Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-23 / 115. szám

AVí a Dugonics-szobrot „összeheged ültec> Reményi Ede, q legendás tehetségű „magyar Paganini" Változatok a vRcpülj fecskéin .« és a Rákóczi-induló körül (A Dcltpagj arország nniuk Marsától) 1' a g aB i u i -halálának azfizévcs évfordulója — amelyről nemrég megemlékezett a Dclinugvarorszag — megvilágít a bizarr olasz zseni mellett egy másik nevet Is; Reményi Edét. A magyar zenei életnek ez a nagyszerű egyénisége \ult az egyetlen, aki abban az időben, amikor még elevenen élt Paganini t|nlása, világraszóló sikert tudott aratni éppen azokkal a különös művész! eszközökkel, amelyek addig csuk Paganini bódító világutját villánilutták végig. Számtalan utánzója, cpigonja volt Paganini művészetének, akik többkevesebb sikerrel éllek Paganini ellesett én jólrosszul megtanult művészetéből, közülük az egyetlen Reményi volt az, akinek nevét megjegyezte, csodálta és a művészet pniítheoniába irta föl a világ s aki valóban uiüveszi egyéniség volt Paganini stilusuban is, A 1 ler Majesty'ö Thealer T7 éves magyar primhegedüse Reményt Ede, a „legnagyobb cigányt — ahogy egykori kritikusai nevezték — kilenc évvel Paganini halála elölt IA'1 ben született Miskoleon. Korán elkerült a szülői háztól, Egerben végezte iskoláit. Az egri székesegyház egyik karmestere: Rartnaun József fölismerte h gyermek különleges zenei talentumát és tanácsára Pyrker János érsek, a város akkori polgármestere a bécsi konservatofiumba küldte tanulni a nyolcéves Reményi Edét. 1817-ben jött haza Bécsből már mint kifejlett művész, aki az egvkoru lapuk szerint játékával muglwibonázla a pécsiekéi*. Itthon egy hangverseny alkalmával annyira megtetszett Széchenyinek, hogy sajútkezüleg Irt ajánlólevéllel Parisba küldte. Az alig 16 éves művész a monarchia párisi kóvetségén • szerepelt egy estélyen s akkor párisi nagykövei: Apponyi gréif nzt irtn erről a szereplésről, hogv Reményi 'bűbájos vonójával elragadta hallgatóságát. valóVágg;d csodájára jöttek a kénvesiaényü párisink*. 1848-ban már Londonba került Reményi s bemutatkozása után azonnal leszerződtettek mint a Hcr Mnjesty's Theater első hegedűsét. A 17 éves gyerekmijvész sikere óriási v iss/liangot vert v ilágszerte, ajánlatokkal halmozták el, de Reményi félretette hangszerét. Hazajött, rc&ztvett a s/.ahad.-ágharrban. Világos után száműzte sukezer honfitársával egy ült a kormány. Az ördögi g-hur A száműzetéssel kezdődölt meg az az ünnep'ésekluui guzdag vándorút, amelyet Reményi t> t r a d i v a r i cs A m a I i hegedűjével a kezében tett meg a világon Hamburgbqn a száműzött magvarok javára adott hangversenyt. Ift egy JÓSZÍvű francia család örökbe akart® fogadni a fiatal hontalan művészt, dc Reményi pein telepedett le Hamburgban. Rövid idő múlva Amerikába hajózott, innen visszatérve először Franciaországot, majd Németországot hegedülte végig 1853-ban Szász-'Wcimat-ba Liszt Ferenchez Került, jnucn Londonba ment, ahol «* angol királynő imigánzcnekarába szrrzödtették s a királynő a „Solo-hegedüsőtn* c i in e f adományozta neki. Angliában egyre jobban nőtt népszerűsége, könyveket, roplapokat irtak róla s a niükcreskedrspket uirgruhanták a nyugodt londoniak, hogy Reményi miniatűr m<,dalllon-kr.peihi'z hozzájussanak. As újságok s/ünct nélkül foglalkoztak szeméi) ével, Paganinihoz hasonlítottuk, azonban sokkal rokonszenvesebb bc4111tápban, mfpt a nagy olasz elődöt. Tudvalevő ugyanis, hegy pagaplni nem volt népszerű Angiiban. — A nagy mssvr mUTí.,z®«k aptr.ialitáaá a K bur, auiriyhol oly ördögi ügyasséggel Paganini óta senki sem varázsolt elö ily CM'dáa b»ngnkat — irtak róla a londoni lapok. Egvik kritikusa megjegyezte, hogy a g-huron való játok kózhen Remenyf lefelé fordítja hegedűjét, föléje halik, szemét hrbnnyja, szóval ó mag* is valósággal extazinba jön. Valószínű ez a megszállottság adott tápot azoknak a mein|emondákna.k. nnifllvck az ördöggel mi ló cinilmraságra utaltak mindkét művésszel kapcsolatban*. Egy alkalommal u „Repülj