Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-21 / 113. szám

Értekezlet a knltoszmlntszteriombon a szegedi szabadteri fatékok üdvében Az értekezlet határozata szerint az Idén nem rendezik meg a sza­badtéri táfekokal — Páluázatot Ir ki a polgármester a Városi Színház odaítélésére Budapest, május 20. A kultuszminisztérium­ban hétfőn délelőtt a szegedi szabadtéri játé­kok ügyében Fáy István dr. államtitkár elnök­lésével értekezlet volt. Az értekezleten jelen volt Tukats Sándor dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester, Antalfia Antal dr. miniszte­ri tanácsos, Kiss Ferenc a Színészkamara el­.nöke, a kereskedelmi minisztérium képviselői, aá állami színházak igazgatói, Veress Gábor dr. az IBUSz igazgatója és sokan mások a szakértekezlet meghívottai. Fáy István dr. felkérésére Pálfy József dr. polgármester tájékoztatta az értekezletet ár­tól, hogy Szeged városa nem kívánja házi ke­zelésben megrendezni a szegedi szabadtéri já­tékokat, mert amikor a város rendezte, nagy deficitje volt. más, tőkével rendelkező vállal­kozó pedig ezideig nem akadt. A szabadtéri já­tékok megrendezésére a város eddig nem tu­dott intézkedni, azonban kívánatosnak tartja, hogy játékok valami módon megrendeztesse­Bek. Hosszú és beható vita után az értekezlet Pgyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, bogy az idén az adott viszonyok között, továb­bá a gazdasági helyzet és a forgalmi akadá­lyok miatt, főként azért, mert megfelelő vál­lalkozó nem akadt és az idő előrehaladottsága miatt, nem lehet más vállalkozó után nézni — az idén inkább elmaradnak a szegedi szabad­téri játékok, semhogy a nívó rovására valami megrendeztessék. Az értekezlet határozatához a város nevében Tukats Sándor dr. főispán és Pálfy József dr. polgármester is hozzájárult. A bizottság azt is elhatározta, hogy már most hozzá fog a jövő évi szabadtéri játékok megrendezésének előkészületeihez olyan for­mán, hogy elsősorban egy állandó jellegű bi­zottságot szervez, amely évről-évre rendezi meg a szabadtéri játékokat. Ezt támogatni fog­ja a kultuszminiszter, a kultuszminisztérium népmúvelésiosztálya, a, többi minisztériumok és általában mindazok, akiknek módjuk és al­kalmuk van segítésre. Az idei szabadtéri játékok támogatására szánt állami és városi hozzájárulást a jövő évre fogja a bizottság most már tartalékolni, azaz arra az időre, amikor egyáltalán állandó­sulnak a szabadtéri játékok. Ezek a tartalékok a szinpad kibővítéséhez, vagy más szükséges célra fognak rendelkezésre állani A Városi Színház oane Budapest, május '20._A saegedi Városi Szín­ház igazgatói kérdésében a kultuszminiszté­riumban folytatott tárgyalá® után Pálfy Jó­zsef dr. polgármester arra az elhatározásra jutott, hogy rövidlejáratú országos pályázatot hirdet a színház odaítélése végett. Szerdától, a szezon leg­nagyobb vígjáték attrakciója: veivírosi UZIUŐJÍ A délvidéki asszonytárs adalom összefogása jegyében folyt le n szegedi női honvédelmi nap Mtéz Keresztes-Fischer Ferenené beszéde a magyar nő kötelességeiről (A Délmagyarország munkatársától) A női összefogás, lángoló lelkesedés jegyében folyt le Szegeden a női honvédelmi nap. Az a nagyarányú érdeklődés, aniely a vasárnapi programot kísérte, bebizonyította, hogy Szeged és a környék magvar asszony társadalma komolyan átérzi a súlyos idők közelségét. A női honvédelmi napra Szegedre érkezett az Egyesült Női Tábor vezérkara: vitéz Keresz­tes-Fis 1 h e r Ferenené vezetésével. A belügy­miniszter hitvesét, aki gépkocsin, délelőtt fél 11 óra tájban érkezett meg. ünnepélyesen