Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-06 / 77. szám

$íí!)I!lbüf, 1949. IV. 9. KERESZTLNY POLITIKAI NAPILAP XVI. Évfoluam 11. siám :•!••! MmmmmmmmmagmmmKmjn»mm i<vnits<h viglálcku II€WC1 O|VdS0llO/» Ha ez megnyugtatja Önt, nyájas Olvasó; bevalljuk, hogy bennünket ia módfolütt bántott múltkori elírásunk a méltóztassék elhinni, tisztában vagyunk azzal, hogy Mátyás király nem 1 >-W ben — mini ahogy megjelent tévesen a dátum —, hanem 1110 kÖ£üí született. A rohanó percek történetírójával gyakran megtörténik az ilyesmi s gsak ürülünk, ha a nyájas olyasó figyelmeztet bennünket hibáinkra. Ebből ugyanis nem azt olvassuk ki, hogy tudásunk hézagos, vagy szemléletünk felületes és arrulsodr"dú, hanem elsősorban azt a megható figyelmet, amellyel a nyájas olvasó bennünket megtisztel. Elvégre a gondok és izgalmak között élő korunk hőse mindig az egyhelybeu helytálló ember, aki ott, azon a helyen — ahova jósorsa vetette — áll, mert másként nem tehet... aki nem veti magát azonnyomban a konjunktúrák kínálkozó kaptatójáru, ha a balsors — pillanatnyilag — kifogja szelét vitorlájából. Van azonban levelének egy kitétele, amelyet szó nélkül nem hagyhatunk. Azt írja.: „ilyenek német lapokban ós szakfolyóiratok, ban elő nem fordulnak." Nem tudhatjuk, hogy Üu olyan szorgalmatosan böngészi ót a német lapokat és folyóiratokat is, mint a mienket, de, mint literátus ember, bizonyara emlékezik azokra a jó békeidőkre, amikör a német nyomdák nyomtatványaik kefelevonatait a korrektorok munkája után kirakatba tették és öt márkát ígértek mindenkinek, aki bennök még sajtóhibát talál. Es — horribilo diottt — voltak, akik ezekből az öt márkákból éltek .» , JJo hogy a német lapok éa folyóiratok absüulut tökéletességébe vetett bitét némileg megingassuk, bátorkodunk fölhívni begsea figyelmét az 1938. óta Stuttgartban megjelenő ,,Aüaiandadeutsehe Volksforsehung" évnegyedes folyóirat negyedik kötetére, amelyben Hana Juacbirn Beyer az „Umvolkungsprpblem" pszichológiai vizsgálatánál példaként hozza a következő híres magyarokat! Franz Berezeg, a yeíseci polgármester aszszimilált fia. Paul Huufalvy, a magyar-finn-ugor nyelvészetben való közreműködése. Munkács (így!) (Miehael Lieb) egy kényszor-asszimiláeió' áldozata. Dániel Irányi (Kossuth Lajos bizalmi embere, eredeti neve! Halbachuh) zipser, a.szabadságharcban való részvétel. Perszel, Schöepf, Komba uer, títahel-SzamVald und Asbölh (így!) az amerikai szabadságharc. (!) tábornokai, előzőleg a magyar forradalmi hadseregben. í'oldy (így!) (Scliadel) cs az Aurora Köi> Tomantika, liberalizmus, dunántúli külturasszimiláció (?). Erkel, a magyar Himnusz alkotója, b'adcni családból származik". Nyilvánvaló kultupasszimilásiö. „• • • Luise Bla/ía (így!), a magyar; csalogány (dio jiugarisEhe Nachtigall) született: Keindl, a BlaTca nevet adopvió útján nyerte (!), És mi mindezek ellenére ezt a folyóiratot igen értékesnek tartjuk, noha barátaink közé Bem sorolhatjuk. (A lap egyik munkatársa az simult vasárnap a bukaresti egyetemen előadást tartott a dákóromanizmusról.) Mi megbocsátjuk az ilyen ,,elírásokat", vagy talán „.sajtóhibákat", mert tudjuk, hogy mindanyxzyían emberek vagyunk- És bizonyára üu is latta a szegedi könyvkereskedések kirakataÁllandó szövetséget terveznek Anglia és Franciaország között \ k€( uú\clsCgcs cüudicH hiifonuí h<if«roiiimá olvadna össze: - A icvchcnijscg Kezdetet variak Churchilitöi ironilde angol vezérkari főnök a németek háborús esélyeiről A szövetségesek háborús szervezkedése loxább tart és londoni híradások szerint rövidesen uj állomásához érkezik. A Daily Mail értesülése szerint angol és francia szakértők olyan terv kidolgozásán fáradoznak, amely azt "célozza, hogv Nagybritannia és Francia roszág kőzött állandó szöietség létesüljön. A két szövetséges közölt a lehető legszorosabb együttműködést igyekszenek biztosítani. Ez egy értelmű lenne azzal, hogy a két hatalom egyetlen katonai és gazdasági hatalommá olvadna öszsze, mégpedig nemcsak a háború tartamára, hanem a háború után is. Ezzel kapcsolatban fölmerült az a terv is, hogy közös franciabrit parlamentfélét hívnak éleire. Iláhorus készülődések észlelhetők a skandiuáv-állaniokban is. A svédországi Norlandban, Dcls) édorszúgban és Gottlaud szigetén ujabb csapatokat hívtak be. A behívásokkal kapcsolathan Svédországban izgalom tapasztalható. Állandóan növekszik a háborús feszültség az Amerikai Egyesült-Államokban is. Holt nyugalvirgiuiai demokrata szenátor a szenátusban a következő kijelentést lelte: »És/akeineriku lépésről-lépésre csúszik a háború felé. Kötelességemnek tartom, hogy ez ellen fölemeljem szavain.