Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-14 / 84. szám

Vö sáriim). 1940. IV. 14. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. Ivfoluüin 94. szóin Országépités Kétmillió pengő felé közeledik az árvíz­károsultak fölsegélyezésére indult társa­dalmi akció gyűjtése. Nem tudjuk mennyi lesz a végső összege, mint ahogy uzt sem tudjuk mennyi lesz a kár végösszege. Az árvízvédelmi kormánybiztos- jelentése 1000, magyar has összeomlásáról emlékezik meg s közli, bogy 100.000 hold őszi buza­vetes aratási reménységét lette semmivé a „halálos tavasz". Heteken keresztül sikon­va kongtak a falusi harangok a közelgő ár viz veszedelemre, a templomok megteltek imádkozó emberekkel s honvédéink igazi honvédő küzdelmet vívtak az árral, a kis­hitiiséggel és a kétségbeesett emberek meggondolatlanságával. Nem tudhatjuk: mennyi jut a kismagya­rok hazainak fülépitésére a befolyt össze­gekből. Annyi bizonyos: uj országépités tengernyi tennivalója előtt állunk s kizá­rólag ratjunk múlik, hogy a következő ezeresztendőnek építjük föl százezernél több hajléktalan magyar fedelét, vagy megetlégszüuk olyan konstrukciókkal, amelyek rsak a legközelebbi áradásig tárta- I nak ki. I j országépílés kezdődik, amikor a vizek elfolynak és az Ur békéje őrködik a sokat szenvedett nép mindennapi verej­tékes munkája fölött. Háromezer összeom­lott házat kell újjáépíteni, ebből Szegeden és a szegedkörnyéki tanyákon ezernél töb­bet. S ezt az 100U házat ugy kell fölépí­teni. liogy ebből ÍI nemzet egészséges haj­tásai nőjjenek ki, sároUyillók helyett egészséges lakóházak épüljenek. A minisz­terelnök a héten itt volt s maga is ilyes­mire gondolt, amikor az uj országépitésre terelődött a szó és az árvízvédelmi kor­mánybiztos is erről a kérdésről nyilatkozik ropen a Délmagyarörszág inai számában. Vízmentesen szigetelt, tégla-ulapzatu, pad­lás kis magyar házakat kell építeni az el­pusztult viskók, betegségek melegágyai helyett. Ezt a hatalmas munkát csak egy­séges irányitassal lehet észszerűen keresz­tülvinni. Néhány évvel ezelőtt a kormány példa­mutató mozgalmat kezdett, egy Szegedhez hasonló istenhátamögötti helyen: Szatmár­ira n. A v ulasztás azért esett éppen a „kis­nernesek országára", mert ez a-hely mesz­sze esik az ipari és kereskedelmi közpon­toktól ós olyan tarilulis nehézségei van­nak, olyan tlrágán tud szálliiani akárcsak mi szegediek. Jóléti Szövetkezet alakult itt 700.000 pengő kormánypénzen, elsősor­ban lakóházépítésre. A dohos viskók ke­heit egészséges lakasokhoz, a düledező ólak helyett okszerű gazdasági épületek­hez akarja juttatni őket n Jóléti Szövetke­zet. ( d\arukat benépesíti baromfival és háziállatokkal és mindezeket munkavalu­ítóval lehet törleszteni. A szövetkezet neui­rsak megsegíti tárgyi értékkel a rászorul­takat, hanem uj munkaalkalmak* teremte­sével megkönnyíti a törlesztést is. Annyira gyönyörű ez. hogy 'érdemes len­ne Szegeden is megcsinálni. Meg kellene alapituni a Szegedi Jóléti Szövetkezetet abból a pénzből, amelyet a kormány ue­künk juiiat. Elsősorban uz, összeomlott jlOOO liáz fölépítésérc. S mindont, ami az akcióhoz, szükséges, maga a szövetkezet •állit elő, liogy uiabb munkaalkalmát te­remtsen olyan illőben is, amikor ölhetett kézzel kénytelen ülni a szegényember; jBzatmárban 3000 házat épit ujiá a szövet­Rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe Svédországban \ norvégiai némcl csapatok Svédország irányában nyomulnak tlttrc. — \ berlini svéd kbvet tárgyalásai Ribbentropjial — Tovább­tart a norvég ellenállás Hagy tengeri csata a narvlki fjordban, az angolok hét német torpedóromboló elsüllyesztését jelentik Az északi háború hatodik uapján az érdek­lődés Svédország felé terelődött. Stockholmi jelentés szerint a svéd minisztertanács elhatá­rozta, hogy rendkívüli intézkedések sorozatúi lépteti cletbe a svéd parti vizeken. A svéd vi­zek nagyrészén a hajózást megtiltották. A norvég határtól üelandig és Gotlandig vala­mennyi világi tó tornyot cs világitó bolyát to­vábbi rendelkezésig ki kell oltani. H a n s s o n svéd miniszterelnök nyilatkozott a helyzetről és hangoztatta, hogy Svédország fölkészült uj áldozatokra. Kijelentette, hogy a háború el­érkezett az ország határához és Svédország el­határozta, hogy megvédi semlegességét, A semlegesség elvével összeférhetetlen lenne, ha bármelyik fel Svédországot saját céljai eléré­sére használná föl. — Szerencsére eddig scmmifcle olyan ké­tes nem érkezett hozzánk, — mondotta a mi­niszterelnök —, amely Svédország semleges" segének