Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-12 / 82. szám

DECMAGYARORSZXG PÉNTEK, 19lü. ÁPRILIS 12. tfőt fizcltek' Bsalc azért, hőgy kabinjaikat mos­meríthessék, holott az elszállítás, illetőleg a karbanfarlSa díját Pető László mái) előre fel­vette a kaMnlulajdonösoktól. A kárvallott, ka­bintnlajdonosok most a partfürdő igazgatósá­gához frtrdulnuk azzal a kérelemmel, hogy az igazgatóság legalább odahnsson, liogy hasonló visszaélések no történhessenek meg. Gyomorcsöpp helyett jódtinktura Nyomban elájult a „gyógykezelt" munkásod — $0 pengős itélet a gyógy­szercsere bRnpőrében (A Dclniagyarország munkatársától) Az clniiilt év júniusában a Magyar Kender- és Julaipar llt. ujszogedi gyártelepére hívták u mentőket, akik nem sokkal később súlyos betső sérülésekkel szál­lították a klinikára Kéri Józscfué 31 éves mun­kásnők A klinika jelentése alapján megindult bünügyi vizsgálat Során megállapították, liogy Kéri Józscfné könnyen végzetessé válható gjógy­szrrisrrénck mrt (áldozatául. A luunkásniü uzun­nul, a munka uicgkezdéso ulán erős gyouiurbánlal­m.ik kínozták. A munkavezető utasítására fölke­reste Erjedni a nn Mária magántisztviselőiről, akire a gyár gyógyszerkészlete volt bizvn, bogy bántulmuira csillapító orvosságot kérjen, A tiszt­viselőnő utasítására Sallai linréné kereste ki az orvosságot a roentőszckrényből, tévedésből azonban gyomorcsöppck belyett jód'tiokturát adott Kérinének, aki két kanállal vett be az or­vosságból. A »gyógyszer* nyomban lintott: Kériué eszméletlenül esett össze, a jódtinktura fölniaría nyelvet és nyelőcsövét. A munkásnő a szerencsét­lenség után még nyolc napig állott orvost kezelés alatt. A gyógyszeresére előidézői elten bűnvádi vizs­gálat indult és ügyükben csülörtőköu tartolt tár­gyalást a törvényszék S á r u y-luuácsa. A gondat­lanságból okozott súlyos testisértéssel vádolt Fricdmunn Maria telt először vallomást. Fimon­dolln, hogy amikor Kériué orvosságért jött, cl volt foglalva és ezért kérte meg Sálluiuét, liogy he­lyette ,'djon gyomorcsöppékct Kérinének. Már csak a szerencsétlenség megtörténte után értesült a "yógy szere..'réről. Sallai né. arról vallott, liogy a jéuíinklura é . a fájdalomcsillapító oivosság egy. más mellett és azonos üvegekben volt és így vé­letlenül, de nem gondatlanságból cserélte össze nz üvegeket. A bizonyítás lefolytatása után a tőrvényszék a vádban mondotta ki mindkét vádlottat bűnösnek és az enyhítő novella alkalmazásúval Friedmann Máriát 50, Sallai Imrénét 40 pengő pénzbüntetésre Ítélte, az itélct végrehajtását azonban fölfüggesz­tette. Az itélct jogerős. 20.000 köbméter fára van szüksége Szegednek a romhadölt tanyai házak újjáépítéséhez (A Délmagyarország munka társától) A szc­gr.dkörnyékj ronrbadőH tanyuházak újjáépítésé­vel kapcsolatban uj prublénm elé került Szeged. Teleki l'ál gróf miniszterelnök bejelentette itteni érvizszemléjo során, hogy a megépítendő házakat téglafundniueiituuinial kell ellátni, szigetelő anyaggal megvédeni nz esetleges árvízi károk ellen és egészségügyi szempontból olyun lahóhi­Kiik.it kelt a régiek helyébe emelni, nmrlyeknnk legalább egy szobája padosva vun. Az uj építkezé­si terv szerint egyetlen ilyen húz inegépiléséhez mintegy husz köbméter épület fám van szükség s tekintve, hogy Szegeit környékén több mint ezer ház omlott össze, Szögednek 20 -25 ezer köbmé­ter épületfát kell igényelni, hogy a nagyarányú építkezési programot lebonyolíthassa. Ez olyan hatalmas mennyiség, amelyet ezidőszerint Szeged nein Ind produkálni. A Dcluingyurorszúg már többizben rámutatott azokra nz okokra, amelyek a szegcdi fahiúnyt előidézték. A gömbfa elosztása tekintetében Szegedet érthetetlenül és indokolat­lanul mellőzték s igy az a helyzet állt elő, hogy ma Szegeden még a norniálszükségtet sínes tel­iden fedezve; a város ellátmánya ugyanis alig haladja meg a 700 köbmétert Az épületekben ke­letkezett árvízkárok kijavítására és n megindí­tandó építkezések céljaira pedig egyáltalán nem Ali a város rendelkezésére fnnnyng. íja kedvező elintézést nyernének azok az