Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-30 / 120. szám

1109 vagon cukrot tartalékoltak befőzési célokra Budapest., május 29. Amint ismeretes, már a cukorjegy bevezetésekor kilátásba helyezte a kormány, bogy gyümölcsbeíőzés céljaira a megállapított fejadagon kivül külön cukor­mennyiséget bocsát a közönség rendelkezésé­re. Hirszerint a kormány a rendelkezésre álló cukrot az őszi cukorkampány megindulásáig ugy osztotta bc, hogy 1100 vagon cukrot tarta­lékolt gyüuiölcsbcíozcsi célokra, de azt az el­határozást, hogy ezt a tartalékolt mennyiséget milyen mértékben tudják csakugyan befőzési célokra forditaui, attól teszik függővé, hogy a jegyrendszer bevezetésével a cukorfogyasztást illetőleg milyen tapasztalatokat szereznek. Mi­után a tapasztalat eddig az, hogy a cukorfo­gyasztás emelkedett, lehetséges, hogy a tar­talékolt mennyiség tekintetében eltolódás tör­ténik. Remélik azonban, hogy a kormány ele­gendő cukormcimyiséggcl rendelkezik ahhoz, hogy biztosilani tudja a befőzési célokra szük­séges mennyiséget. A már lekötött 1500 vagon németországi cukron kivül, most tárgyalnak még 500 vagon külföldi cukor átvételéről. ftZ OLVASÓ ROVATA* Mi történt a tűzharcosok május 27-i választmányi ütésén? Kaptuk az alábbi levelet; Igen tisztelt Szerkesztőség! ^ A „Szegcdi Uj Nemzedék" május 29*5 P/.á mában a Magyac Tűzharcos Szövetség szegedi főcsoportjának május 27-én megtartott választ, mányi üléséről tudósítást közölt, amely rész­ben hiányos, részben egyéni beállítású. Bár egy egyesület, vagy szövetség választ­mányi ülésén történtek kizárólag az illető egyesület belügyét képezik cs azok nem tartoz­nak a nyilvánosság elé, dc ba már cz a tenden­ciózus cclú tudósítás megtörtént, a tűzharcos­főcsoport választmánya szükségesnek tartja a való tényállást nyilvánosságra hozni. Vitéz Shvoy Kálmán dr. ny. altábgrnagy 1939. júniusában a főcsoport elnökségéről le­mondott- Lemondását az intézőbizottság tár­gyalta és titkos szavazás útján a többség ak­ként határozott, bogy vitéz Shvoy Kálmán dr.-t ez elnökség további megtartására kéri föl. En­nek ellenére vitéz Bbvöy Kálmán dr.-t úgy ér­tesítették, hogy lemondását elfogadták. A tél folyamán a főcsoport négy lcgpagyobblctszá­mú fron Ihareoskörzeto egyhangú lelkesedéssel kifejezést adolt annak az óhajának, bogy vitéz Sbvoy Kálmán dr. továbbra is tartsa meg el­nöki tisztséget. Vitéz iStjvoy Kálmánt május 23-án küldött­ség kereste föl — föltárva a való tényállást — arra kérte, bogy yonja vissza az elnökségről való lemondását. Ez meg is történt ós ozt egy* levélben a választmánnyal közölte is. A főcsoport 27-i választmányi ülésén ez a levél korült tárgyalásra. Többek hozzászólása után azon elvi kérdés fölött kellett a választ­mánynak döutenio, hogy — tekintettel arra, bogy az első levél fölött is a választmány dön­tött — ebben a kérdésbon illetékesnek tartja-e magát határozni, avagy a közgyűlés eló kell-e a kérdést vinni. Az elrendelt titkos szavazás­nál 12-en a választmány illetékessége mellett foglaltak állást, 7-on pedig ellene szavaztak. Ennek megtörténte után a választmány afölött