Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-12 / 82. szám

pciiíck, 1940. iv. 12 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. cwfoiiiflin 02. szóm 1600 kilométeres harcvonal Norvégiában HegcáiolíáK az angoloh partraszállását Dergenbcn és Trondtifeni­lian - „Churchill: ffíel-nappal megállás ncihtll foluih a harc Nar­vifttöl a Kattegalig, az ellenséges Viaíoliad most már fogva van" — i ondonl teleniés szerfnl 12 nemet és 4 angol naio sliliuedf el, Ber­Un 0 angol lorpedoroitihoid elsüllyesztését felenii — Nemei leientes a csapatok megerősítéséről és az utánpótlásról — \ norvég ellen­állás Izgalom Hollandiában— Rendkívüli intézkedések . a határvidékeken A világtörténelem legnagyobb tengeri csatá­jának eredményei a különböző, egymásnak ellentmondó jelenlésekből lassankint ismere­tessé válnak. A 200 hadiba jó cs az 1000 repülő­gén gigászi csatájából eddig egy ik fél sem ke­retit ki döntő győztesként. Amint a szeidadél­Vjötti jelentésekből kiderül, a Narvik előtti összecsapásnál angol részről két torpedónaszád, nemet részről két torpedóromboló, hat szállító­hajó és egy municióshnjó süllyedt el. A Ska­gerrak és Kattegat kapujánál lezajlott csatá­ban az angolok több német csapulszállilóbujol elsülly esztettek. Időközben a szárazföldön foly­tatódott 1 norvég ellenállás a német előuyomu­lássál szemben. Stockholmi jelentés szerint a norvég csapatok Klvcrumnál visszaszorították a német csapatokat. Az clvcrunii ütközetben 200 német katona esett cl, viszont a németek elfogtak cs lefegyverezték 500 norvég katonát. Londoni jelentések beszámolnak arról is, liogy csütörtökön hajnalban újrakezdődött a szerdán éjjel félbemaradt tengeri ütközet. Az ütközet­ben norvég hajóegységek is resztvettek. Égy norvég hadihajó áÜitólág elsüllyesztette ' az »Emden« német cirkálót. Stockholmi jelentés szerint elsüllyedt a 4000 tonnás »Anlurcs« ne­met gőzös is. A német távirati iroda jelentése szerint illetékes német helyen kjcleiitik, hogy az egész norvég ny ugati partot a német tengeri haderők szilárdan tartják. Drontheiui város el­foglalása tervszerűen folyt le és csütörtök reg­gelig sem angol, sem pedig más oldalról nem történt támadás. Cáfolták o RolldiHliüi átvonulás hírét '.Amszterdam, április II. illetékes forrásból cáfolják azt a hírt, amely szerint francia­angol részről megkeresés történt volna arra, hogy haderők áthaladjanak holland területen Ugyancsak a leghatározottabban cáfolják azt a hírt, hogy a holland hatóságok elrendellek volna Nyniwcgcn cs Arnheim városok kiürítését. Az országban nyugalom van. Páris, április 11. A Havas-iroda jelenti a német halárról: A nemet holland határon holland részről igen jelentékeny intézkedéseket hoztak, hogy fölkészüljenek minden eshető­ségre. Több várost kiürítenek. Az utakat cs a kikötőket is szigorúan ellenőrzik. Churchill: fiimhii erőnkkel segifeni íogüik a norvég népei" London, április 11. Az angol alsóház csü­törtök délutáni ülését általános érdeklődés előzte meg. Churchill mondott beszédet az északi eseményekről. Azzal kezdte, hogy a né­metek bevonulását Dániába és Norvégiába hosszabb ideje gondosan előkészitették és tu­lajdonképpen március utolsó hetében kezdték meg annak végrehajtását. Már hónapok óta voltak hirek arról, bogy igen sok német keres­kedelmi hajót csapatszálliióhajóvá alakítottak ál és hogy sok kisebb hajót összpontosítottak H Iwlli kikötőkben, valamint az Elba torkola­tában. — Hétfőn a kora reggeli órákban értesültünk - folytatta Churchill —. hogy Norvégia cs Dánia ellen irányult a német akció. Norvégia nyugati partjának" rendkívüli földrajzi alaku­lata lehetővé telte, hogy mindenfele semleges és német hajó szabadon járhasson ki és he. kijátszva- a szövetségesek tengerzárát, úgy­hogy norvég cs svéd területi vizeken maradnak addig, amig elérik azt a pontot, ahol az észak­németországi légierők vehették át védelmüket. Ugyanígy volt ez a világháborúban is. amikor a/ angol hajóhad kénytelen volt tétlenül nézni, hogy a nemet és a semleges hajók végtelen so­ra mindenféle dugáriit szállít Németországba, pedig ezt bármely alkalommal megakadályoz­hatta volna. Ezt azonban tilosnak érezték a nemzetközi jog folytán;, amelyül Németország mind az elmúlt, .mind a mostani háborúban átlépett. A kor­mány el akarta kerülni a nemzetközi jOgliUK akár technikai megsértését is. Idővel azonban az a meggyőbődés kerekedett fölül, hogy