Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-07 / 78. szám

DELMflflVflRORSZAG Vasárnap. 1940. IV. 1. KEBESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xvi. Áttolnám 19. szám Emberi szolidarifás \KémetamÁti iuwt hiu itt íte Nnrvrrfiáf scinl€fi€$$€!|€ megsértéseitek kMkczmengelre A szövetségesek diplouiácfui iegíjzehcl fnfézíeft Svédországhoz és Norvégiához - Kohl norvég hUHiguminiszfer iiuiiolkozoft oz érc­szállllásokhol hoiicsolalháii A szigorított blokád egyre szélesebb korvo­nalukban kezd kibontakozni. Londoni hivata­los körökből származó értesülés szerint, II a ­lifax lord külügyminiszter fogadta a londoni svéd és noi vég kövelet és átnyújtotta nekik az angol kormánynak Svédországhoz és Norvégiá­hoz intézeti jegyzékét. A jegyzék tartalma nem ismeretes. Beavatott helyen ugy tudják, bogy az angol kormány ezúttal az északskandináviai orosz befolyás elhárítására helyezi a fősúlyt. Az angol jegyzék, egyelőre nem foglalkozik a skandináv parti vizek felségjogainak a kér­désével; ennek a problémának a rendezéséi ké­sőbbre tart ja fönn, amikor majd niódositják a skandináv-államok és Anglia között fönnálló kereskedelmi szerződéseket. Angol kormány­körökben hangsúlyozzák, bogv mindazonáltal szükségesnek látszik, Imgy Anglia elküldje hu-' diliajóil a skandináv-vizékre. Jólcrlesült kö­rökben ugy tudják, bogy a jegyzék barátságos­liaugu. de-amellett igen erélye^, A jegyzék ha­tározott formában ismerteti Anglia inagatar­lását a skandináv-államok semlegességének kérdésében. A török lapok a blokád kiterjesz­tésével kapcsolatban jelentik, hogy a/ nem vo­natkozik a Fekete-tengerré, vagy a Dardanel­lákra. A blokád tehát Törökországot egyáltalán nem érinti. Az összes Fekete-tengeri országok­árucserét bonvolithatnak le Németországgal mind szárazon, mind vízen. A szöv etségesek ugyanis néni akarják megsérteni a montreuxi egyezményt. M íiiigol icgiflolid incgbéiiífiíi a KclefHcngcrl szállításokat ? Szilveszter napjan gyűjtést szoktat in­dítani a mentők és gyűjtési jelmondatuk: ,,mindenkit érhet baleset!" A mondat al­kalmi használatának van valami propa­gandisztikus jellege, szilveszteri humora, de van olyan egyetemes igazsága és figyel­meztető hangsúly a ig, amelyet soha, min­dennapi eletünk egyetlen pillanatában sem hagyhatunk figyelmen kívül. Mindenkit érhet baleset. Bármelyik órában bekövet­kezhet egy nemvárt szerencsétlenség. Ez latszólug a véletlen játéka s lehet mögötte eiüre nem látott tényező, de lehel mögötte sorozulos hibák ijesztő láncolata is. És le­het ez a baleset és szerencsétlenség elszige­telt; csak egy, vagy két embert érintő, de lehet oly an is, amely kiutalásaiban száz­e/rcket, milliókat tesz bénává, hontalanná, földönfutóvá. Az első sajnálatos és részvé­tet ébresztő, az utóbbi azonban már törté­nelmévé válik népek és országok életének. S a történelemnek felelősséggel tartozunk. Ez a felelősség munkát ró . ránk, olyan munkát, amely példaadás lesz, eszmény és Őrök érték a múló időben. Ez a munka a segítés munkája, kifejezője annak a test­vériségnek, amely ha soha nem is, de az emberi szerencsétlenségek rettenetes ide­jén eggyékovácsolja az emberi lelkeket. Segíteni, megmenteni azt, akire lesújtott a gonoszság hatalma, vagy az elemek sze­szélye, mert a segítés megérteti minden kor minden zivatarában, bogy egyetlen törvény örökérvényű: a szeretet törvénye. Félmillió hold földet, félmillió hold fold terményét temette el a víz Magyar­országon. A tavasz ígérete, a nyár bizton­saga, az aranyló búzatáblák' hullámzása merült el, kemény munkával összegyűjtött fillérek, otthont adó hajlékok omlottak a pusztító áradatba. A búzamezők éneke gyászénekké valt a magyar síkságon s rsöndes szavak kérdik az otthontalanság bánatával: mi lesz velünk, lesz-e, jut-e ne­künk az idén egy darab kenyér? Elbir-e a szegénységünk olyan új csapást, ame­lyet sorsunk nekünk szánt a nehéz idők­ben? S egy nagyszerű férfi fölhívása líadba­szólította a magyarságot az árvíz ellen, a szeretet