intervenciók, amelyek a város normdlszükségletének fedezése érdeké­ben eddig elhangzottak nz illetékesek előtt, ak­kor optimista számítás szerint 10 százalékát kapná meg Szeged annak n szükségletnek, ame­lyet nz uj építkezési program követel. MagálóJ ér­tetődő, hogy u város Vfzctíí»í|e ebbe » helyzet­be nem nyugszik bele és megteszi a szükséges lépéseket aziráliyban. hogy Szeged megkapja a szükséges ÜO.fáMI köbiné(er famennyiséget, A probléma elintézését sürgőssé teszi nz a ténv, hogy » jövő héten történik meg a fuclo.sztás a igy igen rövid idő áll rendelkezésre. A gyors és kedvező elintézés igen lényeges nemcsak a meg­indítandó építkezések szempontjából, hanem a szegedi faipar és a szegedi faipari munkásság szociális hely relének szempontjából is. Lehetet­ten ugyanis, hogy Szegedet a múlthoz hasonlóan ismét mellőzzék a kárpátaljai gömbfa eloszlása tekinteteben s nz árvízben összedőlt házuk föl­építését esetleg olyun más városbeli cégek kezd­tek meg és hajtsák végre, amelyek az, dos/láv t>*l Szeged rovására kedvezőbb helvzetbc keiül lek V varos vezetőségének tehát a legsürgősebben intézkednie kell, hosv a miniszterelnök által elő­irt nagyarányú építkezési programot már most megkezdhesse s ezáltal segítsen azokon, akiknek kis házul, minden vasvonát eltemette a vadvizek ÁRADATA. gyobb tételként jen, mert ezzel ís megnyugtató Érdekes a szegedi fahiánuyai kapcsolatban rámutatni azokra a közvetlen okukra, amelyek a szegcdi s tágabb vonatkozásban uz alföldi fafel­dolgozó fűrészipar válságát előidézték. A fában gazdag Kárpátalja visszacsatolása utáu igen nagy mértékű üzleti akciók indultak meg a fűrészek megszerzésére, bérbevételére, vagy bérvágási szerződések megkötésére. Az ilyen üzleti akciók lehetősége az Alföldön tierfl á'U fenn, dc nem is volt rá szükség, meri a meglévő fűrészek teljes mértekben rl tudták látni földolgozott faanyag­gal az Alföldéi. Az alföldi fürészcsek munkája akkor jutott válságlm, amikor az uj tulajdono­sok, bérlők és szerződők előnyhöz jutottak a fa­elosztás tekintetében az Alfölddel, nevezetesen Szegeddel szemben. A kérdés megoldása kézen­fekvő: vissza kell adui minden fűrészipari kate­góriát eredeti hivatásának, ez pedig az alföldi fürészipar részérc a kárpátaljai Tisza-mentén ki­termeli száll i földolgozása. A fát olt kell föl­dolgozni, ahol arra a legjobb kihasználási lehe­tőségek. állna enn. a termelést ugy kell irá­nyítani, hogy a Sí », előállítási ára a legol­csóbb legyen • előállítási árban legua a kifizetett munkabér szerepel­a kérdés szociális vonatkozásul . D... módon rendeződnek. A földolgo­zásra szánt fa elosztásánál igen fontos .szempont végül az. is, hogy a földolgozás olyan helyen tör­ténjék, ahol a rá felelt való rendelkezési lehelő­ségek mindenkor a legkönnyebben gyakorolhatók. Ezeket a szempontokat kell figyelembe venni a közeljövőben történő elosztásnál, hogy ezek­nek érvényesítésével megmenthető legyen a sze­gedi faipar, amelyre az előállott helyzet követ­keztében nagyfontosságú feladni elvégzése vár. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az Anker és Turul lli/.losilö intézetek tiszl'visloinck és mindazoknak, akik Nanv Józsefné szül. füepi Mária elhuny hj ulkaiméból*koszorural és a te­iiietéseu való megjelenésükkel fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk köszönetet. Szeged, 1910 április 11, A gyászoló család. ístent'sz'e'et a zsinagógában péntek este fél bét órakor. Köznapokon reggel és este fél hét órakor. Ok a Masao tokiói professzor elöadas* a szegedi egyetemen a japun mítoszról es kultúráról (A Dcliuagyarország munkatársától) Tokiói egyetemi tanár áll a szegedi egyetem aulájában és Japánról beszél. Oka Masao, az etuogrúfiu pro­fesszora, pontosan olyan, bogy nyugodtan kilép­hetne bármelyik színpadra, uliol japánokról vau szó. Színtelenül sápadt arc, tömött, fénylő fekete huj, zömök termeten talpig fekete ruha, sőt sze­men olt vun az ctmarudhntaUuu pápaszem is. Ko­ra; bizonytalan, lehet 25 éves és éppúgy lebet 50 is, Arca kymuly, a szellemi ember arca; Berlinben és Londonban