Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-06 / 77. szám

Ox (A Belvárosi Mozi bemutatója) A tnest-k csudákkal telt, sziues birodalmúba visz el ez a film, eléuktárja az álmuk különös tük­rét, amelyben a dulguk buta uiugött meglátjuk uz élö élet valóságát. Hires amerikai gyeruiekujesét vitt a föhevögép elé Victor 1(1 emui ing olyau grandiózitással, olyan bőkezűséggel ét. olyan mű­vészettel, amely felejthetetlen elménujé avatja ezt a produkciót. Egy kislány bánatában vándorútra kél. hogy megtalálja azt a földet, ahol senki jsem Lantja. Bujdosótársul szegődik mellé a Madárijesztő; egy embcrbohóe, akinek agyveleje sincs, tniudeu ki­csépelt szalma a bclsejebeu; a Bádogember, aki­nek elfelejtettek szivet adni s akit éppen ezért mozdulatlanná merevít uelia a berozsdásodna; a Gyáva Oroszlán, aki •fél a dolgok elé bátorkodni; és Toto, kiskutya, amelynek fontos szerep jut a mese végén. Hosszú és nehéz vándorút után a Nagy Varázsló elé keiül a kis csapat; rettenetes lángok, rötfényü füstfelbők rémitik és vakitják őket s a nagy hókuszpókuszok mögött irtózatos hatalommal bénítja meg erejöket és akaratukat a Varázsló. S amikor beszél dörgő hangon; Toto, a kis kutya-sétálni kezd a szobában. Véletlenül el­ránt egy függönyt s ekkor kitűnik, bogy a va­rászló: csaló. Mechanizálta az életet, gépekkel tette dörgővé a hangját, gépek okádtak füstöt és lángot s a gépek előtt csak egy egyszerű ember áll, akitől nem is lehet és nem is kell talán félni, mert nein rossz ember, csak rossz varázsló. Nem rossz ember, niert legalább a leleplezése után mond néhány igazságot, akármennyit hazudott is előtte. A bolond Madárijesztőnek ész helyett dip­lomát ad, mert nem az ész a fontos, hanem nz okirat; a Bádugeinber sem szivet kan, hanem egy köszónookmány ketyegő nagypecsétjét. Néni a szívnek kell dobognia, csak a frázisoknak. És n Gyáva Oroszlán sem kap bátorságot, hanem szép szines szalagon függő hősi kitüntetést: nem min­dig gyávaság az, ha félünk a dolgok elé báto­rodni*. Ez a mese és nz a tanulsága, hogy a kislány a színes álomvilágból hazavágyik nz egyszerű ott­honba, mert bárhová kergeti is az embert a bá­nat, vagy a kényszer, mégis csak olt érzi jól ma­gát, ahol nem az álom életét éli. hanem az élet­ben szépeket álmodhat, mert megvan liozzá a nyugalma, megvan a béke . . . Szabó Lőrinc fordítása költői, élvezetes. fm.) Köblös lesz, lm OSZTBLYSORSJEGYET Osv*«hnál vesz! líuzás 1910 ájrilis 6 és 9-ikén Osváth föárusitó Tábor utca 3. Város' adóhivatali épület Szeged ez. ktr. város I. fokú közigazgatási hu tósága. Legmagasabb burgonyaárak a t-M) 1910. és 4900/1910. A. K. számú rendeletek szerint kiszámítva. Termelői ár Szegedre tengelyen beszállitéa: Nyári rózsa q-ja 10.80 P Gülbaba q-ja 10.30 P oszl rózsa q-ja 900 1J I lla q-ja 9.10 P , AVultmann q-ja 7.00 P Qrüger q-ja 7.60 P Termelőhelyen való átvétel esetén fuvardíj ci­nén legfeljebb 2 P vonható le. Ha a termelő házhoz szállitva a fogyasztónak adja el. a fenti termelői árhoz q-ként legfeljebb 2 P-t számíthat bozzá. Kiskereskedő, ha a termelőtől vásárol, a fenti árhoz árrés címén 2 P-őt