fegyverével szólította csatasorba azokat, akiket megőrzött a véletlen sze­rencsétlenségben. Megmozdult egy ország szíve, mintahogy megmozdult az egész vi­lág akkor, amikor Szeged fölött összecsap­tak a Tisza hullámai. A segítés munkájá­nak pillanata elérkezett. Adui kell minden­kinek, aki adhat; segíteni mindenkinek, aki segíthet, mert csak így menthet jük meg nemcsak azokat, akiket megmart a pusztulás, hanem önmagunkat is. Mert eb­ben az országban mindenkinek sorsa szer­vesen összefügg; az egyik' szegénysége Szegénnyé teszi a másikat is, az egyik sze­rencsétlensége megbénítja a másik munka­erejét. munkaképességél, élelakaratát is. A földek munkásai hiába vetettek az idén s az elveszett vetések sokkal több embernek szájabol vettek ki kenyeret és sokkal több "embernek" kezéből vettek ki kenyérkere­seti lehetőséget, mint amennyit az elpusz-. tult tanvak és megtámadott falvak szárrí­ezerint jelentenek. Önmagán is segít tehát •42, aki ad. aki adhat. A költő sora solm Kopenhága, április 6. A Politiken londoni tudósítójának értesülése szerint a svéd és a norvég kormányoknak átnyújtott angol jegyzék" egészen határozott köve­teléseket tartalmaz, bár a követelések uem olyan erőszakos jellegűek, mint né­hány nappal ezelőtt bitiéin Föltétlenül szú­Osló, április 6. A német távirati iroda je­lenti: Kolit külügyminiszter a Storliugban mondott beszéde folyamán a norvég vizeken át történő áruszállításukkal kapcsolatban ki­jelentette, bogy valamennyi kereskedelmi ha­jói megilleti a szabad áthajózás joga. l-l svéd ércnek békés tengeri szállítása teljes mérték­ben törvényes. Ezeket a kérdéseket Norvégia megbeszélte mind a két hadviselő féllel éa meg is kapta beleegyezésüket. Ha Norvégia ettől e'ltérne, akkor megsértené semlegességi köte­lezettségeit • és nyomban belekerülne a búbq­nem volt talán időszerűbb, mint mu: Isten a szegények részét a gazdagoknál telte le ... S váj jon a gazdagság íiem uzt je­lenti-e, hogy munkáltatunk, kenyeret adunk, akkor, amikor munkáltatni lehet és segítünk akkor, amikor a munkát meg­bénítja, lehetetlenné teszi a szerencsétlen­ség, a csapás; az előre nem látott baleset. Ez a segítés gyönyörű példaadása lesz az elkövetkező időknek: történelmi tanulság, az emberi lelkek egységének nagyszerű vallomása, az emberi szolidaritás. S túl mului kell azonban azzal a lehetőséggel, hogy angol fészről most már tüntető ténykedések következnek, mégpedig valószínűleg abban a formában, hogy az angol légiflotta igyekszik majd megbénítani a Keleti tengeren át folyó szállításokat. rúb'u. — Mindent megteszünk, — folytatta a kül­ügyminiszter —; hogy felségjogunkat meg­óvjuk. Közölte, hogy a legutóbbi időkben a semle­gesség rovására elkövetett sérelmek olyan gyakoriak lettek, bogy már egyáltalán nem lehet arról beszélni, hogy nem szándékosan történnének. Március 21-én és 22-én angol tor­pedórombolók nem kevesebb, mini öt ízben tet­tek kísérletet arra, hogy német kereskedelmi lmjukat norvég felségvizeken elfogjanak. minden inai vonatkozásán: rneginutalója lesz annak, liogy minden történelmi kény­szerűségen, mindek alkalomszerű törvé­nyeu s minden pillanatnyi életformán át aranyhidat tud a világon ál építeni a sze­retet. S ez a szeretet hilet hint szét min­denkiben, aki hinni tud; hitét annak, hogy a csapások idejében, a menekülések órájában niegszületlietik és csodát tehet * testvériség. rnegieremiluTi az egvnrásra ta­lált. egymást segítő emberek lelkében a békét. ü norvég külii guminiszter az ércszállltásokröl Komoluan foglalkoznak Parisban a szövetséges birodalmak egvbeoIvadásánoK gondolatával Pdrís, április 6. Parisban nagy érdeklődés- bcu nemesüpán állaudó jellegű szövetség ter­sei fogadták a Daily Mail diplomáciái szer- 1 vét veti föl, hanem egyenesen a két birodalom kesztőjének a francia-angol együttműködés ! egybeolvadásának a lehetőségével foglalkozik, további kiterjesztésére vonatkozó hírét, amely- I Föltűnést keltett Parisba a' az angol lapnak az

Next

/
Thumbnails
Contents