szavazott titkosan, hogy tudomásul veszi-e a lemondás visszavonását? Ekkor 13-an mellette, 5 ao pedig ellene szavaztak. Nem felel meg a. valóságnak, bogy a főcso­portnál bomlási folyamat indült volna meg. A „megválasztott" választmányi tagok közül egyedül Szeitg Ferenci alelnök- mondStt le, a többi lemondott bajtársak az elnökség által ki­rí evezett körzetelnökök, akik nem is szavazó­tagjai a választmánynak; lemondott továbbá ('senki Sándor ny. ezredes vezetőtiszt és Varga Tiktor törzsvezeto, aikket különben is az or­szagos elnökség nevezett ki. Bármennyire hangsúlyozza is a „Szegedi Uj Nemzedék" adatszolgáltatója, hogy „nem a sze­mélyi pzemptJnt" mozgatja ezt a kérdést, mégis éppen a. megtörtént események cs maga a tit­kos szavazás eredménye is megmutatták, bogy egy töredéktísoport személyeskedése idézfe elő az egész incidenst s ba a tűzharcosok egységes táborában rövid időre valamelyes diszharmó­nia állna is be, ez csak múló jelenség, mert a főcsoport túlnyomó többsége egységes. Haza­fias tisztelettel: a Magyar Tűzharcos Szövetség szegedi főcsopört választmánya. A izigidi egyetem hallgatóinak izámi %3 százalékkal esőkként a fiz ér előtti létszámhoz viszonyítva Üfiftspies évzáró közgyűlést tartott a Ferenc József­tudományé gy etem (A Délin ag v át ország munkatársától) A sze­gcdi Fotene József-tudományegyetem szerdán délben rendezte meg évzáró, ünnepi közgyűlé­sét az egyetem aulájában. Az ünnepi közgyű­lésen megjelent a város társadalmi életének előkelősége, az egyházi, a katonai és polgári hatóságok kiküldöttei. A Magyar Hiszekegy eléneklése ntán Baló József dr. rektop üdvö­zölte a megjelent előkelőségeket:' vitéz Silley Antal altábornagy képviseletében Magor Ká­roly őrnagyot, Tukats Hándor dr. főispánt, a varrta polgármesterének képviselőjét: Pálfy György dr, kulturlanácsnokot, valamint a bu­dapesti Pázmány Péter-tudományegyetem ré­széről megjelent Angyal Pál dr. professzort, Tarajossy Belát, a tar. ügyészség elnökét, Kampf Erich uemet. konzult és Ábrahám Am­brus dr. tanárképzőfőiskolai igazgatót Baló József dr. ezután elmondotta megnyitó beszédét. A megnyitóbeszéd mindenekelőtt megemlekezett arról, bogy miért tartja az egyetem minden esztendőben május 29-én év­záró közgyűlését 1872. május 29-én bízta meg FcrenO József Császár és király Pauler, Tiva­dar akkori közoktatásügyi minisztert a kolozs­vári egyetem megnyitásának előkészítésével. Ezért az egyetem ezt a napot tekinti alapítása évfordulójának. Rátért arra is, hogy az egye­tem milyen súlyos napokat élt át, nemsokkal fönnállásának felszázados évfordulója előtt el kellett hagynia diöső múltjának színhelyét: Kolozsvárt. De ezt & csapást is el tudta viselni s a tudományért lelkesedő, nagy áldozatokra kész Szeged városában új virágzásnak indult. Beszélt az egyetem elnéptelenedésével kapcso­latos hírekről és megállapította, bogy a tíz év clölti hallgatói létszámhoz képest a "csökkenés 2!) százalék. A hallgatók számának Csökkené­sét főként a jogászok és orvostanhallgatók szá­mának apadása okozta. Megemlítette a kultusz­kormányzat tervbovett reformjait, amelyek va­lósziuűleg