Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-13 / 83. szám

A hdboros kftipzergozdálkodös kérdései és a szabóit árak ügge o Kereskedelmi és Iparkamara pénteki hözgQtilésén Megkezdődik a Tisza—Maros szögen a iöldgdzkatatás DECMAGY XROR5 2AG SZOMBAT, 1940. ÁPRILIS 13. E55? (A Délmagyarország munkatársától) Élénk' érdeklődés mellett tartotta meg pénteken délelőtt a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlését, amelyen a kereskedelmi és ipari élit számos fontos és időszerű kérdését vitatták meg. A közgyűlést Rainer Ferenc elnök nyitotta meg, aki bevezető beszédében elsősorban megemlékezett a kamara ötvenéves fönnállásának ünnepségéről. A kamara különfüzetbe foglajta az ünnepségen elhangzott beszédeket, amelyekre az elnök külön is fölhívta a kamarai tagok figyelmét. Ezután több aktuális kérdéssel, foglalkozott és többek kőzött ezeket mondotta: — A nyugati háború hirtelen kiszélesedett és nj országokat sodort az örvénybe. Mi eddig még megmenekültünk a háború borzalmaitól és hizom benne, hogy ne isteni gondviselés továbbra Is megóv bennünket vetéseink, műhelyeink és házaink pusztulásától. De már igy is tudomásul kell vennünk, hogy a mi életünk scui folyhat tovább a régi, megszokott keretek kőzött, hanem akarva-nemakarva be kell rendezkednünk a háborús kényszcrgazdálkodásra. Különösképpen utalok ebben a vonatkozásban oz áruk számlázásáról és az árak kötelező megjelöléséről szóló rendeletre. — A kamara vezetőségének körében állandó gondoskodás tárgyát képezi — folytatta ,— a len fontosabli ősiparnak, az építkezésnek foglalkoz tatása. A sajnálatos valóság ugyanis az, liogy sínig bizonyos iparokban magas konjunktura mutatkozik, az építőipar pang. Az iparügyi minisztériumban tarlóit értekezleten ezért tettük szóvá a tatarozás! és modernizálási adókedvezmények ügyét, az építkezés általánosságban való előmozdítását és szegcdi vonatkozásban ezért szorgalmaztuk a rendőrségi palota megépítését. — Az elvünk az lesz a Jövő munkájában, amit Trleki Pál miniszterelnök fejtett ki kassai beszédében: bűnt. követ el országa és nemzete el' len nz, aki a mai sorsdöntő időkben nem a megértést és egységet keresi, hanem ellentéteket keres és szit azok között, akik egyformán ennek ez országnak az clöbbrcvitelét és jövőjének biztosítását akarják szolgálni. A tetszéssel fogadott megnyitó után az elnöki előterjesztések következtek, amelyeknek során K ó t i La jos Bzóvátcttc, hogy a kerület egyes helyein téglahiány konstatálható. II a j d u Sándor felszólalásában megáll api tóttá, hogy azért jelentkezett a hiány, mert nem voltak rögzítve a téglaárak, most azonban, hogy szabályozták az árukat, kellő iramban megindul n gyártás. Kővári Jenő az árrögzités ügyét telte szóvá; most is tartani kell az augusztusi árukat, boiott már nem felelnek meg a lényleges helyzetnek. Nivellálni kell a tényeket, mert lassankint a kereskedőiül sudu lom elveszili adófizetői képességét. A felszólalásokra ltaiuer elnök és Touclli Sándor dr. főtitkár válaszolt, majd Touelli Sándor telte meg főtitkári jelentését. Beszámolt arról, hogy legutóbb a kereskedelmi és iparügyi minisztériumban megtartották a szokásos kamarai értekezletet, amelyen számos fontos kérdés került szóba. A bizalmas értckczloien olyan kérdések is szóba kerültek, amelyek uem alkalmasak nyilvános tárgyalásra. Mindkét alkalommal szó volt a háborús gazdálkodás személyi és tárgyi kérdései, a közellátás és anyagellátás ügyei, valamint a termelőmunka zavartalan folytatására vonatkozó intézkedések Az iparügyi tárgyaláson szerepelt az iparosok öregségi biztosítási, az építkezések ötömozdftása különböző kedvezménvek