Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-17 / 110. szám

DttMAGYARO Penfch, 1940. V. 17. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfohiam 110 szám Segiiseiek! IVitéz Bönczos Miklós államtitkár, urvizvé­«?©lmi kormánybiztos legutóbb nyilvánosságra hozta, bogy a tavaszi, áradás nyolcmillió pen­gő kárt okozott. Ebből a hatalmas összegből a magyar társadalom három és fel milliónyit adott össze, nagyrészt a lapok gyűjtése út­ján. A terhekkel küszködő magyar társadalom kifogyhatatlan áldozatkészsége ismét példát­edóan nyilvánult meg s a ma már négymillió pengő felé haladó segítség a károk felet.fe­dezi. Ahogy az ember nézegeti a számokat, ön­kéntelenül is fölvetődik a kérdés: kinek adjon e kormány először az összegyűlt milliókból, amikor minden nyomorúság egyformán ége­tő és fájdalmas. Melyik gyermekét szeresse a leggondosabb édesatya jobban; azt, akinek há­zat döntötte tómba az elemek szörnyű katak­iirmája, yagy a eárbafulladt búzavetéfc fölött sírdogáló kismagyart, akinek minden remény­sége, mindennapi kenyere valt semmivé. A. szabad ég alá jutott Családok ezrei s az idén egyszeresen arató, földművelő magyarok né­ma sóhaja, ma a legmagasabb kiáltó szó. A magyar társadalom adott, do ebben a társada­lomban még vannak, akiknek fűiéhez nem hal­latszott, el a segélykérő szózat. Segítsetek! Legutóbb az ősi Csanádi egyház föpásztora kérőszóval fordult azokhoz, akik még nem adakoztak. Nyolcmillió peugö az az összeg, amelyből helyre lehet állítani a lero­hant mezőket és összeomlott házakat. Ebben a a árosban százszorosan kell érezuio minden­kinek az árvízsújtott lakosság szükségét, hi­szen ezt a várost hatvan évvel ezelőtt az egész világ segítökezo építette újjá hullámsírjából. Szeged a kezdeményezések és elindulások városa, s éppeu ezért fájdalmas látuunk, hogy a /zegedi gyüjlé-s eddigi crcdméuye nem min­denben méltó a tiszaparti nagyváros rangjá­hoz. Százezer pengő körül kellene már tarta­nunk s ennek az összegnek a fele sincsen még együtt Ez a város hatvan évvel ezelőtt a ma­gva r éiniajtarán törhetetlen erejét mutatta föl a világnak s busz évvel ezelőtt az egész nem­vet példaképéül évezredes mérföldkövet ra­kott le a történelem országútjára. Most nem tudnánk kitenni magunkért'? Még goudölatnak is bizarr, bogy Szegeden csuk ezer tehetős ma­gyar adakozott, az árvi-károsultak megsegíté­sére. Most. amikor a Szegedi Filhartuónihüs Egyesület, is beáll azok sorába, akik önzetlenül fáradoznak a gyűlő fillérek egymásmellé ra­kásában, önkéntelenül is arra gondol az em­ber, hogy enuek a uagymultú egyesület ösz­tönzése megindítja-o Szegedcu a fillérlinllást"? Nem rseng-e mindenkinek á fiilébeu a kor­mányzói szózat": adjon mindenki annyit, amennyit meg sem érez, dc adjon... Nem hisszük, hogy a most regisztrált üsz­sreggel kimerült volua a Nap Varosa-nak ál­dozatkészsége. Másfélszázezer lakosból alig ez­Iren adakoztak, tehát okunk vau hiún! abban, •hogy nagyon t-okan vaunak, akik most gyűj­tik filléreik el. högy egy összegben helyezzék le a magyar társadalom áldozatkészségének ol­tárára. _ Nyolcmillió pengőből a nagyobb részt a társadalomnak kell magára vállalni, hogy a kormány egyformán eleget tehessen minden baj orvoslásának. Az építőmunka megindult s ennek során a Szegeden elszenvedett kár fe­jebeü báromnegyedmilliót kell építőanyagra és vetőmagadományra fordítani. Ha ezeket a számokat egymásmellé irjuk, szinte döbbene­tesnek tűnik a közöny, mert a szpgedlbórnyé­ki tényleges károsodás tíz százalékát