számithat bozzá. Ha a kiskereskedő a nagykereskedőtől üzletébe szállit­v.) vásárol, a nagykereskedői árhoz q-ként 170 P őt száinithat. A nagykereskedő a Nyirségrol, vagy más vidékről szállítóit burgonya árát nz Ar­ellenörzés Országos Kormánybiztosának reudele­tei alapján számitja fel. A kg-kinli árnál a 0.5 filléren alul lefelé, ezen felül felfelé kerekítendő ki a töredék fillér. Aki a fenti áraknál drágábban árusit, árdrá­gítást követ cl. amely szigorúan büntetendő. Szeged, 1910 április 2 L>r. Uxacuy Béla sk., tb. tanácsnok. Húszunkéi év.után magyar zászló lengeti az eszéki színházon Sirva liullgulia u közönség a 1 limuszt — A Tolnay-társulai kétnapos vendég* szereplése Eszéken <A ÜelmagyafoTszág munkatársától) A nia­gyar-délszláv kulturális kapcsolatok kimélyü­lcsét igazolja a Tolnay-társulat kétnapos eszé­ki vendégszereplése és a délszláv ok pécsi ven­dégjátéka. A Tolnay-együttes mintegy 30 tagja Eszékről érkezett Szegedre ós móg most is a fogadtatás, a bensőséges ünneplés hutása alatt áll a művészgárda. — örökkó feledhetetlen lesz számomra ez a kirándulás — mondotta Tolnay Andor igazgató a pénteki főpróba szüuetében. — Huszonkét év után magyar zászlót láttunk lengeni az eszéki színházon, de nemzetiszínű lobogókkal díszítet­ték fői a villamosokat Is. Úgyszólván a város apfaja-nagyja ott volt a pályaudvaron, foga­dásunkon. Bok ünneplést láttam eletemben, de Cigánybáró (A Tolnay-társulat bemutatkozása) S t r a u s s vigoperai vonalon mozgó, niagó­valragadó muzsikaju, romantikus daljátéka, a •Cigánybáró* szolgált keretül pénteken este a T o 1­n a y-társulat bemutatkozásához. A uiegnyitú­eloadás lelkes hangulatot varázsolt a nézőtérre; a közönség szivesen fogadta Tolnuy Andor bze­zonzáró cseretársulatát. A társulat számbelileg is impozáns és ahogy a bemutatkozó előadásból ki­hint néhány igen jó színész áll a nagyoperettekre berendezkedett együttes középpontjában. Zökke­nőmentes,-zeneileg • jól beállított, szépen pergő előadást produkáltak, ami a szegedi szinház múlt­jának opereltelöadásaira emlékeztetett. A melegsikerü est középpontjában Ilont Erzsi Saffija állt. Hatalmas hanganyaggal és sok zenei érzékkel rendelkezik a fiatal énekesnő s ha meg­tanul jobban gazdálkodni bőséges hangjával, még nagyobb sikerre tarthat számot. Nagyáriája után percekig ünnepelte a közönség ós szeretettel szó­lította ki a függöny elé. Meleghangú, kellemes megjelenésű, zenekultúrával rendelkező énekest ismertünk meg B e n k ö Béla személyében, aki Bariukay zengő áriáit énekelte őszinte tetszés mellett. Arzena szép énekpartiját Márffy Vera, a társulat primadonnája kapta. Kelleinesbangu színésznő.' bár czüllal érezhető könnyebb iinlisz­pozicióval küzdött. Zsupánt . az aranyoshuinoru Se.lmeczy Mihály alakította sok eredeliséggel. Perénvi Sári Cypra szerepében játékbeli ügyes­séggel pótolta kissé tremolós hangjának hiányos­ságait. Ügyes volt Sághy István, mint Ottokár és sok rutinról, eredeti jókedvről tanúskodott Va­dász Kató. Polgár Gyula. B a j z János, F a r­kas József és Lcndvay Lajos alakítása. Ki­sebb szerepekben: J u r i k Julcsi, Gárdonyi