fecském* cimü. ismert szarzciuáii) ét játszotta el az ungol fővárosban frenetikus sikert aratva— Magyarázott s liegediiju — írták a zenerovatok vezetői — exotikus szint, szenvedélytől u^fi művészt, titokzatos bájt ismertünk meg Reményi Játékában. Egész zenekar árasztotta hegedűjéből a muzsikát. Utolérhetetlennek miiiősilelték azt a tökéletes technikát, amellyel Reményi hirps harangjaitkajt játszotta u g húron. — Igy csak egy ördög játszhat! — kiáltott föl egyszpr egy hallgatója. • — Vagy egy Isten! — adta meg a feleletet máspap egyik újság. Két száműzött Jersey szigetén A száműzetés idején Londonból gyakran ellátogatott Jersey szigetére, ahol egy másik uagy művész élte a száműzetés napjait: Victor llugo. A hontalan irú és a hazátlan hegedűs számtalan éjszakán át elbeszélgetett, „a gyertyavilág halvány fényében rajzolták meg a mult és a jövendő imbolygó képeit/. Victor llugo sokszor megemlékezett ezekről a beszélgetésekről s maga Rtméuyi későbbi lévaiéiban lelkesen gondolt vissza azokra a napokra, amikor a uagy francia szabadságszerető kitüntette öt barátságával. 1859-ben Ferenc József kegyelmet adott Reményi Edének s amikor a hircs művész a következő évben hazaérkezett, Ráday Gedeon, a Nemzett Bzinbáz akkori intendánsai hat hangversenyre szerződtette. Az első koncertet zsúfolt színház előtt tartotta meg Reményi s a dübörgő ovációban egyezcrcsak a Rákóczi-indulói kezdte játszani ... A hangversenyen szolgálatot végző Vrotiuiann császári és királyi rendőrfőnök azonnal beszüntette a koncertet, megvonta a további hangversenyek engedélyét, Reményit őrizetbe vette a „túlzottan hazaflaskodóí játék miatt és néhány nappal később internalta. Két liónap nrulva került csak szabadlábra a R4cjöezi-induló miatt elitélt művész. A meghurcoltatás növelte Reményi népszerűségét, Hinely a művészi hatáson keresztül is olyan uagy volt, hogy a Bach-korszak beamterei és később a provizórium kormánya „veszedelmes embere ueli minősítették és állandó fölügyelet alá helyezték. Csupán azokat a számokat adhatta elő, amelyeket előzőleg bemutatott jóváhagyás végett, „nehogy mégegyszer a Rákóczi-Indulóval, vagy ahhoz hasonlatos Difivé! nemkívánatos irányban hangos lelkesedésre tüzelje hallgatóit/. UfSZMU (ÜV&tfnifrtá* Jlaskx (wxtfcuUáU rzitar viltstfekbin * (eUui^láUás BoCÚ&tát Koncert-sorozat a Petőfi- ós Dugonics-szobor javára Kiskunhalason határozta azt el Reményi, hogy „összehegedül* egy Petőfi-szobor fölállításához szükséges összeget, lSbtl-ban kezdte meg u hangversenysorozatokat, a hatóságok azonban állandóan akadályokat gördítettek a terv keresztülvitele elé, úgyhogy csak 22 év múlva, 1882-ben állíthatták föl az összegyűlt pénzből Budapesten azt a szobrot, amely nia a Szabadság-téreu esküre emuit kézzel mutat a végtelen magasság, a végtelen szabadság felé. Időközben meglátogatta tanulmányainak egykori színhelyét: Becset, majd « németországi városokban szerepelt. Magyarországra visszatérve Szegedre jött, ah"! koncertjeinek jövedelmét a fölállítandó Dugonics András-saohor céljaira adományozta, tjizeged tehát ennek a nagyszerű művésznek köszönheti, lipgy egykori szülöttének, Dugonics András kegyesrendi tanárnak, az Etelka szerzőjének ma emlékműt p all a Dugonics-tér közepén. Magvarurszágrol ismét kulfaldj turnéra indult. Berlinben nuustm M ey e rb ce r-rel játszott s CZUII :ilkalopit|ial a müveszeli aranyéremmel tüntették ki, a szász-iuuiuingeni fejedelem Pedig rendjelet uduináiiyózott pekj. |Sö5-ben I.is/t Ferenchez utazott, aki ebben uz időben Bpoxzerijtbn Tetf Afaarvaror-zágon a cj•ánvzer.