sem gyűjthette egybe az erőt meghaladó buzgalom. Uj lendületet kell venni a namzetszeretet­b"l fakadó megsegítésnek, hogy_ immár a nyár ©lejen megkezdődhessen az építőmunka az jszapbafulladt romok fölött. Elsősorban azok adakozzanak, akik még nem segítettek hozzá a. magyar házak újjáépítéséhez egyetlen fillérrel sern­A kormányzat gyakorlati érzékét dicséri az elhatározás, hogy pénzt egyetlen károsultnak sem folyósít, minden segítséget téglában, fá­ban. ajtó- és ablakkeretben adja. A bajbaju­tott magyarok ezrei ebből az adomá vy-mozaik­ból, mint mesebeli kastély t, ügy építhetik tu­ja s bogárhátú házacskákat, a ga'dasagi mel­léküpületeket. Az adakozás iramának meg kell "0yor.suln.iok, bory " re fedél ala ittison min­den magyar család, a könnyeket és álélt fáj dálmas emlékeket elfelejtessük minden testvé­rünkkel: Az elpusztult magyar értékek kárval- I j- I lottjainak érezniük kell, lujgy az egész nem­é- . zot nyújtja feléjük segílő kezét Segítsetek Megkezdődött a milliók csatája. amelyben Belgium sorsa dől ei mmmmmmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmm Namurtól Sedanig félelmetes arámiban tombol a harc — Nemet felenfés szerint az etőnuomulás lassan tovább folyik — francia „mozgó erődók' ellentámadása — Máris szerint a nemeteknek si­került átkelni a Maason, de végzetes átfóres nem törten! — fan­kok, nehéz ütegek es repülógepek gigászi kavarodásban mérkőznek Roosevelt üzenetet küldött Mussolinihez és beszédet mondott Amerika fegyverkezéséről Az Antwerpen—Namur—Liege—Dínant-vnnalon az egész Sedanig húzódó fronton duló hatalmas küzdelem csak most bontakozik ki egészében. A franciaországi brit expedíciós erők jelentése sze­rint az erős német támadásokat feltartóztatták. Londonból jelentik, hogy a német csapatok be­hatoltak a francia vonalakba, de a vedok clleutá-' madást indítottak és visszaszorították a némete­ket. 150 bombavető repülőgép intézett támadóét a német üsszekötövonalak ellen. Ez volt a legua­gyobbarányu légitámadás, amelyet ozideig a szö­v pfségesek nemet egységek ellen indítottak. • Az angol légügyi minisztérium közlcBc szerint az angol légi haderő a csütörtökre virradó éjsza­káit a Bajnától keletre is hatalmas támadást baj. tett végre az ellenség ama vasutvonalai és utjai ellen, amelyék a Hollandiába, Uclgiuiuba és Lu­xemburgba indított támadást elősegítik. Az ango­lok ezúttal Vetettek eisöizben harcba az amerikai gyártmány ti repülőgépeket. Namur cs Sedan között nagyarányú mozgóhá­boru alakult ki. A francia haderő fölhagyott a védelmi taktikával és támadásba ment át. A se­daűi körzetben a németek öt mértföldnyi körzet­ben n.vomultak bc francia területre, dc a Maginot­1 vonal erődítményeit nem érték el. A Blaginot-i íj­nál ezen a frontszakaszon is érintetlen. A német főparancsnokság jelentése arról számol be, hogy a belgiumi erődökben heves harcok folynak, Sö"­dantól délre visszaverték a francia ellentámadá­sokat éa több nehéz páncélkocsit megsemmisítet­tek. Hollandiában a német , csapatok a kapitulációs tárgyalások befejezése után, bevonultak Hágába és Amszterdamba. Van Klcffens holland kül­ügyminiszter a francia sajtó képviselői f téM ki.té­telítette, hogy sém a holland kormány —'beleértve nz államfőt —, sem maga az ország nem kapitu­lált. A holland hadsereg egyresze, amely a tenger­parti Zeclaud-tartoinányt tartotta, folytatja az el­lenállást. Rómából táviratozzák, liogy az angol—francia flotta kifutott Alexandriából gyákorl ítara. Római politikai körökben nagy figyelemmel