Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-22 / 114. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1940. V. 22. Ki a felelős ? S város polgársága nem tekinti megfellebbezhetetlen verdiktnek azt, ami hétfőn a kultuszminisztériumban megtartott ankéten a Szabadtéri Játékok fölött elvégeztetett. Tudomásul kénytelen venni, do belenyugodni nem kénytelen s nem veheti rossz néven senki, ha az exisztenciája nitán kapkodó ember kétség• beesésével igyekszik jóvátenni azt. amit az idő fenyegető múlása készül elvenni tőle erkölcsi és materiális javakban. Kényelmes elintézési mód az, hogy elkéstünk. Á többes szám első személyének használata a. felelősség kérdését kiterjesztené azokra is, akik sem cselekvéssel, sem mulasztással nem részesedhetnek a következmények viselésének súlyában. Elkésni csak azok tudtak, akik idejében is megtehették volna azt. amit a város érdekében megtenni elsőrendű parancs s el nem mulasztani elsőrendű kötelesség volt- A város maga nem késhetett el. legföljebb azok, akik a város nevében Cselekedni s cselekvésükért cs mulasztásukért a felelősséget viselni kötelesek. No mondja senki azt, hogy elkéstünk, de azt sem, hogy a város elkésett s főként ue mondják' azok, akik ebben n védekezésben arra törekszenek, hogy a város cselekvésének tüntessék föl azt, amit maguk kezdeményezni, teuni, vállalui, előkészíteni és megalkotni elmulasztottak. k város főispánja elismerésre méltó igyekyé?3el fáradozott azon, hogy a város meg tudja tartani ennek a majdnem egyetlen, mindenesetre legfontosabb idegenforgalmi tényezőnek pótolhatatlan előnyeit, de a város vezetőcége nem rezonált kellőképpeu a város nagy érdekeinek figyelmeztető szavára. Most május közepén elérkeztünk a cselekvéseknek és mulasztásoknak ahhoz a vízválasztójához, ahol még mindent meg lehet nyerni, dc már mindent. el is lehet veszíteni. Bátor lendület, energikus helytállás, a város nagy érdekeihez fölerő kezdeményezés ma még pótolni tudná a hivatalszöbák kihagyó szívverését és ellanyhuló pulzusát, csak volná bátor kéz cs Cselekedni merész elhatározás, amelyik fölismerné, hogy a. Szabadtéri Játékok kérdése a város legnagyobb ügyéi közé nőtt föl. mert a halott, eseménytelen, az élet forgalmából kirekesztett, si„ tátog nyári hónapokat telíteni tudná élettel, lüktető forgalommal, vásárlókodvfi idegenekkel * a felpezsdülő élet közvetlen és közvetett í»e vételei vei bőven fedezné azokat a kiadásokat. amelyeket, a városnak hasznos befektetésként átmenetileg áldozni kellene önmagáért, polgárságáért s talán a magyar kultúráért is. Jól tudjuk azt is, hogy azoknak is osztozkodniuk kell a felelősségben, akik eddig haszonélvezői voltak csak mások munkájának és felelősségvállalásának s akik azt hitték, hogy okét továbbra is megilleti a. köz áldozata és egyesek teherviselése. Vannak, akik számára busás hasznot jelentett minden évben a Szabadtéri Játékok megrendezése: a rendezők elvérezhettek a hősi vállalkozáson, de ők százszázalékos fölárral adhatták a halászlét, az int. hiszf, cs a feketét a megszázszorozött számú vendégeiknek. A város hatósága ezen a téren sem lépett föl azzal a megfontolt eréllyel, amely a polgárság áldozatkészségének megszervezéséhez szükséges lett volna s engedte azt. hogy a kicsinyes önzés dudvája az.egekig nőhessen s a kockázat vállalásában még szimbolikus részt sem kelljen vállalni azoknak, akik első kézből élvezhettek a