évől irt és félr*n»a«v»iitízott tarmlmánvu minit. Raményi szavnélygs kérésére azután Budapasira jött a először itt adta elő -hckozálogul. Kires Szent. Erzsébet oratóriumát. Esténkintjól szórakozik a „H ágiban" 1\ i t ü n o cigányzene. Hangverseny a lefüggönyözött háremben Reményi népszerűsége és szinte egyedülálló hálása clibcn uz időben niár olyan uagy volt. liogy hangversenyeit azzal a zúradékponllul hirdették, hogy jegy nem kapbaló*. llirncve végighullámzott' a világon, nyugtalan művész vére mindig ujabb tájak tele vonzotta. Amerika, Ausztrália, az exotikus szigetvilág, Afrika es Ázsia voltak egy-egy körútjának hatalmas állomásai. Tokióban az a kitüntetés érte, amelyet előtte és Utálta ínég egyetlen inüvész sem kapóit meg: a mikádó személyesen hallgatta végig játékát; amint egy japán kézirat mondja: „»z égi magasságból a földre szállt le, hogy itt is az ég szépségeiben gyönyörködjek*. Törökországi körútja során Abdul Arisa szultán előtt játszott. A magyar művész neve anynyira ismert volt Törökországban, hogy a azultánák, a török uralkodó háremhölgyei arra kérték urukat, hogy ok is meghallgathassák Reményi hangversenyét Idegen elölt azonban ucm mutatkozhattak, a koncertet tehát a háremhölgyek lefüggönyzótl nagytermében tartották meg. A függöny mögött a szullánák hallgatták Reményi hegedűjét. Erről a hangversenyről Reményi egyik barátja a művész elbeszélése nyomán azt irta, hogy a függöny nein bizonyult átlátszatlannak 8 a vékony anyagon keresztül mindene:,ct<e éppannyira gyönyörű látnivaló akadt Reményi szerencsés és merész szemének, mint amennyi trvönvörü hallanivaló jutott a szullánák rózsás füleinek*. A nagy rilágkörtlt után hazajött pihenni. 1891 i szegedi koncertje alkalmával kapta a bírt, hogy mialatt játszott, azalatt Parisban felesége: F á y Gizella megkezdte harcát a halállal Azonnal l'árisba utazott Felesége nein sokkal később meghalt s két évre rá követte őt férje, a magvar Paganini is. Halála elölt megkapta a császári és királvi kamararenészi cinipl Ez volt itthoni legnagvobh kitüntetése, de hatása és érdeme nem a eimben mutatkozott meg. hanem azokban a csodálatos dallamokban, amelyeket a magyar értékek közölt js csodának őrzött meg örökre uz idő. S a mai vibarból énimcv. mint niimlcn idők minden viharából, kihangzik Rcménvi g-huros harangjátéka, a művészet elmúlhatatlan nagyszerű csodája. falmár-Wlaron Ferenc X fehefeszéii éuilKosság üguében a tóbla az orvosszahérfő meghallgatását rendelte el (.4 l>élmagyarore-. ág munkatársaiéit] Szer* dán kerüli a szegedi ítélőtábla L'wrr.i/ tauáciSa. eló az a megdöbben léi gyilkossági ügy, amely február 29 ón játszódod. Ír Fckelcszélen, az alíaláuosan ismert és becsült tekintélyes gazda, Ábrahám Alttal tanyáján. Orbtin Ferenc ^ 48 éves béres vakmerően megtámadt:! gazdáját és vad kegyetlenséggel iit késsAnással megölte Ábrahám Antalt. A szegcdi törvényszék április elején tartott főtárgyalást uz ügyben cs a gyilkos bérest héteri feeiyházra ítélte. Or« bán Ferencet kötekedő, zsörtölődő cndmriick: ismerték, aki sobaseui volt. megelrginRc semmivel. A gyilkosság reggelén korabajiialhau a gazda Szegedre indult, bogy a. szcn'iskertbö! szalmát vfgyenek haza. Délután 15 óra yoll apiire hazaértek S Ábrahám azuiHial hozzálátott. hogy még sötétedés elölt _ behordják a szalmái, a béres azppban vacsorát kért és nem volt hajlandó dolgozni. "NckítHiuadt, a gasdár.ak -t amiül a torvényszrl ítelete megállapítja — elebe ugrott bic.-k.il ranlofi öt tzura. sal uiegöRe- A törvényszék megállapítása szerint az a szúrás volt elsősorban halálos, amely átvágta n comb ütönrejét, de ba. nem torténfi volna el vérzés, akkor is bekövetkezett, volna A Raláí, különösen egy súlyos bassérUlég miatt. A kegyetlen gyilkosságnak u búz előtt szemtanúja viilt Abpabám felesége, Piroska, leánya, akilc uzunhun már uem segíthettek a szereniisellfln endiereii. Kétségbeesve látták a véna eniberi. aki nrmsokára elvérzett. Orbán Ferenc u törvényszék Sáriig tanácsa elölt, megtartott tárgyaláson tagadta bűnösségét és önvédelemmel védekezett. Védekezését a törvényszék megcáfolva látta v aluiiienuii taiiúvallo mással, bűnösnek mondotta kl szándékost emberölésben és hétévi feuyházra ítélte. A szerdai táblai fötárgynlfisou részletesen ismertették az előzményeket, majd a Currytanács űgv határozott, bogy ítélet kihirdetése előtt meghal Iga I ia az orvn-i-v.,ikertől a halálos sérülésről Az újabb vélemény után a tébla a közeljövőben hirdeti ki ítéletét.