ki sérik Amerika magatartását. Roosevelt ujabb békelölhivást intézett M u #s o 1 i n i miniszterel­nökhöz. Hivatalos helyen mindössze annyit nmn danák, bogy Roosevelt elnök folytatja cröfeszittv weit a háború Kiterjesztéscck a megakadályozá­sára* Berlin A német haderő visszaszorította a francia mozgő crődőhet Berlin, május 16. A német távirati iroda harc­téri jelentése a következőket közli: A mai napot Hollandia megadása és a német csapatok amszter­dami és hágai bevonulása jellemzi. Tekintettel ar­ra, hogy a lakosság lojálisán viselkedik cs végzi békés munkáját, a legközelebbi napokbau ujabb német csapatokat vontak ki Hollandiából. Ezek a csapatok résztvesznek majd abban a nagy csa­tában, amely a Ltyle állásnál az Antwerpen—Na­mur közötti területen már megkezdődött és való* szinüleg a legközelebbi napokban éri el tetőpont­ját. Ezen a vonalon a belgák, az angolok éa fran­ciák erős egységeket vetettek harcba. Többmillió legkorszerűbben fölszerelt katona ütközik meg egymással. Belgium további sorsa nagymértekben eiinek a hatalmas küzdelemnek a kimenotelétöl tiigg. — A nemet csapatok előrenyomulása eddig tervszerűen folyt. Givcttöl délre a belga-^fraucia határon is az előrenyomulás lassan, de biztosat' tovább foiv't. A balszárnyon harcoló német csa­patoknak fényegében az a föladatuk, hogy a Hyjc­állás tehermentesítésére szánt és a Namur felöl érkező egységek oldaltámadását megakadályoz/.). A franciák több ponton megkísérelték, hogy be­törjenek a. német vonalakba. Ezalkulommal eisö­izben vetették harcba a legnagyobb francia pán­célkocsikat. A szárazföldi csapatok és a légi had­erő együttesen föltartották ezt a támadást és vis­szaszorították a mozgó francia erődöket. Igen sok ellenséges páncélkocsi telitalálat következtéién elpusztult. A holland és belga partvidék melleiti vizeken, amelyekre a német légihaderő állandóan lecsap, most már megjelentek a német tengeralatt­járók is, amelyek innen indultak ki Anglia elleni üljukra. Francia helyzetkép a front három szakaszáról Paris, május 16. A nagy nytígafeurópai Csa­ta most három egymással stratégiailag szoro­san összefüggő szakaszon' folyik tovább. "Az első szakaszon a szövetségesek védelmi vonalának balszárnya Antwerpenre és a Hol­landiában küzdő angol-holland haderőre, jobb szárnya pedig Namur erödeirc támaszkodik. A csata a Brüsszeltől keletre elterülő síkságon folyik. A második szakaszon a Meüse folyó mentén a fraueia hadvezetőség az álló háború mód­szereivel szakítva, áttért a mozgóháborúra. A Nainurlől Sedauig húzódó lati kilométeres • o­nalön a belga Ardenekböl és Luxemburg fe­löl előretörő ellenfélnek sikerült tobb ponton elérnie a Meuset. A folyó halpartján a két el­lenséges haderő tank.iai. uehez ütegei, gyalog­sága és repülőgépei most gigászi kavarodás­ban mérkőznek egymással. A Temps jelentése szerint Sedanlől délre francia ellentámadás van folyamatban, amely­nek eredményei még uem ismeretesük. A Ha­risba érkezett megbízható jelentésekből ánn> i mindenesetre kitűnik, liogy noha a szövetsége­sek első védelmi, vonala a Mcuse mentén meg­ingott és a francia haderő itt-ott kénytelen volt feladni állásait, végzetes következmények­kel járó áttörés nem történt. A holland hadiflotta egységei ina befutot­tak Anglia kikötőjébe. A németalföldi csapa­tok az ország egcsz kőolajtartalékát el puszitól­ták. A holland kereskedelmi flotta nagyrés/" megmenekült, de két nagy óceánjáró hajó Kote terdam kikbtőjeben rekedt. A két hajón tűi

Next

/
Thumbnails
Contents