megsokszorosodott forgalomnak minden financiális hasznát és anyagi előnyét. Méi7 mindent Helyre lehetne hozni, Csak arra volua szükség, hogy az akták hamuesőjéhől kimentsék a Szabadtéri Játékok ügyét s legyeit valaki, aki tud és mer Cselekedni minden bürokratikus béklyótól szabadon. A várostól senki sem kérhet többet, mint amennyit a város eddig eredményesen áldozott erre a célra; senki nem kívánja azt. hogy házikezelésben is vállalja a Táros a Szabadtéri Játékok Rendezését, mert amit a város életre hívhat 40.000 pengős szubvencióval, azt 186.000 pengős deficittel ur ölje meg. Halljuk az ellenvetést: nincs vállalkozó. De mit tett a hivatalos város annak érdekében, hogy legyen'? A Szabadtéri Játékok megrendezése érdekében történt-e annyi. mint — mondjuk — a Szarketnxival elgondolt szerződés megkötése körül? Ha az elKERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP kégettség mentség volna ée nem a mulasztás vétkének beismerése, fölmerül a kérdési a késedelem beállta előtt a város hatósága összehívta-e legalább azokat, akik számára a Szabadtéri Játékok három hete a főszezon, hogy komoly és energikus szavakkal figyelmeztessék őket kikerülhetetlen és elháríthatatlan polgári kötelességeikre a várossal és önmagukkal szemben? De most ne a múltak számadását állítsuk össze; talán utoljára emeljük föl figyelmezteXVI. évfolyam 114. szám tő szavunkat: a város polgársága nem nyugszik bele, hogy egy évre — egy év jelentheti azt is, hogy örökké — elaltassák kényelmes bei letörődéssel s a felelősségtől írtózó bátortalan, ság önvédelmével, a Szabadtéri Játékokat. Ma még hónapok mulasztását lehetne pótolni, ma még meg lehetne menteni az idei játékokat, csak találkozni kellene a bátorságnak, a friss lendületnek s a mulasztásoktól írtózó felelősségérzésnek a város szeretetében s az alkotáa vágyában. Előretolt nemet páncélos egysegeit elérték a lo Planche-csotornát Rcynand miniszterelnök bevallotta a klasszikus francia hadviselés kudarcát, beleienfette Arras és Amlens elestét, de hízik a végső győzelemben A jelekből következtetve a franciaországi német előretörésnek két célja van: A német haderő északnyugati szárnya a tengerpart fele törs ennek a támadásnak a végcélja Calais. Ezzel az átkaroló mozdulattal a németek el akarják vágni a Belgium nyugati részében harcoló mintegy egymillió főnyi szövetséges hadat a lőerőktől. A támadás déli szárnyán, amely Paris leié irányul, a németek Perionne városáig hatoltak. A német vezeri főhadiszállás jelentése szerint a francia 9. hadsereget, amelynek a Maas és Narnur között az volt a föladata, liogy helyreállítsa az összeköttetést a Belgiumban és Sedantól délre a Maginot-vonalhan működő csoportok között, a német csapatok szétverték. A hadsereg törzskara; Giraud tábornok fogságba esett. Az állandó német sikerek ellenére Parisban a helyzet továbbra Is bizakodó. W.cygandnak hadseregfőparancsnokká történt kinevezését polgári és katonai körökben egyaránt örömmel fogadták. Valamennyi lap vezető helyen méltatja YVeygainJ kinevezését. A Popoulaire hasáb jain BIuiii szocialista vezér jellegzetesen juttatja kifejezésre a közhangulatot, amely a bizakodás cs a lefékezett méltatlankodás sajátos keverékéből áll. Cikkét a következő mondattal fejezi be: »A háború csak most kezdődik®. A belgrádi politika párisi jelentést közöl, amely szerint a szövetségesek további katonai szándékai tekintetében még semmi