igaz­ságtalan terhet ró a szövetségesekre, ha ez a hajóforgalom tovább folyik. Tűrhetetlen volt, liogy ezen a folyosón hétről-hétre vasércet szállítsanak, amelyből lövedékeket készítenek Franciaország és Anglia elten. Ezért elhatároz­ták végül, hogy megakadályozzák ezt a forgal­mat. — Minden intézkedés megtörtént a semleges, sőt még az ellenséges hajóknak a veszélytől való megóvására és hétfőn hajnalban be je­lűn tették az aknamezők lerakását. A német kormány ugy tünteti föl, mintliá a Dániába és Norvégiába való a itii lépésünk következménye lelt volna. Erre nézve már több, íuiiit egy hónapja megtelték előkészületeiket, sőt a csapatok és hajóuiozdulalok már előbb meg­kezdődlek, mint az angol—francia aknamezők lerakása. Megszálló csapa Iáikul régóta előkészítették a két semleges állam ellen, pedig ez a két állam sokban segítette is őket. A legőszintébb rokon­szenvet érezzük a norvég nép iránt és megért­jük azl a rettenetes dilemmái, amelybe kerül­lek.. — Norvégia és a többi kis ország — folytat­ta Churchill — tehetetlenül nézte, hogy egész sor hajóját pusztítják el. A norvég nép uia fegyverben áll, hogy megvédje tűzhelyet és otthonát. Mi minden segítségünkkel segíteni fogjuk őket. Velük együtt folytatjuk a hábo­rút cs csak akkor kötünk békét, ha az ö jo­gaik és szabadságuk helyre lesz állítva. A nor­vég események például szolgáiba Inak más semleges országoknak Németországgal való viszonyukban. A szövet­ségeseket a legcsekélyebb gáncs sem érheti az­ért. liogy nem tudnak eredményes segítséget nyújtani a semlegeseknek, ha azok távoltari iák magukat Angliától addig, amig tényleges tá­madás nem erte őket. Churchill ezután rátért arra, hogy mii leli az angol haditengerészet A téli hónapok ulult nem lehetett kihasználni Seapa Flovv stratégiai előnyeit, de azóta a ten­gereszet biztos és védett támpontjává alakítot­ták át. Körülbelül öl héttel ezelőtt a hazai ha­jóhad visszatért Seapa Flowba és "ott is nia­iadt. Most hatalmas légelhárító berendezés vau olt. A legutóbbi légitámadás alkalmavar 16 ellenséges gép eyv'mást követő hullámban intézel támadást, de a legkisebb kárt sem tud­ta tenni, bár legalább hat német gép odave­szett. Éjjel cs nappal megállás nélkül fo­lyik a harc. Ez a harc most széles területen folyik igen nagyszámú német hadihajó és repülőgép, va­lamint az áltálunk liarcbavetheló erük között. A norvég kikötőket nem foglaltuk vissza. — Héttőn reggel ugv. látszott, hogy az el­lenségei siketül az északra küldött és a hazat hajóhad közé szorítani. Mindkét hajóhadunk fölényben volt, a németeknek sikerült kisza­hudtiiuiok. Kedden hajóhadunk délfelé 'tartott 'körülbelül, ttérgen' magasságában, amikor meg­ismétlődő német légitámadások érték. Igen síi-* lyos bombatámadás érte a ltodney zászlósha­jót* Az Auróra cirkálót támadás érte, de a bombák nem találták el. A kíséretében levő Gurkhu torpedórombolót azonban súlyos talá­lat érte, úgyhogy elsüllyedt. A legénység nagy­részét megmentették. Ugyanaznap délután egy torpedóromboló az Orkney-szigelck környékén elsüllyesztett egv néniéi tengeralattjárót. Churchill ezután ismertette a est-fjordban lelulyl ütközetei, amelyről Chamberlain már beszámolt. Churchill n továbbiakban ismertet­te a légihaderő. állal végrehajtott láinudáso-* kai. Csütörtökön hajnalban 18 légilorpedóval fölszerelt repülő­gép Trondhe.jin kikötőjében meg­támadta az olt horgonyzó nemet hajókat. — Azt hittük, hogy egy Hippc-oszlályu cir­kálót találunk ott, ez azonban az éjszaka el­hagyta a kikötőt és csak egy torpedóromboló maradt Trondhejuiben. Ezt a torpedórombo­lót torpedótalálat érté. — Hitler Norvégia partjának több pontját megszállta - folytatta — cs elfoglalta Dániát, de mi elfoglal­juk Norvégiának azt a részét, amelyre szükségünk van és ínég jobban megerősítjük a zárlatot. Ugyancsak elfoglaljuk a Fairor-s/.igctckct, amelyek dán birtokban voltak és amelyek igen fontos hadászati jelentőségűek. A Farna-szi­geteket megvéd jük a háború minden borzal­mától és támaszpontokat létesítünk olt, amig a szigeteket visszaadhatjuk Dániának. Végeredményben a skandináviai esemé­nyeket tisztán katonai szempontból nézve, csak nyertünk. A németek épp olyan súlyos stratégiai hibát követtek cl. mini Napóleon, ami­kor behatolt Spanyolországba. Churchill ezután kijelentette, hogy nz ;ro >' és a francia Imiúhud eayüttésen ii tudja I mii

Next

/
Thumbnails
Contents