befolyást gyakorolnak majd a hall­gatók számarányára. A jogi oktatás készülő reformja a tanulmányi időt csak egy félévvel hosszabbítja meg, de intenzívebbé teszi a köte­lező szemináriumi munkával a jogi kiképzést. Az orvosi pályát a jövőbon hót év alatt lehel elvégezni n csak azután következik majd a bosszú kiképzés. A tanárképzés megváltozta­tása is kidolgozás alatt áll. A rektor ezután rámutatott a szociális okok­ra is, amelyek" szintén megnehezítik az egye­temek látogatottságát. Azonban a kultuszkor­mány arra törekszik, bogy az egyetemi tanulás terheit leszállítsa. Vázolta az egyetemi oktatás problémáit, majd rámutatott arra. hogy a sze­gcdi egyetem nehéz gondokkal és nyugtalan­sággal teli évét zárja most le. Beszelt a poli­tikai eseményekről, amelyek elterelhették vol­na a hallgatóság ós a tanárok figyelmét, de nagy önfegyelmezéssel, példás rendben folyt a munka az egyetemen. A kivételesen ZBrd és bosszú tél, valamint a fűtőanyaghiány elle­nére sem volt szénszünet, úgy, mint más egye­temeken és klinikákon. A rektor megemléke­zett még a tanári kar és az egyetemi tanszéki segédszemélyzet, tisztviselők nagyszerű mun­kásságáról, fölsorolta, bogy kiket avatott az egyetem honaris causa-ánVtorrá és kiemelto Hóman Bálint közoktatásügyi ^miniszter láto­gatásának jelentőségét Ditról Gábor professzor előadása A megnyitó beszéd utáu az egyetem hagyo­mányaihoz híven, a rektort adó kar — ezúttal tehát az orvoskar — dékánja: Ditról Gábor dr. olvasta föl szaktudományi szempontból nagy­jelentőségű, rendkívül érdekes előadását a szürke hály'ogról. A kiváló szemészprofesszor nagyszerű kutatásainak eredményei titán biz­tató szemszögből világította meg ezt a gyakori és igen veszedelmes szembetegséget, amely a látás elvesztését okozza, ucmesak az öregkor­ban, hanem a betegség természetéből kifolyóan fiatalabb korban is. A nagy figyelőmmel hall­gatót, t értekezést Ditról Gábor professzor poéti­kus zárószavakkal fejezte be: — Mi. orvosok mindig találunk egy-egy péf­Cet a mások javára, az emberiség javára való munkálkodásra. Hisszük, hogy az emberiség önmagát marcangoló lelke egyszefl megbékél és akkor itt találja majd az orvostudomány bástyáit, azokat a téglafalakat, amelyeket az ö boldogulására akartunk fölépíteni. A nagy tapssal fogadott értekezés ntán Ban­ncr János dr. professzor mondotta cl ünnepi beszédét az egyetem hősi halottairól. Azzal kezdte megemlékezését, _ bogy régi, kegyeletes szokás immár az ifjúság kiválas/.íottainuk megjutalmazása alkalmából azokról szólni, akik ifjú életüket adták a búzáért, Képzeletben a szónok ott volt, abban a városban, ahol 33 év­vel ezelőtt leraktak az egyetem alapjait — Ennek az emléktáblának ott. kellene áll­nia a kolozsvári egyelem előcsarnokában, ahon­nan huszonöt évvel ezelőtt a Indással fölfegy­verzett ifjúság elindult a háborúba — mondot­ta, majd araól emlékezett meg, bogy a kolozs­vári tudományegyetem ifjúsága a ss egész Nagy. magyarország földjén hirdette ós tovább adta az erdélyi szellemet, A hazaszeretet é - köteles­ségtudás bajnokait termelte 11 az erdélyi egye­tem. Az aula falában lévő