fogadták a Hungária-szálló társalgójában. Délelőtt 11 órai kezdettel díszgyölés volt a "árosi Színházban A színház nemzetiszínű löbo­gódiszbe öltöztetett nézőterét zsúfolásig megtöl­tötte Szeged és a környék asszonvtársadalma. A páholyokban ott láttuk a város egyházi, katonai és polgári társadalmának vezető egyéniségeit. A színpadon fölállított hosszú asztal mellett foglaltak helyet: vitéz Keresztes-Fischcr Ferenené, az Egyesült Női Tábor elnöknője, vitéz Bódog né Czeke Vilma ügyvezető elnöknő. dr. Csáky Tihamérné, az egyetlen magyar Károlv­csa/patkeresztes hölgy, dr. Csikós-Nagy Jó­zsefné, a Délkerüléti Nőszövetség elnöknője, dr. Simkó Eleniérné Hódniezöxásárliely és vitéz Szendrey Lászlóné Csongrád vármegye főis­pánjának felesége. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége képviseletében Széchenyi István dr. kormánybiztos ielent meg, mig a várost Tu­kats Sándor dr. főispán képviselte. Az emelvé­nyen foglalt helyet Kiss Károly királyi tan­felügyelő és Sáfrány Györgyi tanárnő. Az BELVÁROSI MOZI Ma kedden utoljára HALALUGRAS HARRY Pl EL grandiózus cirkusz filmje és a - •­FINNORSZÁG LENGQÜB8N a finn szabadságharc története. 5, 7, 9 előbbi a diszgyülést rendezte nagy gondossággal és körültekintéssel, a fiatal tanárnő pedig a ma­gyar leányok szószólójaként jelent meg a disz­gv ülésen. Tukats Sándor dr. főispán üdvözölte az Egye­sült Női Tábor elnöknöjét és lelkes vezetőseget és hangoztatta, hogy a kötelességteljesítés foko­zott szüksége merült fol most, amikor már Euró­pa egyik része lángokbon áll Hiszi és reméli, hogy a magyar nő, mint' a múltban, most is meg fogja tenni kötelességét, J „Első kötelességünk a lelki frontot kiépíteni 1" Vitéz Ker e s z t e s-F i s ch e r Ferenené mondotta el ezután elnöki' megnyitóját. Szeietettel köszöntötte a Lélvidék asszonyait, leányait és egész közönségét, majd hangsúlyozta, hogy ün­nepi szivvel és lélekkel jött Szegedre, hogy a dél­vidék asszonytársadalmával megbeszélje, számba vegye azokat a kötelességeket, föladatokat, ame­lyeket a magyar nő saját lelke szükségletéből, ónként és önfeláldozással vállaH. A mai sorster­hes idők a haza minden ervermekétől kötelesség, vállalást követelnek h ezekben a sorsdöntő pilla­natokban Magyarország percei is drágák. — Uj én naev feladatok várnak reánk, magyar asszonyokra! — mondotta az elnöknő, majd köl­tői szárnyalású szavakkal'ecsetelte a nő szerepét a családban, a kultura' fejlődésének ebben az alapvető és biztosítékot nyújtó intézményében. — Első kötelességünk a belső, lelki frontot ki­építeni, a társadalom békéjét biztosítani — hang­súlyozta —, majd arra fért rá. bogy a mai hábo­rubari egy hadbaindult ország apraja-nagvja rcsztvesz. A mai háború ,ne_m a fegyverek, hanem korzóban Ma utoljára. Jókai Mór örökszép regénye Az uj földesúr EGRY MÁRIA-JÁVOR PAL RÓZSA HEG YI-CSORTOS URA Y- SUMLA Y.róMÁI.Y GERC DÉLMAG7ARORSZÁG KEDD, 1910 MÁJUS 21. az idegek háborúja s az győz, akinek idegei job­ban bírják. Itt bontakozik ki a magyar nők fon­tos és komoly előkészítő kontúrja, fölvértezni az ország belső életét az ellenállásra. Gondoskodni arról, hogy a katona tarisznyájából a kenyér so­ha ki ne fogyjon, ruhátlanná ne váljon, a gyer­mekek arca a nélkülözéstől meg ne sáppadjon s a beteg, sebesült katona ismét ép, egészséges em­berré legyen. Beszélt még az elnöknő a rémhírterjesztés megakadályozásáról, az orszác javainak igazsá­gos elosztásáról és a légoltalom szolgálatának lelkiismeretes ellátásáról, amely mind a magyar nő feladata kell, hogv legyen. F.gé«zséges társa­dalmi