bizonyosat nem lehet tudni, azonban ugy hiszik, hogy valahol a fronton fontos szövetséges ellentámadás készül. Parisban kedvező körülménynek tekintik, hogy Németország csapatokat vont el a svájci határról cs Délnorvégiából. Ugy látszik — mondják Parisban —, hogy Németország minden erejét ae Észukfrancia frontra összpontosítja. Bámulatnak arra is. hogv a német csapatok ellátási nagy nehézségekbe ütközik. A londoni sajtó ujabb nagv repülőmcgremlelésekröl számol be. Az egyik amerikai repülőgépgyárral 1500 kétmotoros bombavető szállításáról történt megegyezés. Ezek a képek uj rendszerűek és a gyár a lehelő legrövidebb' idő alatt elegei a megrendelésnek. Egyik másik amerikai vál-' lalat teljesen uj tipusu repülőgépeket szállít Angliának. Ezeket a gépeket angol szakértők' bevonásával készítik s a gyár egész termelést Angliának szállítja, r.l snrdul Arras, Amlens, Ahhcville és Reihel elfoglalása Vezéri főhadiszállás, május 21. A német védőerőfőparancsnokság közli: A német támadási lendület által ütött résen beözönlőnek a német hadtestek Franeiaroszágba. E hadtestek élén haladó páncélos alakulatok ós gépesített csapatok elfoglalták Arrast, Amienst és Abbeviilet. Csapataink ezáltal megkezdték a Sommentól északra található francia-angol cs. belga hadseregeknek a La Manche csatorna partvidéke felé való szorítását. | Belgiumban Csapataink támadják az ellep* séget. amely Centtől keletre és tovább délre a) Schelde meutén újból ütközetbe bocsátkozott* Az ellenségnek azok a kísérletei, hogy Valeü^ cienne vidékről dél felé útat törjön magának), meghiúsultak. . r A francia ellentámadások visszaverése során Bt sok páncélkocsit elpusztítottunk. Heh hel városát, amelyben az ellenség egyes részei még tartották magukat, elfoglaltuk. Dezárulf a Kör az észattfranciaorszá^i és belgiumi - szövetséges csapatott Körül Berlin, május 21. Á német távirati iroda harctéri jelentése a következőket tartalmazza: A német előrenyomulás a La Manche csatornáig bezárta az Északfranciaországban és Belgiumban még harcoló csapatok körül a kört. Délen az erős • páncélos egységek zár ják be a kört, amelyek Amiensen túl Abbevilleig előrenyomultak. Keleten a hátráló ellenségnek szorosan a nyomában tartó németcsapatok. északon és nyugaton a német, légierő, amely az Anglia felé igyekvő brit erőket részben a hgjóraszállásnál, részben útközben támadja. A f rancia-belga-angol csapatok bezárása délfelöl tehát nem keskeny vonalon történt, hanem széles éket ver az ellenség hátsó védelmi területébe. Keleten a belgák egyes helyeken még makacsul védekeznek, a franciák is megkísérlik menteni, ami menthető. A német véderő azonban hosszú ellenállást nem enged megerősödni. Az angolok továbbra, is özönlenek X kikötők felé és a háború terhét ezúttal is bajtársaikra hántják. Különösen nagy elkeseredést keltett a visszaözönlő angolok rombolása1, a flamand lakosság körében. Valaieienn.es írében a végleges megsemmisülés előtt, álló francia hadsereg jórészt két részre szakadt. A méö fennálló belga haderők cs a francia hadsereg tekintélyes részét a nagy zsákbet bezárták. 25.000 nééiizelNiloméfercn folyik a harc London, május 21. A Kerttcr-iíodának a* angol expedíciós haderőnél lévő munkatársa jelenti: A különféle helyeken folyó szilái ó " szeesapások sokaságára aligha lehet világot vetni, inert ezek az összeütközések szét-/érinti folvnak, mintegy 25.000 hégv/etkihunéter ter ne