hány ilyen arcot lehet látni, akik elmerülve és magúkba zárkózva keresik és fürké­szik Európát, azt, amit még Európától el lehet ta­nulni. Hu egyáltalán van ilyen még egy 2000 éves múlttal számoló ország a küTlura részérc. Ahogy elkomolyodik és lassan, vontatottan belekezd elő­adásába, olykor bizonytalan mosoly jelenik meg az arcán, de ez a mosoly korántsem az, amelyet olyan jól ismerünk az európai színpadokról, nem nevet kicsiket és szaggatottakat, amely mögé ki­varrná talán elrejteni gondolatait. Vanúak percek, amikor jóizüt mosolyog, amikor önmagát gúnyolja a nyelvi és kifejezési nehézségek miatt- Európai mo­soly, sőt öngúny; majdnem minden gesztusában igyekszik »európui* lenni, abogy meghajol és udvariasan megköszöni az üdvözlő szavakat, abogy föláll és az előadóasztal elé lép. Ekkor már csak tudós, aki tudományából kiván elmondani valamit, amennyire lehet. Minden vonása jupán és minden gesztusa európai. E r e k y Károly professzor üdvözli a tokiói vendéget németül, mellette F"e l v i n c z i T» k ács Zoltán ül, aki majd magyarul fogja tolmácsolni az előadást. Aztán udvarias visszabókolús után, mielőtt hozzákezdene előadásához, önmagát gú­nyoló mosollyal leleplezi önmagái; Testen hagyte előadásának kéziratát, éppencsak nz iuiént érke­zett meg a gyorsvonattal cs ezért is engedelmet kér, hogy ez a szerencsétlen véletlen még csak fo­kozza a nyelvi nehézségeket. Mert vannak ilye­nek. Németül beszél, lassún és óvatosan, látható­lag küzdve a mondatok fordulataival, bár a sza­vak szabatossága azt igazolja, hogy hosszú stu­dium, esetleg berlini tartózkodás eredménye cz a németnyelvű előadási vúllulkozás. Az első sorok­ban ott üt ErieJi K a m p r, u szegedi német konzul, de ezulkalominal mindenki elnéző a lassan és zökkenve gördülő német mondatokért. Aztáui bele­tek intve jegyzeteibe, hozzákezd előadásához: •.Grundingen der japanischen Kuilurc; néhány vo­nás, inkább csuk vázlat a japán kuliura ősi alap­jairól. A történelem előtti kor mítoszának ismerteté­sével kezdi szavait Oka Masao és az összefogó vázlatból kijelenti, bogy ezek a mondák párhuza­mot mutatnak a magyar hagyományokkal és mon­davilággal. Megállapítja, hogy a japáni nép is é.fs­peu ugy kevert, mint a magyar, külüuböző uépek kereszteződéséből lett egységes japán nemzetté. Vázolja az egyes törzseket és származásokat, a Napistennő és a Iloldisten vallását, majd megálla­pítja, hogy a japán nyelvben austroázsiai elemek mutathatók kl. liészletesen vázolja a matriarcba­tús szervezetét, ahol a nőknek vullási hatalom \ult a kezükben. Az előadást megszakítja néhány érdekes vetített kép; Oka Masao ekkor odalép a vetítővászonhoz és lassú, szaggutol't mondatokban magyarázza az ábrákat. Vázolja, hogy abban a korban gyakori volt a japánoknál a tcstvériiázasság és a falvak lakos­ságának korszerinti beosztása. A negyediknek megjelent törzs vált a japáni nemzet igazi megté­ri -intőjévé, Ez a nép harcos nomád törzs volt és Koreán úl hatolt be a déli japáni szigetekre. Eb­kői származott a császári ház, az egyetlen japán uralkodóház, amely most ünnepli a honalapítás •JtiUO-ik évfordulóját. A törzs műveltségét olyan mondák és képzelek jellemezték, amilyenek a lö­tök és itfongol népeknél otthonosak. Honfoglalási mondáikban vaunak eleinek, amelyek éppen ugy IJelsöázsiából származhatnak, mint a magyar tu­ruhnoiidu Azzal fejezte he előadását, hogy a ma­gvarok és japánok őskoruk egyező vonásokat sejth lő tilkuiuuk földerítésében működjenek együtt. -w Amit körülbelül elmeséltem — mondja ti annyira jellemző öngunyus mosollyal — nem tu­dom. hogy sikerült e megértetnem magam önök­kel . . . Nagy taps kíséri az előadási, végül is a kitűnő 1 el\mezi Takács Zoltán professzor segít a hely­zeten és világos, markáns szavakkal teszi at a japán professzor uénjetüJ hangzó előadását, sza­vai nyomán egy kétezerhatszázévcs kultúra őstör­ténetének vonalai elevenednek meg. Meleg taps kö­szöni meg az előadást és a tolmácsolást, végül Erehy Károly professzor zúria be az egyetemba­rátok ülését,

Next

/
Thumbnails
Contents