közszellem kialakulását és a nálunk annyi­ra hiányzó közösségi érzés főiébresztését kell szolgálni. Maid a női honvédelem kötelességeit három csoportba osztotta: 1. általános honvédel­mi kötelességek, 2. a lakóhely, község védelmé­nek kiegészítése és 3. a család jólétének,, anvagi helyzetének és elhelyezkedésének biztosítása. Részletesen kifejtette, hogv miiven teendők tar­toznak az egyes csoportokba, végül összefogásra hivta föl a különböző társadalmi nőcgvesülcte­ket, mert esak a munkaközösség megalakításával, központi irányítással lehet céltudatos és hasznos munkát végezni. Munkavállalás, összefogás, lelkesedés Zúgó, percekig tartó tapsvihar fogadta Ke­resztes-Fischer Ferenené nagy; koncepciójú és őszinte lelkesedéssel fűtött beszédét, amely után az Egyesült Női Tábor ügyvezető elnöknője: vi­téz Bodor Aludárné emelkedett szólásra. Han­goztatta, hogy történelmi hivatástudatának enge­delmeskedve a magyar asszony is készen áll, hogy minden kicsinyes, egyéni érdeken és hiúsá­gon fölülemelkédve teljesítse az idők paraucsát. Elmondotta, hogy az Egyesült Női Tábor a kö­zeljövőben megszervezi az önkéntes női munka­szolgálatot a szociális nevelő-munka elvégzésére. Különösen falvakban, tanyákon lesz pagy jelen­tősége ennek a mezei munka idején, amikor a ma­gukra hagyott gyermekek fölügyeletét, neveiéséf vállalják magukra az intelligencia asszonyai, leá nyai. Nagyon fontos nemzetmentő föladat cz, meri a nemzet újjáéledése, megerősödése a földűo? közel élő magyaroktól, az Ősi magyar szellemtől várható. Kitörő lelkesedés és percekig tartó tetszészr:) követte dr. Cséky Tihamérné nagyhatású beszé­dét is. A világháborús kitüntetésekkel gyönyörűen dekorált, volt ápolónő, aki 28 hónapig teljesített frontszolgálatot, személyes emlékeit, élményeit mondotta el példaadásképpen és a lelkesedés fel­fokozására. Dr. Csikós-Nagy Józsefné a szegedi asz­szonyok nevében tett hitet a magyar nők munk<­készségéről, kitartó munkabírásáról és lelkes el­hivatottságáról. A magyar nő méltó akar lcnm arra a rokonságra, amely a hős finn nemzet asz­szonyaihoz fűzi s ha nem is a lövészárokban, de a belső arcvonal minden posztján meg fogja áll­ni helyet. — Ne feledje senki, hogy mi magyar asszonyok vagyunk! — mondotta. — Olyan nemzet asszonyai és leányai, amelynek sorsa örökös harc, küzde­lem volt a múltban s olyan ország leányai, amely­nek áldott földjét oly sokszor öntözte hős fiaink vére. Mi szegedi asszonyok háború esetén is tud­ni fogjuk kötelességünket és készek vagyunk föl­áldozni minden tudásunkat, munkánkat és lelke­sedésünket a hazaszeretet szent oltárán! A nagyhatású beszéd után Simkó Elemérne a hódmezővásárhelyi, majd vitéz Szendrey Lászlóné a csongrádvármegyei magyar asszo­nyok csatlakozását hozta az Egyesült Női Tábor zászlaja alá. A MANSz nevében Széchenyi István dr. kormánybiztos meghatott szavakkal beszélt a magyar női lélek lángoló lelkesedése nek csodájároí. majd Sáfrány Györgvi tanár­női a magyar leányok nevében tolmácsolta a kö­telességtudás és dolgozniakarás ragyagó sfilus­készséggel megformált szavait. Magyaros divatbemutató Szünet után a műsor második része követke­zett, amelyben női szemnek, szívnek egyaránt kedves, maevarns divatöltözétek kerültek bemu­A könny, az emlékezés és a boldogság megha­tóan szép magyar filmje l'ongrácz István és Benedek Péter megtörtént történetéről «z elcserélt Mer Bónyi Adorján örökszép, visszatérő regénye DAYKA MARGIT Vaszary l'iri KISS FERENC Simor Krzsébe* Ligeti Juliska Mály Geiő Mától SZÉCHÉNYI MOZ« 5. 7. 9

Next

/
Thumbnails
Contents