a megsértésére irányulna. Ha ilyen­irányú keres érkezik, azt vissza kell utasíta­nunk. X semlegesség fönntartása azt jelenti, liogy azt meg kell védelmezni. A miniszterelnök kijelentette, hogy a svéd semlegesség megóvására telt intézkedések so­rán elrendelték, hogy a tengereken levő svéd hajók semleges kikötőkbe, vagy a szövet éges államok kikötőibe fussanak be. Svédországban kétnapos légvédelmi gyakorlatot rendeltek el. A gyakorlat szombaton kezdődött. Jelentős eseménynek tekintik politikai körökben a ber­lini svéd követ tárgyalását Itibbentrop német birodalmi külügyminiszterrel- A svéd követ többizben megjelent ltibbeutropnál, a tárgyalások részleteiről azonban semmiféle közlést nem adtak ki. A legújabb jelentések szerint a német csapatok a Muaslól cs S »r­psorgtól továbbhaladva a svéd határ felé me­netelnek. A németek biztositolták az Oslótól délnyugatra húzódó vasúti hálózatni és egyre jobban közelednek a svéd határ felé. A némrt távirati irodának Stockholmból keltezett jr leütése Szerint a szombatra virradó éjjel ujabb csapatok érkeztek Narvikba. Ezzel az eddigi megszálló csapatok lényeges erősítést kaptak. V németek norvégiai megerősödésének jel' hogy bevezették •\z. elfoglalt területeken a nő­met közigazgatási és a katonai bíráskodást. A katonai bíráskodás értelmében már több h;|­lálos ítéletet hoztak. fKshaiifiii nemet figuelmezfeíés a svédeKneh a síochholmi angolba! áí liireh mialf Berlin, április 13. A német .külügyminiszté­rium képviselője szombaton fogadta a külföl­di sajtó képviselőit és előttük igen éles hangon figyelmeztette a svéd rádiót és sajtót, ame­lyek német fölfogás szerint napok óta an­golbarát álhireket terjesztettek. Minden olyan jelentés, amely a legutóbbi napokban elterjedt a világban és utólag va­lótlannak bizonyult, Svédországból szárma­zott. Így például Bergen, Trondhjem, stb. an­gol részről való megszállása. Németország az Anglia javára, szóló propa ganda 'miatt legnagyobb megdöbbenésének ad kifejezést. Igen sajnálatraméltó, hogv Svéd­ország az angoloktól megfizetett álhirekkcl árasztja el a világot. kezet. Áz őszön már 94 uj, padlós, kőala­pos szoba-konyhás-kamarás lakás kerül fedél alá szerte a megyében. Egy-egy ház fölépítésére 1200 pengő értéket ad a szö­vetkezet, de építési anyagokban, mert kész­pénzt nem is ad soha senkinek. A íuvart a juttatott szolgáltatja, hogy minél olcsób­ban kerekedjék ki az egész építkezés s minél több napszámos munkára adódjék alkalom. A házat sem pénzért építették fol a mesterek, hanem ezzel törlesztettek a szövetkezetnél lévő tartozásukat valame­lyik juttatásért amelyben már ,előbb része­sültek. A jánki üzemben van a híres tégla­égető. A téglaégető valóban érdekes lát­vány. Az egyik vége még parázslik a me­legtől, de 30 méterrel odább már szorgal­matosan bontogatják piros belsejét " éa se­rényen hordja szét a mcgesonkult piramist a szekerek nyüzsgő itábora. A tóglaégetést ötletes találmánv szerint csinálja a szövetkezet. Az úgyszólván fil­lérekbe kerülő módszer szerint nem kell mást tenni, mint a téglákba, kivetéskor ke­vés finom szénport keverni és azután ku­páéba rakni. A kupacok alatt néhány sor­nyi üres járatot hagynak. A járatokba ol­csó szenet tesznek. Ha az egész téglapira­mis kész. a küleiét sárral betaoasztiák ős alágyujtanak. A járatokban lassan végig­ég a tűz, a téglába kevert szénporból isz<>« mis kész, a külsejét sárral betapaszljak és rakásban és ez a hőség égeti tulajdonkép­pen kőkeményre az egészet. Ezer tégla 1 "» —18 pengőbe kerül. Yan a szövetkezetnek mindenféle épilőfája, sőt a fönti tégla­égető-módszerrel cserepet is égetnek s da­rabonként 4 fillérét adják a tagoknak. Alakuljon meg a Szegedi Jóléti Szövet­kezet. Ezer összeomoltt názat kell újjáépí­teni, ezereszleudős alföldi építkezési mód szer hibái nélkül. S amit Szatmarban "le­tudtak csinálni, Szegeden is meg tudjuk tenni. A vázolt téglaégető-niódszern I a homokból készült vályogtéglát is ki lehet égetni. Aktiv miniszterelnök és akiiv ke rcskedeleraügyi miniszter képviselőnk van,. Ők bizonyára hozzásegítenek a szö­vetkezet megteremtéséhez. S amikor ezrr összeomlott ház telő alá kerül, vegyük sorba a szegedkörnyéki tanyai házakat < ­a szövetkezésben rejlő erővel épilsiik u,ijá, egészségessé, uj magyar jövendő fuiidu meritumául. Találjuk meg azt a kew­szénport, amily az egész szövetkezeli ak ciót olyan hőfokra hevíti, amelyből kók»­méayen kerül ki az egymásonsegités tes* veri akarata, kezdjük ti az iirszágépiU*1

Next

/
Thumbnails
Contents