László. M á n d o k v Kálmán, Süli Alanyi, R é­dev Sári, Kuthy József állottak helyt. A kóros összehangolt és pontos volt. a zenekar is kielégí­tőt nyújtott, ami Szemerjay D. Tibor karnagy érdeme. A ^Cigánybáró* elölt inegnvitóíinnepség volt. amelvnek keretében Tolnay Andor mondott be­köszöntő beszédet. (cs.) —*,< )<_ = Faluszinpad Szegeden. Az alsóvárosi katoli­kus legény- és leányifjuság Mátyás király-ünnep­séget rendez vasárnap délelőtt fel 11 órakor a Városi Színházban. Bemutatásra kerüluek népi játékok és balladak a faluszinpad műsorából. A bevezetőbeszédet P. Ke r kai Jenő S. J. tartja Rendező: L á n c z László. o()o—— láléKrenci a szegedi Városi Színházban Szombaton deiuláii: A hamburgi menyasszony. Szombat este: Pusztai szerenád. Vasárnap délután: Pusztai szerenád. Vasárnap este: Pusztai szerenád. Hétfő: Pusztul szerenád. Kedd: Pusztai szerenád. Szerda: Bueaukeringő (Tolnay Andor föllépté­vel). Csütörtök: Bucsukeringö (Tolnay Andor föl­léptével). ilyenre még nem Solt példa. "Váróid hintót bo­csátottak rendelkezésemre két napra, bankettet adtak tiszteletünkre. A vacsorán ölt volt a vá­ron vezetősége, a báni biztos, a polgármester. — És az előadásokon mi volt, azt nem le* bet elmondani — folytatta az igazgató. — Szem uein mai'adt szárazon ós ma is könnybelábad a szemem, ha visszagondolok uz eszéki napokra. Amikor a zenekar belekezdett a Himnüszba, huszonkét év után a magyar imádság akkord­jai töltötték meg az eszéki színházat, a szó szo­ros értelmében, mindenki BÍrt; a közönség ést mi is a színpadon. — Nagy siker volt mind a „Sybill", mind ,,A mosoly országa". Életem legszebb élménye volt a két oszéki nap. A szlnliuii írodu hitei Pénteken nagy sikerrel mutatkozott be a Tol­nay-társulat; lelkes ház nézte végig a •Cigány­báró* kitűnő előadását. Hosszú idő után végre ismét operettet nézhetett végig a közönség, amely hálásan tapsolt és újrázott. Ma már bemutatót tart a Tolnay-og} üttes; A •Pusztai szerenád kerül sziure kitűnő szereposz* táeban. Tánc, bumor, ének; ez a •Pusztai szerenád*. Bűbájos mese, pattogó zene: ? Pusztai szerenád*, A Pusztai szerenád.- egy amerikai filmsztár menekülése a Jupiter-lámpák fényéből a magyar humusz csodálatosan szép világába. Budapesten azázbzor ment a •Pusziul szerenád*, amelynek szegcdi kiállítású, rliszletezése is fővá­rosi ui vön áll. Jurik Jillesi, Márffy Vera, büli Manyi, Raja János, Selmcezy Mihály, Gárdonyi László játsszák' a'•Pusztai szerenád* főszerepeit. • A hamburgi menyasszony* ma délután fillé­res helyárakkal. Zenéje mindig uj és kedves a meséje. Tuíjntia Alciiodi április 15-éu énekli w •Bohém-­élet*'női főszerepét a Városi Színházban. Purtnc* re: 11 almos János. A Bucsnkcrüigü ben szerdán lép föl Tolnay Andor igazgató. A színházi pénztár 9—12 óráig és 15-től óráig áll a közönség rendelkezésére. Oklevelés ápol éné kerestetik a szülészeti klinikára. Jelentkezés dél­után 5—6 óra között a fömadamenál. 19Í A SUDAPiST! ASTORIA PALACE SZÁLLODÁK kenfertja tőkéletet ellátása kltUsft árai mérsékeltek Ai ASTORIA éttermében FELLEGI TERI énekel ITÁNC

Next

/
Thumbnails
Contents