nyújtásával, a népszámlálás ipari staliszlikai fölvételének ügye, a kis- és gyáripar nyersanyagszükségletének biztosításával, valamim! főbb) között még ae alföldi fojdgazl, utalás ügye. amely különösen a szegedi kamarai kerület egyes részéit érdekli a legközvetlenebb módon. A fótitkár ezután beszámolt arról, bogy az egész kamarai kerület méltó módon megünnepelte a" kormányzó országlásának húszéves jubileumát. Az öszinie és bensőséges ünnepiéiből minden kis község és minden kis testület is méltón vette ki részét. A bejelentést a közgyűlés lelkes éljenzéssel veliC tudomásul. A kamara <uj tagja lelt vitéz Csongor Árpad Makóról, akit Bobuert József elköltözésé, illetve lemondása miatt bivnak be a kamarába. Ezután C s e r z y Mihály dr. ügyvezető titkár ismertette a drogéria-iparban alkalmazott tanoncok ügyét, majd a fehét'uomüipar képesítéshez kötésének revízióját. — .Vigyázni keli arra, hogv az intézkedésekkel ne adjanak módot a kontárkodás kiterjesztésére — mondotta —, ha át akarják vinni ezeket az intézkedéseket más ipar területére is. A kamara a tervezet visszavonását kéri Következett a »hideg élelek forgalomba hozásának* ügye. Ebben a kérdésben főként Szegeden merültek föl ellentétek a vendéglősipar és a kereskedők között. Még azoknak a hideg tálaknak elkészítését is el akarják vonni a kereskedőktől, ahol legföljebb csak tojás kifőzéséről van szó. A kamara kéri, bogy a kérdést ugy oldják meg, hogy a szerzett jogokat tartsák tiszteletben. Landesberg Jenő dr. ügyvezető titkár ezután a rőfös-, rövidáru- és tcitilkereskedők üzletkörének ügyét ismertetto. A kamarához beérkezett eddigi jelentésekből az derül ki, hogy a rőfös- ós textiíszakrra tulajdoniképpen egy, külön tcxlilkcreskedésről beszélni általánosságban nem lehet. A beérkezendő válaszoknak megfelelően fognak fölírni a miniszterhez. A kérdés körül kisebb vita kerekedett. G e mbos István arról beszélt, hogy a divatárukereskedők minden áruval foglalkoznak, sőt a szöveteket meg is csinálják. Isméit felhozta az egyik cég üzletét, ahol szerinte ma is folyik ez a gyakorlat. Korda Jenő konkrét eseteket tett szóvá és megemlítette, hogy jellemzi a helyzetet az a tény, hogy az egyik textilcégucl sztrájkba léptek a Hzabómuukások. Ezután kijelentette, hogy legjobb tudomása szerint annál a cégnél, aiuclyct Gombos omlilclt, ilyen munka nem folyik, bancin korrektül betartják a szabályokat. l'leskó András titkár részletes fölvilágosítást adolt a kérdésről és megállapította, hogy a sérelmezett ügyben csak ugy lehet ci-cdtnényt elérni, ha minden konkrét ügyet íöljcleutcnck mindannyiszor, amikor ilyen eset tudomására jut. S z e i t z Ferenc eltiltani kívánja az uridivatcégeket ni tói, hogy szövetet árulhassanak, a szövetcégek pedig no árulhassanak készárukat, például nyakkendőt. 11 a i n o r elnök adott ezután fölvilágosítást, bogy vaunak cégek, amelyeknek szabályszerűen löbb ipar gyakorlására is van igazolványuk, ezeket nem lehet eltiltani. Következeit a szabottárak kérdése, amely körül több fölszólalás hangzott el. Landesberg Jenő dr. ismertetto a kérdést. A kamara már bosszú évek előtt kérte a szabott áruk bevezetéséit, amely nem annyira rendelkezés, uiiut elsősorban nevelés kérdése, a szabott árakra egyaránt nevelni keil a vevőt és az eladót. Tiz év előtt már tervezetet terjesztett föl a kamara a miniszterhez, hosszas tárgyalások és levélváltások utáu most a miniszter jóváhagyta a kamarák torvezetet, igy nincs akadálya a rendszer bevezetésének. Javasolta, hogy alakítsanak szaboiiárterveactet, illetve 12 tagu bizottságot küldjcnek ki. A közgyűlés a bizottságba a kővetkezőket küldlo ki: Bruckncr