« Frank Gannet, a republikánus párt egyik elnökjelöltje Newyorkban tartott korlesbeszédébcn rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült-Államok gigantikus méretű fegyverkezése igazi háborús fölfegy verkezés. Az angol vezérkar főnöke a Drll hadsereg fiölkészíilíségéröl London, április 5. lronsido tábornok, az angol vezérkar főnöke fogadta a külföldi sajtó képviselőit, akiknek elmondotta, hogy a szövetségesek a hét hónapig tartó nyugalom alatt tökéletesítették hadseregeiket. Borzalmas elgondolni, hogy mi történt volna — mondotta —, ha a németek kezdetben támadtuk volna, amikor még a szó szoros érteimébon nem is volt hadsereg. Az clmuit két hét óta mondható el, hogy pótolták a hiányokat és most fölkészültek bármi történjék. A harotéreu a szövetséges haderők hangulata és kiképzése kitűnő. Az angol fiatalemberek tutnyomórésze cgyáltaláu nem rendelkezett katonai kiképzéssel és ezeket a fiatalonibercket hat hónapnál jóval kevesebb időn belül kellett kiképezni. A nagy német hadsereg csodálatos gépezet, de gyakorlatilag nincs soraiban olyan ember, aki a világháborúban magasabb ranggal vett \olna részt, mint kapitány. Az angoloknak és a franciáknak ezzel szemben még a világháború hói bő készletük van gyakorlott vezetőkben. Kézenfekvő, hogy a német hadseregben akadhat lángétz is. Hat hónappal ezelőtt talán sikert arattak volna, most már azonban nem. A b'zovjelunióra kitérve lronslde tábornok azt a nézetét fejezte kl, hogy a finn hátwo meggyengítette a bzovjctunio erőforrásait és nagymértékben kifárasztotta Oroszországot. Lehetbéges, hogy Oroszország másutt kezd zavart kelteni, de ha ezt megtenne, akkor közlekedésében alianának be nehézségek cs a (szovjetunió mégjobban legyöngülne. Churchill mcőblzatösd a (cvehcn(j*£g Kezdetet jelent! Ttóma, április 5. 14 Oiornale d'Ilalia londoni tudósítója szerint Churchill megbízatása bizonyára nagyobb tevékenység kezdetét jelenti a hadvezetésben. Nem valószínű azonban, lwgy ez a nagyobb tevékenység katonai ulicióhban nyilvánulna meg, hanem valószínűleg a blokád és a gazdasági háború erélyesebb alátámasztásában, hogy ezzel Németországot kényszerítsék támadásra, A szövetségesek Ugyanis meg vannak győződve arról, hogy a Uhnadófcl fog nagyobb veszléségeket szenvedni. ban a „Deutseho Allgerneiue Zeitung" új Európa-térképét, amely a mostani hataráliapolokat rögzíti. A magyarázó szövegben a térkép tervezője bennünket a következő megállapítással lopott inog; ,,Nactí dem das Duulscho Iteicli in lángon Kümpfen Ungarn von dcu Türkön bofreit hiillo, scklosa sieh Ungarn eng au dio Habsburg-Mouarrhie au, stand auck im AVeltkricg troü an, der Beito deo Iíeiehos". Azt mindig tndtuk, hogy minden kor átértékeli a maga szemléletébe állítja a történeti fejlődés egyes szakaszait. Azt azonban mégis csuk merészség állítani, hogy Magyarországot a tőrök iga alól a német birodalom szabadította föl. Nem szállunk vitába a német lap térképszerkesztőjével, hiszen nálunk köztudomású s külföldi történetírók által is elismert lény, hogy Ny ugat és a kereszténység v edőbástyája Magyarország yolt és a törökök elleni harcában legkuvésbbé sem támogathatta a német birodalom, mert nemet birodalom még abban m időben nem ia volt, 'A „két pogány" között pusztuló magyarság önerejéből küzdött életéért s amikor Budavár' visszafoglalása bekövetkezett, ezt a keresztény Európa győzelmeként emlegették akkor is s századok multán, ma is.Szekfü Gyula szerint „Budavárát a papok" foglalták viszsza". Az egyesült keresztény haduk fővezére pedig köztudomásúlag üavoyai Eugcn, olasz he£c'eg volt ... És bizonyára olvasta a nyájas 'olvasó ült a kespeara híres tévedését n „cseh tengerről" esetleg a nagy brit költő politikus honfitársának: Lloyd George-nuk minapi megnyilatkozó, sát az angol parlamentben.'Bizonyára Ön is figyelmére méltatta fejtegetéseit, pedig ő, Angliának a békekötéskor működő miniszterelnöke, néhány év elölt ezeket mondotta: „Ne feledjük. hogy VJM-bun mi egészen új államokat hoztunk létre, amityenek Litvánia, É'szlonia A* Transylvánia" . . . E/ért kérem (Jut. nyájas oiva«ő: Ne báuUtsk; egymújl!