegyfoara. itóknal 53 d"­j. a n . r- a /l s r n. jj DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1910. MÁJUS 5. ^alattam, Női piros börszandalett .... Női drapy szandálcipő Női nversvászoncipő, parafa talp- és sarokkal Férfi barna week-endcipő könnyű, varrott Férfi fehér nubukcipő. barna dísszel Gyermek piros szandál, var­rott 20—22-ig 23- 26-ig P 5.30 27—30-ig P 6.30 31—85-ig V 7.50 36—10-ig P 8.59 Fiú barna week-endcipő 28- 30-ig 31—35-íg P 13.88 36—39-ig P 15.80 Férfi tenniszzokai guniibe- Ifc *Qft szövéssel " ^ ír" Női vékonyszálú műselyem- || 1*99 harisnya. kottonszövés . . . w I 'musó cijiöt P 5so P 9 S0 P10'®° P1650 PIIí0 p 4 P ll"í0 SZEGEDI FIÓK: KÁRÁSZ UTCA 14 SZ. A kultúra Terjedelmes belső vezércikk háborúval. Szerzője többi kőző foglalkozik a >je toooi között a következő-! kel irja: „A kultúra fog végezni a háborúval. A kultúra, amelynek nagy aegise alatt a különleges törekvések egy ágba fognak összeérni, akultura, amely nem húzódhat­ja meg a huszadik századot... Felelős­séggel tartoznak teliül a háború kezdet ­nek és végének irányzói a történelemivé, felelősséggel tartoznak nemzeteiknek, fr ielösscggel saját lelkiismeretüknek. A kul­turnenizetek népháboruja nem lehel az, «mi volt a vandal nemzetek kóborló ha­rácsliaboruja, melynek csak tömegek clemcsztése vetett véget s igy a ci­vilizált nemzetek népháborujának nem a vandalizmus, a végirtás, de a kultúra fogja határait megszabni." Szeged háborús kiadása Beszámol az 1915. május 5-i szám arról ís liogv mennyi Szeged városának háborús ki­adása- A jelentés szerint Szeged hathavi há­borús költsége 41957214 korona. A bevételcsök­kenés 17.536.823 korona. Óriási összeg ez. ha meggondoljuk, hogy békeidőben alig negyed része volt beállítva a költségvetésbe. Az erről szóló hir alatt alig észrevehetően bújik meg a jelentés azoknak neveiről, akik a vak katonák­nak hozlak be a szerkesztőségbe adományt to­vábbítás végett. Messze valahol halálos szándékú emberek álltak egymással szemben s 7- cgvik szegedi mozi a knvuTkezo Filmet tuzic műsorára: NE oLJ...! Dráma három hosszú felvonásban, Bassermann világhírű alakítása. Hogv is mondja a költő? Mily anakronizmus ez. tudatlan és bi?

Next

/
Thumbnails
Contents