Elemér, Kocsis Ferenc, Kurucsev Sándor, Markovics Szilárd, II a i n c r F'crcnc, S z c i t z Ferenc, V a rga Mihály, Wagner Ferenc, Telek Andor, Gombos Islván. A bizottságnak csak az lebet tagja, aki maga is alávetette magát a szabottárszervezctuck. Varga Mihály elmondotta, hogy a Kereskedők Szövetsége már régen tárgyalt a kérdésről és a maga részéről is elvben elfogadja a rendszer bevezetését, részt is vesz benne, a részletekről majd a bizottságnak kell határoznia. Sok helyen nehéz bevezetni a rendszert, de mind a kereskedők, mind a vásárlók hamarosan megszokják és mindkét fél részére csak előny származik. Szeilz Ferenc a hitelirodák ügyét tette szóvá és kéri, hogy a hilrlirodák kötelesek legye* nck fölár számítására. Touelli főtitkár közólle, hogy nem lehet* kötelezően kimondani a főiárak számítását. Végül Danner János szóválelte nz árkormánybiztosság működését és ezzel kapcsolatban azt, hogy például a bab és burgonya eltűnt a piacról. A közgyűlést Rainer Ferenc elnök" zárta be. rr rr m mérlék utón készif &*MXOtgtőf fűzős te Klauzál-tér 3. a legújabb divatú derékfuzö: I megérkeztek. Uj Hibát,' ul modellek. BUDAPESTI NEMZETKÖZI ^fül április 26-május 6 1500 kiállító — 7 állam nemzet! pavilionjával. — Hatalmas vasipari és textilipari külön kiállítás — Rádíóüzenetközvetités. Divatszínház 508|outazási kedvezmény Budapestre IV. 20—V. 6-ig Vissza IV. 26-V. 13-ig 33 SZÁZALÉKOS UTAZÁSI KEDVEZ51ÉNY egy tetszés szerinti külön vidéki utazásra Vásárigazolvány és felvilágosítás kapható: a Délmagyavország kiadóhivatalában, a kereskedelmi és iparkamaráknál, az ipartestületeknél számos pénzintézetnél, a községi elöljáróságokon, a vásár tb. képviseleteknél, valamint az IBUSz menetjegyiroda összes fiókjainál és kikircndeltségénél. AZ QLVASO ROVATA Panasz az Oz, a csodavarázsló miatt Igen tisztelt Szerkesztőség! Három tanonelcány van üzletemberi alkalmazva, akik a törvényesen előírt fizetést (havonta 30 pengőt) kapják" napi 9 órai műnkéért. Tehát naponta 1 pengő 20 fillért havi 25 uiunkanapot számítva. A törvényesen előírt tanonciskola látogatását uem lehet, do nem is szabad kifogásolni, azonban nagyon kellemetlenül lepett meg, hogy 71 éves korom ellenerő — mivel két tanoncom az iskolában van, — a pult mögc kellett állnom vevőimet kiszolgálni, nz iskola növendékei pedig — köztük nz én tanulóim — erre sétálnak egy csoportban és kérdezősködésemro azt. a választ kapóin, hogy a moziba mennek az „Oz"-t megnézni, délelőtt 11 árukor! Ha az iskola vezetőségének olyan nagyon a szivén fékszik, hogy növendékei lássák nz ,,Oz"-t, miért, uem vezetik a tanítványokat vasárnap délelőtt n mozibal Annyi belátást el lehet várni az iskola vezetőségétől, bogy nem valami előnyös világot vet a tanoncokra az a tudat, hogy a mai időkben a munkaidő alatt tanulás helyett a moziba lehet menni. Kiváló tisztelettel: (Aláírd*). FILM Párbaj semmiéri (A Kóf ó 3Iöi í beinWtilója) Hunyadi Sándor uffve 11B ié hói VB- t•:<ry Jáuos írt forgatókönyvet: ebből a 'ár nlu-ból nem is jöhetett ki más, mini épkézláb, mulatságos filniecske, amely néha Ugyan túlzásokba téved. Egészben véve azonban a film sikerültnek mondható, főleg, ami a. színészi alakításokat illeti. Csortos és Som la y járnak nz élen, do Bihari József és Vaszory Piri is sok mulatságos percet, szereznek a uésőnek. Nagy Aliz és Pataki Jenő a film szerelmespár ja, valószínűleg a forgatókönyv túlzásaként anynyit szerelmeskednek, hogy egy filmbe s'ziule bele sem fér. Meg kell még emlékezni a film.' még egy fontos szereplőjéről; egy ügyes kii foxi kutyáról, amely áUalvoltát meghazudtoló' ..intelligenciával" oldja meg a rábízott föladaI tot.