táblán ragyogó hősi nevek valamikor egységet jelentetlek a Kár­pátok medencéjében. Ma sokszor fölv.ntödik_ a kérdés: mi a magyart Ez a tábla, rajta n hősi halottak különböző nemzetiségi színezel ű ne­veivel megadja a feleletet. Itt a halai felel a kérdésre, a közös szenvedés és egyforma halál­Ezek a hősi nevek a magyar nemzet egységé­nek tanúbizonyságai, hiszen ezek az ifjak cgn célért, egy hazáért dolgozlak, küzdöttek, majd vérüket ontották és meghaltak. Most ugyanab­ban a földben, magyar földben nyugszanak ... Példája k lelkesíti minden idők ifjúságát. A meghatóan szép, nagyon hutáson beszéd ntán Banner professzor elhelyezte sz Alma Mater babérkoszorúját a bősök névtáblája alatt. A mcgjutalmazottak névsora Ereky István dr. professzor, a jogi kar dő>­kánja olvasta föl ezután a megjutalmazott pá­lyamunkákról szóló jelentését. Az orvosi kar pályamunkáiról szóló beszámolót Ditról Gábor dr., a bölcsészkari beszámolót Várady Imre dr. és a matematika-természettudományi kar pá­lyamunkáiról szóló beszámolót Farkas József dr. dékánok olvasták föl. A megjutalmazott hallgatók névsorát az alábbiakban közöljük: Fölemelt jutalomdíjat kaptak a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank 300 pengős adomá­nyából: ZÖld Gábor. Erdős Tamás és Hegedűr. Tibor egyetemi hallgatok, fejőnként .100—190 pengőt, tízázpongös, fölemelt jutalomdíjat ka pott meg ördögh Feronc matematikus, míg 80 pengős jutalomdíjat kaptak: Soltúid László és Valenttny Tibor (társszerzők), Scihwarz Zoltán, Konkoly Miklós és Kősa Zoltán (társszerzők), Juhász Tibor. Elekes László, Zsoldos Ferené, Molnár Árpád, Böszörményi Márta és Szarvas Katalin (társszerzők), Csapó Árpád és_ Vesz* prémy János (társszerzők); Pfeiffcr Vilmos, Szabó László, Foltiny István, Tihanyi Zoltán, Sirokmán Margit, Biczók Ferenc, Imre. József, Kéri Mária, Surányi János, tíausz József, Bács­kai Gizella. Szorgalmi díjat kaptak: KŐszeghy Ferenc, Molnár Sándor, Szeles László, Slp'ós Mihály, Sándorffy Kamill, Tuskó Katalin: , (apáca), Szőnyi Sándor, Sirokmán Margit, Pozsár Pál, Szabó Mihály. Fonyó János, Kari Erzsébet, Aba. Erzsébet, Bodacz Ilona egyen­ként 60—50—40 és 20 pengős szorgalmi díjösz­szegekot. A Kubinyi Pálné-féle alapítvány egyévi kamataiból Botár Gyula dr. egyetemi magántanár részesült pályadíjban az összeg későbbi _ megállapítása mellett. A díjak kiosztása után Baló József dr. Pek-1 tor az egyetem évzáró ülését berekesztette, majd az Egyetemi Énekkar elénekelte a Him­nuszt és a Rákóczi-indulót, amelynek elhang­zása után a közönség söraiból sokan melegen mcggratulálták a díjnyertes ifjakat és leá­nyukat s ezzel a szép ünnepség'végetért. Svábhegyen nyaraltassa gyermekét 8cbö Gjaláné oki. tanítónő gyrrmekotthonában. Kis létszám. BŐVEBBET: Szegeden Laudesberg Gyöxgyné, Csekonics- utca 4, Budapesten Sebő Gy., Népszínház u. 16. Telefon 115 717. 313 Gép- és gyorsíró férfi, érettségizett kezdő tisztviselőt keres gyárválla* lat. Idegen nvelven tudók előnyben. Ajánlatok: JÓ MUNKAERŐ jeligére a kiadóhivatalba kül­dendők. Jégverés előtt biztosítsd termésedet!

Next

/
Thumbnails
Contents